Somogyi Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-27 / 250. szám

6. OLDAL A L M A N A C H 1 4 4 2003. Október 27., Hétfő HUSII CÍMER, ZÁSZLÓ A község címere kékkel és ve­ressel hasított, csücskös talpú pajzs zöld pajzslábbal. Az első - kék - mezőben balra fordult, ágaskodó leopárd aranytemplo­mot tart, a második - vörös - mezőben a jobbra fordult, ágas­kodó kettős farkú oroszlán pe­dig ezüst harangtomyot. A zöld pajzslábban egymás mellett há­rom aranyliliom van. A falu zász­laja: 1:2 arányú kék zászló, s hossztengelye felső, rúd felőli harmadpontjában helyezkedik el a címer. A LAKOSSÁG SZÁMA 2003-ban 842 1998-ban 906 1993-ban 972 1990-ben 885 1932-ben 1150 ÜGYFÉLFOGADÁS A polgármesteri hivatal címe: 8635 Ordacsehi, Fő utca 54. Tel.: 85/550-138, 550-043. E- mail: ordacsehii-onkor- manyzat@axelero.hu A hivatalban mindennap reggel 8-tól délig intézhetik ügyeiket a lakosok. Dégi Zoltán jegyző minden hónap második hetének szerdáján 13-tól 16 óráig fogad­ja az ügyfeleket. Kiss Miklós polgármesternek minden hónap első hetének szerdáján 15-töl 18 óráig van a fogadóórája. Trenyik Tibor falugazdász min­den szerdán 8-tól délig található a polgármesteri hivatalban. Horváthné Csima Tímea, a bala- tonboglári gyermekjóléti és csa­ládsegítő alapítvány családgon­dozója minden kedden 13-tól 15 óráig fogadja az ügyfeleit. ORVOSI RENDELÉS A háziorvos, dr. Paczolai Péter háziorvos hétfőn, szerdán és pénteken 8-tól 12.30-ig, kedden és csü­törtökön 11.30-tól 15.30-ig fogadja a betegeket a ren­delőben. Dr. Merényi Éva gyermekorvos minden héten kedden és csütörtökön 8 és 9 óra között várja a hozzá forduló­kat. T MISEREND Szőllősi Ferenc plébános min­den vasárnap 11 órai kezdettel tart szentmisét a katolikus temp­lomban. MÚLTIDÉZŐ A község Orda és Csehi egye­sülésével jött létre. Az Orda ősi török név, horda a jelentése. Koppány állatcsordáit is Így nevezhették, de utal az Árpád- kori királyi erdőispánságokra is. A Csehi a cseh népnév bir­toklást kifejező i-képzős szárma­zéka. Ordát az 1536-os török adólajstromban említik először. A hagyomány szerint két kisebb vár is állt itt: Kisvár és Zardavár. A csehi templomot a Bosnyák- család építtette 1763-ban, s 1832-ben építették át késő barokk stílusúra. A Jankovich- család is birtokolta a falut házas­ságkötés révén. A település a XIX. századi vízrendezés után került öt kilométerre a tótól. 1939-ben egyesítették a két községet. A CIKKEKET GÁLDONYI MAGDOLNA ÍRTA FOTÓK: MÁRTON LÁSZLÓ Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta Bizakodnak, de sok a bizonytalanság Az uniótól tulajdonképpen azt várom, amit mindenki, hogy jobb legyen az emberek élete - mondta Kiss Miklós ordacsehi polgármester. - Félek azonban attól, hogy ez nem megy simán.- Mitől tart?- Minél többet tudunk az Eu­rópai Unióról, az az érzésem: úgy vagyunk, mint egy óvodás, ha egyetemi szigorlatra küldik. Nem készültünk föl igazán a csatlakozásra, s talán az én kor­osztályom nem is fog. Egyszerű példával: egy uniós pályázat, mondjuk iskolabútorozásra, 60 oldalas dokumentum, s bonyo­lult az észjárása. Ide fiatal szak­emberekre van szükség, s át kell adnunk a 30-asoknak, 40-esek- nek a stafétabotot.- Milyen változásokra számít­hat Ordacsehi?- Remélem, sok szépet hoz a falunak az Európai Unió. Mi va­KISS MIKLÓS 1947-ben született Bu­dapesten. Építőtechnikus, de dolgozott hivatásos kaszkadőrként is. 1975-ben jött Somogyba a SÁÉV építésvezetője- ként; Lellén, majd Földváron élt, 1986- ban telepedett le Ordacsehiben. 1990- től önkormányzati képviselő, alpolgár­mestervolt, 1998-tól polgármester. lahol már bent is vagyunk. Sok külföldi lakik itt, az ingatlanok 30 százalékának már ők a tulaj­donosai: németek, osztrákok, hollandok, belgák, svédek. A többségük komoly ember, aki szívesen segít a községnek. Las­san beütemezhetjük, mire van szükségünk és ki mit támogat.- Az önkormányzat mennyire készült föl a csatlakozásra?- Egyelőre nem tudom meg­ítélni, hogy a hivatalunk mennyi­re felel meg az elvárásoknak, bár van némi fogalmam több európai ország közigazgatásáról. Tartok a közigazgatás tervezett átszerve­zésétől is, mert tudomásul kell venni, hogy mi egyedi eset va­gyunk. Kivel foghatnánk össze? Három város között vagyunk. Az a véleményem: színvonalasan dolgozik a hivatal, amit az ügyfél a magáénak érezhet. Nagy szük­ség van rá, az emberek bizalom­mal térnek be. Ha máshol kellene intézni az ügyeiket, az a közleke­dés miatt elvinne egy napot is.- Összkomfortossá lesz idén a falu.- Decemberben tartunk pró­baüzemet a csatornahálózaton, tavasszal pedig helyreállíthatjuk az utakat is, és ez jelentős minő­ségi változást hoz a helyi közle­kedésben. Valóban összkomfor­tos a falu, hiszen megvan min­den háttérszolgáltatás.- Hoz-e változást az autópá­lya?- Bár sokan félnek tőle, én bí­zom benne, hogy föllendülést hoz, miután itt lesz egy lehaj­tóág. Ugyan sok kellemetlenség­gel is jár, de amíg épül, a község kap egy kis iparűzési adót, és megépítik itt a kerékpárutat is. Van egy belterületünk közel a parthoz, örülnék, ha ott bevásár­lóközpontot létesítenének, ■ Recept Ordacsehiből Káposztás hajtóka A jellegzetes helyi étel receptjét Bodor Ferencnétől kaptuk, akit kiváló háziasszonynak tartanak a lakosok. A káposztás hajtóka hozzávalói: a tésztához 1 kiló liszt, 25 dekagramm margarin, 2 deciliter tejföl, egy csipetnyi só, egy tojás. A töltelékhez: egy kisebb fej káposzta, só, bors, étolaj. A lereszelt káposztát megsózzuk, egy kicsit állni hagyjuk, majd kicsavarjuk, megborsozzuk, s kevés olajon megdinszteljük. A tésztához a hozzávalókat összegyúrjuk, négy cipót készítünk belőle, és legalább egy órát pihentetjük. A cipókat vékonyra kisodorjuk, megszórjuk a dinsztelt s kihű- tött káposztával, és szorosan fölhajtogatjuk. A tészta tetejét étolajjal és fölvert tojásfehérjé­vel megkenjük. Eldaraboljuk, és forró sütőben megsütjük. ■ Iskolájuk a tudás otthona . Huszonöt kisgyermeket oktatnak az alsófokú általános iskolában. Ebben a tanévben hét elsős kezdte meg a ta­nulást. A népesedési statisztikák sze­rint számíthatnak arra, hogy két év múlva újra növekszik a gyermekek száma.- Az iskola alapvető célja, hogy biztos ala­pokat adjon a gyermekeknek, utána ugyanis a felső tagozaton folytatják majd a tanulást a bogiári általános iskolában - mondta Huszár Hajnalka, aki négy éve vezeti az oktatási intézményt. - A felzár­kóztatás és a tehetséggondozás a helyi nevelési programunk pillére. Szerencsés helyzet, hogy az óvoda és az iskola egy in­tézményként egy épületegyüttesben ka­pott helyet, mert így a pedagógusok is jobban szemmel tarthatják a gyermeke­ket, láthatják a fejlődésüket. Emellett az iskola nemcsak a bogiári intézménnyel kíván jó kapcsolatot ápol­ni, hanem tagja a balatoni pedagógiai tár­sulásnak is. Mint az igazgató asszony el­mondta, a gyerekeknek megteremti a ver­senylehetőségeket, a pedagógusoknak pedig továbbképzéseket szervez, s lehe­tővé teszi a tapasztalatcserét. Az iskola névadójának, Lakos Józsefnek a tisztele­tére körzeti versmondó versenyt rendez­nek - ez lesz az első kistérségi diáktalál­kozó, amelynek Ordacsehi ad otthont.- Egy faluban addig van kulturális élet, amíg van iskolája, mert a saját gyerekeire alapozhat - mondta Huszár Hajnalka. S így van ez Ordacsehiben is, hiszen a kö­zösségi rendezvényeknek az iskola a há­zigazdája. Hozzátette: szerencsés lenne, ha az épületben helyeznék el a könyvtárt és a művelődési intézményt is. Az önkormányzat mindenesetre az épület tetőterében szeretne közösségi he- lyiséget kialakítani. ________________■ Jó szolgálati nagykövet Ideue Kazukó japán professzor asszony szerelmese a Balaton- parti községnek. A gyermekek rajzaiból néhány éwel ezelőtt kiállítást rendezett Kagoshimában, s ez adakozásra késztette a honfitársait. Az álta­luk gyűjtött hárommil­lió forint hozzájárult az iskola tornacsarnoká­nak a befejezéséhez. Kiss Miklós polgár- mester Ordacsehi jó- szolgálati nagyköveté­vé nevezte ki Ideue Kazukót, és jövőre is visszavárják a faluba. Eldózerolták a Zardavárat Építik már az új rendelőt Hamar megkedvelték Paczolai Péter háziorvost az ordacsehiek, s most annak is örülhetnek, hogy hamarosan új környezetbe kerül az orvosi rendelő. A fonyódi To­rony kft javában építi a házat a falu központjában, a templom melletti önkormányzati telken. Ez az itt tervezett szolgál­tatóközpont első létesítménye. A 24 millió forintos beruházáshoz a megyei területfejlesztési tanács­tól 7,2 millió forintos támogatást nyert az önkormányzat a kistér­ségi társulás támogatásával. A korszerű rendelőbe külföldi se­gítséggel kiváló orvosi műszerek­re is számíthatnak. A készülő épületben kap majd helyet a pos­ta is, a tetőterében pedig lakáso­kat alakítanak ki. A kivitelezési szerződés sze­rint április vé­gére adják át az épületet. Bár a betegek nagyon várják már a kényel­mesebb körül­ményeket, a minőség ugyancsak fontos, ezért nem sürgetik az építőket. A község több évig takarékosko­dott, hogy belevághasson ebbe az építkezésbe.______________■ Hímzések tojásra festve Még sosem láttam hímzésekkel festett tojásokat. A buzsáki min­ták különösen szépek a kerekded formákon. Gazdag Lászlónénak mindez természetes, hiszen kora gyermekkora óta hímzett, hor­golt, gobelineket varrt. Otthonát a saját munkáival díszíti, térítői, lambériái gazdagon varrottak. Minden darabban benne van vi­dámsága, az alkotómunka örö­me. Állítja: jó ideig mindegy volt, mit csinált, csak cérnát és tűt fog­jon a kezébe. Egyszer persze ezt is meg lehet unni, így fordult a to­jásfestéshez, és a mesterévé lett. Tavaszonként a kaposvári nem­zetközi kiállításon sokan meg­csodálják szép darabjait. S már készül a következőre: fonott ko­sárkában gyűjti a buzsáki és ka­locsai hímzésmintákkal festette­ket. Szereti az újdonságokat, így jött rá, hogy szalmacsíkokból is mintákat rakhat a festett tojásra, s ha úgy hozza a kedve, a karco­lással próbálkozik. Az alapanyag jó részét saját tyúkjai tojják, a törpetyúk- és libatojásokat úgy Gazdagné hobbija másnak is örömet szerez szerzi be. A tojás kifújt belsejét felhasználja vagy a tyúkjai kap­ják meg, hogy még szebb tojá­sokkal örvendeztessék meg gazdasszonyukat. Gazdag Lász- lóné nyugdíjasán hasznosan tölti a szabadidejét, s olyan hobbija van, ami másnak is örömöt sze­rez. A tojásfestést mindössze né­hány éve kezdte, s gyanítom, hogy tehetsége tartogat még meglepetéseket. ____________■ Ré giós hulladékfeldolgozó Tóth József eredeti szakmáját tekintve cukrászmester, de húsz éve az amatőr régészet szerelmese. Néhány éve azt te­heti, ami mindig is érdekelte: az autópálya nyomvonalán kutatja a múltat a régészekkel. Lengyeltótiban született Tóth Jó­zsef, és a matematikatanára, Gál István keltette föl érdeklődését a múltkutatás iránt. Ordacsehiben több mint húsz éve telepedett le, s a régi órák javításáról és restaurá­lásáról is ismerik. Lakóhelyének és környezetének jó ismerője. Mint mondta, Ordacsehi az őskor­tól lakott terület volt, mert délről a mocsarak, illetve az itteni erdők biztonságos lakóhelyet és megél­hetést teremtettek az embereknek. Tóth József mindig nyitott szemmel figyelte a környezetét. A Barikúti-dűlőnél például közép­kori sírokat fordított ki a földből az eke, s megtalálta Orda ősi templomát is. A faragott kövek­ből ítélve a XII. században építet­ték, s több száz sír van körülötte. Ma is termőföld az a terület, és évenként a talajmunkákkal boly­gatják a leleteket. A feltárására, sajnos, nincs pénz, mondta szo­morúan, pedig egy darab cserép is sokat elárul a régi korokról. Amit még ma is fájdalmasan em­leget, az Zardavár története. 1989-ben még egy-két méter ma­gasan lehetett látni a romjait itt, az autópálya nyomvonalától nem messze. Azután egyik napról a másikra eldózerolták a hajdani erődítmény falait. Akkor három napig nem tudott aludni. A Kisvár ugyan még megvan, de várat ma­gára a feltárása. Tóth József leg­hőbb vágya, hogy egy helytörté­neti múzeumba kerüljenek azok Tóth József kutatja a fajú múltját az értékes leletek, amiket most Kaposváron őriznek. Addig is szorgalmasan dolgozik a falu év­ezredeinek a feltárásán. ■ Európai támogatással európai színvonalú hulladékfeldolgozó épül Ordacsehi határában. So­mogybán két ilyen létesítmény lesz: az első itt, a másik Somban. Az önkormányzat ugyanis csatla­kozott ahhoz a konzorciumhoz, amiben 208 dunántúli település igyekszik megoldani a korszerű hulladékgyűjtést és -feldolgozást. A sikeres brüsszeli pályázattal több mint négymilliárd forint érté­kű támogatást nyertek, s ebből igen jelentős összeg, több mint egymilliárd forint jut az ordacsehi feldolgozóra. Az európai pénz­alaphoz az állam ad még 40 száza­lékot, s az önkormányzatok állják az összberuházás tíz százalékát. Most készítik a teljes technoló­giával a hulladékfeldolgozó kivi­telezési terveit. Itt a begyűjtött hulladéknak mindössze a tíz szá­zalékát tárolják majd, a többit ipari célokra hasznosítják. Ehhez persze alaposan meg kell változ­tatni a háztartási szokásokat, mert szükség lesz a szelektív gyűjtésre. A korszerű nagyüzem létesítése magával hozhatja a község zsáktelepülés-jellegének a megszüntetését is. Ez ugyanis érdeke lesz az üzemeltetőnek is. Különben csak jelentős kerülővel tudja megoldani a szállítást, az pedig így költségesebb. S a köz­ség számára is megoldandó fel­adat, hogy ne a belterületi útjain közlekedjenek a nehéz jármű­vek. Emellett fejlesztésekre for­dítható több adóbevételre szá- míthat az önkormányzat. ■

Next

/
Thumbnails
Contents