Somogyi Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-16 / Vasárnap Reggel, 46. szám

2003. NOVEMBER 16. A Jobbik szerencséjének Kovácsa Sokan a jobboldal új, üstökösszerűen föltűnt politikusát látják Kovács Dávidban, aki civilben történész, a két világháború kö­zötti időszak magyarországi eszmetörténetével foglalkozik. A nemrégiben párttá alakult Jobbik Magyarországért Mozgalom fiatal elnöke egyetemistaként hozzászokhatott a szerepléshez, ezért otthonosan mozog a kamerák előtt, és profi módon nyi­latkozik, amióta az országos közélet tagjaként is egyre gyak­rabban kell megszólalnia. Az interjú elkészültekor is éppen portréfilmet forgatott róla az egyik televízió, de nem zavarta, hogy egyszerre két fronton kell helytállnlá. Ehhez egyébként is hozzá kell szoknia, hiszen mind a baloldali pártok, mind a jobboldaliak heves támadást indítottak ellenük, miután ko­moly vetélytársat látnak a Jobbikban.- Március 15-én született. Nem érzett valamilyen isteni indíttatást arra, hogy - ha már történész lett - az 1848-as forradalom és szabadságharc eseményeivel foglalkozzon?- Nagyon érdekel ez a kor­szak is, de a két világháború kö­zötti két évtized több érdekessé­get kínál számomra. Amiatt is, mert nincs kellően földolgozva, hiszen a rendszerváltozásig a múlt század húszas, harmincas éveit nem lehetett objektívan oktatni az iskolákban. Akik ezekkel az eseményekkel foglal­koztak 1989-90 előtt, azok nagy része bizonyos fokig lojális volt a Kádár-rendszerhez, így elfo­gultan, torzítva tanította a Hor- thy-korszakot. Nem véletlen, hogy a jelenlegi jobboldali törté­nészek, akiknek akkoriban na­gyon erős volt az ellenérzésük a szocializmussal szemben, szin­te kivétel nélkül az ókor vagy a középkor kutatói.- Ha már a jobboldalnál és az ellenérzéseknél tartunk, meglepte, hogy a JMM párttá alakulását ezen a politikai térfélen is nagyon bírálták?- Különösebben nem, az elő­zetes vélekedések alapján vala­mi hasonlóra számítottunk. Az MDF reakciója volt a legkedve­zőbb, a Fidesznek viszont fáj, hogy mi nem a Szövetség kere­tében kívánunk politizálni. De úgy véljük, a nagyobb ellenzéki párt a hangzatos szólamai elle­nére nem volt képes szakítani a liberális gyökereivel, és számos stratégiai kérdésben nem képvi­seli a nemzet érdekeit. A MIÉP pedig erős riválist lát bennünk, s zokon veszi, hogy többen átlép­tek hozzánk, de mindenkinek be kell látrtia, hogy a valódi nemzeti keresztény politikát mi képviseljük. Bár arra azért föl­kaptuk a fejünket, hogy a Ma­gyar Fórumban Csurka István a szocialistákat segítő Ron Wer- ber és Orbán Viktor moszadilag ellenőrzött közös gyermekeként írt rólunk.- Ahhoz, hogy Csurka zsidó­zik olykor, hozzászokhattunk. De az önök álláspontja az, hogy a zsidókérdés nem politi­kai, hanem társadalmi, kul­turális ügy. Ennek ellenére a zászlóbontó gyűlésen az or­szágos választmányuk alelnö- ke, Nagy Ervin úgy fogalma­zott, Kertész Imre „magyaride­gen”. Ez a kijelentés ön sze­rint nem antiszemita?- Nem. A párttársam arra utalt, hogy az író némely meg­nyilatkozása - például az, hogy a magyar karakter elválasztha­tatlan része az antiszemitizmus, vagy amikor a magyar nyelvről mint a gyilkosai nyelvéről be­szél - rendkívül sértő a magyar népre. Én még azt is megkoc­káztatnám, hogy Kertész ma­gyargyűlölő, és ez független a származásától. Tony Curtis is zsidó, de ő büszke a gyökereire, szeretettel beszél arról, hogy szülei magyarok voltak.- Tehát vannak jó zsidók és rossz zsidók.- Igen. Mint ahogy jó magya­rok és rossz magyarok. Egyéb­ként tény, hogy számos problé­ma, félreértés terheli a zsi­dó-magyar együttélést, s ezzel foglalkozni kell.- Egyébként olvasott vala­mit Kertésztől, s mit szólt, amikor Nobel-díjat kapott?- Először örömöt, de amikor értesültem róla, hogy miként vé­lekedik a magyarságról, szomo­rúságot. Egyébként nem olvas­tam a műveit, de ezzel nagyon sokan voltak még így, mielőtt ki­tüntették volna. Sem az irodalmi körökben, sem a közönség előtt nem volt túlzottan ismert.- Pedig a két világháború közötti magyar történelem ta­Török Gábor politológus: - Rendkívül tehetségesnek tűnik Kovács Dávid. Ahhoz a generációhoz tartozik, amelynek már hivatása a politika: tudatos, profi és célra­törő, stratégiákban gondolkodik, és a ter­vét következetesen végrehajtja. Ő már nem zsigerből politizál, kigondolja, hogy mit akar elérni, és ezt hogyan tudja megtenni. Azt azonban még nem lehet megmondani, képviselőként, kormányza­ti szerepben hogyan állná meg a helyét. Nagy Feró rockzenész: - Nagyon örülök a Jobbik színrelépésének, frissességet, di­namizmust s talán megújítást is hoznak ebbe az egyre rettenetesebb politikába. A fiatalokban pedig az a jó, hogy róluk nem lehet azt állítani, hogy lll/lll-asok, besúgók voltak - legfeljebb az óvodában árulkod­hattak -, vagy hogy vért ittak, netán csirkét daráltak. Az öregek már ismerik egymást, vérig vannak sértődve. Bár ők is ilyenek lesznek, de addig van még pár évtizedük. Arra azért fölkaptuk a fejünket, hogy a Magyar Fórumban Csurka István a szo­cialistákat segítő Ron Werber és Orbán Vik­tor moszadilag ellen­őrzött közös gyerme­keként írt rólunk. ugyanazokat az előnyöket, ugyanazokat a kedvező feltéte­leket, amelyekkel önmaguk már rendelkeznek. Elég, ha csupán a mezőgazdaságra gondolunk, ahol súlyos diszkriminációt kell elszenvednünk.- Nem arról van szó, hogy túl hamar itt van az európai választás, és nem tudnak rá időben felkészülni? Másrészt a gyaníthatóan alacsony részvételt pedig a saját sike­rükként könyvelhetik el, hi­szen a voksolás bojkottjára szólítanak fel.- Nem vitatom, hogy miután csak néhány hete szerveződ­tünk párttá, nem vagyunk még elég erősek. Másrészt nem lehet előre tudni, hányán szavaznak, de abban nagyon bízunk, hogy sokan azért nem mennek el, mert érveink meggyőzik őket.- Ahhoz, hogy egy párt erős legyen, kellenek káderek és több százmillió forint. A zász­lóbontó gyűlésükön megjelent- a közvélemény többsége által- levitézlettnek tartott politi­kusokból akarnak építkezni?- Rengeteg becsületes, tisz­tességes ember volt ott, sokukat mi hívtunk meg, mások pedig jelezték, hogy szeretnének ott lenni. Az előző ciklusok néhány jobboldali politikusáról pedig ön használhat ilyen jelzőt, de az ország másik felének az a véle­lán jobban megismerhető a könyveiből.- Bevallom, a szakirodalom területén is rengeteg a restanci­ám, bár folyamatosan pótolom a lemaradást. S előbb-utóbb Ker­tész kötetei közül is kézbe ve­szek néhányat.- Térjünk vissza a pártpoli­tikára. Nem tartja jogosnak a jobboldal aggodalmát, hogy színrelépésük hozzájárul a leszalámizálódáshoz ?- Nem. Az elmúlt választások azt bizonyítják, hogy a jobbol­dal akkor volt sikeres, amikor több erős párt alkotta, ezért nem értünk egyet a Fidesznek az „egy a tábor, egy a zászló” jelsza­vával. Emellett azért sem tartjuk elfogadhatónak a Szövetségbe olvadást, mert számos fontos ügyben más a véleményünk. Ennek ellenére, ha 2006-ban be­jutunk a parlamentbe - amiben erősen hiszek - és győz a jobb­oldal, hajlandóak vagyunk koa­lícióra lépni a Fidesszel és az MDF-fel. Persze csak akkor, ha a nemzetstratégiai kérdésekben meg tudunk állapodni.- Melyek ezek?- Csak tőmondatokban. Meg kell egyeznünk abban a kár- mentesítési folyamatban, amit az EU-tagságunk okoz. Módosí­tani kell a földtörvényt, hogy a magyar föld ne juthasson külföl­diek kezére. Magyar katonákat egyáltalán nem, vagy csak hu­manitárius célból küldhetünk külföldre. A határon túl élő ma­gyar szervezetek közül pedig azokat támogatnánk, amelyek politikájában az autonómia va­lamely formája teret kap. Olyan oktatás- és kultúrpolitikára van szükség, amelyek magyar és nemzeti értékeket képviselnek, közvetítenek. Nem szabad to­vább privatizálni a stratégiai ágazatokat, így nem kerülhet magánkézbe a posta és a vasút. A két nagy kereskedelmi televí­zió - amelyek iszonyú pusztítást végeznek a fejekben és a lelkek­ben - 2007-ben lejáró koncesszi­ós szerződését nem lehet meg­hosszabbítani.- Gyanítom, hogy a Fidesz ezek közül nem mindegyikkel értene egyet.- Akkor nem lesz koalíció.- Az MSZP-vel és az SZDSZ- szel teljesen kizárja az együtt­működést?- Teljesen. A szociálliberális pártok ugyanis nemzetellenes politikát folytatnak, ezért elsőd­leges célunk, hogy eltávolítsuk őket a hatalomból. S viszonyun­kat jól jellemzi, hogy a szellemi holdudvarukba tartozó Gerő András náci pártnak nevezett bennünket.- Az ország több mint fele rájuk szavazott, így meglehe­tősen nagy merészség őket nemzetellenességgel vádolni.- Pedig tényleg ez a helyzet. Kiárusítják az országot, nem tö­rődnek a szegényekkel, eleset­tekkel, családellenesek, veszély­be sodorják a katonáink életét külföldön - és arra kényszerítik őket, hogy a megszállók oldalán álljanak a szabadságharcot foly­tató irakiakkal szemben -, nem törődnek a határainkon túl élő magyarokkal, hogy csak néhány dolgot említsek.- Nem győzött meg, de lép­jünk tovább. 2006-ban milyen választási eredménnyel lenne elégedett?- Öt-hatszázezer szavazatban Kovács Dávid Született: Budapest, 1976. március 15. Legmagasabb Iskolai végzettsége: ELTE, bölcsészkar, történelem szak. Munkahelye: oktató, Károli Gáspár Református Egyetem. Politikai pályafutása: az egyetemi kar, majd az intézmény hallgatói önkormányzatának elnöke, 1994-től 2002-ig tagja a MIÉP-nek, 1999-ben a Jobbik alapító elnöke, 2003- tól a Jobbik Magyarországért Mozgalom Párt elnöke. Családja: nőtlen. reménykedünk, s a részvételi aránytól függ, hogy ez hány szá­zalékot jelent. A parlamentbe jutáshoz elég lenne.- Lesz még egy európai par­lamenti választás, ahol nem indulnak. Pedig ez kiváló al­kalom lenne arra, hogy meg­mutassák magukat.- Mi a leghatározottabban ér­veltünk a csatlakozás ellen, ezért elvtelen és nevetséges is lenne, ha elindulnánk a válasz­táson, és képviselőket külde­nénk egy olyan intézményrend­szerbe, amellyel nem értünk egyet. Elfogadhatatlannak tar­tunk ugyanis egy olyan politikai közösséget, amelyben a tagál­lamoknak le kell mondaniuk függetlenségük, szuverenitásuk jelentős részéről. Már az eskü szövege is felháborító, a képvi­selőknek ugyanis azt kell meg­fogadniuk, hogy a többnemzeti­ségű frakciójuk és nem a nem­zetük érdekében dolgoznak.- Akkor ilyen alapon a franciák, németek, angolok és a többiek is a saját nemzetük ellen lépnek fel?- Az a hatalmas különbség, hogy a régi tagországok politi­kusainak jobb az érdekérvénye­sítő képességük, és az újonnan belépőknek nem adják meg ménye, hogy ők sokat tettek ezért az országért. De a párt meghatározói azok a fiatalok, akikkel évek óta együtt dolgo­zunk, s ők alkotják a magvát a csapatnak. Rengeteg pénzre lesz szükségünk. Állami támogatás hiányában eddig is magánsze­mélyek adományaiból és a saját pénzünkből tartottuk el magun­kat, s már a gazdasági szférából is vannak ígéreteink.- Nevesítené ezeket a ma­gánszemélyeket és cégeket?- Ez még hadd maradjon egy ideig titokban, nem akarjuk őket kellemetlen helyzetbe hozni.- A vezetőik kizárólag férfi­ak és többnyire fiatalok. Nem hiányoznak a hölgyek?- A párttagjaink között meg­lehetősen sok a nő, de közülük senki sem tölt be vezetői posz­tot. Mi - eltérően például az MSZP-től - nem szeretnénk kvó­tarendszert bevezetni, hanem a munka, a teljesítmény alapján döntünk arról, ki kerülhet pozí­cióba. Eddig a hölgy tagjaink nem voltak elég motiváltak, ez azonban nem zárja ki, hogy előbb-utóbb ne kapjanak ők is fontosabb szerepet. Egyébként pedig a magánéletünkben nem szenvedünk hölgyhiányban. Almási B. Csaba INTERJÚ tt

Next

/
Thumbnails
Contents