Somogyi Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 255-278. szám)
2003-11-08 / 260. szám
2003. November 8., Szombat HÉTVÉGE ____________________________Könyvespolc____________________________ Sz échenyi Zsigmondi CsuiL. A Magyar Könyvklub által példásan gondozott és nagyon szép kivitelű Széchenyi Zsigmond életmű sorozatában jelent meg a közelmúltban a nagy vadászíró első és legsikeresebb könyve, a „CsuiL.” című afrikai vadásznapló. A „CsuiL.” (a bennszülöttek így nevezik a párducot) az 1928. október és 1929. április között történt események színes leírása. És mind a mai napig hihetetlenül hatnak az olvasóra. Pedig hol van már ez a hetvenöt évvel ezelőtti Afrika. Mennyi minden megváltozott... Kittenberger Kálmán, 1958-ban elhunyt másik nagy vadászírónk külön kötetben siratta el megváltozott Afrikáját. Széchenyi Zsigmond 1967- ben távozott az élők sorából. Utolsó könyvének címe, a „Denaturált Afrika” mindent elárul az írónak oly kedves, immár végleges eltűnt világról... Az afrikai vadállatok jelentős része régóta rezervátumokban él már, vadászatukat szigorú törvények védik, a „Csui!” azonban még az ősi állapotokat tükrözi. Varázsát a soha el nem évülő vadászkalandok izgalma adja. És ez az izgalom elbűvöli a mai olvasót is... Széchenyi Zsigmond nemcsak ölte, hanem szerette is a vadállatokat. Ellentmondásnak látszik, pedig nem az. Szándéka szerint soha nem lőtt úgy, hogy az a megsebzett állatnak napokig tartó szenvedést okozzon... A „Csui!...” azonban - ahogy Széchenyi Zsigmond többi könyve is - nemcsak vadászatról szól. Hihetetlenül plasztikus képet rajzol a tájról, a benne élő emberekről is. Színes, élvezetes stílusa, amelyet egy jellegzetes, kissé fanyar humor is átsző, pergővé teszi a naplónak azokat az eseményeit is, amikor látszólag semmi jelentős nem történt... „Le a völgynek, fel a hegyre vadcsapáson, vízmosáson veri, vágja, űzi egyre... Arany János híres verséből vett részlet adja meg a könyv mottóját, s talán Széchenyi Zsigmond ars poeticáját is, hiszen egész élete - amíg tehette! - vadcsapáson telt el... Széchenyi Zsigmond kezdetben maga sem hitte, amit ma már, ennyi évtized után nyugodtan kijelenthettünk, hogy könyvei világsikeresek lesznek. Hiszen még a „Csui!...” előszavában is ezt olvashatjuk: „Mindennapos feljegyzéseim ezek, melyeket esténként a tábor tüze mellett, sokszor álmos fejjel vetettem papírra, hogy emlékemben össze ne keveredjenek. Kérem, olvassák megfelelő elnézéssel!” Nem, nem elnézéssel, hanem fokozódó kíváncsisággal lapozza a mai olvasó is... Hiszen pillanatokon belül bent vagyunk a vadászkalandok kellős közepében. Táborról táborra vonul a szafári, téherhor- dókkal, fegyverhordozókkal, a három fehér vadásszal. A három fehér vadász: Széchenyi Zsigmond, Károlyi István és Stub... Stub, aki valóban fehér vadász, „white hunter”, e jellegzetes afrikai foglalkozás tipikus megtestesítője, aki Széchenyi Zsigmond társát, Károlyi Istvánt kísérgeti folyamatosan cserkészéseiben. A nagyszájú, háryjá- noskodó Stub, aki mindenkinél mindent jobban tud, aki végigharsogja szinte az egész könyvet. Talán ezért is áll alakja szinte meg- foghatóan előttünk... Nézzünk most meg egy jellegzetes epizódot Stub „ténykedéseiből”. A walesi herceg szafári- ja csaknem egy időben indult útnak Széchenyiék expedíciójával. Egy alkalommal a herceg meghívta őket vacsorára. „Ez a neveletlen Stub pedig azt üzente visz- sza, hogy már lefeküdtünk! Bosszankodtunk ezen, minthogy vajmi kevés a kilátásom arra, hogy egyhamar a walesi herceg vacsoravendége lehessek...” Aztán egyre jobban peregnek előttünk az izgalmas vadászesemények. Antilopok sokasága, bivalyok, oroszlánok kerülnek terítékre. És nem utolsósorban „Csui”. „Akit”, talán így is nevezhetjük, Széchenyi többre becsül az oroszlánnál. Hiszen sokkal óvatosabb ragadozó, sokkal nehezebb becserkészni és ritkábban is fordul elő, mint az állatok királya... Az elefánt még visszavan. De a vele való kalandokat már a napló külön eseménysorozata rögzíti... A nagy elefánt végül a Kitui őserdőben került kézre. Sok kilométeres talpalás és elhibázott lövés után. (Került kézre. Ha egyáltalán egy elefántot kézbe lehet venni...) A jellegzetes Széchenyi-hu- morról álljon itt még egy példa: „Az előttem járó kirongózi (vadnyomozó) jókora húscafatot ci- ■ pel a hátán. „Meglepetésül” viszi a családjának. István háromnapos vízilovából való a „meglepetés”, elképzelhető, milyen állapotban van. Az itteni hőségben különben is rohamosan romlik a hús, néha már órák múltán megtelik féreggel. A kirongózi hátáról oly dögletes bűz árad, vissza akarom küldeni a menet végére. De ő segít a bajon. Magas fa tetejébe mászik, odaakasztja a húst, tüskés ágak közé rejti... Holnap úgyis ráér - mondja -, majd visz- szajön érte! Nem csodálom, ha meglepődik a családja...” DR. SÍPOS CSABA Világszintű gyermekirodalom A gyermekirodalom a központi témája a hét végén zajló 17. Berzsenyi Helikon Napoknak, melynek keretében ma A gyermekkönyvek kerékasztalánál címmel rendeznek konferenciát Keszthelyen.- Végre eljutottunk idáig - sóhajtott fel Komáromi Gabriella, a téma egyik legismertebb hazai kutatója. - Sokáig igen sanyarú sorsra ítéltetett a hazai gyermekirodalom-kutatás, ám az elmúlt években szerencsére látható az előrelépés. Ez a konferencia is ezt példázza, de korábban a Tiszatáj egyik száma, valamint a Beszélő is foglalkozott a témával. Persze az ideális állapotoktól messze vagyunk, például az egyetlen irodalomkritikai folyóirat, a Csodaceruza is máról holnapra él, s csak rendkívüli viszontagságok közepette tud megjelenni. A mostani számot a francia, az előzőt, mely májusban jelent meg, pedig elvileg kéthavonta szeretnénk ezt megtenni, a svéd követség támogatta, mivel országukkal foglal- koztunk-foglalkozunk.- Ennyire perifériateriilet a gyermekirodalom?- Csak a kutatása. Míg a fejlett országokban már régóta külön intézetek foglalkoznak a témával, idehaza nagy harc után a már említett Csodaceruza is csak 2001 óta létezik, s az egyetemek irodalom szakán sem tanítják. Az irodalom területén azonban világhatalom vagyunk. A legnagyobb magyar írók-költők is írtak gyermekeknek szóló műveket. Petőfitől József Attilán, Kaffka Margiton és Babitson át Weöres Sándorig.- Utóbbi például, amikor a Bóbitával kapcsolatban megkérdezték tőle, hogy jutott eszébe gyerekverset írni, meglepődött, mondván az nem gyerekeknek szól. Milyen kritériumok alapján válik valami mégis gyerekverssé?- Egyik rétege ezeknek, amelyet nekik írnak. A másikat a felnőttek irodalmából emelik át, mondhatni a gyerekvilág belenő. A harmadik, amelyet gyerekek írnak, ilyenek például József Attila vagy Nemes Nagy Ágnes fiatalkori művei. Weöres Bóbitája a másodikba sorolható, anno 1946-ban és 1955- ben készült két válogatás a műveiből, s így került a gyermekversek közé a Bóbita.- Ezek alapján nincs önálló gyermekirodalom, minden csak idő és megközelítés kérdése?- Lengyel Balázs szerint az irodalom egy faként létezik, s ennek egyik ága a gyermekirodalom. Én ezt még kiegészíteném azzal, hogy olyan ág, melyet a gyermek elér.- Ez feltételezi, hogy olyan művek is ide sorolandók, melynek nem minden részletét értik a gyerekek.- Erre is remek példa Weöres, aki egy szürreális költő volt, egyes képei a gyerekek számára érthetetlenek és elképzelhetetlenek. De a többi remekül megfogja őket. Egyébként lehet, ma már újra kellene válogatni a műveit.- Fejlettebbek a gyerekek?- Változnak. Egy harmadik szülő, a televízió is neveli őket, s ezáltal az élet szinte minden részletével találkoznak. Éppen ezért sokkal nyitottabbak, fejlettebb a humorérzékük, sokkal több dolog kerül a gyermek- és felnőttvüág határmezsgyéjére, mint húsz-harminc évvel ezelőtt.- Viszont éppen a televízió miatt jóval kevesebben olvasnak.- Furcsa dolog, de mintha ismét kezdene divatba jönni a könyv. A könyvtárakban sokkal több a 14 év alatti beiratkozó, mint a felnőtt. S hogy müyen erő rejtőzik a gyermekirodalomban: a huszadik század legnagyobb példányszámban megjelent műve a Harry Potter volt. Pedig terjedelme - 6-700 oldal - nem is predesztinálna ilyen hatalmas olvasottságot.- Egy-egy kiugró mű mellett azonban jobbára a saját gyermekkoromból is ismert könyvek tűnnek fel a boltok polcain. írói szinten nincsen utánpótlás?- Világszintű a hazai gyermek- irodalom! A nagy triász, a Lázár- Janikovszky-Csukás trió a világ legjobb gyerekírói közé tartozik, illetve Éva esetében tartozott. Szerencsére most már idehaza is elismerik őket, bizonyíték erre előbbi kettő Kos- suüi-díja. Jómagam Lázár Ervint például a világ legjobbjának tartom.- De ők is a régi gárda tagjai.- A maiak közül is jó néhányan rájöttek már, ki kell próbálniuk magukat ezen a területen is. Persze egyelőre nem lehet tudni, közülük ki válik majd klasszikussá. De ez így volt korábban is. Mándy Iván Csutakját például ma már a kora Pál utcai fiókjának tartják, nem is KOMÁROMI GABRIELLA 1941-ben született Szentgotthárdon. 1968-ban diplomázott magyar-könyvtár szakon az ELTÉ-n. 1974-tol tanít a kaposvári tanítóképző főiskolán. 1985-1993-ig tanszékvezető. 1991- ben Ifjúsági dijat kapott. 1992- ben kandidátus. 1995-1997-ig a tőiskola főigazgatója. 1997-től a kommunikáció tanszék vezetője. 2003-ban habilitált. Kutatási területe a gyermek- és ifjúsági Irodalom elmélete, története, kritikája. olyan régen viszont még munkássága peremművei közé sorolták.- Fejlődik a tudomány... Ezzel együtt a határok is szép lassan elmosódnak a felnőtt- és a gyerekirodalom között?- A szövegvilág és az élmények mindig meghatározóak lesznek. Igazából azon művek száma növekedhet, melyek többrétegűek, azaz még a felnőttek is megtalálják benne a maguk szórakozását, de már a gyerekeket is elvezeti valahová. Ilyen például Milne Micimackója, ahol a Karinthy-féle fordítás inkább a szülőt fogja meg, a mese pedig a gyereket.- Már ha előbbi ki tudja fizetni az igencsak borsos árakat.- A rendszerváltásig erőteljes állami támogatással tartották alacsonyan a könyvek árát, mára viszont a piac törvényei érvényesülnek. Ennek ellenére mondom, világszinten is említésre méltó a hazai gyermekirodalom helyzete. Csak a kutatóinak kellene több lehetőséget adni. De remélem, a javuló tendencia, mely ezen a hét végén is ér- vényesül, nem áll meg.. . vas andrás „ERÖSVÁRv ______{Koszrtx Ve rba volani „Verba volánt, scripta mane, vagyis „A szó elszáll, az írás meg marad.” (Azaz: az utóbbit nem lehet letagadni.) Minden tiszteletem a latin szólásoknak, közmondásoknak és szállóigéknek, amelyek évszázados tapasztalatokból levont igazságokat, bölcsességeket fogalmaznak meg; amelyek egész életfelfogás alapjai is lehetnek. Az utóbbi időben azonban egyre gyakrabban jut eszembe a görög „panta rhei”, amely szerint a vüágon minden állandó és örökös mozgásban van, minden változik. Miért ne változnának ezek az örökké igaznak tartott mondások is? Mai világunkban a modern technikának annyi vívmánya szolgálja a kiinduló bölcsesség megkérdőjelezését! Itt a hangosfilm, a magnetofon, a videomagnó, a CD; amelyek mind-mind alkalmasak arra, hogy megőrizzék a hangot, a szót, akár egy-egy beszédet is. Tehát ma már, ha akarjuk, a szó sem száll el, hanem megmarad; s nem lehet letagadni, ki mit mondott. Hogy mi ennek a jelentősége? Nem más, mint az, hogy ma már nemcsak írni, hanem beszélni sem lehet felelőtlenül. Vagyis nemcsak a leírt, hanem a kimondott szónak is súlya, jelentősége van. Nem lehet csak úgy, megalapozatlanul a levegőbe beszélni, hetet-havat összehordani. Mint a latin szólás megszületésének idejében. Bár akkor - az az érzésem - a kimondott szónak is nagyobb becsülete volt, mint manapság a leírtnak! Nagyon kíváncsi vagyok ugyanakkor arra, hogy a „hódié mihi, cras tibi” latin bölcsesség, amelynek a jelentése „ma nekem, holnap neked”, mikor valósul meg végre a mi korunkban, akár pozitív irányú ígéretet, akár negatív előjelű fenyegetést rejt magában. mihályfalvi LÁSZLÓ Kiállítás az emberről Debrecen Tudományos Világfórum Budapest A világ tudósainak részvételével háromnapos tudományos konferencia kezdődik ma Budapesten. A World Science Fórum (Tudományos Világfórum) a Tudás és társadalom alcímet viseli. A tanácskozáson, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia rendezett, Nobel- díjas tudósok, nemzeti akadémiák vezetői, jelenlegi és volt kormányfők, állam- és parlamenti elnökök, az Európai Unió és az UNESCO vezető tisztségviselői, valamint a világ legtekintélyesebb tudományos folyóiratainak munkatársai cserélnek eszmét a tudás és a társadalom kapcsolatáról. A World Science Fórum nyitónapján Vizi E. Szilveszter, az MTA efnöke, Mádl Ferenc államfő és Walter Erdeien, az UNESCO főigazgató-helyettese köszönti a résztvevőket. Ma tart előadást Orbán Viktor volt kormányfő az akadémia Roosevelt téri épületében. Holnap szólal fel Boross Péter és Horn Gyula volt kormányfő. Medgyessy Péter miniszterelnök hétfőn, a tudomány világnapján, a World Science Fórum zárónapján tart előadást a Parlamentben. A tanácskozást a világhálón is fi- gyelemmel lehet kísérni. ______■ A megalitok alkotói, mindennapi élet és hiedelemvilág címmel a Lublini Vármúzeum régészeti anyagából nyílt kiállítás a debreceni Déri Múzeumban. A tárlaton látható mintegy félezer tárgy az emberiség történetének azt a I korszakát idézi fel, amikor az európai ember életmódjában nagy változás következett be: a gyűjtögetést, vadászatot, halászatot felváltotta a földművelés és az állattenyésztés. A tárgyak jórészt a mai Lublini Vajdaság területén végzett ásatásokon kerültek elő. ■ Néptánccal a mozgáskultúráért Kisbárapáti Néptáncot is oktatnak szeptember közepétől a Kisbárapáti II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában. A képzést a karádi művészeti alapiskola kihelyezett tagozataként indították be. Az oktatási intézmény kilencvennyolc diákja közül három csoportban hetvenötén sajáSzakkörök Kisbárapátiban a múlt tanévhez hasonlóan idén is megszervezték a számítástechnikai szakkört. Ez elősegíti a számitógép alapjainak megismerését. Az alsósok és felsősök bekapcsolódtak a sportköri munkába is. A szakkörök foglalkozásain ösz- szesen 51 diák vesz részt. títják el a néptánc alapjait. Az oktatás bevezetésére a Kisbárapáti iskola és a karádi alapiskola vezetőjének konzultációs megbeszélései eredményeként került sor a Koppány- völgyi településen. Sétáló István, az iskola igazgatója elmondta: az első-második osztályba járó diákok közül tizenhatan, a harmadikos-negyedikes tanulókból huszonötén, míg a felsősök közül harmincnégyen kapcsolódtak be a képzésbe. A néptáncot szerdánként Teleki Ákos vezetésével sajátítják el a gyerekek. A foglalkozásokat a tornacsarnokban tartják.- A képzés beindításával az volt az iskolavezetés célja, hogy bővítsük a választási lehetőséget mondta'Sétáló István. - Ezzel egy újabb mozgás- kultúrát tanulnak meg diákjaink, másrészt a csoportos tánc a fegyelemnevelés egyik eszköze is. A résztvevők a néptáncon keresztül megismerkednek a népi kultúrával és a hagyományápolással. Az alaplépések és a különféle koreográfiák elsajátítását követően - a kellő tánctudás után - lehetőség nyílik arra, hogy a csoportok tagjai iskolai, illetve községi rendezvényeken is szerepeljenek, bemutassák tudásukat. Az iskolában kamaracsoport is tevékenykedik, amely elősegíü és szolgálja a gyerekek zenei ízlésének fejlesztését. Ebben 12 alsó és felső tagozatos vesz részt. KRUTEK JÓZSEF Piaci körkép Kaposvár Siófok Nagyatád Szigetvár Dombóvár Nagykanizsa Burgonya 110 1120 120 100-120 95-120 80-120 Káposzta 60 49 60 40-60 79 55-70 Kelkáposzta 120 128 150 120 150 140 Paprika 300-450 99-248 200-300 120-250 60-180 180-300 Paradicsom 300-450 300 350 300 320-380 320 Uborka 300-380350 400 240-380 180-220 Petrezselyem 450 500 500 400 450 700 Sárgarépa 120-130 118 180 100 160 200 Tojás 21 20-22 20 20-22 20-23 10-20 Hagyma 120-130 128 130 120 140 100-130 Fokhagyma 500-550 500 550 500 480 500 Karfiol 180 188 250 150 200 180-200 Karalábé 80-85 60-80 100 60 90 100 Sütőtök 60-110 120 150 60 130 130 S. káposzta 200 200 150 150 160 200-240 Saláta 100-130 100 120 80 110 80-130 Sampinyon 300-350 500 450-500 500 490 450 Bab 500-700 500 500 500 550 450 Cékla 120 120 120 100 110 110 Alma 50-150 99 100-150 100-150 80-150 60-120 Körte 300 250 450 200 320 150-180 Banán 220-230 248 280 200 250 260 Narancs 300 328 350 350-400 330 300 Dió 700 1200 800 600 1000 800-1000 Mák 600 600 500 500 550 500
