Somogyi Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 255-278. szám)

2003-11-14 / 265. szám

6. OLDAL TÜKÖR 2003. November 14., Péntek CSURGÓI Hírek ELOSZTOTTÁK A PÉNZT. Az Eötvös diáksport-egyesület 75 ezer forintot kap az önkormány­zati pályázati alapból, s ezt a 22. Eötvös-kupa megrendezésére for­dítják. A nagy sikerű sportren­dezvényen 40-80 csapat szokott versengeni. A református gimná­zium és általános iskola diák­sport-egyesülete is 75 ezer forim tót nyert a versenyekre utazás költségeinek fedezésére. Erről a sportalbizottság döntött. ÉLETMENTŐ KÉSZÜLÉK. A Biztonságos Magyarország köz- alapítvány pályázatán életmentő berendezések vásárlásához nyert pénzt a városi önkéntes tűzoltó­ság. Szivattyút, tömlőkészletet és légzsákmentesítőt vásároltak mintegy kétmillió forintért, ebből 1,47 millió forint volt a pályázati támogatás. A testület már hasz­nálja is ezeket a berendezéseket. SZLÁVECZNÉ KITÜNTETÉSE. Kitüntetést kapott Szlávecz Já- nosné, a megyei mozgássérültek egyesületének helyi vezetője a dabasi nagyasszonyok napján. Szláveczné a szervezet évtizedes fennállása óta sok rendezvényt szervezett, s tanácsadással is se­gíti a mozgássérülteket. A nagy­asszonyok napjának rendezési jogát 2004-re Csurgó nyerte el. FÓRUM A TÉRSÉGÉRT. Térsé gi fórum lesz ma 14 órától a Cso­konai közösségi házban. A szer­vezők Hoffmanné Németh Ildi­kót, a megyei közigazgatási hiva­tal vezetőjét, Gyenesei Istvánt, a megyei közgyűlés és a megyei te­rületifejlesztési tanács elnökét, va­lamint Szászfalvi László ország- gyűlési képviselőt hívták meg vi­taindító előadónak. A fórumra a kistérség településeinek jegyzőit, a képviselő-testületi tagokat és a civil szervezetek vezetőit várják. SOK A MUNKANÉLKÜLI. 1096 munkanélkülit tartanak számon a térségben, és 273-at a városban. Szeptemberben 280 munkanélküli volt Csurgón és 1126 a környező településeken. A városi munkanélküliek közül száz végzett nyolc osztályt vagy annál is kevesebbet, kö­zépiskolát 41, s 13 a diplomás. A munkanélküliek kilenc szá­zaléka egy éve nem dolgozik. OVISOK ŐSZI NAPJAI. Jól si került őszi rendezvényt tartottak az I. számú óvodában. Az első napon a gyerekek az ősz termé­nyeiből: gesztenyéből és dióból sütöttek édessüteményt, másnap pedig őszi képeket készítettek a termésekből, levelekből. Az ősz­ről szóló versekből összeállított műsoruk is tetszést aratott. A CIKKEKET VARGA ANDREA IRTA FOTÓK: VARGA GYÖRGY A SIKERHEZ TÖBB ÜT VEZET EGY LEHETŐSÉGET Ml KÍNÁLUNK JÖVEDELEMADÓ BEVALLÁS, fi PÉNZTÁRKÖNYV, V . NAPLÓFŐKÖNYV, ^\j v , KETTŐS KÖNYVELÉS 1 GYORSAN ÉS PONTOSAN INGYENES TANACSADAS MERLEG KÖNYVELŐI IRODA Csurgó, Noszlopy u. 22. Telefon: 82/471-038 Molnár és Társai Kft. Csurgó, Réti J. u. 6.- zsaluzás,- tetőszerkezet készítés,- tetőfedés. Tel.: 82/471-453 06-30-9377-339 KÖNYWAR A KICSIKNEK. Örömmel járnak a könywárba a református gimnázium és általános isko­la legkisebb diákjai. A könyvvár a könyvtár kistestvére, ahol nemcsak érdekes olvasnivalót találnak, ha­nem kedvükre mászhatnak és bújócskázhatnak is az igényesen készített faépítményen. Szabó Sándor igazgató elmondta: az anyag ára a felajánlásokból származik és a kivitelezésért sem kellett fizetniük. ■ Segíti a fiatalok munkába állását Miniszteri elismerésben része­sült Olvasó Györgyné, a mun­kaügyi kirendeltség vezetője. Szakmai munkája elismerésé­ül kapta a kitüntetést.- Nem mondhatom, hogy nagy meglepetés ért, mert 16 éve, mióta a közigazgatásban dolgozom, pró­bálok segíteni az embereken. Még ha olykor nemet is kellett monda­nom, igyekeztem úgy eljárni, hogy azt a nemet megköszönték - mondta Olvasó Györgyné. - Sokan fordultak hozzám, akik hallották jó híremet, s akkor is szívesen fo­gadtam őket, ha ügyükben nem én voltam az illetékes.- Milyennek látja a térség mun­kaerő-piaci helyzetét?- Nemcsak a csurgói térségben, hanem egész Dél-Somogyban az a legnagyobb gond, hogy nagyon kevés a munkahely. A legtöbb munkahely a munkaügyi központ támogatásával létesül. Olyan mun­kahelyek nem jönnek létre, ame­OLVASÓ GYÖRGYNÉ 1955-ben született, az érettségi után ke­reskedelmit. később egyetemet végzett. 1987 óta dolgozik a közigazgatásban. 1991 éta vezeti a munkaügyi kirendelt­séget. Két gyermeke, egy unokája van. lyekhez valamilyen támogatást ne rendelne a munkaügyi szervezet.- Lát esélyt javulásra?- Bízom benne, hogy valame­lyest javul a helyzet. Egy évben 700-800 embert állítunk munká­ba, igaz, ennek a 70-80 százaléka támogatott munkahely.- Nagy a munkabírása, s ott van minden térségi rendezvényen. Kötelességből?- 1987 óta járom a területet és nincs a térségben olyan munkálta­tó, akivel ne találkoztam volna személyesen. Nem kötelességtu­datból megyek a rendezvényekre, hanem azért, mert szeretem a tár­saságot, könnyen barátkozó típus vagyok. Emellett olyan informáci­ókhoz juthatok, amiket később hasznosíthatok. A munkám elis­merésével kapcsolatban is kiemel­ték, hogy erős oldalam a kapcso­latteremtés, a kapcsolattartás. A munkáltatókkal, a civil szerveze­tek vezetőivel, az önkormányza­tokkal már-már baráti a viszo­nyom.- Mit szeretne még elérni?- Hullámzik a munkaerőpiac, valami állandóságot kellene elérni és a fiatalokat munkába állítani, mert egyre több a diplomás állás­talan. Az a célom, hogy a 12 hóna­pon túl is munkanélküliek számát csökkentsük, mert minél tovább van valaki munka nélkül, annál nehezebben jut a munkaerőpiac­ra. Kicsi a kirendeltségünk, de minden programra az elsők között | jelentkezünk, s remélem, így lesz ezután is. ■ VÉLEMÉNYÜNK Képviselői korlátok A legutóbbi testületi ülésen egyik képviselő javasolta: zárják ki a Somogyi Hírlap tudósítóját a testületi ülésekről, ehelyett bocsássák rendelkezésére a jegyzőkönyveket, mazsolázzon belőle bátran. Rajta kívül vajon még hányán nem tudják - mert nem akarják -, hogy hazánkban sajtószabadság van? Az újságíró joga eldönteni, hogy mit említ meg a testületi ülésen elhangzottakból; naná, hogy joga van címet adni az írásának, és lelke rajta, ha hibázik, mert hi­teltelenné válik. Mert az újságolvasó, aki egyben adófizető állam­polgár is, nem biztos, hogy jegyzőkönyvszagú cikkeket szeretne olvasni. Meglepően kevesen tudják, hogy ezt a szakmát is tanulni kell. S aki megtanulta, nem keveri össze a pár soros hírt a testületi ülésről szóló tudósítással, és meg tudja különböztetni a lényegest a lé­nyegtelentől. Nem vész el a részletekben, és leírja, amit hall. Nem azt, amit az illető mondani akart, hanem ami elhangzott. S az i-re az teszi föl a pontot, hogy a nevét is adja hozzá, felelősséget vállal. Csurgót az utóbbi időben csatározásai tették ismertté. Viták a közösségi ház körül és a testületben; máig nincs alpolgármester, nincs konszenzus, a több száz családot érintő iskolaügyben zárt ajtók mögé vonult tárgyalni a bizottság. A vélt vagy vdós sérelmek itt örök életűnek látszanak. Most megint történelmet írhatna a vá­ros a sajtószabadság korlátozásával. A XXI. század küszöbén... Csokonai több száz éve szállt harcba itt a sötétséggel, de még napjainkban is nyilvánosan kérdőre vonhatja egy városatya a város első emberét, hogy miért és mit nyilatkozik. 1848-ban a tömeg kö­vetelte a cenzúra eltörlését. 2003-ban vannak, akik marionettfigu­rákat mozgatnak és marionettfigurákért kiáltanak Csurgón. A problémák, sajnos, léteznek. S nem azért, mert valaki megírja őket, hanem mert nem oldják meg. _____________ __ ■ Ma gyarul tanulnak a japánok Testvérvárosi megállapodást írt alá a város a japán Ogachimachival. Ebből az alkalomból héttagú japán küldöttség jött Csurgóra: megismerkedett a neve­zetességeivel, ellátoga­tott az intézményekbe. Hujiwara Isao, a közgyű­lés elnöke elismerőleg szólt a vendéglátásról. Azt mondta: nem érezte magát külföldinek, mindössze az eszmecse­re okozott gondot. Hoz­zátette: már magyar szó­tárt is beszereztek és szorgalmazni fogják a diákcserét, hogy legalább a fiatalok ismerjék meg a másik ország nyelvét. A na­pokban Suga Yoshio, Ogachi pol­gármestere is levelet írt Csurgónak, s ebben megköszönte a szíves ven­déglátást. irJapán és Magyarország földrajzilag messzire esik egymás­tól, mások a helyi szokások és kul­túra is” - írta, majd így folytatta: „A nyelvi ne­hézségek eleinte leküzd­hetetlen akadályként tornyosultak előttünk, de a látogatásunk során tapasztalt szívélyes ven­dégszeretet meggyőzött arról, hogy mindezek el­lenére is megvalósítható együttműködésünk.” Ogachimachi a hato­dik a csurgói testvérvá­rosok sorában. Eddig öt európai országgal - Aumale-lal, Vrsarral, Haimhausennal, Székelyke­resztúrral és Markelóval - kötött a város partnertelepülési megálla- podást.___________________■

Next

/
Thumbnails
Contents