Somogyi Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-27 / 276. szám

2003. November 27., Csütörtök SOMOGY I TÁJAK 7. OLDAL VÉLEMÉNYÜNK Tele (egy) ház Az informatikai minisztérium pályázatot írt ki közösségi internet- elérési pontok fejlesztésére. 1,6 milliárd forintot szánnak számító­gépek, szoftverek beszerzésére, illetve az internet elérési helyek korszerűsítésére és új csatlakozásokra. Dicséretes dolog ez a támogatás, hiszen - főleg faluhelyen - nem az internet hozzáférés áll a családi költségvetés elosztásakor az el­ső helyen. Sőt, a legtöbb helyen fel sem merül mint alternatíva, a cipő, ruha, étel és más egyebek mellett. így aztán, ha a kistelepülé­sen élő fiatal, aki mégiscsak szeretné használni a vüághálót - mert hiszen mindenhol azt hallja, hogy e nélkül ma már nincs esélye - kénytelen versenyezni a gépért az iskolában, ahol 20-30, rosszabb esetben 50 gyerekre jut egy hozzáférés, korlátozott időben. Ezen a helyzeten segíthetnek a teleházak, amelyből már Marcali térségében is van vagy tíz. Itt persze nem csak a gyerekek, a felnőt­tek is próbálkoznak korunk vívmányának hasznosításával, vagyis gyakorlatilag soha nincs üres gép. Fejleszteni kéne, amihez nagy se­gítség lehetne a minisztérium pályázata, ám hogy hogy nem, a tele­házak ebből a körből kimaradnak. A kiírás szerint ugyanis civil szer­vezetek nem pályázhatnak, márpedig a Magyar Teleház Szövetség és annak tagjai bizony civil szervezetek. Nem csoda, ha a vezetői elkeseredettek, hiszen míg például az idős­otthonok, egyházi intézmények, minden további nélkül kaphatnak pénzt számítógépre, az egyesületek, így a teleházak nem. Hogy mi a megoldás, nem tudni, a szövetség és a tárca közti egyeztetés még zajlik. Addig azonban jobb, ha felkészülnek a falvakban: ha a vi­lággal kapcsolatba akarnak lépni, akkor a teleházakból vigyék át a számítógépeket mondjuk a templomokba. Az van szinte minden faluban és az egyházközségek még pályázhatnak is. fábos erika Vasdiplomás patikaszerelem Sávoly Lajos és felesége 65 éve léptek a gyógyszerész pályára Marcali Sávoly Lajos 1938. december 5-én, a felesége, Ferenczi Adrienn 1939. január 7-én kapta meg gyógysze­részdiplomáját Budapesten az ak­kori Pázmány Péter Tudomány- egyetemen. A 65 éven át kifejtett szakmai tevékenységükért most mindketten a vasdiplomájukat vet­ték át a Semmelweis Orvostudo­mányi Egyetemen. Másik két kerek évfordulót is ünnepel az idén a gyógyszerész házaspár: mindket­ten kilencvenévesek, és ötven éve költöztek Marcaliba. ...Ji0>oly, Lajosné elmondta: a gyógyszerészi pályán édesapja in­dította el, aki azt szerette volna, hogy a jászárokszállási patika csa­ládi kézben marad. Férjével az egyetemen ismerkedett meg, ő is gyógyszerésznek tanult. 1939-ben, a diploma megszerzése után kötöt­tek házasságot. A következő 14 év­ben patikát vezettek előbb Buda­pesten, majd Nemesdéden, Duna­kesziben, Nagyatádon és Kőröshe­gyen. A vándorlás éveiben szüle­tett négy gyermekük: három lány és egy fiú. Marcaliba 1953-ban köl­töztek, s itt élnek a mai napig. Sávoly Lajos elmondta: két sze­relme van, a felesége és a hivatása. Ezért örül annak, hogy ilyen szép kort megértek és gyógyszerészi munkájukért átvehették a vasdip­lomát. Sajnos, a felesége, Adrienn néni betegsége miatt nem tudott részt venni az ünnepségen, így maga vette át az ő nevében is az oklevelet. Nyugdíjas éveiket gyer­mekeik, két unokájuk és két déd­unokájuk körében élik. És ami a legfontosabb: ott vannak ők ketten egymásnak. vigmond erika Előnyt adhat a mintatérség Marcali térség Elsőre úgy tűnik a Marcali térség polgármesterei egységesek ab­ban, hogy örülni kell annak: az ország négy másik térsége mel­lett, a marcali is minta-státust kapott és a többiek előtt készül­het fel az uniós közigazgatásra. Az öröm azonban önmagában kevés. A polgármestereknek még meg kell győzni testületeiket is, hogy ez nem csak rövid távon előny. Az érvelésre felvértezték magukat, ami persze nem azt je­lenti, hogy ne lennének megvá­laszolatlan kérdéseik. Mintatérség lett a marcali. Nem ez az első eset, hogy a kisrégió valami­ben az élen jár. Még a törvényes kö­telezettség előtt, 1996-ban alakult meg ez a térség, amely több önkor­mányzati feladatot kezdetektől tár­sulásban lát el. Megalakulása óta a társulás elnöke Sütő László, Marca­li polgármestere. A városvezető - aki a negyedik ciklusban kapott bi­zalmat a marcaliaktól - kezdetektől azon dolgozott, hogy Marcali a pél­daadók között lehessen.- Ennek több haszna is van - mondta Sütő László. - Azon kívül, hogy nagyobb lehetőségünk lesz felkészülni, forrásokhoz és infra­struktúrához is hozzájuthatunk mások előtt, verseny nélkül. A cél, hogy a közszolgáltatások és a köz- igazgatás egyaránt fejlődjön a tér­ségben. Azt is nagyon fontosnak tartom, hogy ez tovább élénkíti a ré­gióban a párbeszédet a települések vezetői között. Ez mindennapi előny, abban pedig kiemelt fontos­A mintatérség A Marcali kistérség Somogy északnyugati sarkában terül el és 36 település a tagja. Körzet- központja, Marcali. A települé­seken 33 ezer ember él. Gaz­daságát tekintve Marcali túlsú­lyos. Ipari termelés, elsősorban, az építő-, fa- és könnyűiparban folyik. A térség legnagyobb fog­lalkoztatója a marcali önkor­mányzat, ahol az önkormányzati intézményekben 1558 ember dolgozik. Ezen kívül a Mustang Rt. is jelentős, ahol több mint 400 embernek van munkája. A térség 88282 hektárja amely magában foglalja a Boronka ré­gió védett természeti értékeit és a Kis-Balaton páratlan madárparadicsomát. Kiemelke­dő attrakciói: Nagyszakácsiban a királyi szakácsok reneszánsz hagyománya, Mesztegnyőn a* rétessütök versenye, Somogyfajszon az őskohót be­mutató múzeum, Niklán a Ber­zsenyi emlékház, Vésén a ková­csok fesztiválja, Vörsön pedig Európa legnagyobb betleheme és az egyetlen vidéki tüzoltómú- zeum csábítja a falvakba és a térségbe a látogatót. Mesztegnyői életkép. A mikrotérségben élők gyorsabb fejlődést remélnek ságú, hogy a 2006-ra elkészülő au­tópálya gazdaságélénkítő hatásaira közösen felkészülhessünk. Németh Lajos szerint fontos azt is hangsúlyozni, hogy nem nullá­ról indulnak ebben a programban a Marcali környéki települések. Kéthely polgármestere amúgy politikai széljá­rástól függetlenül lehet elégedett a településével. Az elmúlt években egy komfortos települést épí­tett, egy olyan falut, ahonnan nem menekül­nek az emberek. Van mi­ért maradniuk.- Azt várom, hogy a mintatérség a mikrokör- zetek együttműködését erősítse - mondta Né­meth Lajos. - Mi egy a Ba­latontól Mesztegnyőig tar­tó kerékpárúttal sokat nyernénk a mintastátu­szon. A faluból több mint háromszázan járnak Mar­caliba dolgozni, kerékpár­ral, motorral és az óriási forgalom miatt ez veszé­lyes. Az kérdés, hogy a mintatérségből fakadó fel­adatokhoz lesz-e forrás. Somogyi Magyar József azt mondta: a térség a közúti infrastruktúra és a tömegközlekedés fejlesz­tésével tehetne többet a falvakban élő embere­kért. Falujában pedig a hi­ányzó szennyvízhálózat építéséhez várna na­gyobb támogatást az eddigi ígére­teknél. Az együttműködést az egészségügyi intézmények fejlesz­tése, valamint az oktatás terén akti­vizálná. Azt pedig elvárná, hogy a létrejövő mintaintézmények a fal­vakat és a kis apparátusok munká­ját is segítse. Szerinte ez úgy kép­zelhető el, ha a térség települései­nek is beleszólása lehetne abba, hogy kik és milyen munkát végez­zenek a térségért. Árvái Tibor, a 968 lakosú Nemesvid polgármestere, egyszer­re több fronton is harcol faluja mel­lett a kistelepülések érde­kében is. Szerinte: az len­ne a cél, hogy a térség minden mikrokörzeté- ben javuljanak a lakosság ellátásának feltételei. Va­gyis, a falun élők is talál­janak otthonukhoz köze­lebb munkát, közigazga­tási ellátást és olyan szin­tű oktatást, mint a térség nagy iskoláiban. Az pedig kérdés, hogy az átalakítás után a kis települések ap­parátusai hogyan igazod­nak majd a megváltozott körülményekhez. A polgármesterek te­hát sok különbözőt kér­deznek, abban azonban megegyeznek, hogy pénz nélkül nem megy. Vagyis hiába a lelkesedé­sük, ha nem kapnak a tervekhez indulásként legalább 40 millió forin­tot, egyből elmegy az elöljárástól a kedvük. A pénzt amúgy például infrastruktúra fejlesztés­re fordítanák. Egy olyan­ra, amelyik lehetővé te­szi majd, hogy mondjuk Somogyzsitfán vagy Böhönyén ki tudják töl­teni ugyanazokat az űrlapokat az ügyfelek, amelyekért amúgy Mar­caliba kellene utazniuk, de azt is, hogy a marcali hatóságokhoz saját falujukban kapjanak pontos ügy- félfogadási időpontot, hogy a leg­kevesebb idejük menjen el a bü­rokráciára. FÁBOS ERIKA ÚJ SZEMETESKOCSI. Gyűjtő­autót vásárolt 29,7 millió forintért a Rumpold Kft. A 20 köbméteres, univerzális hátfalú, azaz minden­féle méretű hulladékgyűjtő üríté­sére alkalmas gépjármű árának a felét pályázaton nyerte az önkor­mányzat. A szelektív szemétgyűj­tést újabb fejlesztésekkel igyek­szik segíteni a cég. Újabb tizenöt, szelektív gyűjtésre alkalmas kon­ténert rakott le a Rumpold Kft Marcali különböző pontjain. A háromfrakciós konténerekre a vá­ros környezetvédelmi pályázaton nyert 21,5 millió forintot, (ve) RÖNTGENGÉP A KÓRHÁZNAK. Új, korszerű műszerekkel gyara­podott a Marcali Városi Kórház eszközkészlete. Három különbö­ző röntgenkészülékkel, modem, terheléses EKG és futópados mű­szerrel, endoszkóppal, digitális látótérvizsgálóval és infúziós pumpákkal lett gazdagabb az in­tézmény. A beruházás közel 75 millió forintba került, amit céltá­mogatási pályázaton nyertek. A kórház további gyógyítást segítő eszközök beszerzése érdekében újabb pályázatokon kíván indulni az intézmény és a fenntartó, (ve) ÜNNEPVÁRÓK VÉSÉN. A vései óvodások már a karácsonyi ün­nepre készülnek. A hétvégén a Mikulást várják a gyerekek. A nagyszakállúnak számos ajándé­kot és műsort is készítettek az ovisok. A Mikulás ünnepséget minden évben a szülőkkel közö­sen rendezik meg az intézmény­ben. Bausz Ferencné, az óvoda vezetője elmondta: Vésén hagyo­mány, hogy az időseket egy Csil­lagszóró című műsorral köszön­tik a falu legkisebb és iskolás ko­rú lakói. Az óvodában már készül az ünnepi műsor, (fe) m Építik a csodabetlehemet Adventre idén is elkészül Európa legnagyobb templomi betlehemi életképe. Vörs karácsonyi meglepetése 60 éve készül ajándékba mindenkinek, aki szívesen fogadja a kis falu szívből jövő szeretetét. vörsi templomnak. A karácsonyi csoda elkészítése több mint egy­heti kemény munka eredménye. Egy mázsa mohát, három zsák fű­részport használnak fel és 100 fe­nyőt is kivágnak abból az erdő­ből, amit tíz éve kimondottan er­re a célra telepítettek a vörsiek. A karácsonyi csodabetlehem évtize­dek óta idegenforgalmi szenzá­ció. Tavaly az adventi hétvégéken és az ünnep idején 30 ezren ke­resték fel.- Ebben nem az a különleges, hogy a legnagyobb, hanem hogy soha sem kell senkit megkérni, hogy jöjjön és csinálja - mondta Futó Péter, a munka irányítója. - Mindenki jön és segít. Ezért azt mondom: büszke vagyok, hogy ez Hatvan éve hozza össze az embereket a vörsi betlehem a legnagyobb, de az lenne a jó, ha csinálnak közösen az emberek, lenne még száz ugyanekkora betle- Mindenkinek szebb lenne tőle a hem az országban, amit ugyan- karácsonya, olyan mint a miénk, ilyen összefogással és szeretettel itt Vörsön. fábos erika VÖRS Az ország legnagyobb, 50 négy­zetméteres betlehemi életképe idestova 60 esztendeje dísze a Advent Vörsön November 30. Farkas László pol­gármester köszöntője, majd a nagy- kanizsai piarista iskola műsora. December 7. a keszthelyi kármeli- ta énekkarának műsora. Decem­ber 14.: a vörsi betlehemezők, majd a veszprémi hittudományi fő­iskola műsora. December 21.: a balatonszentgyörgyi iskolások ka­rácsonyi műsora. A programok 14 órakor, szentmisével kezdődnek.

Next

/
Thumbnails
Contents