Somogyi Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-24 / 248. szám

4. OLDAL MEGYEI KÖR KÉP 2003. Október 24., Péntek több városában és tartottak Megemlékezések 1956. október 23-a ünnepén Az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóján Somogy megye több városában és településen tartottak megem­lékezéseket. Kaposváron, az események két legfontosabb helyszíne természetesen Nagy Imre mártír miniszterelnök szülőháza illetve a Nagy Imre parkban felállított szobra volt. Szerdán Lamperth Mónika belügyminiszter és Kovács László az MSZP elnöke, külügyminiszter koszorúzott és mondott beszédet, tegnap Kaposvár vezetői, és a város civil szervezetei emlékeztek. A szónok Juhász Tibor alpolgármester volt. Kovács László és Juhász Tibor beszédének részleteit is közöljük. fotó: láng Róbert Kovács László: 1956 öröksége Juhász Tibor: Országból hazát „Négy esztendővel ezelőtt, 1999. október 22-én mi, szocialisták hagyo­mányt teremtettünk. Négy esztendeje emlékeztünk először - az ünnep előestéjén itt, Kaposváron - az 1956-os forradalomra és szabadságharcra. Felidéztük a forradalom eszméit, céljait és tanulságait. Megemlékeztünk a szabadságharc névtelen hőseiről és mártírjairól. És itt, szülővárosában emlékeztünk meg a forradalom és szabadságharc tragikus sorsú vezető­jéről, a mártírhalát halt miniszterelnökről, Nagy Imréről. A megemléke­zések is jelzik: a szocialista párt megalakulása óta vállalja az 1956-os for­radalom és szabadságharc eszméit, céljait, Nagy Imre örökségét. Nagy Imre kommunistaként kezdte politikai pályafutását. De amikor felismerte az addig vallott eszme hamisságát, szakított azzal. Élete tragi­kus végkifejletekor már a demokratikus baloldal, a szociáldemokrácia eszméit tette magáévá! Nagy Imre a haza sorsát fontosabbnak tartotta a hatalomnál. Vallotta, hogy nem az embereknek kell szolgálniuk a hatal­mat, hanem a hatalomnak kell szolgálnia az embereket. A haza sorsát fontosabbnak tartotta saját személyes sorsánál is. Tudatosan vállalta a mártírhalált. Történelmünk egy-egy. eseményének napja ^kHor válhat nemzeti ünneppé, ha nem csupán abban a korban gyakorolt befolyást or­szágunk sörsára, de van tanulsága a jelen és a jövő számára is. Az 1956-os forradalom és szabadságharc az egész világgal megismer­tette a magyarság szabadságvágyát. Ma is érezzük annak kedvező hatá­sát hazánk, népünk nemzetközi megítélésében. 1956 hősei Magyarország szabadságáért, függetlenségéért, a demokrá­ciáért ragadtak zászlót, majd fegyvert. Számukra a haza, a nemzet sorsá­nak jobbítása fontosabb volt, mint politikai nézeteik különbözősége. Ez napjainkban sem lehet másként. 1956 októberének dicsőséges napjai a nemzeti összefogás erejét példázták. Október 23-a ezért minden évben a nemzeti összefogás ünnepe kell, kellene legyen. Miért is ne lehetne? Hiszen az 1956-os forradalom céljaival, a szabad, független, demokratikus Magyarország megteremtésével azt gondolom, mindenki egyetért. A forradalom és szabadságharc résztvevői, a kivégzett hanem a megbékélés uralkodik. Gondoljunk csak Göncz Árpádra, Mécs Imrére vagy Nagy Imre leányára, Maiéter Pál özvegyére és másokra. Miért akarnak egyesek mégis évről évre külön ünnepelni? Miért utasí­tották el az idén az ellenzéki pártok a közös parlamenti emlékülés meg­tartását? Miért zavarják meg a jobboldal radikálisai évről évre a temetők csendjét, az emlékezés, a nemzeti ünnep méltóságát? Miért használják 1956 emlékét fegyverként a napi politikai küzdelemben? Meggyőződésem hogy az igazi, kibékíthetetlen ellentét napjainkban sem a demokrácia híveinek különböző politikai nézeteket valló csoport­jai között van, hanem a demokrácia hívei és ellenfelei között. Nem abban van alapvető ellentét, hogy Magyarország uniós csatlakozását hogyan tudnánk sikeresebbé tenni, hanem abban, hogy a fejlett Európában vagy annak hátat fordítva képzeljük-e el Magyarország, a magyarság jövőjét. Néhány hónap és Magyarország eléri az áhított célt. Valóra válik egy fél évszázados álom. Magyarország a fejlett, demokratikus európai orszá­gok családjának egyenjogú tagja lesz. Meggyőződésem, hogy ez a cél megéri az összefogást, megéri a közös munkát. Ünnepeljünk méltóság­gal október 23-án. Legyünk méltók az 1956-os forradalom és szabadság- harc szelleméhez, örökségéhez._____________________________■ „Közel fél évszázada, hogy szabadságáért felkelt a nemzet. Közel fél év­százada vérével áldozott egy zsarnoki önkény rákényszerített „rendjé­nek”. Azért jöttünk ma ismét össze, hogy méltón ünnepeljük 1956. októ­ber 23-át. Hogy emlékezzünk, hogy főhajtással tisztelegjünk a forrada­lom és szabadságharc hősei, áldozatai előtt. Mint mindig, nem valami el­len, valamiért jöttünk ünnepelni. Hogy ismerjük múltunkat, hogy erőt kapjunk a jelenben és hogy tiszta tekintettel nézzünk a jövőbe(...) A háború borzalmai után csupán tíz év kellett, hogy a reményből, a remény országából egy kommunista torzszülött ország legyünk!...) A rendszert a terror és a félelem működtette. Hazudtak itthon és ha­zudtak az egész világban, a vasfüggöny mögé bújva, megtévesztve mindenkit, elaltatva Európa figyelmét, megalkuvó talpnyaló sunyi hírnökök siserehadai adták nevüket ehhez a világméretű, máig kiha­tó hazugsághoz. Európát megtévesztették, tanult-e belőle? (...) És akkor elég volt. Megmozdult egy ország, mert nem akart félelem­ben élni, mert demokratikus Magyarországot akart. És hősök születtek, a j szabadságért küzdő hősök, akik hűek akartak és tudtak maradni a hazá- j hoz. Magyarország népe bebizonyította magának és a világnak, nincse­nek kis népek. A forradalom harcosai szembeszálltak a tankokkal, a gép­fegyverekkel, de nem tudtak szembeszállni a tervszerű eltiprással (...) 1990-ben ismét csoda történt. 1956 szellemisége erőt adott, új lehető­séget nyitott. Újratemettük halottainkat. De ezzel nem ért véget a tenni­valók sora. Még ma is érezzük az indulatot, a feszültséget, még ma is ta­pasztaljuk azt az erőfeszítést, ami a forradalom és szabadságharc történé­seit igyekszik ,,ócsítani”(...) Most, 2003-ban egy igencsak törékeny de­mokráciában élünk. Ezt a demokráciát beárnyékolja a tisztázatlan múlt. A múlt ott kísért minden sortűzperben, minden hazug történelemkönyv­ben, minden maszatolásban, minden politikusi megnyilvánulásban, amely széles gesztusokkal bizonygatja: hagyjuk a múltat, hogy elég már a múlton rágódásból, nézzünk közösen a jövőbe. Temessük be az árko­kat - halljuk -, miközben gödröket ásnak. Mert érezni a törekvést: van­nak, akik ismét kezdik átírni a már oly sokszor átírt forradalom történetét, szemtelenül felnagyított szerepet osztva maguknak. Pedig csak az igazat kellene mondani. Az emberek az igazat valahogy könnyebben elhiszik. Hamis megbékélés helyett a lelkek igaz békéjét kell megteremteni. Mert téved, aki azt hiszi, hogy az idő múltával összes bűnét eltemetheti(...) ...El kell mondanunk 1956 igaz történetét gyermekeinknek. El kell mondanunk, a mai demokratikus világ 56-os forradalom és szabadság- harc alapjain áll. El kell mondanunk, Európa is tudja, a magyar forrada­lom vértanúi Európáért is haltak meg 1956-ban... El kell mondanunk, hogy ne vezethessék félre őket, hogy bízhassanak saját erejükben, hogy élhessenek emberhez méltó életet, hogy ne történhessen meg e hazában, hogy emberek ismét féljenek. El kell mondanunk, hogy küzdjenek ország- romboló hamis ideák ellen, hogy ne fordulhasson elő, hogy ismét tönk­retegyék az országot. El kell mondanunk az igazat, hogy országból hazát építhessünk, és hogy az 56-osok álmát megvalósíthassuk. Mert adósak vagyunk egy csendesebb jövővel, egy boldog Magyarországgal. (Az ünnepség után Lamperth Mónika, az MSZP országos elnökségi tag­ja, Kaposvár országgyűlési képviselője, belügyminiszter azt mondta a Somo­gyi Hírlapnak: „Nagy Imre szülővárosában olyan emlékező beszédet tartani, amelyben ki sem ejtik a mártír miniszterelnök nevét, szégyen. ”) ________■ Ünn ep a megyében NAGYATÁD. Nagyatádon az önkormányzat az 56-os szövetség váro­si szervezetével közösen rendezte meg az 1956-os Forradalom és Szabadságharc ünnepi megemlékezését. A Kossuth utcai kopjafánál Bokor Imre nyugalmazott mérnök ezredes egyetemi tanár, a hadtu­dományok doktora mondott beszédet, az ünnepi műsorban a Talen­tum irodalmi stúdió tagjai, Fejér Zoltán és Nyilasné Göncz Csilla, va­lamint az Őszi napfény nyugdíjas-egyesület kórusa közreműködtek, majd a város szervezetei és intézményei helyezték el az emlékezés koszorúit. Tőkéczki László történész előadásával folytatódott tegnap a nagyatádi Jobb Közéleti Kör által szervezett idei előadássorozat. Az '56 hatása hazánk európai megítélésére című történelmi áttekin­tést szombaton Nagy Gáspár költő közreműködésével a Haza a ma­gasban című könyv bemutatója követi, amely a határainkon túl élők magyar nemzeti tankönyveként készült. TAB. Tabon délután öt órakor M. Kiss Sándor történész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzora mondott beszédet. Az eső miatt a Zichy Mihály Művelődési Központ aulájában tartott ünnepségen a városlakók közül mintegy 150-en vettek részt. A szónok ünnepi be­szédében visszatekintett az 1956-os eseményre, kiemelve, hogy az a nép forradalma volt. A megemlékezésen a művészeti iskola fúvósze­nekara, a Rudnay Gyula Középiskola diákjai, illetve a pedagógus ka­marakórus adott rövid kultúrműsort. A Kossuth Lajos utcai '56-os emléktáblánál az önkormányzat nevében Schmidt Jenő polgármes­ter és Sternóczky Dezső alpolgármester koszorúzott, elhelyezték ke­gyeletkoszorúikat a pártok, civil szervezetek képviselői is. Az ünnep­ség gyertyagyújtással ért véget. CSURGÓ. Csurgón a Csokonai Vitéz Mihály Közösségi Házban tar­tottak ünnepi megemlékezést. Soós Gyula települési képviselő mon­dott beszédet, majd a II. Rákóczi Ferenc Általános és Alapfokú Mű­vészetoktatási Iskola tanulói adtak műsort. Végül intézmények és szervezetek helyezték el koszorúikat az emlékműnél. MARCALIBAN Tomomé Huber Éva, a Százszorszép Gyermekotthon igazgatója emlékeztetett 1956 októberének eseményeire. A kulturális központban megrendezett ünnepségen a Baglas Néptánc Egyesület, a Calypso Kórus és a Hamm-Lett színjátszó kör tagjai is felléptek. ■ Kitüntetések az ünnepen A nemzeti ünnep alkalmából elismeréseket vehettek át a Somogy Megyei Rendőr-főka­pitányság és a Magyar Hon­védség Kapós Bázis Repülő­tér állományának tagjai. A belügyminiszter soron - kívül előléptette nyugál­lományú rendőr ezre­dessé Giith Ferenc alezre­dest és ár. Szabó István alezredest, nyugállomá­nyú rendőr alezredessé Kontra Sándor, Szekeres Sándor és Végh András őrnagyot, nyugállomá- !» nyú rendőr főhadnaggyá Zóka Váczi Zoltán hadnagyot. Az országos rendőrfőkapitány öt nyugállományú tiszthelyettest lép­tetett elő soron kívül-az aktív és nyugállományú rendőrök kapcso­latának fejlesztése érdekében vég­zett eredményes munkájukért. A belügyminiszter tanácsosi címet adományozott Posta Lász­ló rendőr törzszászlósnak (Nagy­atád). Az országos rendőrfőkapi­tány dicséretben és jutalomban részesítette Bojtos Istvánná köz- alkalmazottat (Siófok). A BRFK bűnügyi igazgatója dicséretben és jutalomban részesítette dr. Dégi Endre rendőr ezredest. A Somogy Megyei Rendőr-főkapi­tányság vezetője az ünnep alkal­mából több munkatársát részesí­tette elismerésben és soron kívü­li előléptetésben. A honvédelmi miniszter ki­tüntette Vajkai Zoltán őrnagyot a IL osztályú szolgálati jellel, to­vábbá Vati Károly zászlós 20 évi, Kiss Tamás és Kovalik Zoltán fő­törzsőrmester 10 évi, Biczó László és Szabó József szerződéses sza­kaszvezetőt 5 évi szol­gálat után vehetett át kitüntetést. A közalkal­mazottak közül Babos Ferencné a Honvéde­lemért Kitüntető Cím I. osztályát, Eger-szegi Je­nő a Honvédelemért Kitüntető Cím II. osztályát ve­hette át. Staud Imre 30, Magácsné Rigó Anna és Nemes Andrásáé 20 éves munkavi­szony után kapott elismerő okle­velet. A HM közigazgatási állam­titkára megjutalmazta Dervalits Csaba századost, a Honvéd Ve­zérkar Főnöke Bán Gergely őrna­gyot. A Légierő parancsnoka megjutalmazta Lukács József századost, Orbán Tamás száza­dost, Szilágyi Imre törzszászlóst, Ivanov Gábor főtörzsőrmestert. A bázisparancsnok megjutal­mazta Böcz Zoltán őrnagyot, Thurzó Gábor őrnagyot, további 3 tisztet, 16 tiszthelyettest, 10 szerződéses és 8 sorkatonát, va­lamint 6 közalkalmazottat. ■ Európai munkaidő: csak lassan (Folytatás az 1. oldalról) A munkaadók azonban nem tel­jesen értenek egyet ezzel. Varga József, a KVGY igazgatója'szerint egyelőre beláthatatlan következ­ményei volnának a tervezett mó­dosításoknak. A legsúlyosabb ta­lán, hogy jócskán megdrágítaná a termelést, ha rövidebb idő alatt arányosan kevesebb termék jön­ne le a futószalagról. A 10 száza­lékos munkaidő-csökkentés el­lensúlyozására létszámnövelést aligha vállalhatnának a cégek, hisz a kiadásaik között így is a legnagyobb tétel a bérek és járu­lékaik kifizetése. Az egyetlen megoldás az volna, ha technikai fejlesztésekkel próbálnák pótolni a kiesett emberi munkaerőt - eh­hez azonban pénz kellene. Hájos László, a cukorgyár igaz­gatója úgy vélte: ha ez törvényi rendelkezés lesz, különösen a kampány alatt jelent majd nehéz­séget. A cukorgyár amúgy is kü­lönleges helyzetben van, hisz a kampányidőszak alatt és azon kí­vül más munkarend szükséges. A munkaidő-csökkentés azzal jár, hogy plusz munkaerőt kell bevon-, ni, ezt kampányon kívül feltehe­tően csak a saját erős beruházá­sok csökkentésével sikerül majd megtenni. A kampány idején is igyekeznek közelíteni az uniós normákhoz már most is: négycso­portos, három műszakos munka­rendet, 40 órás munkahetet sze­retnének bevezetni jövőre, és azt tervezik, hogy a szabadnapokat kiadnák ebben az időszakban is. Egyelőre nemhogy csökkenne a munkaidő, sokkal inkább a sza­bálytalan túlmunka a jellemző. Gergye István, a megyei munka­ügyi és munkabiztonsági felügye­lőség vezetőhelyettese elmondta: a tavalyi évhez képest jelentősen nőtt a munkaidővel kapcsolatos szabálysértések száma. Igaz, eze­ket a szabálytalanságokat a komplex vizsgálatokkal lehet leg­inkább kideríteni, amikor egy hosszabb időszak dokumentáció­ját vizsgálják át. A felügyelőség munkatársai elsősorban a^ ira­tokra tudnak hagyatkozni, ám még ennél is lényegesebb a dol­gozók nyilatkozata. A leggyako­ribb szabálytalanság, hogy napi 12 óránál is többet akarja dolgoz­tatni a munkaadó az alkalmazot­tat. Ilyenkor sérül a kötelező pi­henőidő - a munka befejezésétől a következő munkakezdésig leg­alább 11 órának kell eltelni -, és a túlzott terhelés miatt megnő a munkabalesetek veszélye is. Jel­lemző az is, hogy ha a munkavál­laló vasárnap dolgozik, az azt megelőző napon nem lehet rendes munkaidőben dolgoztatni, csak rendkívüliben. Ezt is rendre meg- szegik a munkaadók, jakab edit Értéket teremt és óv a város Tab A városatyák módosító javas­latait figyelembe véve a tabi képviselő-testület egyhangú­lag fogadta el szerdai ülésén a településrendezési tervre épü­lő helyi építési szabályzatot és szabályozási tervet és alkotott arról rendeletet. Schmidt Jenő polgármester elmondta: a vá­ros vezetése közel egy éve fog­lalkozott már a településren­dezési és -szabályozási terv el­készítésével. A tavasszal megalkotott rendezési terv hosszú távra határozta meg a város fejlődési, fejlesztési lehetősé­geit, amely négy területet emelt ki. Ez tartalmazza a leendő ipari park megkerülésével a városközpontot elkerülő útszakaszt, amely a Mai utat kettévágva az egykori kenyér­gyár és a leendő fürdő területe mö­gött csatlakozna a városon átveze­tő közútra. Ennek különös jelentő­sége lenne, ha megépül az M7-es autópályára való feljáró. Rögzítette a rendezési terv, hogy a tervezett ter­málfürdőt a Zalára veze­tő út melletti részen le­hetne kialakítani, míg a vásárteret a város keleti részén a DRV szennyvíz- telepe előtti részen. A ne­gyedik fontos elem pe­dig, hogy a Szabadság parknál körforgalom kialakításá­val a Kisfaludy utca végén vezetne út Kánya irányába. Ezzel jelentő­sen mentesítenék a városközpont forgalmát. A polgármester hangsúlyozta: az elképzelések a következő évti­zedekben csak jelentős állami tá­mogatással valósíthatók meg. A szerdán elfogadott szabályozási tervben többek között rögzítették a településszerkezetet, a beépítés­re szánt és a kertvárosi lakóterüle­tet, egyéb ipari, mezőgazdasági, il­letve zöldterületet, a be­építettséget, a védett in­gatlanokat és fákat. Sza­bályozták az építkezé­seket is. A természet és tájvédelem keretében képviselői javaslatra a testület kivette a védett­ség alól a magánterüle­ten található gyümölcs­fákat, de megtalálhatók a tervben az országos műemléki védelem alatt álló természeti érté­kek. így a volt Welsersheim-kas- tély, illetve a katolikus templom kertje. Helyi védelem alá vontak többek között gesztenyefákat, vér- szilvafákat, juharokat, • platánokat és lucfenyőket is. A városban 35 értékes épület - lakóházak, kőke­resztek, présházak - is védelem alákerült. krutek József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents