Somogyi Hírlap, 2003. december (14. évfolyam, 279-303. szám)
2003-12-13 / 290. szám
12. OLDAL 2003. December 13., Szombat HÉTVÉGE „Erős várunk, a nyelv” (Kosztolányi) Mint a lucaszéke Luca napján mi más juthatna az ember eszébe, mint régi szólásunk: „Úgy készül, mint a lucaszéke.” De hát mi is az a lucaszéke? A néphit szerint ha valaki Luca napján, december 13-án kezd készíteni egy széket, amelyet csak 13 nap elteltével, 13 határ tizenháromféle fájából, vasszeg felhasználása nélkül csinál meg; akkor éppen karácsonyra lesz kész vele. Na már most, ha erre a lassan és körülményesen elkészített székre karácsonykor, az éjféli misén ráállt, akkor megláthatta, kik a faluban a boszorkányok. A szólást pedig akkor használjuk, ha valami, valamilyen munka nagyon lassan, a vártnál és lehetségesnél sokkal hosszabb idő alatt készül el. A szólásnak különféle változatai ismertek: „Lassan készül, mint a lucaszéke.” „Lucaszéke módjára faragták.” - de mindegyik ugyanazt jelenti. E fogalomkörbe tartozónak vélem a „Hamar munka ritkán jó.” közmondásunkat, amely szerint az elsietett munkától nem várhatunk jó eredményt, elfogadható minőséget. A Jó munkához idő kell.” közmondás pedig más oldaláról világít rá a témára: ne hamarkodjuk el azt a munkát, amelytől kiváló minőséget várunk. Mint sok más közmondásunkat, ez utóbbiakat is utolérte a sorsuk: lusta, vagy vicces emberek összevonták, elferdítették igazságtartalmát, s nehogy számon lehessen kérni rajtuk a határidős munkát, létrehozták a 'Lassú munkához idő kell.’ humorosnak szánt, de ironikusnak is fölfogható mondást. Ha tehát azt mondják valakinek: „Ön aztán tudja, hogy lassú munkához idő kell.” - azt ne vegye az illető feltétlenül dicséretnek! MIHÁLYFALVI LÁSZLÓ Hátborzongató históriák a török időkből A török kori sírok meglepő felfedezéseket rejtettek a régészek számára Fonyód-Bézseny Különös temetési szokások nyomára bukkantak az M7-es autópálya nyomvonalán dolgozó régészek, akik eddig mintegy 50 ezer négyzetméternyi területet tártak fel Somogyi Krisztina és Gallina Zsolt vezetésével. A március óta tartó munkálatok során 1600 objektumot bontottak ki és dokumentáltak Fonyód-Bézseny lelőhelyen, de a török kori temető mellett feltételezett templomnak még nyomát sem lelték. A területen talált, legkorábbról származó leleteket az újkőkori Dunántúli Vonaldíszes Kerámiakultúra egyetlen felfedezett gödre rejtette - tudtuk meg a régészektől. A rézkor középső szakaszából egy kút és néhány szemétgödör került elő. A késő rézkori Pécel- Bádeni kultúra időszakából egy fej nélküli, stilizált nőalakot ábrázoló idol töredékét találták meg. A kelta időszak végén is lakták ezt a területet, erre egy földbe mélyített építmény, két-három gödör, és egy cserépréteggel kirakott aljú, megújított szabadtéri kemence utal. Gallina Zsolt beszámolója alapján az első igazán gazdag leletanyag ezen a területen az Árpád-korból származik. A történetírók tanúsága szerint ugyanis ezen a környéken feküdt az 1130- as években a Besenyő nevű település. Ennek neve az azóta ismeretes Fekete- és Fehérbézseny formában maradt fenn.- Ezen adatok hű tükrét leltük meg az ásatáson, hiszen az Árpádkorból származnak a földbe mélyített, kemencével, illetve tűzhellyel rendelkező veremházak és a szabadtéri kemencék is. A legjelentősebb telepjelenség egy mintegy 20 kemencéből álló komplexum, amelyhez egy faszerkezettel bélelt kút is tartozott, négy egymásba csapolt deszkasorral. A bézsenyi terület temploma a 16. századig követhető nyomon az írásokban. Ezt a templomot a feltárt nyomvonalszakasztól északra sejtjük. Ezzel szemben egy nagy meglepetéssel találkoztunk a lelőhely déli részén, itt ugyanis egy 16-17. századi, török kori temetőt leltünk. Eddig a régészek mintegy 350 sírt bontottak ki, és a munka során számtalan meglepő jelenséggel találkoztak. Elsősorban az volt furcsa, hogy templomnak nyomát sem lelték, pedig a középkori temető sírjait templom köré szokták ásni.- A temetőt árok veszi körül, a sírok pedig sorokat alkotnak. Ami még szokatlanabb, hogy a belső árkok szektorokra tagolják a sír- mezőt. A halottakat lepelbe csavarva, vagy szegeit deszkakoporsóban helyezték örök nyugalomra. Néhány esetben megleltük a koporsó famaradványait is. Nem jellemző a halottak kezének ösz- szekulcsolása, és a mellen való keresztbe tétele sem, holott ez a keresztény középkori temetőkben általános vonás. Ugyanakkor néhány halottat fej nélkül, vagy harci sérülésekkel temettek el. A régészek szerint mindez arra utal, hogy ezen a helyen egy török kori, de nem magyar és valószínűleg nem is keresztény közösség temetkezett. A kevés magyarországi párhuzam alapján azt feltételezik, hogy egy balkáni, jórészt már muzulmán délszláv csoport temetője lehetett. A pontos etnikum megállapítása mindenesetre nehéz, bár a törökséghez, illetve az iszlámhoz való kötődést két borostyánból faragott, nyolcszögletű fejű török gyűrű jelzi. Ezeket amulettként hordhatta tulajdonosa.- Erre az időszakra utal közel tucatnyi különálló temetkezés, amelyek az előbbi temetőtől északra elszórva helyezkedtek el. E halottak egy részét rendellenesen, fej nélkül vagy csak koponyával temették el. Egy tömegsírként is használt mély gödörben hat csontvázat leltünk, amelyek közül négyet lefejezve dobtak oda. Mindez török kori harci cselekményre utal. A fonyódi vár környékének mozgalmas története alapján az 1640-70-es évek közötti időszakhoz köthetjük e hátborzongató históriákat. A török kori eseményeket vüá- gíthatja meg az a tény, hogy a leendő csomóponttól közvetlenül északra egy palánkvár 130-150 méter külső hosszúságú' nyugati fala húzódik, két árokkal és három sánccal. Az 1783-as katonai felmérésen még meglelték a nyomát a sarokbástyás palánkvárnak.- A török kor után azonban nem szűnt meg itt az élet. A vártól közvetlenül délre és a fent említett temetőtől északra feltártunk egy 17-18. századi, késő középkori, illetve újkori települést is. Itt gödrök, pásztorépítmények és árkok kerültek a felszínre. Kiemelhetjük azokat a viszonylag ritkának számító, nagyméretű alapárkos-cö- löpszerkezetes, illetve tűzhelyes veremépítményeket, amelyeket tüzelősóinak, valamint pincének határozhatunk meg néprajzi párhuzamok alapján. A török kori és ezen település viszonya még nem tisztázott, de elképzelhető, hogy ehhez a faluhoz, vagy ennek korai részéhez tartozott a sírmező. Mint kiderült: a települést az 1783-as I. katonai felmérés térképe is jelzi. E településhez köthető Bézseny templomának végleges pusztulása és a kőanyagának el- hordása is. A telepobjektumokból a templom faragott kövei, oltárköve és kapuperselye került elő. A lelőhelytől északra sejtett templom helyét azonban egyelőre még nem találták meg... takácszoltán A bézsenyi vár titka Ezt a területet az 1500-as évek közepén, a török végvári harcok idején a híres törökverő Palonai Magyar Bálint védte és uralta. A szigligeti és a fonyódi várból szállt szembe a törökkel, de a korabeli végvári várurakhoz hasonlóan sarcolta a környező magyar lakosságot és nyugtalanította a többi keresztény végvári urat is. Elképzelhető, hogy a bézsenyi földvár az általa védett török köri fonyódi palánkvár külső övezetéhez tartozhatott. Az ilyen kisebb fiók- vagy tarisznyavárak, mint a bézsenyi, az Ordacsehi-kisvár, a Zarda-vár, vagy a szőlősgyöröki mind egy-egy észak-déli, vagy kelet-nyugati irányú utat zártak le. A vár eredetét tekintve létezik egy másik elképzelés is. A törökök 1570-ben komolyabban támadták Fonyódot és erről szól egy híradás. 1570-71 -ben kelt levelekben Magyar Bálint felesége, Lengyel Brigitta arról panaszkodik, hogy a török várat emel Fonyód ellenében Bézsenyben. Az előbbi verziónál tehát valószínűbb, hogy ez lehetett a régészek által vizsgált vár. A KVG Rt sajtótájékoztatójának írásos anyaga Barcs Város Önkormányzatával szemben benyújtott bírósági keresetről Barcs Város Önkormányzata Képviselő-testülete 1996. november 22-én kelt ajánlati felhívására a KVG Rt, 1997. január 3-án kelt pályázatot nyújtott be. A pályázati feltételeknek megfeleltünk, a pályázatot megnyertük. Barcs Város Önkormányzata mint megbízó, a KVG Rt mint megbízott 1997. március 18-án hosszú távú szerződést kötött hulladékszállításra és hulladéklerakó üzemeltetésére Barcs városában. Ezt a szerződést 1997 decemberében módosítottuk. A szerződés 1998. január 1-től 2012. december 31. napjáig szólt. Tevékenységünkkel Barcs városa részére 15 éves távlatban európai színvonalon biztosított volt a korszerű szemét- szállítás és -elhelyezés. Ezzel szemben részvénytársaságunk számára a barcsi projekt az első időszakban éppen a nagy volumenű ráfordításaink és beruházásaink miatt veszteséges volt. Az elmúlt 5 évben a szerződést rendeltetésszerűen teljesítettük. A teljesítés során felmerülő napi problémákat együttműködve megoldottuk. Részvénytársaságunk több mint 200 önkormányzattal rendelkezik ilyen tárgyú szerződéssel - ezek teljesítésében megfelelő gyakorlattal rendelkezünk. A hulladékgazdákodásról szóló törvény szerint „e törvény hatálybalépéséig létrejött, települési hulladékkezelési közszolgáltatás ellátására irányuló szerződések 2003. január 1. napján megszűnnek, kivéve, ha azt a szerződő felek az e törvényben meghatározott feltételeknek és tartalomnak megfelelően módosították.” Valamennyi szerződő partnerünket 2002. évben kerestük meg szerződésmódosítási ajánlatunkkal. Figyelembe kellett vennünk azt is, hogy 2002. év őszén helyi önkormányzati választások voltak. Ezérf Barcs város esetében Karvalics Ottó alpolgármesterrel 2002 nyarán történt egyeztetés után abban állapodtunk meg, hogy módosítási ajánlatunkat az önkormányzati választások után terjesztjük elő. Ezt megtettük 2002. november 8-án, egységes szerkezetbe foglalva a meglevő szerződésünket a módosításokkal. Módosítási ajánlatunkra érdemi válasz - pontosabban semmilyen válasz - nem érkezett. Az Önkormányzat- a módosítási ajánlatot nem észrevételezte,- nem kifogásolta,- saját szerződési ajánlatot sem terjesztett elő. Ezzel a magatartásával az Önkormányzat a szerződés törvényi rendelkezés miatti megszűnését kívánta elérni. 2003. február 24-én egyeztetést kezdeményeztünk Barcs városával a szerződés megszűnése miatt, jeleztük kártérítési igényünket, ennek összegszerű kimunkálását is átadtuk Barcs városa részére. Az önkormányzat azonban a tételekre nem nyilatkozott. Barcs Város Önkormányzata döntött. 2003. január 1-től a pécsi Biokom Kft alvállalkozójaként, ifj. Feigli Ferenc által ügyvezetett DDMHG Kft lett a közszolgáltató Barcs városában. Ezután kezdeményeztük a jogilag megszűnt szerződés pénzügyi elszámolására vonatkozó tárgyalásokat. Mivel Feigli Ferenc polgármester elzárkózott a tárgyalásos úton történő megállapodástól, bírósági úton próbálunk érvényt szerezni igazunknak. Külső szakértők bevonásával gazdasági számítást készítettünk az elmaradt nyereségünkre, valamint a befektetéseink, beruházásaink meg nem térülésére vonatkozóan. Veszteségünk keletkezett továbbá a barcsi hulladéklerakó idő előtti bezárásával is. A térség kistelepülésein összegyűjtött hulladékokat a megnövekedett szállítási távolságok miatt ugyanis komoly költségnövekménnyel tudtuk ártalmatlanítani. Az önkormányzattal kötött hosszú távú szerződésünk 2012-ig szólt, így követelésünk pénzügyi részé mintegy 130 millió Ft. Kaposvár, 2003. december 9. Petes Tamás kommunikációs vezető ▲ (119459) NK hibridekkel biztonságosan! Alpha ________________« FAQ 380 aj j. Jl' Csúcstermés-biztonságosan A legmagasabb termésszintet hozta ^ még az idei szélsőséges évjáratban is! ■ .„..L..;,./...................,1 NK ^CiskOv!^ * FAQ 420 M Már a startnál vezet Jfe j Üzemi és kisparcellás kísérletekben, 2003-ban . S egyértelműen a legnagyobb termést adó NK kukoricahibrid! ‘ r v» Celest_____________________• FAQ 450 1W. w jjH A legkorábbi bötermö I Ismét előkelő helyen a középérésű hibridek között: 1 az egyik legnagyobb termést adó hibrid, a legalacsonyabb vízzel! H Alexandra PR __» Korai érésű I Az éréscsoport királynője 2003-ban is a legnagyobb területen vetett hibrid: teljesítmény-kérdőjelek nélkül! Hibridkínálatunk tovább erősödik l
