Somogyi Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-06 / 258. szám

2003. November 6., Csütörtök 1 2 3 7. OLDAL A L M A N A C H Recept Marcaliból Kapros csirke Hozzávalók: két egész csirke, il­letve tejszín, tejföl, vöröshagy­ma, kapor, só, bor, cukor, cit­romhéj. A csirkéket vágjunk da­rabokra, fűszerezzük sóval és borssal. Forrósítsunk föl egy na­gyobb edényben margarint, és a már fűszerezett csirkedarabokat hirtelen süssük elő. Vegyük ki az edényből, és tegyük félre. A megmaradt margarinba tegyünk egy-két evőkanál lisztet, dobjunk bele egy fej vöröshagymát és egy csokor összevágott kaprot. For­raljuk föl, és tegyük vissza az elősütött csirkedarabokat. Fed­jük le, és pároljuk készre. Tála­láskor a mártást egy kevés cit­romlével, cukorral ízesítjük. Tej­színnel vagy tejföllel dúsítsuk, majd jól forraljuk ki, és a végén vegyük ki az egész hagymát a mártásból. Köretként párolt rizst kínáljunk hozzá. ■ Mintaszerűen készül a város az unióba Sütő László szerint jó idők járnak Marcalira. A polgár- mester úgy értékeli: kifejezet­ten jó évet zár idén a város. Jö­vőre pedig az elmúlt évtize­dek legnagyobb állami támo­gatásából Marcali eddigi egyik legnagyobb beruházá­sa, a kórház rekonstrukciója is megvalósulhat.- Az idei év legnagyobb eredmé­nye kétségtelenül a strandfürdő megvalósítása volt - mondta Sü­tő László, Marcali polgármeste­re. - Ezenkívül elkészült a boronkai csatornázás, és a sző- csényi kollégiumot is jelentősen bővíteni tudtuk. Kisebb fejlesz­tések pedig szinte minden terü­leten voltak. A jövő is ilyennek ígérkezik. A kórház fejlesztésére 1,5 milliárd forintot kap a város, megvalósulhat a bizei szenny­vízrendszer, és a nagypincei utat is fel tudjuk újítani.- A város tehát fejlődik, de hogy áll az uniós készülődéssel?- Azt hiszem, komoly elő­nyünk van sok településsel szemben. Ami a várost illeti, el­készült tíz pályázatunk a Pályá­zat Előkészítő Alaphoz. Ezek kö­zül négyet a régióban is kiemelt pályázatként emlegetnek és mindet támogatásra érdemesnek találtak. Az, hogy már az indu­lásnál kész pályázatokkal ren­delkezünk, nagyon fontos az újonnan megnyíló források meg­szerzéséhez. A marcali térség az ország öt mintatérségének az egyike. Ez azonkívül, hogy nem teljesen kezdőként, hanem len­dületből csatlakozhatunk majd az európai közigazgatáshoz, azt is jelenti, hogy ezek a kistérsé­gek számos fejlesztésben az első SÜTŐ LÁSZLÓ 1955-ben született. Az ELTE jogi karán 1979-ben végzett. 1982-ben ügyvédi szakvizsgát tett. 1990-től polgármester. 1990 óta a megyei közgyűlés tagja, 2000-től a somogyi települések, 2002-től a bel­ügyminiszter képviseletében tagja a Regionális Fejlesztési Tanácsnak. sorban lehetnek. Megszerezhet­nek olyan eszközöket és forráso­kat is, amelyekért később majd az ország összes térsége verse­nyez.- Mi az az érték, amire majd Marcali lehet büszke, a közösség tagjaként?- A védett természeti értékek ilyenek, de ide sorolnám a bor­kultúrát is, amit fejleszteni igyekszünk, de minősége alap­ján már most nagyobb figyelem­re lenne érdemes. Persze van, amivel még ezenkívül is szívesen büszkélkednék. Egy gyógyszálló a strand mellett és egy, a Bala­tontól Mesztegnyőig tartó kerék­párút például kifejezetten büsz­keséggel töltene el, mert mind­kettő hosszú távon jelenthetne egy új és minőségi fejlődési pá­lyát Marcali számára, az unió tag- jaként és attól függetlenül is. ■ Földhivatalból az erdőbe Lehner Antal nem tagadja: küsz­ködött a könnyeivel, amikor átvet­te a Marcali Városért elismerést. Szokatlan volt a helyzet. Életének első kitünteté­se volt ez, amit, ha a so­kadik lett volna is, a leg­többre értékelne.- Nagyon.örültem, igaz, inkább a munkához szoktam, mint az ünnep­léshez - mondta Lehner Antal, a földhivatal veze­tője. - Azért fontos ne­kem, mert óriási értéké­nek tartom, hogy olyanoktól kap­tam, akik ismernek. Ettől igazi el­ismerés a számomra.- Van ilyenből hétköznap is? _- Kevés. De nem is számít. Én szeretem az embereket, szeretem a földet és legjobb tudásom sze­rint úgy végzem a munkám, hogy vállalni tudjam. Azért persze van­nak itt is szebb napok. Az idén például már harmadik alkalom­mal lett a legeredményesebb a földhivatalok közül a marcali. Ezt csak igazi csapattal lehet megcsinálni. Büszke va­gyok a kollégáimra.- Jövőre itthagyja őket. Nehéz elképzelni, hogy nem hiányzik majd a hivatal.- Nekem is, de kita- [ láltam már magamnak sok szép elfoglaltságot. Ott vannak a szőlőim, meg a kertem, a galam­bok és vénségemre va­dászni kezdtem. Egy barátom un­szolására vadász- vizsgát tettem. Lesz tehát teendő bőven. Ha to­vább maradnék, annak a hivatal látná kárát. Nekem itt telt szinte 1 az életem, így fontosabb az, hogy itt minden renben legyen, mint az, hogy még dolgozhassak né- hány évet. _________________■ Új erőt ad az elismerés Horváthné Rádics Márta nagyon meglepődött, amikor megtudta: őt tüntették ki idén a város alkotói dí­jával. Szólni is alig tudott. Most már tud, és azt mondja: kivételes sze­rencsének tartja, hogy el­ért céljai egybeesnek a város elismerésével.- Ritkaság, ha egy ki­tüntetés úgy jön, hogy az erőt ad és további mun­kára sarkallja az embert - mondta Horváthné Rádics Márta. - Ezért is gondolom, hogy most egy olyan szakaszához értem az életemnek, amikor a kitűzött céljaim elértem. A pedagógiai munkában elindított újító törekvéseim egy alkotókö­zösség segítségével megvalósul­hattak, és sikerült a bizei kutatá­saimat könyvben kiadni. Ezzel fennmarad egy kis közösség, Bize múltja, szokásai, megörökítődtek lakosai, akikhez lélek­ben ma is kötődöm. A múzeumalapítvány ku­ratóriumának elnöke­ként kedves nekem a Marcali városmúlt ké­peslapokban kiadvány is, amelynek szerkesz­tője voltam.- Bize után a többi vá­rosrész múltját is szeret­ném megörökíteni a kö­vetkező nemzedékek szá­mára, szeretem a munkámat és a gyerekeket, és úgy érzem, ezen a téren is tudok még mit tenni. Az pe­dig, ha hasznosnak érezheti magát az ember egy közösségben, magá- ban is felér egy alkotói díjjal. ■ Nyugdíjba ment a képviselő Berkes Jánosáé évtizedes képvi­selői munkáját értékelték a Marcali Városért elismeréssel.- Több mint húsz év­vel ezelőtt az volt az első képviselői ténykedé-. sem, hogy hűtőt szerez­tem a gombai boltba - mondta Berkes Jánosné.- Az akkori városrészt ma már össze sem lehet hasonlítani a maival. Akkor még a villanyon kívül nem volt közmű, és a környezet is jobban hasonlított egy falura, mint egy vá­rosra. Büszke vagyok rá, hogy a munkámmal hozzájárulhattam ahhoz, hogy a mai gombaiaknak kényelmesebb az élete és szebb a környezete. Mióta Marcaliba ke­rültem, közöttük élek és szemé­lyes ügyemnek éreztem, hogy se­gítsek nekik. Szeretek itt élni. Egy kicsi faluból származom, Darvas­ról. Ott is azt tapasztaltam, amit itt, hogy az emberek büszkék arra, ahol élnek. Az itt lakók közül még most is csak kevesen mondják, hogy marcaliak, inkább azt, gombaiak. Kicsit fáj a szí­vem, hogy a fürdő nem az én képviselőségem idején valósult meg, de nem bánom. Örülök neki én is, ahogy az itt élők, és ezt leszámítva is nyugod­tan mentem nyugdíjba.- Nyugdíjba?- Hát igen. Amíg képviselő vol­tam, nem éreztem nyugdíjasnak magam. Többet vagyok a család­dal, az unokákkal, és végre van időm varrni. Most tehát a család az első, de ha távolabbról is, Gomba sorsát és a város fejlődését tovább- ra is figyelemmel kísérem. ■ Vendégeket hoz a strand Több medence és sportpálya A beruházás során egy nemzetközi szabványnak megfelelő sportmedencét is építettek, s készült egy pancsoló és egy élmény­elemeket tartalmazó ter­málmedence, valamint egy gyógymedence és egy olyan fürdőhely is, ahol a kezdők úszni tanulhatnak. Több játszóteret is kialakí­tottak a nyolchektáros parkban, és megépítették a sportpályákat. Négy te­nisz-, egy kosárlabdapálya és két strand-kézilabdapá­lya várja az aktív pihenés szerelmeseit. A város történetének egyik leg­hosszabb ideig várt és legnagyobb beruházása a strand. 805 millió fo­rintból épült, és 1500 négyzetméter­nyi vízfelület várja itt a látogatókat. Ők az idén harmincezren voltak. Marcali új büszkeségét a Dévényi és Társa Építész Kft tervei alapján építet­ték föl 6,4 hektáros területen. Az öt me­dence, a kiszolgálóegységek és a sport- létesítmények alig tíz hónap alatt ké­szültek el, s mintegy ezer vendég egy­idejű kiszolgálását teszik lehetővé. Király János strandigazgató elmond­ta: az idei bevezető szezonban naponta átlagosan 580 fürdőző váltott jegyet. A használat során azonban apróbb hibák is kiderültek. Az idény tapasztala­ta például az, hogy a gyógyvizesen kívül a medencékbe 3-5 fokkal melegebb vi­zet igényelnének a fürdőzők. A gyógyvi- zes medence pedig kicsinek bizonyult. A tapasztalatok alapján a város már meg is rendelte az újabb fejlesztésekhez szükséges terveket, s azoknak alapján a strand további fejlesztésére pályázik az önkormányzat. Ha a marcali pályázatok sikerrel jár­nak, jövőre további beruházások várha­tóak a strandon és környékén. Az új medencén kívül a meleg vizes meden­cék fölé olyan féltetős megoldást is el­képzeltek, ami lehetővé tenné, hogy a fürdőt rosszabb időben is használhas­sák a gyógyulni vágyók. S készítenek pályázatot egy új termálkút megvalósí­tására, valamint a gyógyszálló építésére is. A marcali gyógyvízből jelenleg egyébként percenként 300 liter 48 Cel- sius-fokos víz jut a felszínre. Ennek nagy a só-, a hidrogénkarbonát- és am-. móniatartalma. Az egészségügyi mi­nisztérium ezt a vizet 1990-ben gyógy­vízzé nyilvánította. Az akkori leírás sze­rint ez a víz - az összetétele alapján - ki­válóan alkalmas mozgásszervi betegsé- gek kezelésére. ________ ■ Az Év Múzeuma a A marcali múzeum nyerte el az idén az Év múzeuma címet. A Pulszky Társaság és a Nem­zeti Kulturális Alapprogram közös elismerését az ország­ban mindössze négy múzeum érdemelte ki. Az Év Múzeuma címet minden alkalommal pályázaton nyerhetik el a gyűjtemények. A bírálók a szóbanforgó év tudományos és szakmai munkája mellett az ál­landó kiállítások látványát és azt is értékelik, hogy a kulturális intézmény mennyire alkalmaz­kodik a látogatókhoz. A marcali múzeum esetében a 2002-es év kiemelkedő rendezvénye volt a gimnáziummal közös iskola­történeti kiállítás és egy nagy­szabású tudományos konferen­cia, amit Rítus és ünnep az ezred­fordulón címmel s a Néprajzi Tár­sasággal közösen szervezett. Karancz Gábor, a múzeum igazgatója elmondta: azt is sokra értékelték, hogy a múzeum a szű­kös anyagi lehetőségek ellenére is igyekszik javítani a gyűjtemény tárolásának a körülményeit, és fo­lyamatosan gyarapítja. A múlt év­ben éppen egy 130 darabos párat­lan textilgyűjtemény jutott a bir­tokába. A közeljövő tervei között két hagyaték bemutatása is szere­pel. Dr. Kiszling Mátyás múlt szá­zadi orvosi rendelőjének az érde­kességeit és a híres építészdi­nasztia egyik tagjának, Csomós Lászlónak a személyes tárgyait szeretnék kiállításon bemutatni az érdeklődőknek. Az Év múzeumában jövőre egy múzempedagógust is szeretné­nek alkalmazni. A délutáni kötet­len hangulatú múzeumi órákkal, az iskolás gyerekeket is gyakrab­marcali Eredeti cipősműhely is van a múzeumban bán becsalogathatnák a kiállító­termekbe, s ezzel elérhetnék, hogy felnőttként is rendszeres múzeumlátogatók legyenek. ■ MARCALI A VÁROS CÍMERE Álló, csücskös talpú pajzs, melynek vörös mezejében jobb­ról ezüst fogyó holdtól, balról aranynaptól kísért, balra fordult, torkán jobb haránt irányban álló, aranynyíllal átlőtt, szemét lehu­nyó madár. A címer Marcali múltjára utal, a településnek már 1567-ben volt pecsétje, ez egy fennmaradt ira­ton látható. Az akkori pecsét ké­pét, a nyíllal átlőtt madár motívu­mát megőrizve készült el a mai címere. A vízi madár vélhetően a nagyberek településhez közeli vízi világát jelképezi. A madarat kísérő nap és hold, mint ősi asztrológiai jelképek, az 1567. évi címerhez való visszatérést jelképezik. A fogyó hold utal a 16. század harcaira, 1532 és 1566 között háromszor esett el a vár és a település, és a török hódoltság korára is, amikor Mar­cali járási székhely volt. FOGADÓÓRÁK A polgármesteri hivatal címe 8700 Marcali, Rákóczi utca 11. Telefon: 85/501-000 A polgármesteri hivatalban a hét minden munkanapján van ügy- félfogadás, csütörtökig reggel 8-tól 16 óráig intézhetik ügyei­ket a lakosok, pénteken reggel nyolctól délután kettőig. Sütő László polgármester és Árvái Zoltán jegyző kedden tar­tanak fogadónapot. A hatósági állatorvos dr. Kar­dos Lajos hétfőtől csütörtökig reggel nyolctól délután négyig, pénteken nyolctól délután ket­tőig tart ügyfélfogadást. Az Apeh irodájában hétfőn nyolc­tól tizenkettőig, kedden és szerdán nyolctól délután háro­mig, a csütörtök szünnap, pén­teken nyolctól délig intézhetik ügyeiket a marcaliak. A falugaz­dász Gáspár László kedd kivé­telével tart ügyfélfogadást. Hét­főn és szerdán fél nyolctól dél­után négyig. Csütörtökön dél­előtt, pénteken pedig fél nyolc­tól délután fél kettőig. A LAKOSSÁG SZÁMA 1949-ben 8225 1 1960-ban 9630 1970-ben 9762 1980-ban 12417 1998-ban 13012 2000-ben 12797 í 2003-ban 12682 I MÚLTIDÉZŐ Marcali első írásos említése 1274-ből származik. Az akkor kelt oklevél egy Marcel neveze­tű birtokost említ, akinek veze­téknevéből származhat a telepü­lés későbbi neve. A 1400-as években mezővárosi ranggal büszkélkedhet. 1544-ben török kézre kerül és lakossága erőtel­jesen megfogyatkozik. 1722-től ismét fejlődésnek indul’és me­zővárosi rangot kap. Ekkor a Széchenyi-család birtoka. A XX. század elején egyértelművé vált a térségben a központi szerepe. 1984-ig mintegy negyven tele­pülés közigazgatási, egészség- ügyi, gazdasági központja lett. Ennek megfelelően lakossága is növekedett. 1977-ben városi rangot kapott. AZ ALMANACH CIKKEIT ÍRTA: FÁBOS ERIKA, KERNER KRISZTA ÉS VIGMOND ERIKA FOTÓ: TÖRÖK ANETT Az oldal elkészítését az önkormányzat támogatta

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents