Somogyi Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-16 / Vasárnap Reggel, 46. szám

2003. NOVEMBER 16. GAZDASAG 5 Az APEH-nél nincs priusz Ön mit szólna, ha a bankjától kapott értesítőben az áll­na, hogy a számlájáról a tudta nélkül leemeltek egy je­lentősebb összeget? Ugye nem örülne? Pedig könnyen ilyen szituációba csöppenhet bárki, aki nem fizet idő­ben az APEH-nek. Sok vállalkozó nem is tudja, hogy az adóhivatal a jelenleg hatályos végrehajtási törvény alapján a behajtható köztartozásokra inkasszót bo­csáthat ki, tehát a hátralékot felszólítás nélkül leemel­heti az illető bankszámlájáról. Az APEH egyébként nem feketelistáz, azaz nem tartja nyilván külön a rendszere­sen késve fizetőket. ■ Akiknek számláját az APEH inkasszóval terhe­li, azok addig nem látnak onnét pénzt, amíg a tar­tozásuknak megfelelő összeget a hivatal az utolsó fillérig le nem emeli. Ha az illetőnek nincs a bankban annyi pénze, mint amekkora a tartozása, minden utalás az adóhivatalhoz vándo­rol az összeg teljes ki- egyenlítéséig. Ez bizony igencsak kellemetlen, fő­leg ha azt is hozzá­vesszük, hogy az adós semmiféle előzetes érte­sítést nem kap. Dr. Várszeghi György, az APEH felszámolási és végrehajtási főosztályá­nak vezetője szerint ez logikus is, hiszen ha elő­re szólnának, sokan ma­guk ürítenék ki a számlá­jukat.- Külön felszólítást a törvény csupán a végre­hajtó helyszíni eljárása során ír elő, a figyelmez­tetés azért sem indokolt, mivel ezek a tartozások az adózó által elismert hátralékok: bevallotta, csak éppen nem fizette be. Az adózó az in­kasszóról kap ugyan érte­sítést, ám ekkorra a bank már leemelte az összeget. Az APEH-nél nincs „priusz”, vagyis nem fe­ketelistázzák azokat, akik egyszer vagy több­ször elmaradtak a befize­téseikkel.- Legfeljebb a kollégák magukban tartják szá­mon, hogy ez vagy az a vállalkozó mindig késve fizet, ám ezek az illetők sincsenek jobban szem előtt, mint bárki más, vagyis nem ellenőrizzük többször azokat, akiknél gyenge a fizetési hajlan­dóság - jelentette ki dr. Várszeghi György, hoz­zátéve: a visszaigénylé­seknél már inkább szá­mít az „előélet”. Akiről bebizonyosodik, hogy például jogosulatlanul kéri vissza az áfát, az jobban számíthat arra, hogy a következő igény­lésnél is kopogtatnak ná­la a revizorok. A szakember szerint óriási tévedés, hogy az eva-körbe tartozók brut­tó árbevételük 15 száza­lékának befizetésével au­tomatikusan mentesül­nek a revízió alól. Őket is Az APEH-nél nem feketelistázzák azokat, akik egy­szer vagy több­ször elmaradtak a befizetéseikkel. Ám ha valaki nem teljesít időben, annak hamar leemelik a számlájáról a pénzt - méghozzá előzetes értesítés nélkül. figyelik, bevételi számlái­kat összevetik a befizeté­seikkel, arról már nem is szólva, hogy más adó­nemből - például a mun­kaadói járulék terén - is lehet elmaradásuk. Attól viszont nem kell tartani­uk az evázóknak, hogy a bevételükhöz képest ke­vesebb eva-előleg befize­tése esetén kizárhatják őket az átalányadózók köréből, ugyanis erről - amíg nem ellenőrzik őket - senki nem tud. Kizáró ok pedig csak a behajtha­tó köztartozás lehet. Eb­be a kategóriába az a hát­ralék tartozik, amelyet az APEH határozatban, egy ellenőrzés után megálla­pít. Behajtható köztarto­zás persze más adónem­ből is keletkezhet, ami szintén kizáró tényező. Hl Az adóhivataltól 1100 j embert küldtek el a 13 ezerből. Ennyi ember i munkáját nehezen tudják j pótolni a maradók, ezért lehetséges, hogy a leépí- j tés az APEH ügyintézésé-1 re is kihatással lesz. Az el- í küldött munkatársaknak csak töredéke revizor, a j | többiek adminisztratív te-; rületen dolgoztak. Akik­nek tehát eddig félnivaló- \ j juk volt, eztán sem léle-1 [ gezhetnek fel. Régióvezető lett a Mól H A Mól Rt. Közép-Európa legjelentősebb olajvállalatává vált azzál, hogy 25,001 százalé­kos tulajdonrészt szerzett a horvát INA cég­ben - jelentette be Hernádi Zsolt, a cég elnök­vezérigazgatója. Mint mondta, a Mól olyan re­gionális mulünacionális vállalat, amely tulaj­donosainak többsége külföldi, tevékenysége több országra kiterjed, de a döntéseket to­vábbra is Budapesten hozzák. Emlékeztetett arra, hogy az első állam Szlovákia volt, ahol az ottani olajtársaságban részesedést szereztek, s ma már többségi 70 százalék tulajdonrésszel rendelkeznek a Slovnaftban. A Mól a kiskeres­kedelemben is piacvezető cég: Magyarorszá­gon és Szlovákiában 43 százalékos a részese­dése, Horvátországban az INA 60 százalékos piaccal rendelkezik, Romániában pedig 80 Mol-kúttal teljesen lefedik az országot. A Mólnak Pakisztánban és Jemenben vannak a legjelentősebb kutatási bázisai. ■ A korai kezdés ellenére is csak no­vember végén fejeződik be a szüret Tokaj-Hegyalján. A szőlészek-borászok szerint jó évjáratnak ígérkezik a 2003-as bor. A történelmi borvidéken a meleg és száraz nyár miatt a korai fajták hama­rabb értek be. A szüret azért húzódott el, mert nagyon sokan az aszúsodásra vár­tak, hiába: a száraz őszi időjárás ugyan­is nem kedvezett az aszúsodási folyama­tot elősegítő gomba elterjedésének. így csupán 150-200 tonna első osztályú aszúszemet szedhettek le. Mindezek el­lenére jó évjáratnak ígérkezik a 2003- as, hiszen a must általában 22-24 cukor­fokos. A legnagyobb felvásárló, a Tokaj Kereskedőház Rt. igazgatója, Kiss László elmondta: idén 80-100 ezer mázsa sző­lő felvásárlásával számolnak. A terme­lők a szüret befejezése után egy hónap­pal juthatnak majd pénzükhöz. Jó évjárat, kevesebb aszú HÍREK Élhetnénk jobban is 1 A magyar felnőttlakosság mindössze 26 százalé­ka elégedett családja jelenlegi gazdasági helyze­tével, harmaduk arra számít, hogy öt év múlva ! jobb anyagi helyzetben lesz - állapítja meg a GfK legújabb felmérése. A megkérdezettek 20 száza­léka számít anyagi helyzetének romlására, míg a I lakosság csaknem fele úgy gondolja, hogy élet- színvonala nem változik a közeljövőben. A vá­laszadók 17 százaléka úgy érzi, sohasem éri el I azt az életszínvonalat, amellyel elégedett lenne. 1 Szerencséből autópálya IMA kormány megpróbálja eladni a Szerencsejáték !! Rt. kisebbségi tulajdonrészét, s a bevételt autópá­lyák építésére fordítja - jelentette be a Pénzügy­minisztérium szóvivője. Arról sem a tárca, sem a cég nem hozott nyilvánosságra adatot, hogy mek­kora hányadot adnának el, és hogy mennyire ér­tékelték a társaságot. Egyelőre annyi nyilvános, hogy tavaly a cég tervezett bevétele 82 milliárd, a tényleges bevétele viszont 102 milliárd forint volt, ebből 26 milliárd adóként folyt be az állam­kasszába, az osztalék 6 milliárd forint volt. Albán bankot venne az OTP | K Az OTP Bank Rt. megkezdte az Albán Takarék- pénztár átvilágítását. A magyar pénzintézet sze­rint érdeklődésüket a legnagyobb, 100 százalé­kos állami tulajdonú albán bank iránt Albánia I gazdaságának, illetve bankrendszerének kedve­Í ző növekedési, fejlődési kilátásai alapozzák meg. Az OTP mellett az osztrák Raiffeisen Zentralbank Österreich is teljesítette a feltétele­ket, ezért ez a két pénzintézet maradt verseny­ben az Albán Takarékbank 35-100 százalékos részvénycsomagjának megvételéért. Laptopok a Videotontól? i M Több milliárd forintos | beruházással új, lap­j topokat összeszerelő | gyárat tervez kialakíta­ni a Videoton Holding Rt. A fejlesztésben a ma | gyár vállalat partnere egy, a hordozható számítógé­pek gyártásában veze­I tő pozíciót elfog­laló világcég lenne, nevét egyelőre nem | hozták nyilvá­I nosságra. Az új üzemet a volt IBM-csarnokban rende­zik be, s már 2004 közepétől körül- | belül ezer dolgozót foglalkoztatnának. Kétszáz forint egy kiló kenyérért? ■ Jövő év elején akár a 200 forintot is meghalad­hatja egy kilogramm kenyér fogyasztói ára, mi­vel a júliusi 10 százalékos áremelés után a ma­lomipar néhány napon belül újabb 15 százalék­kal emelni kívánja a lisztárakat, sőt, januárra is hasonló lépést tervez. A molnárok a búza folya­matos drágulására hivatkoznak, miután Európá­ban nagyon rossz volt a termés. Bár itthon elég termett, exportáltunk is, s ezért hazánk várható­an importra kényszerül. Az agrártárca fontolgat­ja az exportkorlátozást. INGATLAN Megfizethető luxus a lakásban Ha egy szép lakás belső teré­nek kialakításánál igényes megmunkálású, nemes anya­gokat használnak, könnyen kicsúszik a szánkon: micsoda luxus! Holott lehet, hogy az ólomüveg díszítés vagy a car- raraimárvány-padló inkább el­határozás kérdése. A szakem­ber szerint meg kell szok­nunk, hogy bizonyos esetek­ben a luxus igenis megfizet­hető. ■ Volt idő, amikor Magyaror­szágon a belsőépítészet nem minőségi, hanem mennyiségi kategóriákat takart. Egészen a 80-as évek végéig nem az volt a fő szempont, hogy valakinek milyen kandallója, tölgyfa aj­tója vagy rézkilincse van, ha­nem az, hogy egyáltalán van neki. Ami persze nem csoda, hiszen akkoriban szegényes volt az a választék, amelyet az egyébként is szűk hazai fizető­képes kereslet elérhetett, így hát jobb híján a dolgok státus­szimbólum-jellege dominált: ha valamire már tellett, akkor azt ki lehetett pipálni. Mára ezen túljutott a honi társadalom. Most már a fel­használt anyagok minősége is fontos. Ebben nagy szerepe volt a piacgazdaság nyomán kiszélesedő kínálatnak, illetve, hogy Nyugatra járva, hotelek­ben, középületekben felfedez­hettük az ottani nívót. Ma már színvonalas magyar folyóira­tok is segítenek ebben. Jelen­leg leginkább a nemes anya­goknak van nagy divatja, mű­anyag helyett mind kedveltebb a kő, fa és nemesfém. Általában ilyenkor szokott elhangozni a kérdés: jó, jó, de ki tudja ezt megfizetni? Nos, a helyzet az, hogy sokkal töb­ben, mint hinnénk. Laki Pé­ter, a Laki Épületszobrász Rt. tulajdonosa szerint még a leg­jobb anyagok esetében sem kell horribilis összegekkel kalkulálni.- Egy ötször öt méteres átlagos alapterületű nappa­liba húsz folyóméter gipszstukkó szüksé­ges. Ez anyagáron 30 ezer fo­rint, s ma már a szobafestők többsége képes a stukkóval bánni. A csillár fölé egy visz- szafogottabb rozetta sem kerül többe 8000 forintnál. Ez nem nagy ár egy helyiség kicsinosí­tásáért. De mondhatnám az ólomüveget is: ennek ugyan 100 ezer forint négyzetmétere, de egy konyhaszekrény beüve- gezéséhez még ennyi sem kell. Hasonló a helyzet, ha a beltéri ajtókat szeretnénk ólomüveg­gel díszíteni, ezek üvegezhető összfelülete ugyanis általában nem haladja meg az 1,5 négy­zetmétert. Ezek a tételek egy átlagos lakás értékének mind­össze 5 százalékát teszik ki. A sokak által kedvelt kő­padló sem olyan drága, mint ahogy azt sokan hiszik. A car- rarai fehér márvány vagy egy olcsóbb gránit négyzetmétere már kihozható 5-10 ezer forint­ból. A legtöbb ember által han­gulatosnak tartott kandallót 250 ezer forintért már begyúj­tásra készen lehet kapni. A kandallóknál egyébként az utóbbi időben a külcsínről a belbecsre terelődött át a figye­lem, azaz már nemcsak az a fontos, hogy milyen a formája, díszítése, hanem legalább ek­kora a jelentősége a tűztér mi­nőségének is. Persze sokan mondhatják, hogy számukra 100 ezer forint nagy pénz, ám ki­alakult egy olyan középréteg, amely már tud a lakására áldozni. És még csak nem is kell különösebben gazdag emberekre gondolni, hiszen egy multinacionális cég osztályvezetője már keres any- nyit, amennyiből a fönti árak éppenséggel kigazdálkodha­tok. Ha mindezt nem hiszik el, menjenek el a Nemzeti Szín­házba, s nézzék meg az épület belső mészkő burkolatát: 7000 forint négyzetméterenkénti áron bárki hasonlóval díszíthe­ti a saját lakását. A nemes anyagok is divatba jöttek, a műanyag helyett a kő, a fa és a nemesfém járja

Next

/
Thumbnails
Contents