Somogyi Hírlap, 2003. december (14. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-11 / 288. szám

14. OLDAL 2003. December 11., Csütörtök Ember, keresztény, s csak azután pap Az Ökumenikus Charta irányel­vei katolikus, református és evangélikus szemmel - ezt a cí­met adták a szervezők a csurgói ökumenikus konferenciának. Az egyházak valós, vélt, elutasí­tott vagy remélt közeledéséről, valamint az ökumenizmus tör­ténelméről beszélgettünk Kránitz Mihály katolikus pro­fesszorral, a rendezvény egyik előadójával.- A keresztény egységtörekvés Jé­zus Krisztus szavaira vezethető vissza - mondta Kránitz Mihály professzor. János evangéliuma 17. fejezetének 21. versében olvasható: „Legyenek mindnyájan egy”. Ez Jé­zus szándéka, amit nem mindig si­került megvalósítani az egyház tör­ténelme folyamán. Sok szakadás - a keleti-nyugati egyházszakadás és a nyugati egyház szakadása is - hátráltatta. Azonban elsősorban a protestáns testvérek felismerték, hogy a missziókban csakis ugyan­azt az evangéliumot és ugyanolyan módon lehet hirdetni. így a XX. szá­zad elején a szívekben és a lelkek­ben egyre erősebb lett a késztetés a keresztények egységének megvaló­sítására. A gondolat 1948-ban intéz­ményesült Amszterdamban: meg­alakították az Egyházak Ökumeni­kus Tanácsát, az egyházak vüágta- nácsát, amely a protestáns egyhá­zakat tömöríti. 1961-ben az ortodox egyházak is kapcsolódtak a világin­tézményhez. Katolikus részről a II. vatikáni zsinat jelentett nyitást az ökumenizmus felé. A Katolikus Egyház felvette a kapcsolatot az Egyházak Ökumenikus Tanácsá­vá, de nem tagja, csak megfigyelő­ként van jelen a szervezetben, amely mintegy 300 egyházat tömö­rít. Az elmúlt évtizedekben az öku­menizmus vüágszerte jelentős do­kumentumokat hozott létre. Egyik az 1999. október 31-én, Augsburg- ban aláírt közös nyilatkozat, amely az evangélikusok és a római katoli­kusok közötti, üdvösségről, meg- igazulásról szóló megállapodás. A másik a Charta Ökumenika, amit 2001. április 22-én írt alá Stras- bourgban a protestáns Európai Egyházak Konferenciája, valamint a katolikus Európai Püspöki Konfe­renciák Tanácsa. Ez az európai egy­házak számára kiadott dokumen­tum egyben minta is a világ keresz­tényei számára. Hazánkban 2002. október 1-jén nyolc magyarországi egyház - a három történelmi, vala­mint a baptista, a metodista és há­rom ortodox egyház - látta el kézje­gyével.- Mit tartalmaz az ökumenikus charta?- Első fejezete a közös hit. Ab­ban minden egyház egyetért, hogy csakis emberhez méltó módon, hit­tel közelíthetjük meg életünk és a világ kérdéseit. A második nagy fe­jezet a közösségről szól, hiszen a vüágban kisebb közösségeket al­újra időszerű. A szöveg alapválto­zata már olvasható, a végső szöve­get 2004 áprilisában fogadják el a spanyolországi Compostellában, ahová az egyház tagjai és a politi­kusok egyfajta zarándoklat kereté­ben jutnak el.- Az egyházak közeledést hirdet­nek, ám tudjuk: voltak olyan ma­gyar lelkészek, akik tiltakoztak a charta elfogadása ellen. A csurgói konferencián a három történelmi egyház képviselői szólaltak fel, s az arcokat figyelve időnként nemtet­szést olvashattunk le róluk, amikor a másik felekezetű beszélt.- A keresztény egységtörekvés tekintetében optimista vagyok, a sebeket azonban gyógyítani kell. Több száz éves sérelmek, egyhá­zak közötti feszültségek lappang­nak, s ezek nem változnak egyik napról a másikra. Az előítéletek ge­nerációkon át hagyományozód- nak. Nem az eltussolás, a szőnyeg alá söprés, hanem a közös megbé­kélés révén eljuthatunk odáig, hogy a másikat emberként elfoga­dom. Szerintem ugyanis az öku­menizmus alapja egy emberséges hozzáállás és tisztelet a másik fel­fogása iránt. Nem megváltoztatni akarom őt, hanem elfogadni. Hit tekintetében különben sem alkal­mazhatunk erőszakot. Egy nagy családban is varinak eltérő vélemé­nyek, mégis egy családot alkotnak, s így van ez a nagy kereszténység­ben is. Sokszor emberi motívumok alapján voltak szakadások, nyo­mán létrejöttek a különböző fele­kezetek, mégis Krisztus eredeti el­gondolása az egység és nem utol­sósorban egymás szeretete. Ha szeretettel közelítjük meg a mási­kat, akkor tisztelettel hallgatjuk, mit mond. Viszont eltérő gondola­tainkat megbeszélhetjük fehér asz­talnál is, mert ha nincs meg az őszinteség és a nyíltság, akkor tényleg nagyon nehéz, és újabb nemzedékek kellenek ahhoz, hogy meghaladjuk az előítéleteinket. Minden egyház csak töredékesen tudja felragyogtatni azt, amit Krisz­tus elmondott, ezért mindenkép­pen össze kell fognunk, és lehet, hogy kiderül: nem is gondolko­dunk másképpen, csak eddig nem vettünk figyelembe bizonyos szempontokat. Hangsúlyozom: le­gyek először ember, utána keresz­tény, aztán lelkész, pap.- Úgy véli, a lelkészeknek, pa­poknak is elsőként saját emberi gyarlóságaikon kellene felülemel­kedni1- A szemléletváltást mindenkép­pen végre kell hajtani. Aki nem tá­jékozódik, akinek egyoldalúak a forrásai, és csak azt hallotta, hogy a katolikusok bálványimádók, erő­szakosak, az messze jár az igazság­tól. A közös konferencia jó alka­lom, de más, baráti módon is meg­valósulhat a közeledés. Először a személyes rokonszenv, azután a hitbeli egység. varga andrea Részlet a Chartából ,0 „Vétkeink tudatában és megtérésre készen azon I kell fáradoznunk, hogy a közöttünk még fennálló fe­O | j-j szükségeket megszüntessük, s ezáltal készek és íraj? képesek legyünk az evangélium üzenetét a népek között közösen és hitelesen hirdetni." Visszavont kiátkozások Az egymás kölcsönös kiátkozását 450 év után visszavonó augs- burgi nyilatkozat aláírásának évében, 1999-ben Így látta két fiatal somogyi pap: Gárdonyi Máté katolikus plébános: - Amikor a katolikusok azt mondják, fontosak az emberi jócselekedetek, azt nem úgy értik, mintha Krisztus egyedülvaló keresztáldozata mellé még más áldo- zatocskákat is helyeznénk, amelyek kiegészítik. Csak arról van szó, hogy az ember előkészülhet erre a kegyelemre, Isten megiga­zító tettére. 450 év után felismertük, hogy félreértettük egymást. Mi, katolikusok azt hittük a lutheránusokról, hogy feltételeznek egy passzív embert, akinek nem kell semmit tennie, csak hinni és a- szerint üdvözül. Kiderült, hogy a hitből náluk is fakadnak tettek. Másrészt evangélikus testvéreink is fölismerték: mi sem jócseleke­detekért várjuk a megüdvözülést, ezek pusztán a hit gyümölcsei. Végül is tehát ugyanazt mondjuk, csak másként. Aradi György evangélikus lelkész: Az évszázadok során zajlott val­lásvitáknak eredménye is volt, hiszen a római katolikus egyház is formálódott. A XVI. században létezett frontvonalak sokat változtak. A katolikusokról mi sem tartjuk már azt, ami csak az akkori képet tükrözte. Ma már nyoma sincs például a bűnbocsátó céduláknak. Ez a lelki kincsekkel gazdálkodó egyház hatalmi visszaélése volt, ám ezen rég túljutottunk. Mostanra a hangsúly közös kincsünkre, a Szentírásra, valamint a közös keresztény hagyományokra került. Arra, hogy ezeknek a segítségével miként tudunk választ találni a ma kihívásaira. Az úgynevezett Mária-kultusz gyakorlata is árnyal­tabbá vált... Jó, hogy minderről párbeszéd zajlik. Sokszor ugyanazt a hittartalmat különböző nyelvi eszközökkel fejezzük ki. Az egyik fe­lekezet szóhasználata azonban rendre lefordítható a másikéra. Ez számomra azt jelenti, hogy a kereszténység kellően gazdag: sokfé­le út, hagyomány és színárnyalat jelöli ki ezt a nagy családot. KRÁNITZ MIHÁLY 1959-ben született Budapesten. Filozófiai és teológiai tanulmányait az esztergomi és a budapesti szeminári­umban végezte. 1989-ben szen­telték pappá. 1990-ben doktorált teolégiábél, két évig Rómában tanult. 1996-tól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán az alapvető hittan tanszék vezetöie. 2003-tól az egyetem általános rektorhelyettese. A Magyar Patrisz- tikai Társaság alapítója és elnökségi tagja. Az advent koszorúi Advent a keresztény egyházi év karácsonyt megelőző négy hete, az üdvözítővárás, a születést megelőző felkészülés időszaka. A 4-es szám kifejezi a négy év­szakot, az időpont pedig a Nap új­jászületése, a legrövidebb nap előtti időszak. A gyertya a világos­ság jelképe, a világosságé, amely éppoly nélkülözhetetlen az em­ber életében, mint a Nap éltető fé­nye. A koszorú a végtelenséget, a visszatérést, megújulást, örökké­valóságot jelképezi. Ezért készí­tünk adventi koszorút, amelynek jellegzetessége a négy gyertya. Egymást követő vasárnapokon mindig eggyel több gyertyát gyúj­tanak meg. Ezzel jelképezik azt, hogy amint közeledünk kará­csonyhoz, a Megváltó születésé­hez, úgy lesz egyre világosabb. Az adventi időszak várakozá­sában mindig ott a remény, hogy az eljövendő karácsony ünnepe megadja mindenkinek azt, amire vágyik: boldogságot a család kö­zösségének melegében. _____________ŐZV. SZABÓ JÓZSEFHÉ, MARCALI Hírek FELÚJÍTJÁK A HARANGLÁBAT PÉTERHIDÁN. Felújíttatja a te­lepülés haranglábát az önkormányzat. Bár katolikus templom nincs a kisközségben, mégis hetente hívja a harang a híveket misére, me­lyet Róka Dániel babócsai plébános celebrál. A munkálatok költségé­nek 70 százalékát, azaz több mint félmillió forintot területfejlesztési támogatásból nyerték, (ga) KÖNYÖRGÉS A KATOLIKUS GIMNÁZIUMBAN. Az adventi lelki gyakorlat zárásaként Könyörgés címmel rendeztek zenés irodalmi estet hétfőn a kaposvári Nagyboldogasszony Római Katolikus Gim­náziumban és Általános Iskolában. A műsorban fellépett Maczkó Mária népdalénekes és Szabó András előadóművész. MEGFESTETTE SZENT RITÁT. Istenhez való ragaszkodásának bi­zonyságaként Vékonyné Nagy Éva megfestette Szent Ritát. A csokonyavisontai naiv festőművész alkotása hamarosan valamelyik templom ékessége lesz. (ga) LÉLEKGAZDAGÍTÓ EST KAPOSVÁRON. Lelki felkészülés kará csony ünnepére címmel tart előadást december 17-én a püspöki székház nagytermében Rumszauer Miklós a Szent Margit-Szent Jó­zsef Plébánia plébánosa a Keresztény Értelmi Szövetség kaposvári csoportjának programja keretében. Az est vendége Simon András grafikusművész lesz. TETŐ ALÁ HOZZÁK A TEMPLOMOT. Új tetőt kap a római katoli­kus templom Barcson; a közelgő 200 éves jubileum tiszteletére sze­retnék helyreállítani a műemlék épületet. A belső festéssel kezdték volna a felújítást, azonban kiderült, hogy a tetőt fedő pala szétporlik. így elsőként új cserép kerül a templomra 5 millió forintért. A belső felújítás várhatóan jövőre folytatódik, (ga) EVANGÉLIUMI KONCERT KANIZSÁN. December 18-án 19 óra kor Anima karácsonyi gospelkoncert lesz a nagykanizsai Hevesi Sándor Művelődési Központban. A gospel szó evangéliumot, jó hírt jelent, illetve az evangéliumon alapuló vallásos dalt, ami keresz­tény üzenetet közvetít a nagy tömegeknek. A koncerten a népsze­rű amerikai könnyűzenei gospeldallamok Kollonay Zoltán átiratá­ban magyarul - az Anima kórus és zenekar előadásában - szólal­nak meg. (va) ISTEN-KERESŐK ÉS ISTENRE TALÁLÓK. Kicsoda Isten és hol van? Ezt a kérdést is föltette Nagy Bandó András Siófokon a Kodolányi főiskolán tartott vitaesten. Az egykori humorista szívmű­tétje után írta meg előbb az András könyve első, majd második kö­tetét, melyekben sok más mellett ezt a témát is feszegeti. Az élénk érdeklődéssel kísért esten vitapartnere Vankó Zsuzsanna, a Sola Scriptura teológiai főiskola főigazgatója volt, (fi) _______________■ Én ekel, dobol, táncol, görkor­csolyázik és szörfözik. Talán van, aki - mivel papról van szó- mindezen meglepődik, jólle­het mindez csak azt jelzi, hogy az atya fiatalember, aki meri vállalni önmagát, és vállalja Is­tent is. A kaposvári Szent Imre Plébánia káplánja, a szeptem­ber óta Rómában tovább tanuló Fábry Kornél kalandos út végén öltötte magára a reverendát.- Különösnek tetszik, ha valaki hu­szonévesen leszámol addigi életével és a papi hivatást választja.- Ott volt előttem a példa, az öt­gyerekes, katolikus család, amely­ben felnőttem. Én is nagy családot szerettem volna. A gimnáziumban még nem tudtam, mi akarok lenni. A keresztanyámnak ötlete az volt, hogy legyek szállodaigazgató. Fel­vételiztem is a vendéglátó-ipari főis­kolára, de nem vettek föl. A Gödöl­Görkorcsolyával is reverendában FABRY KORNÉL 1972-ben született. A budapesti piarista gimnáziumban érettségizett. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem gépészmérnöki karán, maid az ELTE francia nyelvszakán tanult. Végül hivatására találva a budapesti Pázmány egyetem teológiai fakultásán végzett. 1990 nyarán szentelték pappá. Az Emmanuel Közösség papjaként egy évet töltött Párizsban. Hazatérve a kaposvári Szent Imre Plébániára került káplánnak, emellett a kaposvári katolikus gimnázium hittantanára. Szeptember óta a római PMI növendéke lői Agrártudományi Egyetem fran­cia szakfordítói szakán azután an­golul is tanultam. Közben igyekez­tem színessé, élménytelivé tenni az életemet - rendszeresen lovagoltam is -, mégis fárasztó és lelkileg sivár időszaka volt ez az életemnek. Ég­ből jött ajándékként elmehettem dolgozni az országgyűlési levéltár­ba. Szerettem ott lenni. Akkoriban csodálatos élményben volt részem egy szemináriumon; a tízhetes fel­készítés a Szentlélek befogadására igyekezett fogékonyabbá tenni a résztvevőket. Ott tapasztaltam, Is­ten közelsége akkora boldogságot adhat, mint senki és semmi más. Voltam szerelmes előtte és utána is; az is egyfajta boldogság, de azt az érzést, amire ott rányitották a sze­mem, ember nem pótolhatja. Mikor döntötte el végleg, hogy pap lesz? Részt vettem 1995 januárjában Manilában egy nagy világifjúsági ta­lálkozón, ahol négy és fél millió fia­tal gyűlt össze, s találkoztunk a szentatyával. Én ott kaptam a hiva­tásomat. Saulnak a damaszkuszi útra kellett mennie, hogy Szent Pál legyen, nekem meg Maniláig, hogy tisztán és életreszólóan meghalljam Isten hívását. Örömmel vállaltam, hogy Isten szeretetét és irgalmát to­vábbadjam az embereknek. Elvé­geztem a teológiát a Pázmány Péter Hittudományi Egyetemen, majd egy újságcikket olvasva - amiben az állt, hogy Kaposváron a papok át­lagéletkora 63 év - Somogyba jöt­tem dolgozni. Gondoltam, biztos jól jönne a fiatalos lendület. Milyen változást hozott az életé­be ez a választás, ez a nagy fordu­lat? A kedvesemnek nem volt köny- nyű. Míg én a föld másik felén vol­tam, ő itthon azt mondta édesany­jának: figyeld meg, Koméi hazajön, és pap lesz. A Szentlélek neki ha­marabb megsúgta, mint nekem. Azóta férjhez ment, és nagyon jó társa van. Én is föltettem magam­nak a kérdést, hogy Isten be tud-e töltetni egy egész életet. Azt tapasz­taltam, hogy igen, és most sem döntenék másképpen.- Mennyi a szabadideje?- Sajnos, nem sok. Ha mégis van rá mód, kijárok a Balatonra szörföz­ni vagy egy-egy este görkorizni a fi­atalokkal. Először nem is akartam fölvenni a görkorcsolyát, mondván, mit szólnak az emberek, hogy egy pap ilyet csinál. Azután túlléptem ezen. Ezt a „járgányt” egyébként még Franciaországban kaptam az ottani közösségtől búcsúajándék­ként. A zene gyerekkorom óta éle­tem része; testvéreim közül az egyik hegedült, a másik csellózott, a harmadik klarinétozott. Én gitáro­zom és énekelek. Emellett gyerek­korom óta síelek, minden évben egy hétig hódolok ennek a sport­nak.- A neve alapján sokan a Fábry- show műsorvezetőjével hozzák kap­csolatba. Van-e valami közük egy­máshoz?- Ezt tőlem is gyakran megkér­dezik. Fábry Sándor édesapám első unokatestvére. Nem szoros vele a kapcsolatom. Egyszer jártunk ná­luk, amikor gyermek voltam; akkor még dramaturgként dolgozott. Amikor Kaposváron járt, sikerült vele beszélnem egy jó fél órát. Te­hát tudunk egymásról, de nagy a távolság. Ő Budapesten él, én pe­dig Kaposváron.- Mik a távolabbi tervei?- A püspök atya engedélyezte számomra, hogy Rómában foly­tassam tanulmányaimat, s dokto­ráljak le biblikus teológiából. Ez a tan a Bibliával foglalkozik, s azon belül a biblikus magyarázatokkal, értelmezésekkel, véghelyi GABRIELLA egyháza k élete rópában. Az EU-t a politikusok gaz­dasági összefogásnak vélik, mi, ke­resztények ennek az új közösség­nek, az európai háznak az alapját a kereszténységben látjuk.- Ennek kapcsán készül egy új dokumentum is, a „Nyissuk meg szívünket” című.- Az Európai Katolikus Konfe­renciák Tanácsa kidolgozott egy szöveget, ezt 2004-ben szeretnénk az európai politikusoknak átadni. Ennek az alapdokumentuma az a Róbert Schumann által 1950-ben leadott nyilatkozat, ami felvázolja az európai egységet. Ez 50 év után katolikus, református, evangélikus, zsidó ES RÉGISÉGBOLT FESTMÉNY ÉS MŰTÁRGY, ÉRTÉKBECSLÉS Antik tárgyak hitelre is,helyszíni ügyintézéssel. Adás-vétel I Kaposvár, Kontrássy u. 1. Tel.: 82/427-944 Nyitva tartás h-p 9-18. szó 9-12 kotva - család, munkahely, társa­dalmi szervezetek - csak úgy tud­juk megvalósítani földi törekvése­inket, ha ezeknek lelki dimenziót is adunk. Nagyon fontos, hogy a ke­reszténység nem elidegenedik a vi­lágtól, sokkal inkább megtestesül abban, és Isten igéjét hirdetve el­hozza az ember számára az üdvös­séget. A harmadik nagy fejezet Eu­rópára tekint és olyan ajánlásokat tesz, amelyek figyelembe veszik az európai történelem értékeit - benne a kereszténységet -, de az új hely­zetet is számon tartják, például a zsidóság és az iszlám jelenlétét Eu-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents