Somogyi Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 229-254. szám)
2003-10-26 / Vasárnap Reggel, 43. szám
RIPORT 2003. OKTÓBER 26. Mátészalkán még nem állítottak szobrot Tony Curtisnek, egyelőre díszpolgári címet sem adományoztak a sztárnak. A városlakók mégis büszkék a hajdani szálkái pruszlikszabó világhírűvé lett fiára, aki rajong a szatmári pálinkáért és töltött káposztáért. Szeretnék, ha jövőre Tony Curtis kiállítaná festményeit a helyi zsinagógában, hírét vinné településüknek a világban, és egyszer Mátészalka azt jelentse Tony Curtisnek, amit Memphis Elvis Presleynek. ■ - Jó lenne már, ha Mátészalkát végre nem a fekete vonattal és a nagy nőcsábász Gacsaj Pestával azonosítanák, hanem iparával és persze Tony Curtisszel is - mondja Bíró Miklós, a szatmári település polgármestere. - Érthetetlen, miért nem ápolták már korábban a kapcsolatot a világhírű színészszel, akinek édesapja révén szálkái gyökerei vannak. Bizonyos szempontból Curtis vállalná a Gacsaj Pestával való rokonságot, hiszen ö is mindig nagy nőfaló volt. Néhány éve a környéken Gacsaj Pesta vére címkéjű vörösbort is lehetett kapni azzal, hogy ez a szeszféle serkenti a szexuális vágyakat. Tony Curtis névvel még nem dobtak piacra ilyesmit, de a művész még mostani látogatásakor is dicsekedett azzal, hogy nincs annyi magyar a világon, amennyi nőt ő már megcsókolt, és ezért sem lehetett volna belőle például pap. Bíró Miklós sajnálja, hogy a város eddig nem használta ki valamilyen módon az egykori szálkái pruszlikszabó, Schwarz Her- mann fiának, Tony Curtisnek a világhírét. Szerinte legalább karácsonyi, újévi üdvözleteket küldhették volna a hollywoodi megasztárnak, hogy érezze, Mátészalkán is számon tartják és gondolnak rá. Hozzáteszi, hogy nem pénzkérésről van szó.- Legenda volt, hogy Tony Curtis pénzéből újítottuk fel a helyi zsinagógát - idézi a korábbi irigykedő megjegyzéseket. - Né- hányan azt hitték, jól megélünk a művész mátészalkai származásából, pedig erről szó sincs. A jövőben sem a pénz miatt kívánunk vele folyamatos kapcsolatot teremteni. Inkább arra lenne szükségünk, hogy nyilatkozataiban emlegesse Mátészalkát, emlékezzen édesapja szülővárosára. Még néhány napig Magyarországon lesz, talán elutazik hozzánk, de ha mégsem, levelet írunk neki, amelyben arra kérjük, népszerűsítse Szálkát, a szálkái embereket- Ahogy Amerikában nem tudnak Magyarországról, úgy nem tudok én a rokonaimról - ecseteli Tony Curtis. - Négyüknek kell lenniük az országban, de félek, már nem élnek. Abban reménykedem, hogy talán a hírverésekkel hallották, hogy itt vagyok, s megkeresnek. A lányom biztosan lemegy Mátészalkára, de én is készülök. A kinti család népesebb. Hat gyerekem van, de egyik fiamat heroin-túladagolás miatt vesztettem el tizenegy évvel ezelőtt. Huszonhárom éves volt. Most már csak egy fiam és négy lányom van. Hat unokámból négy a családban született, kettőt pedig színésznő lányom, Jamie Lee örökbe fogadott. Rokonait keresi Tony Curtis A hároméves Tony Curtis a szüleivel, akik olyan szegények voltak, hogy fiuk a New York-i utcán nőtt fel és jelenítse meg a települést, bárhol is jár a világban. Tony Curtisnek nem állítottak szobrok, nem avatták a város díszpolgárává, Tony Curtis Baráü Kör sem működik, nem készült kiadvány az életéről. A feltételezett szülői házon sem díszeleg emléktábla, amely hirdetné, hogy innen vándorolt ki 1922-ben Schwarz Hermann először Londonba, majd New Yorkba, ahol későbbi feleségével, Helénnel is megismerkedett. Bronx városrészben pedig három évvel később megszületett a kis Bemard Schwarz, akit Tony Curtis művésznéven dédelgetett világhírűvé a hollywoodi álomgyár. A mai Kossuth utcában a zsinagóga melletti házat emlegetik Schwarzék lakóhelyeként.- Nagyon szegény emberek voltak - mondja Nyéki Károly, aki muzeológusként kutatta a mátészalkai zsidó családok történetét. - Biztos, hogy az izraelita hitközség tagjai dobták össze Schwarz Hermán hajójegyére a pénzt. Ettől kezdve nyoma vész, soha nem látogatott már haza. A fia jött el hozzánk kétszer is. Lovas hintón vitték körbe a városban, és nagyon ízlett neki a szatmári pálinka és a töltött káposzta. A helyi cigányok húzták a fülébe a kedvenc nótáit. Sok történetet hallott édesapjától a szálkái falusi életről, és különösen a cigányokról, s mint mondta, New Yorkban úgy érezte magát, mint egy cigány a metropoliszban. Utóbbi hatására festett később egy képet Gipsy Prince (Cigány Herceg) címmel. Otthon magyarul társalogtak, magyar származása nehézségeket jelentett számára, gyerekként nem is beszélt angolul, barátai sem voltak. Lánya, Alexandra Sargent szerint apja keserű gyermekkorára emlékezve támogat nehéz sorsú gyerekeket. (Másik lányával, a színésznő Jamie Lee Curtisszel nem tartja a kapcsolatot.) Tony Curtis kemény fonetikai leckéket is vett, amikor a haditengerészettől leszerelve ösztöndíjjal színitanulmányokat folytatott. Az ötvenes években jutott a csúcsra: minden évben forgatott egy filmet, 1954-ben például hármat is, az időszak amerikai szexidoljának számított. Ő is erősítette az Amerikába irányuló magyar filmcsináló exportot, amit Cukor Bíró Miklós polgármester György, Kertész Mihály, Lugosi Béla is jegyez. Norman Macrea, az Economist főszerkesztője szerint az amerikai „movie” szó a magyar „mozi” szóból származik, sőt a magyarok Amerikában előbb megteremtették Hollywoodot, mielőtt az „ártatlanabb” atombombát megcsinálták volna. Braun György, a Hatan voltunk című életrajzi könyvében leírja, hogy egyik ismerőse 1952- ben Amerikában A bagdadi tolvaj megtekintése után jó magyarosan elárulta neki: B... meg, az egyik főszerepet Tony Curtis játssza, a rokonod! Braun írt a színésznek és kérte, hogy a mellékelt levelet juttassa el édesapjának, Schwarz Manó bácsinak, merthogy valóban rokonok. A Curtis papa visszaírt: amióta a fiam ilyen híres lett, egyszerre rengeteg rokonunk lett... Mégis meghívták vacsorára, amelyen a színész is megjelent első feleségével. Braun úgy emlékszik, hogy 1953-ban Tony Curtis még jól beszélt magyarul, míg a szülei változatlanul törték az angolt. Tony az öccsével, Roberttel is magyarul társalgott, hogy a fiú megtanulja szülei anyanyelvét. Curtis a vacsorán megígérte Braun Györgynek, hogy állást szerez neki egy Beverly Hills-i szűrmesternél, elég azt mondania: ő Tony Curtis rokona. Az állás nem jött össze, a színész száz dollárt akart adni Braunnak, aki megsértődött, és véget vetett a híres színésszel való kapcsolatának. E kötet is fellelhető a mátészalkai Szatmári Múzeumban, ahonnan még hiányoznak a Tony Curtis-relikviák.- Egyelő.re nincsenek ilyen terveink - mondja dr. Cserve- nyák László múzeumigazgató. - Rokonszenves, hogy a művész keresi a gyökereit, és sok mindenre emlékszik a magyar nyelvből, főleg mondókákra, ételnevekre, hiszen gulyáson és palacsintán nőtt fel Bronxban. Egyetlen rokona sem él már itt, bár sok az önjelölt, akik a sztár rokonának tartják magukat. Az biztos, hogy a város büszke rá. Csontos Tibor Bob Woodward szerint...- Szeptember tizenegyedikén George W. Bush elnök épp második osztályosoknak olvasott fel Sarasota városában, amikor főtanácsadó-helyettese, Kari Rove közölte vele, hogy egy repülőgép csapódott a Világkereskedelmi Központ északi tornyába. Ekkor még Bush nem érezte a bajt, és szerencsétlen balesetnek gondolta az egészet. Csak a második becsapódásnál kapcsolt.- A jelenlegi elnök és Colin J. Powell külügyminiszter nem kedvelik egymást. Utóbbi azonban kerüli a konfrontációt, minthogy kedvenc jelmondata a következő: „Sose lássanak izzadni!”- Az előző elnök, Clinton, ellentétben Bushsal, nem volt militáns alkat, és ellenzett minden olyan hadműveletet, amelyben gyermekek vagy nők is meghallhattak volna.- A CLA igazgatóját szeptember lt. előtt gyakran vádolták azzal, hogy mániákus, mivelhogy folyton azt hajtogatta, hogy a civilizált világra a legnagyobb csapást Bin Laden készíti elő.- A Fehér Ház szupertitkos bunkerének hivatalos megnevezése: Elnöki Szükségállapoti Hadműveleti Központ (ESZHK). zi: az európai titkosszolgálatoknak, s a magyarnak is nagyobb a befolyása a politikára, mintsem sejtenénk. - Amerikában - és ez ugye Woodward könyvéből is kiderül - még a CIA igazgatója sem látszhat tévedhetetlennek, mert ott erős a (választó) polgári kontroll, no és erősebb a sajtó is. Nem úgy nálunk, ahol a titokszolgák végeredményben azt csinálnak, amit akarnak. - Ugyan mikor és ki kérdez rá, hogyan került titkos- szolgálati főnöki pozícióba az eltelt években Gálszécsy András, Demeter Ervin, no és Tóth András? Gyanítom, hogy a látszatügyek még sokáig háttérbe szorítják a húsbavágó kérdéseket. Debreczeni sem titkolja: gyanúja alapján a rendszerváltás óta rendre olyan embereket válogatnak be a vezető titoktestületekbe, akiknek kétes a múltja. - A magyar közélet lázas állapotban van. És egyelőre csak a felszín fecseg... - erősíti meg Kolláth György. A politológus, Lakner Zoltán hozzáteszi: politikusaink fenyegetve érzik magukat, és az egész apparátus nagyon ügyel rá, hogy lti ne derüljön valami érdemleges róluk. Ezért is nem tudni semmit, kik tartoznak például a miniszter- elnök közvetlen stábjába, súgóinak körébe. Sz. Z. A. meg az okokat a botrányos közéleti ügyek esetében. - A Tocsik- botrány óta nem volt olyan panama kis hazánkban, amelynél világosan kiderült volna, mi miért történt. Sajnos az oknyomozó újságírás csak a tengerentúlon fejlett - említi. Hozzáfűzi: az EU-csatlako- zás változásokat hoz majd, csak hát nem azonnalit; Európa szokásrendje, illeme várhatóan először a közrendre fog (ki) hatni, s csak utána lesz mindennek érzékelhető hatása a közgondolkodásra. - Számításaim szerint ez még cirka húsz esztendő - zárszavaz Kolláth. Debreczeni József közíró még ennyire sem optimista. Mint mondja, a politikai rendszerváltozáshoz akár 6 hónap is elegendő, a gazdasági átalakuláshoz 6 év szükséges. Ahhoz azonban, hogy a fejekben is helyreálljon a rend 60 év kell! A közíró a jelenkori magyar viszonyokat azért is érzi aggasztónak, mert kormányzati körökben nincs igény a szavazók méltó tájékoztatására. - Az Orbán-kor- mány óta a kormányülésekről még jegyzőkönyv, hanganyag sem készül. Csak összefoglalókat szövegeznek meg ezekről a tanácskozásokról. Ezentúl a párt- politika áthatja a közvéleményt. Állításra csak cáfolat a válasz, a lényeg meg elsikkad. Úgy fest, 2003-ban Magyarországon két valóság létezik. Veér sokat sejtetően megjegyAmerika más világ. Odaát, ahol az elnökbuktatásnak már komoly hagyományai vannak, nem meglepő, ha valaki vaskos kötetben tárgyalja ki a 2001. szeptember 11-i terrortámadás után különösen sokat szidott elnök és társainak viselt dolgait, ballépéseiket, trükkjeiket, magánszférájukat. Bob Woodward titokfejtő könyvét (Bush háborúja) immár idehaza is átlapozhatjuk. Persze mi szívesen olvasnánk a magyar kormányok viselt dolgairól is. ■ A szomszédos Ausztriában a napokban jelent meg egy botrány- szagú tanulmány, amely tizenhat, Európában jegyzett populista politikus jellembéli vonásait veszi górcső alá. A könyvből nem hiányzik a gallok Csurkája, Le Pen, de szerepel a műben az olasz Berlusconi, az orosz Zsirinovsz- kij, az osztrák Haider, a szlovák Meciar, továbbá „a mi fiúnk”, Orbán Viktor ex-miniszterelnök is. A pszichiáter, Veér András szerint ez a könyv bizonyítja, hogy másutt, tőlünk nyugatabbra kelendő „árucikk” a bírálat, egyúttal arra is utal, hogy közös gyökereket lehet találni népszerűséghaj hász népvezéreink kinyilatkozásai között. - Magyarországon az őszinte véleményekből egyelőre kicsi a felhozatal. Ez jórészt abból fakad, hogy álságos módon mindenki mindig a személyiségi jogokkal „takarózik”. És perre per a válasz. Nagyjaink bizony megfélemlítik a sajtót, s az őket bíráló elemzőket is - summázza Veér. Az alkotmány- jogász, Kolláth György szintén lti- fogásolja: miért nem ismerjük A Fehér Háznak bunkeré van, titkai már rég nincsenek (Képünkön Bush és tanácsadói) Budapest zárt ajtók mögött?
