Somogyi Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-22 / 247. szám

2. OLDAL VILÁG TÜKÖR 2003. Október 22., szerda Erdő Péter átvette bíborosi címét Vatikánváros Harminc új bíborost - köztük Erdő Péter prímást - iktatott be II. János Pál pápa a vati­káni Szent Péter téren kedd délelőtt tartott nyilvános kon- zisztórium keretében. A téren összegyűlt csaknem tíz­ezer vendég és zarándok előtt a katolikus egyházfő nyitotta meg a szertartást. Ezt követően Angelo Sodano bíboros, a vatikáni állam- titkárság vezetője sorolta fel név szerint az új bíborosokat, köztük Erdő Péter esztergom-budapesti érseket, miközben a pápa latinul folytatta imádságát. Az új bíborosok nevében Jean- Louis Tauran mondott köszöne­tét az egyházfőnek. Tauran, aki egészen bíborosi kinevezéséig, 13 éven keresztül irányította a vati­káni külügyeket, az új bíborosok feltétlen hűségéről és szolgálatá­ról biztosította II. János Pált. Ezt követően ismét Sodano államtit­kár, a bíborosi testület aldékánja vette át a szertartás irányítását. Az új bíborosok az eskütétel után sorban a pápa elé járultak, II. János elé térdelve vették át a bíborosi birétumot és a bíborosi kreálás bulláját, gyűrűcsókkal köszönve meg a pápa áldását. A pápaságának negyedszáza­dos jubileumát ünneplő egyházfő szeptember végén hívta össze, immár kilencedik alkalommal a konzisztóriumot, s ekkor nevezte meg az új bíborosokat, egy ki­vételével, akinek nevét titokban tartja: „in pectore” - szívébe zár­tan - őrzi. A Vatikán szóvivője, Joaquín Navarro-Valls közölte, hogy a pápa 31 bíborost avatott. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a közeljövőben nyilvános­ságra hozzák az eddig titokban tartott nevet. A bíborosi testület létszáma kedden 194 főre emelkedett, s ezen belül 135 egyházi méltóság­nak van szavazati, konklávé ese­tében pedig pápaválasztó joga. Erdő Péter a legfiatalabb bíboros. Erdő Péter bíboros a tervek szerint márciusban, Batthyány- Strattmann László boldoggá ava­tásának évfordulójához kapcsoló­dóan veszi birtokba római cím­templomát. . János Pál bíborossá kreálja Erdő Pétert FOTÓ: EUROPRESS/EPA Az életút 1952. június 25-én született Budapesten.Az esztergomi Érseki Hittudo­mányi Főiskola (1970-71), a Római Katolikus Hittudományi Akadémia (1971 -76) hallgatója, majd Rómában a Pápai Lateráni Egyetemen ká­nonjogot tanul (1977-80). Közben pappá szentelik (1975), Dorogon káplán (1975-77). Az esztergomi Érseki Hittudományi Főiskolán egy­házjogot tanít (1980-86), a római Pápai Gregorián Egyetem egyházjo­gi karának meghívott professzora (1986-), a Pázmány Péter Római Ka­tolikus Hittudományi Akadémia (1993 - Pázmány Péter Katolikus Egye­tem) tanszékvezetője (1988-), dékánja (1996-98), rektora (1998-), székesfehérvári segédpüspök (1999-2003). Püspökké szentelik (2000). Esztergom 82. érsekeként idén január 11-én iktatták be. A miniszterelnök üzenete Medgyessy Péter a kormány nevében üdvözölte Magyarország új bíbo­rosát, Erdő Pétert. A kormányfő a köztársaság polgáraihoz intézett üze­netében kiemeli: „büszke vagyok arra, hogy hazánkat - Paskai Lászlóval együtt - immár két honfitársunk is képviselheti a katolikus egyház legte­kintélyesebb intézményében, a Bíborosi Kollégiumban”. Medgyessy Pé­ter hangsúlyozza, hogy a modem demokráciák korában állam és egyház elválik egymástól, céljuk azonban a legfontosabb kérdésekben találko­zik. A szegények, a fogyatékkal élők segítése, egy emberségesebb kö­zösség építésének szándéka olyan program, amely egyaránt sajátja a ke­resztény tanításoknak és a baloldali gondolkodásnak. Olyan értékek ezek, amelyek összekötnek hívőt és nem hívőt, mindazokat, akik a nem­zet felemelkedéséért munkálkodnak. „A határon innen és túli magyarok sorsának segítése közös meggyőződésünk és célunk. így mélyen hi­szem, hogy az új magyar bíboros elkötelezettségére, bölcsességére és tettvágyára nem csupán a katolikus hívők, hanem a köztársaság vala­mennyi polgára számíthat" - emeli ki a kormányfő. Németh László, az érseki előd, Paskai László volt titkára, korábbi érseki irodaigazgató, ma a Pápai Magyar Intézet rektora: ,,Kiter­jedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező, világszerte elismert egyházjogi szakember, aki sokat tett a magyar állam és az egyház kapcsolatainak rendezéséért”. Németh László azt is megfogal­mazta még, hogy Erdő Péter so­kat tett a magyar állam és a kato­likus egyház kapcsolatának ren­dezéséért is, a tárgyalásokon a Szentszék részéről felkért szak­értő volt a vatikáni vegyes bizott­ságban, jelentős szerepe volt a Szentszék és a magyar állam között létrejött megállapodás előkészítésében.Jeleníts István piarista, professzor Erdő Péter nemrégiben megjelent, Csak a kegyelem című könyvéről a bibb- rosi beiktatáskor: ... egy jogász, az egyház szervezetében vezető szerepet betöltő személytől ez a mondat (Csak a kegyelem... - a szerk.) talán még hatarozouuu- ban hangsúlyozza a kegyelem szerepét az egyházhoz, Krisztus­hoz kapcsolódásban. A MAGYAR KARDINÁLISOK 1252 - Báncsa István esztergomi érsek 1378 - Demeter esztergomi érsek 1384 - Alsáni Bálint pécsi püspök 1408 - Dominis János OP raguzai érsek 1439 - Szécsi Dénes egri püspök 1467 - Várdai István kalocsai érsek 1477 - Rangoni Gábor egri püspök 1493 - Estei Hippolit esztergomi érsek 1500 - Bakócz Tamás esztergomi érsek 1567 - Delfini Zakariás fárói püspök 1573 - Verancsics Antal esztergomi érsek 1584 - Báthori András varmiai püspök 1585 - Draskovich György kalocsai érsek 1607 - Forgách Ferenc esztergomi érsek 1629 - Pázmány Péter esztergomi érsek 1698 - Keresztély Ágost győri püspök 1717 - Csáky Imre kalocsai érsek 1727 - Sinzendorf Fülöp győri püspök 1778 - Batthyány József esztergomi érsek 1853 - Scitovszky János esztergomi érsek 1867 - Haynald Lajos kalocsai érsek 1873 - Simor János esztergomi érsek 1893 - Vaszary Kolos esztergomi érsek 1893 - Schlauch Lőrinc nagyváradi püspök 1906 - Samassa József egri püspök 1912 - Hornig Károly veszprémi püspök 1914 - Csemoch János esztergomi érsek 1927 - Serédi Jusztinián OSB esztergomi érsek 1946 - Mindszenty József esztergomi érsek 1976 - Lékai László esztergomi érsek 1988 - Paskai László esztergomi, majd eszter­gom-budapesti érsek Hírek álláspont BOROSS PÉTER* Az emlékhelyek üzenete Ha visszatekintünk történelmünk utóbbi fél évezredére, Mohács óta a nemzetpusztulás víziója ejtette kétségbe aggódó magyarjainkat. Az a láto­más, hogy nincs tovább, véget ér történe­tünk, olyan ellenséges erőtérbe kerültünk, amellyel szemben erőink a megmaradáshoz sem elégségesek. Népek sorának jutott így osztályrészül a beolvadás, a felszívódás, a megszűnés. Irodalmi nagyjaink ostorcsapá­sai saját vétkeinket zúdították úgyszólván minden generáció fejére és a kétségbeeső ön­szidalmazás talán minden népnél erősebben műfajjá vált _ századokon keresztül. És mégis itt vagyunk. Nem teljesült a két évszázados herderi jóslat, hogy a magyarság betöltötte történelmi küldetését és letűnik a történelem színpadáról. Nem teljesült, mert a re­ménytelenség és kilátástalanság állapotában is a mélyben olyan nemzeti megtartó erők rejtőznek, amelyek életre hívá­sára csak alkalom kellett. És a végórák előtt meg is érkeztek, hol az esélynélküli hősies fellobbanásokban, hol bölcs meg­fontolt higgadtságtól vezérelve. Lelkünk egyik fele Kossuth Lajosé, a másik Deák Ferencé. Mindkettő mélyen magyar és _ együtt meghatározója létezésünknek. Évszázadonként egyszer felbukkant e hősi láng. Rákóczi kurucai, a 48-as honvédek, 56 harcosai az olthatatlan szabad­ságvágy érzelemtől vezényelt katonái voltak. Fenséges elbu­kásuk üzenetet hordozott ellenségnek és barátnak egyaránt, amit nem hagyhattak figyelmen kívül. A hazáért életüket adók áldozatai erősítették azt a sajátos történelemszemléle­tet, amelyik emléküket olyan tisztelettel őrzi. Nélkülük talán valóban nincs magyarság, ahogy a higgadt, mérlegelő, nem­zetépítő erők nélkül nem lenne Magyarország. Akik világszerte nagyra becsülték, de nem értették a magyar 56 októberét, gyakorta feltették a kérdést, miben reményked­tünk? Nehéz volt magyarázni, hogy a nemzet évszázadon­ként egy alkalommal ismételten felkelt idegen elnyomói el- , len, mert önbecsülése és megmaradáshoz fűződő vágya tör­ténelmi sorsparancsként erre kényszerítette. És nem számolt, nem mérlegelt, életösztönei vezérelték, hogy kiáltása messze hangozzék. A negyvenhét évvel ezelőtti október jelentőségében túlmuta­tott a korábbiakon. Magyar ügynek indult és világtörténelmet meghatározó jelenséggé vált. Egy eltorzult eszmerendszeren alapuló nagyhatalmi törekvést juttatott zátonyra és propagandától elkábított milliók szemét nyitotta fel. Kezdetét vette a ha­nyatlás, a kommunisztikus világkép eróziója. Nem csak mi, magyarok, hanem Európa, sőt az egész világ csak hálával gondolhat a bátrakra, akik képesek voltak szembeszállni az irdatlan erőfölénnyel és vállalták sorsukat. A hősi halált a harcok tüzében, az akasztófák kegyetlenségét, a megtorló börtönévek kilátástalanságát, vagy az életmentő hontalan­ságot. A családok százezreit érintő megtorlások életpályá­kat szakítottak meg, döntöttek romba, sorsokat ziláltak szét. De belül, a lelkek mélyén 1956 eszmeisége és szelleme tovább élt, ha másként nem, takaréklángon, hogy évtizedek múltával is fellángoljon és máglyává növekedvén 1989 nya­rán az újratemetés napjaitól elégjen benne minden szolga­ság és gyalázat. Október 23-án a jóérzésű és hálás utókor a temetőkbe vonul, a 301-es parcellához és más emlékhelyekhez. A koszorúk ez­rei jelzik a megemlékezés és gyász erőtadó példáját. Egy egész nemzet hódol azok emléke előtt, akiknek szellemi ha­gyatékuk termékenyítő erőként kell, hogy létezzen mai vilá­gunkban is. Köztük menetelnek az életben lévő, életben ha­gyott bátor résztvevői a hősi időknek. Tisztelgő főhajtással köszöntsük őket és irántuk érzett kötelezettségeinkről soha ne felejtkezzünk meg. Az emlékhelyeken a halottak árnyai üzennek is nekünk. Parancsoló üzenetük, amiért életüket áldozták: a haza érde­kei mindenek előtt. Nincs helye kisszerű torzsalkodásnak, ha a magyarság érdekében kell cselekedni. Akkor nyugodhatnak békében és akkor lesz áldozatuk nem hiábavaló, ha a mai kor nemzedéke a főhajtáson túl megérti, akkor lehet büszke ön­magára, ha legalább a nemzet meghatározó nagy kérdései­ben együttes menetelésre képes. *A szerző a Magyar Köztársaság miniszterelnöke volt Megemlékezés ’56-ról Tegnap a bukaresti parlament képviselő­házában megemlékeztek az 1956-os ma­gyar forradalom évfordulójáról. Becsek- Garda Dezső, az RMDSZ Hargita megyei képviselője nyilatkozatban idézte fel az eseményeket. 1956 őszén Kolozsvár, Te­mesvár és Bukarest egyetemi központjai­ban sokan juttatták kifejezésre égyüttér- zésüket a magyar forradalommal, mti Biztató fejlemények A szlovák külügyminiszter szerint legké­sőbb a 2004. májusi uniós csatlakozásig rendeződik a szomszédos országban élő magyarok oktatási támogatásának ügye. Eduard Kukán úgy fogalmazott: a kisebb­ség felkarolását szolgáló magyarországi pénzek eljuttatásáról folyó tárgyalások jól haladnak, mti Pluszpénz Brüsszelből Nem pluszpénz, hanem későbbi évek­ben járó támogatások előrehozatala len­ne az a hatszáz millió euró, amellyel az EU növelheti a jövőre csatlakozó orszá­goknak nyújtandó támogatási keretet. Szekeres Imre, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára arra kérte brüsszeli tárgyalópartnereit: támogassák a fejlesz­tési keret bővítésére tett javaslatot, mert az újonnan csatlakozó országok számára az első év lesz a legkritikusabb, mti 1 Lengyeleket támadtak Szerencsére senki sem sérült meg, ami­kor támadás ért egy lengyel katonai kon­vojt Irakban. Útközben egy - a szomszé­dos sávban haladó - gépkocsiból valaki kisebb robbanószert dobott a lengyel ko­csioszlop felé, amely a konvoj élén hala­dó mikrobusz előtt robbant fel. A jármű ablakai kitörtek, mti Arafatot megoperálnák A közeljövőben meg kellene műteni a pa­lesztin elnököt, hogy eltávolítsák epekö­veit. Orvosai szerint Jasszer Arafat ettől eltekintve jó egészségnek örvend. A poli­tikus nemrég gyógyult föl egy súlyos gyomorfertőzésből, mti Ketten meghaltak Az izraeli hadsereg megölt két palesztint, akik a Gáza-övezetből megpróbáltak be­hatolni Izrael területére. A halálesetekkel 3564-re emelkedett a palesztin népfelke­lés kezdete, 2000 szeptember vége óta tűzharcban vagy merényletekben meg­öltek száma, közülük 2652 palesztin és 846 izraeli, mti Északír áttörés A fegyveres harc befejezése mellett tett hitet az északír britellenes katolikus mozgalom fő politikai erejének vezetője. Az áttörés előzményeként minden eddi­ginél nagyobb mennyiségű fegyverzetet szerelt le a tartomány brit fennhatósága ellen küzdő ír Köztársasági Hadsereg (IRA). Londonban bejelentették, hogy a kormány november 26-ára kiírta a pro­testáns és katolikus ellentétek miatt ta­vaszról elhalasztott északír tartományi választásokat, mti Bírálat Svájcnak Az EU nem fog beleegyezni abba, hogy Svájc hátrányos megkülönböztetést al­kalmazzon az újonnan csatlakozó tag­államaival szemben a személyek sza­bad áramlásának területén. Brüsszel és Bern arról próbál egyetértésre jutni, milyen feltételekkel csatlakozzon a tíz új tagország a személyek szabad áram­lásáról kötött kétoldalú megállapo­dáshoz. MTI Kanadai áradások Ketten életüket vesztették Kanada nyuga­ti részén a heves esőzések előidézte ára­dások következtében. Az észak-amerikai ország hatóságai két főt eltűntként tarta­nak nyüván. Kanada Brit Columbia nevű tartományára a múlt héten négy napon belül 500 milliliter csapadék hullott. Az esőzések nyomán kialakult áradások hi­dakat mostak el. mti Hírszerző központ Berlin közepén épül fel a német szövet­ségi hírszerzés új központja (BND). A kelet-berlini világifjúsági találkozóra léte­sített, időközben lebontott stadion he­lyén épülne meg az BND új székház, amely a München melletti Pullachból te­lepül át a német fővárosba, mti Elkobozzák vagyonát Az iraki ideiglenes kormányzótanács el­rendelte, hogy kobozzák el Szaddám Húszéin megbuktatott iraki diktátor ro­konainak és közvetlen politikai szövetsé­geseinek összes javait. A rendelet mind­azokra vonatkozik, akik szerepelnek a leginkább keresett iraki személyekről készített, 55 nevet tartalmazó amerikai listán, mti Orosz atomfegyver A Kreml nem zárja ki atomfegyver beve­tését a feltartóztatás eszközeként - jelen­tették be Moszkvában. A nemzetközi közvéleményt megdöbbentő új orosz ka­tonai doktrína értelmezésével kapcsolat­ban Ivanov védelmi miniszter megerősí­tette: Oroszországnak nincs szándéká­ban lemondani a megelőző katonai csa­pásmérés jogáról, mti Hőség Krétán Nyári meleg van továbbra is Görögor­szágban: Kréta szigetén kedden 34 fokot mutattak a hőmérők. Az észak-afrikai eredetű, meleg, párás légtömegeknek kö­szönhetően a nyár közepén szokásos hő­mérséklet uralkodik a Földközi-tenger keleti medencéjében, mti

Next

/
Thumbnails
Contents