Somogyi Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-26 / 275. szám

6. OLDAL SOMOGY I T A J A K 2003. November 26., Szerda SEGÍTIK AZ ÚTFELÚJÍTÁST. Hedrehely önkormányzata a regionális fejlesztési tanácstól megközelítőleg kilencmillió fo­rintot kapott egy belterületi út rendbetételére. Ebből a pénz­ből elsősorban az egy kilomé­ter hosszú Petőfi utca vízelve­zetését és felületzárását oldják meg. A téli közlekedésre gon­dolva az elhasználódott busz­váró helyett is újat állítanak, a fából készült épületet előrelát­hatólag december elején teszik a helyére, (hzs) FELÚJÍTJÁK A CSARNOKOT. Simonfa lakosainak régi vágya a fiatalok és idősek találkozóhe­lyéül szolgáló közösségi ház ki­alakítása. Bár az igényelt 15 mil­lió forint helyett csak ötmilliót nyertek a regionális fejlesztési tanácstól, ennek ellenére tavasz- szal nekilátnak az egykori tej­csarnok átalakításának. A ren­delkezésükre álló pénzből rend­be teszik a helyiségeket, felújít­ják a tetőzetét, s a további mun­kát újabb pályázati pénzből vég­zik el. (hzs) KORSZERŰ RAVATALOZÓ. A pályázati támogatást önerővel kiegészítve a hencsei kegyhely fejlesztésére több mint egymillió forintot költ a település önkor­mányzata. Ebből a pénzből egy hűtőberendezést vásárolnak, amit egyelőre aggregátorról üze­meltetnek. A hiányzó villamos hálózatot jövőre kiépítik, (hzs) TÓ A FALUKÖZPONTBAN. Bőszénfa önkormányzata hasz­nosítaná a regionális fejlesztési tanács támogatásával a falu kö­zepén levő vizenyős területet. Úgy tervezik, hogy a pályáza­ton nyert nyolcmillió forintból egy csaknem kéthektáros csó­nakázó tavat létesítenek. Ez a sportközpont része lesz, s idő­vel játszóteret is építenek a kö­zelében. A földmunkákat elő­reláthatólag már tavasszal megkezdik, (hzs) _________■ AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: HORVÁTH ZSOLT ÉS SZAKÁLY ANDREA FOTÓ: KOVÁCS TIBOR Községi iskola léthatáron Hedrehely A kora tavaszt idéző novemberben hangos kopácsolástól és gyerekzsi­vajtól hangos a hedrehelyi iskola környéke. Udvarába lépve nyolc-tíz diákot látunk, amint az asztalok ja­vításán munkálkodnak. Bár 6. és 7. osztályosok vegyesen vannak a kis csapatban, nagy egyetértésben fo­lyik a munka. A hátsó udvarban az alsósok vidám kergetőzéssel töltik az ebéd előtti szűk negyedórát. A településnek az iskola léte mindig is az egyik legfontosabb kérdés volt. A kilencvenes évek elején jelentős sikernek számított, hogy újraindították a felső tagoza­tot. Nagy volt az öröm, s a millen­nium évében még egy tanterem­mel és korszerű vizesblokkal is si­került bővíteni az oktatási intéz­ményt. Az utóbbi években azon­ban a visnyei és a hedrehelyi diá­kok száma mind jobban megfo­gyatkozott. A költségek növekedé­se tetézte a fenntartó gondjait. S bár egy ideje az óvodát és az isko­lát összevonta az önkormányzat, az intézmény a mostani 55 tanu­lóval éppenhogy működőképes.- Az óvoda léte biztos alapokon nyugszik, és az alsó tagozat sorsa sem kétséges«- mondta Bellái Béla polgármester. - A téli közlekedés­ben gyakran van fennakadás, nincs fűthető buszvárónk, ezért a kisgye­rekeknek az oktatását helyben kell megoldanunk. Ehhez minden sze­mélyi és tárgyi feltétel biztosítva van Hedrehelyen. A képviselő-testület a jövő évi költségvetési terv elkészítésével is­mét igen nehéz helyzetbe került. Bár korábban többször a felsősök maradása mellett foglalt állást, a héten ezt a kérdést ismét megvitat­ják. Hogy mit hoz a jövő a tanárok és az iskola számára? Bonyolult és fogas kérdés, amire a választ még nem lehet tudni. A-diákok arcát és a pedagógusok tettrekészségét lát­va egy biztos: nehéz döntés elé néznek a képviselők. ________■ Há lóra cserélték a pecabotot Beöltözve a horgászegyesület tagjai válogatták szét társadalmi munkában a halat Acsa-Gerézdpuszta November közepén temérdek a munka a Koppányvölgye Mező- gazdasági Rt gerézdi halastavai­nak környékén. Az üzemi hor­gászegyesület tizenöt önkéntese combig érő gumicsizmában, csu­romvizesen közös erővel - háló­val - fogta ki és válogatta át a kö­zépső tó halait.- Nagyon elszaporodtak a tó­ban a törpeharcsák, és mindent fölfalnak - mondta ifj. Fülöp Já­nos, az egyesület elnöke. - Nem kímélik íváskor a lerakott ikrát, sőt még az ivadékokat sem. Bár a pecásoknak gyakori és kedvelt zsákmánya ez az ízletes húsú hal, nagy számban már számottevő kárt okozhat. Ezt az egész napos munkát, mint megtudtuk, kétévente meg­ismétlik. Az apróbb halakat átte­lepítik a felső tóba, hogy ott fej­lődjenek tovább. így a következő években is lesz mit kifogni a Kop­pány völgyi pecásoknak. A mun­ka végeztével aztán leeresztik a középső tó vizét, s a télen kifa­gyasztják a medret. A méretes ha­lakat pedig az alsó tóba rakják, hogy addig is legyen miért üldö­géljen a horgász a tóparton. A gerézdi tavak bőséges zsák­mánnyal kecsegtetik a horgászat szerelmeseit: ponty, amur és ter­mészetesen a kárász mellett néha még süllő és harcsa is horogra akad. Napijegyet bárki vásárol­hat, éves bérletet azonban csak a részvénytársaság tagjai válthat­nak. Az időjárás ezúttal kedvezett a munkának. A tűző napsütésben alaposan megizzadtak a lelkes pecások, s a vízben csobbanó és csapkolódó halak a kíváncsi néze- lődőket sem hagyták szárazon. ■ Erőt gyűjtve alapoznak Büssü Büssü önkormányzata úgy véli, kevés fejlesztést tudtak az idén megvalósítani a faluban. - Ezt az évet takarékoskodásra szántuk - mondta Szegvári József polgár- mester. - így reményeink szerint a következő évben több önerővel jóval több pályázaton nyerhe­tünk. Annak ellenére, hogy Büssü szűkebbre húzta a nadrágszíjat, mégis gyarapodik a falu. A Bel­ügyminisztérium környezetvé­delmi pályázatán például négy- százezer forintot nyert a telepü­lés. Ezt a pénzt 140 szeméttároló vásárlására fordították, s össze­sen 800 ezer forintba kerültek. A hiányzó összeget az önkormány­zat adta hozzá. Ennek köszönhe­tően hamarosan minden lakos portáján térítésmentesen ott áll majd egy-egy 120 literes kerekes kuka. Ezek nemcsak a hulladék eltávolítását teszik könnyebbé a büssüieknek, hanem rendszere­sebbé válhat a szemétszállítás is. Büssü is készül a közelgő ka­rácsonyra. Mint minden évben, az önkormányzat ebben az esz­tendőben is megajándékozza a falu nyugdíjasait. - Igyekszünk olyan élelmiszerekből összeállí­tani a csomagokat, amikre a ki­lencven idős lakos csak nagyon ritkán költhet - fűzte hozzá a pol­gármester. - Ez csaknem kétszáz­ezer forintos kiadást jelent a falu­nak, ám a nyugdíjasok öröme en­nél többet ér. ■ Többre jutnak összefogva VlSNYE A november végi tavaszban em­bert alig látni a 250 lakosú Visnye utcáin. Csak két kutya bóklászik a napsütésben a templom kör­nyékén, s távolabb, a focipálya mögötti úton szekér döcög. So­kan nem is hinnék, hogy milyen összetartó emberek élnek ezen a néptelennek tetsző településen. Bordáné Rocskár Zsuzsanna csak szétnéz, és máris meséim kezd. Ott van például a templom, amit külső és belső felújítása után a nyáron társadalmi munká­ban festettek le a lakosok. Csak az állványozással akadt némi gond, de egy kis utánjárással azt is sikerült megoldani. Később a temetőt és a környékét tették rendbe, de a legnagyobb vállal­kozásuk a bolt mögötti terület ki­tisztítása és köztérré alakítása volt. S hogyan történt mindez? Egy kissé biztosan a Szerencse is­tenasszonyának segítségével! A Kiskegyed pályázatán ugyan­is egy Márió-koncertet nyert a te­lepülés. A harmonikásnak azon­ban szűk lett volna a visnyei mű­velődési ház, ezért munkához lát­tak a település lakói a gazzal föl­vert réten. Esténként és hét végén a falu apraja-nagyja ott szorgosko­dott. A gyerekek festettek, az asz- szonyok takarítottak, és jöttek ka­szások még Hedrehelyről is. A ne­Bordáné Rocskár Zsuzsanna polgármester: Lelkesen dolgozott itt a falu apraja-nagyja vés vendégnek színpadot építet­tek, csuhétetős pavilont húztak föl, valamint felújították az elha­nyagolt kuglipályát meg a rozoga kútkávát. A focipálya azóta a falu fiatal­jainak a törzshelye, bár tél köze­ledtével találkozóikat mégis a szűkké vált művelődési házban tartják. Szóba került már egy új­nak az építése is, ehhez azonban pályáznia kell az önkormányzat­nak. Egy kis szerencsével azon­ban ez a tervük is valóra válhat. Segítő kezek miatt pedig Visnyén igazán nem kell aggódni. ■ Központban a vendéglátás Kadarkút Életében az oktatás ügyét a szívén viselő Mária Terézia sem gondolta volna, hogy a százforintos adomá­nyából felépült fazsindelyes iskola helyén idővel egy elismert és töret­lenül fejlődő intézmény áll majd. Az idei és a múlt évet értékelve a vezetésnek minden oka megvan a büszkeségre. Belső gondozási módszerük egyedülálló, s nagy gondot fordítanak a pedagógusok továbbképzésére is. A tanulók nö­vekvő száma miatt két új diákott­hont nyitottak meg. Bővítették a cukrászdát, felújították a vizesblok­kokat, és a tanétteremben még az idén kialakítanak egy galériát. A közelmúltban rendezett nyílt napon az iskola tanulói ételeikkel „megfőzték” a kamara, a munka­ügyi központ és a szakképzőhelyek képviselőit. ______________■ Gy ümölcsöskertek új gyökerekkel A gyümölcstermesztés felvirá­goztatását remélik az unió védernyője alatt a somogyi gazdák. Most még csak kóstol­gatják, hogy milyen ízekre éhes a piac, de az sem mellé­kes, hogy mely ültetvényekhez remélhetik a többletforintokat. A gyümölcs árát a termesztőknek mindig a felvásárlók diktálják. Az utóbbi években azonban nagyon elszaladtak az üzemanyag és a kártevők elleni védekezés költsé­gei, s az uniós csatlakozás köze­ledtével még jobban szűkülhet a piac. A szakemberek jól tudják: az alma-, körte-, őszibarack-ültet­vények létesítését az Európai Unió nem támogatja, mert na­gyon sok van már a tagállamok­ban. Keresettek lesznek viszont a csonthéjasok: a cseresznye, a meggy és a szilva, s a bogyós ter­mésűek. A földművelési minisz­térium és a területfejlesztési ta­nács pályázatai az idén is több millió forinttal segítette az új ül­tetvények létesítését.- A családom korábban is gyü­mölcstermesztő volt, én 1999-ben vágtam bele - mondta Fábri Béla. - Nagybajomban öt hektár almá­som van, s a területfejlesztési ta­nács csaknem 1,3 millió forintos támogatásából 2,5 hektáron kör­tét telepítettünk. Ha minden jól megy, négy év múlva már a lassan növő vilmoskörte és borskobak- fák is teremnek. A kiskorpádi Kerti Norbert és Kispál László közösen telepített diófát. Mindketten a kilencvenes évektől foglalkoznak gyümölcs- termesztéssel. Kertiéknek kft-je van, s ez a hűtés, illetve a gyü­mölcsértékesítés mellett bérper­metezést és tanácsadást is vállal. Gyönyörű alma termett a vidék kertjeiben- A dió hosszú távú befektetés - mondta Kerti Norbert. - A fák 50-80 évig termőképesek, 6-8 éves korukban már teremnek, s külföldi piacokon keresett áru a dióbél. A társammal most 20 hek­táron telepítettünk Kiskorpád határában, bár a lombkorona fejlődésével idővel a fákat meg kell ritkítani. Abban mindketten egyetérte­nek, hogy a megélhetéshez több­féle gyümölccsel kell foglalkozni, de még így is elkeserítő a gazdák helyzete. Az olcsó kínai léalma miatt a felvásárlók 6-7 forintot ad­nak a hullott alma kilójáért, pedig a reális ár ennek a négyszerese. A csatlakozás kapujában ők is ab­ban reménykednek, hogy az unió védelembe veszi vagy a korábbi­hoz hasonlóan támogatja a hazai almafák kivágását és más fajták telepítését. _______________■ Eg yre többen vizsgálaton Koppány völgye Mellrákszűrésen vettek részt Koppányvölgye 45 évnél idősebb asszonyai. Az ingyenes vizsgálat * célja az, hogy megelőz­zék és időben fölfedez­zék az emlődaganatot. Az ingyenes vizsgálatot két esztendővel ezelőtt Kaposvárról ösztönöz­ték, s azóta is a megyei kórház mammográfiás központjában végzik el. A megyeszékhely és a környékbeli kis telepü­lések nő lakosai után a távolabbi falvakban élők is meg­kapták az értesítőket, most pedig a Koppány völgyiek kerültek sor­ra.- A daganatos betegségben el­hunyt nők csaknem kétharmada mellrákban hal meg - mondta Torondy Márta, az ÁNTSZ siófoki intézetének tisztifőorvosa. - Á mi szerepünk az, hogy felvilágosítsuk és meggyőzzük a nőket arról, hogy fordítsanak több figyelmet az egészségükre. Ebben a települések polgármesterei, valamint a vöröskereszt helyi ön­kéntesei segítettek. A kisebb falvakban az asszonyok egymást buz­dították, így a szűrésen például Somogyacsán és Döröcskén, Bonnyán, Fia­don, Kisbárapátiban is csaknem százszázalékos volt a részvétel. Az egyet­len szervezési gondot az okozta, hogy a résztvevők nagy száma miatt több pótnapot is be kellett iktatni. A mostani érdeklő­dést látva a tiszüfőorvos bízik ab­ban, hogy a kétévenként esedékes ingyenes vizsgálatokat az egészség megóvása érdekében minél több asszony igénybe veszi._______■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents