Somogyi Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 255-278. szám)
2003-11-07 / 259. szám
6. OLDAL 0 9 4 2003. November 7., Péntek A L M A N A C H KASZO Új utat nyitnának a fejlődésnek A KÖZSÉG CÍMERE A kerek talpú tárcsapajzs zöld mezőjében fölemelt mellső lábaival a Pécz nemzetség haránt- pólyás címerét tartó, a pajzslábon álló és jobbra fordult, ágaskodó aranyszarvas utal a község régi birtokosára és ősi vadászati hagyományaira. A kék pajzslábban elhelyezkedő zöld központú, karéjos és aranykö- zepű tündérrózsa jelképezi a Baláta-tó híres természetvédelmi területét. A pajzsot kétol- dalról egy-egy makkban találkozó és arannyal szegett, zöld leveles tölgyfaág keretezi. A LAKOSOK SZÁMA 2003-ban 154 V 2000-ben 157 1998-ban 155 1 1994-ben 156 ÜGYFÉLFOGADÁS A polgármesteri hivatal címe: 7564 Kaszó, Kaszópuszta. Hajdú Tibor polgármester és Pintér Rezső fogadóórája csütörtökön 8-tól 16 óráig tart Kaszópusztán az erdőgazdaságtól bérelt irodában. Más napokon a lakosok ügyeiket 7.30-tól 16 óráig, pénteken 7.30-tól 13 óráig a so- mogyszobi körjegyzőségen intézhetik; ennek a címe: 7563 Somogyszob, Petőfi u. 1., tel: 553-274. Ugyanitt ad tanácsot a gazdálkodóknak Segeda István falugazdász minden csütörtökön 8-11-ig. A gyermekjóléti szolgálatot Ivókné Pintér Melinda vezeti, s kedden, szerdán, csütörtökön végzi munkáját a szobi hivatalban 8-tól 12 óráig. ORVOSI RENDELES A háziorvos, dr. Marosi Ildikó kedden 12-től 13 óráig és csütörtökön 17-től 18 óráig várja a betegeket az orvosi rendelőben. T Sok tekintetben eltérő Kaszó két legnagyobb településrészének adottsága, az unióról azonban szinte egyformán bizakodóan vélekednek. Hajdú Tibor polgár- mester szerint elébe kell menni a változásoknak, hogy az erdőn kívül más boldogulást is találjon a község. Elöregedett a falu, nagy szükség van a megújulásra, a fiatalok letelepedésére - állítja Hajdú Tibor polgármester. - Erre főként a kaszópusztai részen van igény, és nemsokára meglesz a lehetőség is, mivel az erdőgazdaság megkezdte a leendő építési telkek kialakítását.- Mire számíthatnak az itt élők az unióban?- A legnagyobb munkaadó az állami tulajdonú Kaszó Erdőgazdaság Rt, s a helyi mezőgazdasági, erdészeti vállalkozásokkal együtt a lakosságnak mintegy a felét foglalHAJDÚ TIBOR 1958-ban született Lentikápolnán. Iskoláit bentiben, Pécsen, Szentendrén és Budapesten végezte. Építész üzemmérnökként 26 évig dolgozott műszaki szakterületen. 1982- től él Kaszópusztán. 2002-től a község társadalmi megbízatású polgármestere. Nős, két fia van. Hobbija a sport, legjobban futni és teniszezni szeret. koztatja. Ez viszonylagos biztonságot jelent a megélhetésben, s várhatóan így is marad. A munkalehetőségek helyben vannak és Nagyatád vonzáskörzetéhez kötik a falut; ez előnyös, de nem az egyetlen távlati lehetőség.- Van-e más kitörési pontjuk?- Négy kilométernyi út Darvaspuszta és Inke között minden eddiginél nagyobb föllendülést hozna az itt élőknek, hiszen a főközlekedési utak is sokkal közelebb lennének a 61-es út felé, mint most meglehetősen körülményesen. Itt pénzben is mérhető valóságos érték a természeti környezet. A falusi turizmus már jól működik Kaszópusztán, most épül a második magán-vendégfogadó, s megvan a szándék a további fejlesztésre is. A darvasi részen egyelőre hiányzik a vállalkozási kedv, s a lakosoknak erre nincs is tartalékuk. Bízunk benne, hogy ez az érintetlen környezet is fölkelti a hozzáértők érdeklődését.- Mit tesz az önkormányzat a község fejlődéséért?- Darvason kedvezőbb a helyzet a közművekkel; van szelektív hulladékgyűjtés is, és hamarosan mindkét településrészre elér internetlehetőségével a nagyatádi kábeltévé-hálózat. Kaszópusztán a legfőbb gond a szennyvízelhelyezés, szeretnénk mielőbb megoldani a lakossági csatlakozást az erdőgazdaság hálózatához. Furcsa és megváltoztathatatlan körülmény, hogy itt az önkormányzatnak nincs tulajdona, így nemcsak a cselekvési lehetőségünk korlátozott, de elesik a község a pályázati lehetőségtől is, amely az adottságok kihasználását segítené. Szerencsére az erdőgazdaság törekvései is hasonlóak, s az eredményes együttműködés biztosítja a falu fejlődését, értékeinek megtartását._________________■ Recept Kaszóból Vadas hús, rétes Negyedszázad alatt sok rangos vendégnek főzött az erdőgazdaság konyháján Brantmüller Erzsébet. A látogatók kedvencéhez, a zsemlegombócos vadas húshoz a szarvas- vagy vaddisznóhúst szalonnával tűzdeli meg, hagymával, sárgarépával, petrezselyemmel, babérlevéllel, sóval, borssal, kevés vízzel puhára párolja. Mikor a hús megfőtt, átpasszírozza a zöldségeket, s a húslével együtt kevés zsíron pirított csipetnyi cukorral pikáns mártást forral. A zsemlegombóchoz zsírban kell megpirítani az apró kockára vágott zsemlebelet, majd forró tejjel leforrázni, s letakarva hagyni, míg megdagad. Ekkor tojást és kevés lisztet kell hozzákeverni, s gombócokat formálva sós vízben kifőzni. A kedvelt répás réteshez a sárgarépát finomra reszeli, zsíron megdinszteli, és vaníliás cukorral a rétestésztába tölti. ■ Közösségi élet központja a bolt Patikák öltöztetője * TKhh ti irat mtncnre7ortár irnHáVha pq r MISEREND A darvaspusztai katolikus templomban Borza Miklós sompgy- szobi plébános minden vasárnap 9 órától misézik. TENGERPARTI TESTVÉR Testvértelepülési együttműködést alakított ki az idén a kaszói önkormányzat a horvátországi Funtanával. Az isztriai kisközségnek félezer állandó lakosa van, s mintegy 20 ezer vendég egyidejű fogadására van felkészülve. A tengerparti falu főleg Kaszó téli és erdei pihenési lehetőségét értékeli, Kaszó pedig nyáron veszi igénybe segítségét. Legközelebb a funtanai focicsapat és családok jönnek Kaszóba téli kikapcsolódásra. A HÍRES HÚSEVŐ NÖVÉNY ABalátaösláp már 1942 óta természetvédelmi terület. Flórájában leghíresebb a vízben élő aldrovanda vesiculosa, ez a 7-10 centiméter hosszú rovarfogó hínámövény. Az apró vízi rovarokat, mikroszkopikus rákokat az ék alakú nyélből és fürészes sertékből álló apró levélcsapdák zárják be, majd a növény lebontja és fölszívja áldozatát. A CIKKEKET ÍRTA ÉS A FOTÓKAT KÉSZÍTETTE: BÍRÓ MÁRIA Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta Ma már nemcsak a vadászatok, hanem a környezet más látnivalói miatt is fölkeresik a vendégek az erdei települést. Darvaspuszta névadói, a dar- vak népes csapata éppen az utóbbi hetekben érkeztek meg szokásos őszi pihenőjükre. A Kaszó névét kölcsönző léprigók januárban verik föl az erdő csendjét fuvolahangú énekükkel. Ez a fejedelmi udvarokban régen különleges pecsenyeként tálalt legnagyobb termetű rigófaj ugyanis imádja a kaszói idős tölgyeken növő fagyöngy ragadós termését; az egykori vadászok is ebből főzött madárléppel ejtették el a téli vándorokat. A ritka madár és a település kapcsolatát a pusztán három évtizede lakó Hegedűs Edit tárta föl, aki a szláv „kosz”, azaz „rigó” szóban fölismerte Kaszó eleddig ismeretlen eredetű nevét. A családi panziót is működtető Nagy Andrásáé boltvezető szerint az évszázados erdőség és féltett kincsei a legfőbb téma a nyári pihenésre érkező vendégek és a kis élelmiszerbolt napi vevői között is.- A bolt afféle közösségi beszélgetőhely, ahol találkozik a puszta apraja- nagyja - mondta Nagy Andrásné. - A nyugdíjasok naponta jönnek bevásárolni, de az erdőgazdaság munkásai is szívesen betérnek, s itt értékelik a legutóbbi vadászatokat, erdei teendőket. A nyugdíjasokon és az erdőgazdasági dolgozókon kívül szinte a falu egész lakossága Nagyatádra vagy Somogyszobra ingázik. A 32 ifjú kaszói és darvasi polgár közül három óvodás, tizenöt általános iskolás, heten középiskolában és öten felsőfokú intézményben tanulnak tovább. Közösségi összefogásból is jelesen vizsgáztak a fiatalok: nemrégiben erdei szemétgyűjtéssel mutattak példát lakókörnyezetüknek a védelmében. A természeti kincsek vonzerejét felismerve már a második magánvállalkozás épül vendégfogadásra, hogy Kaszó szépségeit mind többen megismerhessék.________] Kisvasút rendelésre Kaszó és Szenta között menetrend szerint jár az erdei kisvasút, de a kirándulók kívánságára Csikós Csaba mozdonyvezető bármikor indít idegenvezetéssel is kiegészített különjáratot a Baláta-tavi őslápig, a madárlesig. Ritka jégkorszaki fajoknak, húsevő növénynek is élőhelye a mocsár, a laperdő, Somogy természeti értéke. Az 1955- ben épült vasúti pályát az erdőgazdaság újíttatta föl. Minden reggel egy csésze tej Ugyancsak volt ideje megszoknia Wirth Ágostonnak ezen a vidéken szokatlannak tetsző nevét. A falu legidősebb lakosa néhány hét múlva tölti be a 96. évét.- Gyerekkoromban nem szerettem, mikor Gusztinak hívtak, mert ilyen nevű egy sem volt a családunkban, de még a faluban sem - emlékezik a régi darvasi életre Wirth Ágoston. - Heten voltunk testvérek, de az idősebbik bátyám hamar meghalt a háború után. Mindig sokat kellett dolgozni, legtöbbet a mezőn. .Kitanultam az asztalosságot is, régen még a koporsót is én készítettem a faluban. Szorgalmas a darvasi nép, régen sok dohányt is termelt. Nekünk is volt, mégsem szoktam rá a dohányzásra. Ahogyan más káros szenvedélyre sem. Talán ennek is köszönhető, hogy a hat gyermeket fölnevelő, sudár öregúr pár éve még biciklivel is átszelte az erdőt, hogy a majdnem húsz kilométerre levő nagyatádi kórházban meglátogassa feleségét. Ha ereje az utóbbi években kissé meg is fogyatkozott, az egészséges jó kedélyből és a családi békességből jut a mindennapokra is.- Most már jóformán kedvenc étéle sincs, alig akar valamit enni - aggódik párjáért Wirth Ágostonná, aki 83 évesen is fényes rendben tartja a házat és naponta főz az urának. - Talán csak azt a csupor tejet issza meg jóízűen reggelente, ami soha el nem maradhat. Erre még akkor szokott rá, amikor maga fejte a tejet. Minden munkában nagy segítség volt régen a tehén, még szántottunk is vele. Most már mezei munka Több tucat gyógyszertár és orvosi rendelő berendezése tanúskodik Hegedűs Edit faipari mérnök bútorkészítő szakértelméről, aki nyolc éve alapított kisvállalkozást gyerekkori álmainak a valóra váltására.- Az első megrendelésem egy patika bútorzata volt, és sikerült úgy megtanulni a fortélyokat, kialakítani a speciális használathoz illő berendezést, hogy sorra jöttek a többi gyógyszertári felkérések - mondta Hegedűs Edit, az Ezüstfa Bt ügyvezetője és tervezőmérnöke. - Nemcsak a patikákban népszerű a harmonikus, polgári ízlést tükröző berendezés: hasonlót kérnek az orvosi magánrendelőkbe, EZÜSTFA BT 7564 Kaszó. Kaszó-puszta 2/fl Tel.: 82/725-130, 30/227-2507 MŰHELY: 7563 Somogyszob, Szent Imre u. 38. irodákba és nem ritkán a családi otthonokba is. Az Ezüstfa Bt berendezéseiben a legfontosabb a tökéletes használhatóság, s ezt követi a stílus és az öltöztetés. A megrendeléstől egy-két héten belül elkészítik az egyedi bútorokat. Kőröshegy, Csurgó, Nagyatád, Berzence patikáin kívül büszkesége a meleg színű mediterrán gyógyszertár Gyenesdiáson vagy a régi patikuscsalád emléktárgyait ötvöző klasszikus berendezés Iregszem- csén. Az igényes látványtervekhez Farkas Ágnes belsőépítész is hozzájárul, így nem véletlen, hogy valamennyi „Ezüstfa” bútor magán viseli a praktikus és mértékletes asszonyi ízlést. a Emlékhely az összefogásért Hat gyereket nevelt Wirth Ágoston és felesége sincs a környéken, tehénből is csak kettőt tartanak a faluban. És lassan fogyatkozik a nép is... ■ Tündöklő napot és a szarvas égre emelt szemét, a kereszt és a hit áhítatát, a vadászok védőszentjeként tisztelt Szent Hubertusz püspököt és látomását egyaránt megjeleníti az a különleges emlék, amit hatalmas fák övezte tisztáson állított fel központjában a HM Kaszó Erdőgazdaság Rt.- Szeretnénk, ha ez a szobor a mindennapok rohanásában is megtorpanásra késztetné, összefogásra szólítaná a vad és az erdő tisztelőit, a zöldkalapos-szakma valamennyi művelőjét - mondta dr. Németh Péter, a Kaszó Erdőgazdaság Rt főmérnöke. - Nem könnyű időket él ma az erdő-, a vad- és. a fafeldolgozó ágazat. Az uniós csatlakozás e téren nem hoz lényeges újdonságot, de erősíti a kiélezett gazdasági versenyt. A napi teendők közepette és a szakmai kihívásoknak megfelelve sem feledkezik meg a Kaszó Erdőgazdaság Rt a hagyományok ápolásáról és a szakmai összefogás fontosságáról, melynek szép jelképe ez az emlékhely. A vadászati ünnepeknek is méltó helye ez, s kiemeli a magyaroknak a Hubertusz- kultuszban betöltött cselekvő és ötvöző szerepét - folytatta dr. Németh Péter. - Mi, magyar vadászok Szent Hubertusz imája Atyám! Amint ez a föld Isten kalapján a bokréta, úgy itt élni és halni csak magyarnak legyen joga. Magyarom! Ki e földet, mint hont majdan elfoglalod, vadkincsét szeresd, szívvel szeresd, védd és óvd! Ha nem teszed, bénuljon meg mindkét karod, hogy vadászfegyvert kézbe fogni többé ne tudj! Isten! így sújtsd a vétkezőket, mert irgalmat nem érdemelnek! Ámen Hatalmas fák őrzik Szent Hubertusz szobrát Szent Hubertusz legendájában látjuk megtestesítve a természettel, a vadászattal kapcsolatos érzéseinket és vágyainkat. Hubertusz tartja össze az ősmagyar szarvasűzést a vad iránti tisztelettel, a természet iránti meghajlással. A legenda szerint Hubertusz a VII. században élt, s ifjúként szakadatlan űzte a nemes vadat, mígnem egyszer egy csodaszarvas hajszája közben a vad megtorpant, agancsa fényárban tündökölt és homlokán fénylő kereszt jelent meg. Hubertuszt áhítat szállta meg, és megtért. Később püspök lett, s halála után szentté avatták. A pogány- keresztény szarvasimádat és Szent Hubertusz püspök emlékezete ötvöződik a Kaszóban felavatott szoborban, ami jelképekben beszél a vadászszerencse felsőbb hatalmáról, a közös értékek megbecsüléséről és a követendő magatartásról. a
