Somogyi Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-25 / 274. szám

2. OLDAL VILÁG TÜKÖR 2003. November 25., kedd Hírek Új bíborosok II. János Pál pápa új bíboroso­kat nevezett ki a vatikáni kong­regációkba és kúriai tanácsok­ba. Erdő Péter bíboros, prímás tagja lett a hitoktatás kongregá­ciójának, illetve a kánonjogi pá­pai tanácsnak is. Vatikáni diplo­máciai források szerint mindkét pozíció nagyon fontos: „befo­lyásos és stratégiai” posztokról van szó, amelyek nagyon közel állnak a pápához, mti Sírrongálás Megtalálta a szlovák rendőrség a puhói (Púchov) zsidó temető vandál kártevőit: a 15-17 éves kamaszok azt vallották, hogy nem szándékosan, csak bújócs- kázás közben forgattak fel a 22 síremléket. A fiúk beismer­ték a bűnösségüket, hármójuk ellen idegen tulajdonban okozott kár és garázdaság miatt bűnvádi eljárás indult. A többi­ek védett korban vannak, mert 15 évesnél fiatalabbak. A szlovákiai zsidó temetőkben szokatlanul gyakran történnek hasonló, vagy ennél súlyosabb esetek, mti Albán csalás Ellenzékiek tüntettek tegnap Ti­ranában azt követelve, hogy is­mételjék meg az októberi hely- hatósági választásokat, mert szerintük csalások történtek. Az albán Demokrata Párt bíró­sághoz fordult, mondván: a kormányon lévő albán Szocia­lista Párt a választási íveken meghamisította az aláírásokat, és törölte a listáról a Demokrata Párt híveit, mti Iraki program Átfogó programot jelentett be a terrorizmus elleni küzdelem­ben az ideiglenes iraki kor­mányzat, és egyúttal bezáratta egy arab televíziós csatorna bagdadi irodáját. A terv katonai és más természetű intézkedése­ket is magában foglal. Média- kampányt és nagyszabású utcai eseményeket is szerveznek a közeljövőben, mti Figyelmeztetés Az ankarai hatóságok állítólag még októberben figyelmezte­tést kaptak arról, hogy számí­tani kell olyan merényletekre, amelyeket robbanószerrel meg­rakott gépkocsikkal hajtanak végre. Meg nem nevezett infor­mátorok felhívták a hatóságok figyelmét arra is, hogy már egy éve visszatértek Törökországba azok a harcosok, akik addig Csecsenföldön, Boszniában és Afganisztánban harcoltak, mti Nem kell Haider Az osztrákok többsége szerint országuk jövője szempontjából jobb lenne, ha az Osztrák Szabadságpárt nem venne részt Ausztria következő kormányá­ban. A megkérdezettek 72 szá­zaléka foglalt állást így az egy­koron Jörg Haider - jelenlegi karintiai tartományi elöljáró - vezette jobboldali-populista párt kormányzati szerepével kapcsolatban, mti Csecsen harcok Tizenhét csecsen fegyverest öltek meg az orosz szövetséges erők a köztársaság déli részén egy koncentrált terroristaelle­nes akció során. Az orosz egy­ségek folytatják egy nagyobb fegyveres csoport felszámolásá­ra indított hadműveletüket, mti Tajvani gondok A tajvani szeparatista lépések elleni fellépést követelt a kínai miniszterelnök az Egyesült Ál­lamoktól. Ven Csia-pao felszólí­totta a washingtoni adminiszt­rációt: ismerje el, hogy a tajva­ni elnök által hirdetett szepara­tista politika veszélyes, és lép­jen fel a sziget teljes független­ségére irányuló törekvések ellen, mti ■ Új választások Grúziában Nem bizonyult igaznak az a hír, hogy Eduard Sevardnadze Németországba érkezett. A hírügynökségek szerint hama­rosan kitűzik a következő el­nökválasztás időpontját a kau­kázusi országban. Vezető poli­tikusok üdvözölték az erő- szakmentes hatalomváltást. Tbiliszi Sevardnadze hétfő este maga kö­zölte egy német televíziónak adott interjúban, hogy hazájában ma­rad, és nem költözik más ország­ba. Köztudomású, hogy Német­országban szívesen látnák az ex- elnököt, mert nagyra értékelik a veterán politikusnak a német egy­ség létrejöttében szerzett érdeme­it. Német jelentések szerint Sevardnadze házat vásárolt Ba- den-Badenben. A három hektáros parkkal övezett vülát állítólag Max Gmndig gyáros özvegye bocsátot­ta áruba; értékét a Bild című bul­várlap 11 millió euróra becsülte. Tegnap negyvenöt napon belüli választásokat ígért tévébeszédé­ben Nino Bwrdzsanadze asszony. Grúzia ideiglenes államfője, a volt parlamenti elnök felszólította a rendőrséget és a biztonsági szolgá­latokat, hogy állítsák helyre a ren­det Tbilisziben és vidéken egy­aránt. Burdzsanadze közölte, hogy a választási csalások miatt a koráb­ban általa elnökölt parlament tölti be az átmeneti időszakban a tör­vényhozói jogköröket. Leszögezte, hogy Grúzia továbbra is baráti vi­szonyt akar ápolni a szomszédos országokkal, köztük Oroszország­gal. Megerősítette az ország Nyu­gat-barát külpolitikáját, és kifejezte óhaját, hogy hazája „minél előbb csatlakozzon az európai és az euroatlanti struktúrákhoz”. Colin Powell amerikai külügy­miniszter kijelentette: az Egyesült Államok elégedetten veszi tudo­másul, hogy a grúziai belpolitikai Szaakasvili ellenzéki vezető válságot törvényes úton, erőszak bevetése nélkül oldották meg. Eb­ben kiemelt szerepet játszott Igor Ivanov orosz külügyminiszter, aki időközben hazatért Moszkvába. Mihail Szaakasvili, a radikális el­lenzék vezetője is méltatta Orosz­ország „konstruktív szerepét”. Putyin orosz elnök szerint a grúziai eseményekben nincs sem­mi váratlan, a hatalomváltás tör­vényszerű következménye az elő­ző vezetés által elkövetett kül- és belpolitikai hibáknak. Az Európai Bizottság „rendelle­nesnek” tartja ugyan a hét végén végbement hatalomváltás körül­ményeit, de üdvözli azt, hogy a válság erőszakmentesen oldódott meg. Chris Pattén külkapcsolat- okért felelős biztos szóvivője sze­rint a bizottság reméli, hogy a grú­ziai politikai pártok meg tudnak állapodni a további lépések feltéte­leiről és menetrendjéről. Brüsszelben most azt tartják a legfontosabbnak, hogy az új vá­lasztásokat az EBESZ által meg­határozott nemzetközi normákkal összhangban bonyolítsák le, s folytatódjon a korrupció és a szer­Burdzsanadze Ideiglenes államfő FOTÓ: EUROPRESS/EPA Segítség Grúziának Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése kész arra, hogy segít­séget adjon a grúziai választások előkészítéséhez, megszervezé­séhez és felügyeletéhez - mutat rá nyilatkozatában Peter Schie- der. A parlament elnöke remé­nyét fejezte ki, hogy Eduard Sevardnadze lemondása hozzá­járul az ország politikai válságá­nak békés megoldásához. (Az ET parlamenti közgyűlése 45 tag­ország nemzeti parlamentjének 626 képviselőjéből áll.) » vezeti bűnözés elleni harc Grúziá-* bán. Az Európai Parlament nem­rég úgy foglalt állást, hogy az EU- nak a dél-kaukázusi köztársaságo­kat is be kellene vonnia a „tágabb Európa” néven ismert kezdemé­nyezésbe, amely az Unió bővítés utáni új szomszédságpolitikájá­nak az alapját alkotná. Pattén szó­vivőjének tudomása szerint azon­ban egyelőre nincsenek erre vo­natkozó tervek. ■ Horvátországi pálfordulat A Franjo Tudjman alapította jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) győzelmét hozta a függetlenség 1991-ben tör­tént kikiáltása óta tartott negyedik horvát parlamenti választás. ZÁGRÁB Bár a hivatalos eredményt csak később teszik közzé, a nacionalis­ta pártot vezető Ivó Sarnder és a horvát napilapok máris végér­vényes győztesnek kiáltották ki a HDZ-t. A hírügynökségek által idézett szakértők sem kételked­nek abban, eddig ismert ered­mény alapján a párt joggal számít­hat kormányalakítási megbízatás­ra, miután a kis pártokkal társulva akár 75 mandátumos többséget is szerezhet a 151 fős parlamentben. Sanader első nyilatkozataiban hangsúlyozta: pártja elkötelezett „a demokrácia, a jog uralma, az emberi jogok és a kisebbségi jo­gok” érvényre jutása mellett, és a szerb kisebbség kormányzati kép­viseletét sem tartotta kizártnak. Hozzátette, hogy Horvátország változatlanul teljesíteni fogja vál­lalt nemzetközi kötelezettségeit, beleértve a hágai Nemzetközi Törvényszékkel való együttmű­ködést. A HDZ vezetője szerint nem lesz változás Horvátország NATO- és európai uniós csatlako­zási törekvéseiben sem. A legfris­sebb, nem hivatalos eredmények szerint a két nagy párt, a HDZ és az Ivica Rácán miniszterelnök vezette Horvátországi Szociálde­mokrata Párt közötti verseny igen szoros volt. Az összesítések sze­rint összesen 11 párt lépi át a par­lamenti küszöböt és kerül be a nemzetgyűlésbe. A külföldön élő horvátok választókörzetéből a mostani eredményekből úgy tű­nik, hogy valószínűleg csak öt HDZ-képviselő bejutása várható. Az egész Horvátország területére kiterjedő kisebbségi választókör­zetben magyar részről a voksok 41,97 százalékával vezető Ádám Jenő tanár, a Horvátországi Ma­gyarok Demokratikus Közösségé­nek jelöltje mögé szorosan fölzár­kózott Sója Dénes hercegszőlősi járási elöljáró, a Magyar Egyesüle­tek Szövetsége jelöltje. Egyébként most volt a legala­csonyabb a választók részvételi aránya: 66 százalék adta le voksát a függetlenség kikiáltása után tar­tott első parlamenti választás 85 százalékos részvételi arányához képesti _________________■ Ch irac elégedett Washingtonnal Dicsérőleg szólt az iraki hatalomátadást célzó amerikai tervekről a francia elnök, jóllehet azokat kissé elnagyoltnak minősítette. Jacques Chirac Londonban tárgyalt Tony Blair brit kormányfővel. London A szokásos éves brit-francia csúcsértekezlet után újságírók előtt Chirac kifejtette: „amerikai barátaink jó irányban indultak el” az iraki hatalomátadás, az iraki szuverenitás helyreállítása ügyé­ben. Hozzátette ugyanakkor, hogy a folyamatot túlzottan hosz- szúnak tartja, és hiányolja az ENSZ szerepének pontos megha­tározását. A francia elnök szerint a világszervezetre döntő szerep hárulna abban, hogy az iraki la­kosság elfogadja a rendezési me­netrendet, ez a szerep azonban nincs kellően kidolgozva az ame­rikai tervekben. Tony Blair - a tárgyalások másik fő témájáról, az önálló uniós katonai védelmi- tervezési erőről szólva - azt mondta: egy ilyen kapacitásnak lehet funkciója olyan helyszíne­ken, ahol a NATO nem akar köz­vetlenül szerepet vállalni. Hozzá­tette azonban, hogy a szervezet változatlanul az európai védelem kikezdhetetlen letéteményese. Chirác elnök azt hangsúlyozta, hogy sem Németországnak - az önálló európai védelmi kezdemé­nyezés másik fő ihletőjének -, sem Franciaországnak „semmi Chirac ajándéka problémája nincs a NATO-val ... egészen addig, amíg a mi állás­pontunkat tiszteletben tartják”. A francia államfő szerint e két or­FOTÓ: EUROPRESS/EPA szág nem tenne semmi olyasmit, ami az atlanti szövetségnek kárt okozna. ■ ÁLLÁSPONT TELEKI JÓZSEF Sztrájk menetrendszemen Nincs év vége sztrájkfenyegetés nélkül. Az elmúlt egy év­tizedben szinte nem múlt el esztendő, hogy ne alakított volna sztrájkbizottságot valamely közszolgálathoz kötődő szak- szervezet bérkövetelései nyomatékosítására. Az elmúlt hetek történései azt sejtetik, az idei december sem lesz csendesebb. A pedagógusok a megemelt minimálbér illetménytáblán való végigfuttatását szeretnék elérni, míg az orvosok (az ellátás színvonalát féltve) arra kémek garanciát, hogy néhány éven belül félig-meddig a keresetekben is köszöntsön be Európa. Mi lesz a gazdaság más ágaiban tevékenykedőkkel? A statisztikák szerint már nem a közszolgálathoz valamilyen formában kötődők kullognak a fizetési listák végén. Mérnö­kök, asztalosok vagy éppen utcaseprők munkabeszüntetésé­ről mégsem hallani. A magánkézben lévő kisebb-nagyobb vállalatok alkalmazottai szintén ódzkodnak, még a sztrájk fel­említésétől is. A legtöbb munkáltató ugyanis már azt se nézi jó szemmel, ha szakszervezet alakul az üzemben. Ahol pedig a „régi rend” örökségeként megmaradt az érdekképviselet, ott is gyakran a „ne szólj szám, nem fáj fejem” elvet vallja a dol­gozók jelentős része. Bár a jogszabályok tiltják, hogy a nyo­másgyakorlás bármilyen formája miatt hátrányt szenvedje­nek a szakszervezeti tagok, a törvény hálója mindig felfeslik valahol. Mert mi a garancia arra, hogy a sztrájk hangadóit egy-két hónap múltán átszervezés címén nem rúgják ki? A szakszervezet fellépésének eredménye is kétséges. Hiszen nem egy vállalkozás - akár alkalmazottaik - egyik napról a másikra tengődik. Nem csoda, ha az elmúlt esztendők tapasztalatai azt mutat­ják, hogy igazi eredményeket eddig csak ott tudtak kiharcol­ni a dolgozók - mint a vasútnál -, ahol az állam állja a szám­lát. így viszont a sztrájk a közszférában tevékenykedők „ki­váltsága” lett. EGYETÉRTEK: 06-90-330-303 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 0&90-330-304 LENGYEL JÁNOS Pénzt vagy adatot! Káosz a köbön. Ez az ígérete annak a rendelkezésnek, amely szerint a bankok több millió ügyfelének alig egy hónapon be­lül meg kell jelennie a számlavezető pénzintézetnél, hogy igazolja magát. Ez nem kérés, hanem parancs. Ha nem teszi, befagyasztják a számláját. Hozzáférhetetlenné teszik a pénzt, ami az övé. Normális dolog ez? Vagy újabb kis magyaros túlzás? Ez is, az is, de ha az ügy körül kialakult csűrést-csavarást né­zem, a dolog inégsem lehet ténhészefes. Jogállamban szent dolog ugyan a jogszabály, de defektes az ügy, ha az egyén a számlájára érkező fizetését, nyugdíját azért nem kapja meg, mert nem jelentette be néhány adatát. Különösen, ha a szám­la egyirányú mozgást végezhet: befizetni lehet rá, kivenni nem. Értem, miről van szó! A bankok arra számítottak, majd csak enyhítik a tavasszal megszületett jogszabályt. A törvényho­zók utólag belátják: alkotásuk szellemének érvényesüléséhez nem kell okvetlenül a személyes megjelenés. Ezzel az EU- elvárás sem sérülne, hiszen sehol sem írják elő, hogy szemé­lyesen kell bediktálni a már bankszámlával rendelkezők szü­letési helyét. Baj van a törvény végrehajthatóságával is. Érde­kes lesz, amikor az idős vagy tartósan ágyhoz kötött számla­tulajdonosokat a túlterhelt mentők csapatostul viszik adat- egyeztetésre. Kíváncsi vagyok arra is, ki fizeti majd a tartósan külföldön tartózkodó polgár költségét, akinek egyetlen adat miatt kellene hazautaznia legkésőbb december 31-éig. Még van idő, csak egyre kevesebb. Addig a pénzügyi tárca törheti a fejét. Tudom, fontos a pénzmosás elleni küzdelem, abban meg csak reménykedem, hogy ennek az akciónak na­gyobb sikere lesz, mint amekkora az anonim betétkönyvek elleni hadjáratnak volt. A demokráciában a törvény az úr, és nem a törvényhozó! A jó törvény pedig az, amely végrehajtható! EGYETÉRTEK: 06-9M3M22 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90-330423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az Itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330430-as telefonszámon meghallgathatja. A hívás díja: 180 Ft+áfa/perc+kapcsolási díj A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről. Vajdasági összefogás _______Szabadka Ké t kisebb délvidéki magyar párt is csatlakozik ahhoz a négypárti koalícióhoz, ame­lyet a Vajdasági Magyar Szö­vetség (VMSZ) hozott tető alá három másik tömörüléssel. A Kereszténydemokrata Európa- mozgalom és a Vajdasági Magyar Polgári Mozgalom is csatlakozik a négypárti összefogáshoz - közölte Kasza József, a VMSZ elnöke. Va­sárnap sikerült megállapodást kötni három további kisebbségi, illetve regionális szerbiai párt vezetőjével a választási koalíció megkötéséről. A VMSZ elnöke felajánlotta a másik négy magyar pártnak, illet­ve az ugyancsak nemzetiségi ala­pon szerveződő horvát pártok­nak, hogy csatlakozzanak a koalí­cióhoz. Egyelőre még nincs dön­tés Kasza kezdeményezéséről, de kiszivárgott hírek szerint a Vajda­sági Magyarok Demokratikus Kö­zössége (VMDK) továbbra is azon az állásponton van, hogy a leg­jobb lenne, ha mind az öt magyar párt bojkottálná a választást. Sepsey Csaba, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) alelnöke úgy nyilatkozott, hogy pártja nem alakította ki végleges véleményét Kasza ajánlatáról. A VMDP ugyanakkor tárgyalá­sokat folytat egy másik választási koalíció létrehozásáról. Ágoston András pártelnök azt szeretné, ha a Szandzsáki Demokratikus Akciópárttal, illetve a Vajdasági Reformpárttal sikerülne együtt­működni. Eszerint e három párt külön indulna a választáson, vagy esetleg csatlakozna a Kasza-féle koalícióhoz. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents