Somogyi Hírlap, 2003. december (14. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-17 / 293. szám

MEGYEI KÖRKÉP Ügyfélbarát hatóságosdi ✓ 4. oldal KAPOSVÁR Répa Imre: Csapat nélkül nehéz 5. oldal SOMOGYI TÁJAK Háromszázan várnak elhelyezésre 6. oldal Hírek BARCS. Várhatóan új tagozat­tal bővül a barcsi művészeti is­kola. Nemrég Molnár Márton harkányi zenetanár irányításá­val jazz-kurzus indult a műve­lődési központban, s az érdek­lődést látva vetődött fel, hogy új szakként érdemes lenne be­emelni a barcsi művészeti isko­lába, a néptánc, grafika és drá­matagozat mellé. Összesen több mint harmincán jelentkez­tek eddig a zenei foglalkozások­ra, s keddenként a hagyomá­nyos jazz-, hétvégeken a big- band-muzsikától hangos a mű­velődési központ. (ni) DRÁVA MENTE. 83 jogsértést fedtek fel a határőrök az idei év­ben a zöldhatáron. Ez azt jelen­ti, hogy a pécsi határőr-igazga­tósághoz tartozó terület jogelle­nes cselekményei közül csupán minden nyolcadikat követték el a somogyi határszakaszon. Til­tott határátlépés nem történt, s az államhatárhoz kapcsolódó jogsértések száma is minimális a határőrség tájékoztatása sze­rint. (ni) NAGYKANIZSA. A Rákóczi szabadságharc kezdetének 300. évfordulója alkalmából emlék­táblát adattak Nagykanizsán, a Vasember ház falán. A Honvéd Kaszinóban pedig „Rákóczi és a kurucok” címmel nyílt rajzkiál­lítás, valamint „Rákóczi érmei” címmel éremkiállítás. Utóbbit Kovács Sándor gyűjteményéből állították össze, (va) BALATON. A homlokzathoz épület is kell címmel tartottak tegnap turisztikai konferenciát Siófokon, ahol elhangzott: to­vább nem odázható a régió új ar­culatának formálása. Tudomá­sul kell vennünk, hogy a Balaton régióban nyújtott szolgáltatások nem a minőség jegyében, ha­nem tömegek fogadására alakul­tak ki - mondta Rosta Sándor, a Balatoni Regionális Idegenfor­galmi Bizottság elnöke. - Ennek az időnek ma már vége van. ■ Rengett a föld Iharosberényben ___Csurgó-Nagykanizsa El őször morajlásszerű hang hallatszott, majd megmozdult a csillár és a vitrinekben össze- csörrentek a poharak. Tegnap reggel 8 óra 6 perckor - hazai viszonylatban közepes erőssé­gű - földrengés rázta meg Csur­gó - Nagykanizsa és Zalaeger­szeg környékét. A Somogy Megyei Katasztrófavé­delmi Igazgatósághoz az iharos- berényi általános iskolából érke­zett az első, földrengésről szóló be­jelentés.- Robajló hangot hallottunk, majd úgy éreztük, hogy megmoz­dul az épület, a vakolat is itt-ótt le­potyogott - idézte fel áz ijedtség perceit Horváth Zsolt iskolaigazga­tó. A pedagógusok azonnal kivezé­nyelték a gyerekeket az épületből, és csak fél óra elteltével engedték őket vissza. A 253 éves épületben nem csoda, hogy diákok és tanító­ik megijedtek, ám a csurgói város­házán is hasonló riadalomról szá­moltak be. Bihariné Asbóth Emőke polgármester elmondta: rezegtek a szekrények és a padló, de szeren­csére semmi nem borult fel.- Földrengés szempontjából ez egy csendesebb terület - inkább Eger, Kecskemét, Békés, Budapest környéke, valamint az észak-bala­KÜLFÖLDI FÖLDRENGÉSEK Lisszabon 8,7 1755 70 000 áldozat Ássam 8,7 1897 1500 áldozat Alaszka 8,6 1964 131 áldozat Cbile 8,5 1960 5700 áldozat Szembeszegült 253 év minden ereje, de a repedés elkerülhetetlen volt szédainknál akad bőven. 2002. március 6-án Őrtilosban 2,4-es erősségű, májusban Zákányban 1,9-es erősségű rengést mértek. A tegnapit megközelítő, 3,5-ös erős­ségű földrengés Lábodon volt, még 1950-ben. (Továbbiak a 3. oldalon.) varga andrea Megyei körkép A rendszerváltás után ugrássze­rűen megnőtt Magyarországon a A ROKKANTSÁGI NYUGDÍJBAN RÉSZESÜLŐ MUNKAKÉPES KORÚAK MEGOSZLÁSA SOMOGYBÁN 35 évnél fiatalabb 357 fő 35-39 éves 461 fő 40-44 éves 787 fő 45-49 éves 1897 fő 50-54 éves 3361 fő 55-59 éves 4663 fő 60-64 éves 2642 fő Osztrák földön magyar út Bárdudvarnok A megye egyetlen községe, amely 16 településrészből áll, s az összekötésükhöz 16 kilomé­ternyi szilárd burkolatú út hiányzik. A helyzetet bonyolítja, hogy a tele­pülés 80 százaléka osztrák tulajdonosé, aki hallani sem akar az út­építésről.- Tegnap egy belterü­leti utat adtunk át, amely az iskola megkö­zelítését teszi egysze­rűbbé, a Csokonai és a Váci Mihály utca között. A 26 mil­lió forintos beruházáshoz 6 és fél millió volt a saját erő, a többi pá­lyázati támogatás. Még ez az alig egy kilométer hosszú út is rész­ben az osztrák tulajdonos földjé­re került - mondta Forintos Lász­ló polgármester - A tizenhat kül­ső településünk összekötéséhez mintegy tizenhat kilométer utat kéne megépíteni. Ez az áremelések figyelembe­vétele nélkül is megkö­zelíti a félmilliárd forin­tot. A település nyolc­van százaléka osztrák tulajdonban van, a cég ügyvezető igazgatójával tárgyaltunk, de mere­ven elzárkóznak az út­építés támogatásától. Azt mondják, mi élünk, közlekedünk itt, oldjuk meg, ahogy tudjuk. Az persze termé­szetes, hogy a mezőgazdasági gé­peik az általunk épített utakon közlekednek. szarka ágnes Kapu a nemzeti parkba Barcs-Drávaszentes Irodaház, hetvenszemélyes okta­tó- és konferenciaterem, valamint szálláshelyek épülnek a Barcs­hoz tartozó Drávaszentesen; itt alakítják ki a nemzeti park Dráva menti területeinek központját. Az alapokat már lerakták, s 2004 „ júniusára elkészül a beruházás. S Dévényi Sándor terveinek meg- s | Vörösvércsék ö A Drávaszentesi mocsaras rét £ mára az ősborókás mellett a tér­ség második legfontosabb be­mutatóhelyévé vált. A rétre tanös­vény vezet, s többek között nagykócsagot, szürke gémet, bí­bicet, egerészölyvet és vörös­vércsét láthat a kiránduló a meg­figyelőtoronyból. Az ötvenhektá- ros legelőn pedig félszáz ridegen tartott szürkemarha legel. valósítása 130 millió forintba ke­rül. A pénzt több sikeres pályá­zattal szedte össze a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság. A ki­vitelező a Strabag Rt. Fenyősi László osztályvezető elmondta: az oktatás és a konfe­renciák mellett természettudo­mányi kiállítások, filmvetítések helyszíne lesz majd az új köz­pont, és itt kapnak irodát a vidék természetőrei és az erdészeti osz­tály területi munkatársai is. Ez lesz a kiindulópontja a nemzeti park bemutatóhelyeihez induló túráknak. - Ennél alkalmasabb helyet nem is találhattunk volna, hiszen az épület a természetvé­delmi terület határán fekszik, ugyanakkor könnyen megköze­líthető, s közel van Barcshoz - mondta. - Itt már ügyfélszolgálat működik majd, amire régóta szükség van, az igazgatóság ha­tósági és idegenforgalmi szerep- köre miatt egyaránt, nagy László NETt Hölgyek Minden héten egy szépséget mutatunk be olvasóinknak ezen a helyen. Szerdánként egy-egy portrét, szombatonként egy-egy egész alakos képet nézhetnek meg jelöltjeinkről. 77DTl az *nternetes Oldalunkon Uhüvühiálrll www.somogyihirlap.hu vagy vágja ki ezt a szelvényt és küldje be címünkre: Somogyi Hírlap Szerkesztősége, r Kaposvár, Kontrássy u. 2/a Pf.: 31. A borítékra írja rá: NETt Hölgyek. toni térség az aktívabb, ahol gyak­rabban reng a föld -, ezért még na­gyobb volt az ijedtség - magyaráz­ta Kiszely Márta szeizmológus. Az idén 14 hazai földrengést regisztráltak, a csurgói térségben leggyakrabban a horvátországi rengéseket észlelik; déli szom­Rokkantnyugdíjba menekültek sokan a munkanélküliség elől menekültek rokkantnyugdíjba. Ezt az állítást támasztják alá a te­rületi eltérések is, a munkanélkü­liséggel fertőzöttebb megyékben magasabb a leszázalékoltak szá­ma: míg a nyugati megyékben, így Győr-Sopron-Mosonban vagy Vasban elenyésző az arányuk, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben vagy Szabolcs-Szatmár-Beregben a rokkantnyugdíjasok jelentős része a munkaképes korúak közé tartozik. Somogybán 2003-ban össze­sen 26 512 rokkantnyugdíjast tartottak nyilván, akiknek a fele még nem érte el a normál nyug­díjkorhatárt: több mint nyolcszá- zan még negyvenedik életévüket sem töltötték be, míg majdnem .ötezren éppen nyugdíjkorhatár előtt állnának. (Folytatás a 4. oldalon) t®” www.somogyihirlap.hu . rokkantsági nyugdíjban részesü­lők száma. A számok önma­gukért beszélnek. A kilencvenes évek elején évente akár 50-80 ezerrel többen kerültek rokkant­nyugdíjba, mint korábban, s dön­tő többségük még jócskán mun­kaképes korban volt: 1992-ben 305 ezren, míg egy esztendővel később már 358 ezren tartoztak ebbe a kategóriába. Jelenleg 780 ezer leszázalékoltat tartanak nyilván, közülük 450 ezren még nem érték el a nyugdíjkorhatárt. A szakemberek szerint a leszáza- lékolások csaknem harmada lényegében indokolatlan, hiszen Amíg az Európai Unióban a munkaképes korba tartozók 67 százaléka aktív kereső, addig ez az arány Magyarországon csak 54-56 százaléknyi. A többiek munkanélküliek, tanulnak vagy rokkantsági nyugdíjban részesülnek. A szakértők sze­rint utóbbiaknak - akik az összes leszázalékolt csaknem 60 százaléka - mintegy harmada nem felel meg a rokkantsági követelményeknek, azaz indokolatlan volt leszázalékolásuk.

Next

/
Thumbnails
Contents