Somogyi Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-20 / 245. szám

6. OLDAL A L M A N A C H 2 1 4 2003. Október 20., Hétfő SZOLAD A KÖZSÉG CÍMERE A pajzs felső mezejét a hármas halomból kiinduló hasítás két részre osztja. Az első mezőben arany búzakéve, mögötte kasza van, a másik mezőben szőlőfürt, a harmadikban a Turul fogadó képe az utakkal. A falu 1790-től a Hunyady család birtoka volt. A hármas halom a dombvidékre, a 316 méter magas Almárvtetőre, Somogy legmagasabb pontjára utal, a kasza és a búzakéve a gazdálkodásra, a fürt a szőlőter­mő és borvidékre. A fogadó a lakosok vendégszeretetét jelzi. A LAKOSOK SZÁMA 2003-ban 612 2001-ben 600 1986-ban 759 1932-ben 1034 1912-ben 1140 1900-ban 1107 1851-ben 697 CIVILEK, VEZETŐK A Szóiádért-Somogyért Egye­sületet Torma Zoltán vezeti, a helyi sportkört Tóth Gyula, a Kék Ibolya nyugdíjasklub Fülöp Tibomé irányításával tevékenykedik, a vöröskeresztes alapszervezetnek Bartos Józsefné a vezetője. FOGADÓÓRÁK A polgármesteri hivatal címe: 8625 Szólád, Kossuth utca 32. Tel.: 84/367-511. Hétfőtől pén­tekig mindennap 8-15 óra között fogadják az ügyfeleket. Kiss Pál körjegyzőnek minden kedden 8-10-ig van fogadóórája. Petracsek Béla falugazdásznak ugyancsak kedden 10-től 11.30- ig. Kedden jön a faluba Fónainé Skerlecz Zsuzsanna, a gyer­mekjóléti szolgálat vezetője is, és 8 -10 óra között várja a hozzá for­dulókat. A kéményseprők hétfőn 13-14 óráig fogadják a lakosokat. ORVOSI RENDELES A háziorvos keddtől pén­tekig 8 és 10 óra között rendel a faluban, a gyer­mekorvos a hónap minden második és negyedik keddjén 10-10.30-ig. ISTENTISZTELETEK Hajdú Zoltán Levente gyer­mekeknek vasárnap 10 órától tart istentiszteletet a református templomban, a felnőtteknek pedig vasárnap 11 órai kezdet­tel. Dobos Gyula vasárnap 13 órakor celebrál szentmisét a katolikus templomban. DÍSZPOLGÁROK Kilenc díszpolgára van már Szóládnak: ifj. Nagy Lajos, Csató Sándomé, Király József, id. Nagy Lajos, Torma Péter, valamint posztumusz Horváth Zoltán, Kiss István, Mohai András és Tóth Gyula. A Szólódért kitün­tető címet L. Szabó Tünde nyu­galmazott megyei főépítésznek ítélték, aki egyebek között a löszpincesor Európa-dijhoz jutásában segített sokat. TESTVÉRTELEPÜLÉSEK A Hargita megyei Korond a község egyik testvértelepülése; szóládi pénzből éppen most épí­tenek a híres erdélyi faluban ven­dégházat. A másik testvértelepülé­se a horvátországi Kapronca. A CIKKEKET FÓNAI IMRE ÉS KESZTHELYI ZOLTÁN ÍRTA FOTÓK. GÁTI KORNÉL Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta Több sikeres pályázattal fejlődtek , Recept Szólápról Rizses csoki Szóládon nőtt az idegenfor­galmi adóbevétel a múlt évi­hez képest; ezt is biztató jel­nek tartja Vörös Gyula polgár- mester, meg azt is, hogy töb­ben költöznek ma már a falu­ba, mint ahányan elhagyják. Több mint százmillió forinthoz jutott hozzá 1994-től pályázati úton Szólád, és ez egy ilyen kis fa­luban igen szép eredmény. A leg­jobb éve a 2001-es volt, amikor a 17 pályázatából 15 nyert. Vörös Gyula polgármester rögtön hoz­zátette: azóta szerényebbek a le­hetőségek, tavaly ugyan még kap­tak 30 millió forintot a nezdei kül­területre vezető összekötő út ki­építésére, az idén már csak hulla­dékgyűjtő edényzet beszerzésére sikerült támogatást szerezni.- Utakat, ravatalozót építettünk, a községházán kívül fölújítottuk az intézményeket, vagyis sike­VÖRÖS GYULA 1964-ben született Siófokon, hét év kihagyással Szólá­don él. Gépészként érettségizett Tabon, s dolgozott népművelőként, marketingosztály-vezetőként és köz- tisztviselőként. 1994 óta Szólád fő­állású polgármestere. Nős, két gyer­meke van. Hobbija a fogathajtás. rült komfortossá tennünk az egész települést - mondta a polgármes­ter. - Már csak a szennyvízcsator­na hiányzik (kétszer pályáztunk már sikertelenül, de hát három a magyar igazság). A szolgáltatások közül kiemelendő, hogy 1992 óta önálló tévéstúdió van Szóládon, ez ilyen kis faluban ritkaság. A turisztikai lehetőségek, a ter­málvízprogram iránt érdeklődnek a lehetséges befektetők, ez egy­ben kijelöli a fejlődés irányát is. - Rendezési tervünkben lehetősé­get teremtünk üdülőfalu kialakí­tására, s arra is figyelünk, hogy új utcákat nyissunk - folytatta Vörös Gyula. - Letelepedési támogatást adunk a fiataloknak, a három­évesnél kisebbek gyermekvédel­mi támogatást kapnak; szép számmal vannak most kisma­mák, csecsemők Szóládon. Ma már több a beköltöző, mint ahá­nyan elhagyják a települést. A képviselő-testület döntése alapján az önkormányzat arra készül, hogy megvegye a község­házával szomszédos egykori Tu­rul fogadó épületét. A polgármes­ter azt mondta: ma már a tulajdo­nosai ezt a létesítményt nem hasz­nosítják vendégfogadásra, és ez a község egyik legjellegzetesebb régi épülete, így kapott helyet annak idején Szóládnak a címeré­ben is. Ha pályázati segítséget is kapnak, ezt az épületet megve­hetik, s ha már a falué, akkor ott - a növekvő igényeknek megfele­lően - ki tudnák alakítani az ügy- félfogadást. Ezzel együtt újjávará­zsolnák, parkosítanák a faluköz­pontot is. A fogadó szomszédsá­gában idősek otthonának az építé-' sét tervezik. Ennek az építési en­gedélye már az önkormányzatnál van, csak a megfelelő pályázati le­hetőségre várnak, hogy nekilássa- nak a megvalósításának. ______■ A helybeliek kedvelt ételrecept­jeit Torma Gézáné postás koráb­ban ismertette a szóládi televízi­óban. Ezek közül egy igen egy­szerűen elkészíthető, mégis íz­letes édesség készítésének mód­ját osztotta meg az olvasókkal. Hozzávalók a mandulás rizses csokihoz: egy Rama margarin, 25 deka porcukor, 3 vaníliás cu­kor, 1 deci víz, 3 evőkanál ka­kaópor, 1 evőkanál zselatinpor, 2 csomag sovány tejpor, 1 zacs­kó puffasztott rizs, 1 mandula­aroma. A hozzávalókat először - a tejpor és rizs kivételével - lassú tűzön fölolvasztja. Lan­gyosra hűti, majd előbb a tej­port, azután hozzákeveri a rizst. Fóliázott gerincsütőbe önti a masszát, és a hűtőben megder­meszti. Vékony szeletekre vágva tálalja. A kakaóport ki is lehet hagyni, ebben az esetben zöld színű édességet kapunk. ■ Megkezdődhet a nezdei legendatu­rizmus is az ismert énekes, Csuka Mónika és férje tervei alapján. El­készítették a Koppány-szobrot, és hamarosan székelykaput is állítanak a megye legmagasabb pontja alá. Először a kettős keresztet állították föl, az­tán a haranglábat, a Babba Mária-szobrot. Hamarosan fölavatják Koppány vezér szob­rát is, amit székely fafaragók készítettek. Csuka Mónika és férje, Soós László orvos néhány éve vásárolt birtokot Szólád nez­dei külterületén, s oda szittya golgotát ál­modott; ez nemsokára teljes lesz, és meg­indulhat a legendaturizmus. A helynek tör­ténelmi a levegője. Amellett, hogy itt van Somogy legmagasabb pontja, a 316,43 mé­teres Almán-tető, van olyan vélemény is, hogy itt gyilkolták meg Koppány vezért, s lelke azóta is e tájon bolyong. A Koppányi legyőző német lovagoknak adta Szent Ist­ván a nezdei birtokot, ők alapítottak itt tele­pülést. Ma már kevés az állandó lakosa, annál többen vásárolnak itt birtokot Csuka Mónikáékhoz hasonlóan a fővárosiak, külföldiek közül. Nyáron és hétvégenként megélénkül a forgalom a Szóládot Nez- dével összekötő úton, amit nemrég építet­tek ki. Vörös Gyula polgármester szerint ezzel ezeréves hiányosságot pótoltak. Tá­mogatás segítségével így összeköthették a belterületet a külterülettel, és ha egyszer továbbépíthetnék az utat, akkor megte­remtenék az összeköttetést Kerekivei is. A nezdei ingatlanok mind értékesebbé válnak, nemcsak mert egyre többen vesz­nek itt hétvégi házat, hanem köszönhető­en a befektetők érdeklődésének is. A mé­rések szerint ugyanis gyógyerejű 'víz van Nezde alatt; itt fut ugyanis az a törésvo­nal, aminek következtében Zalakarosnak, Balatonszemesnek és Nagyberénynek is van termálvize. Az érdeklődők valahá- nyan megegyeznek abban, hogy turiszti­kai céllal hasznosítanák a területet. ■ Kis óvodások kirándulóhelye A turistákat, különö­sen a magyarság tör­ténete iránt érdeklő­dőket csábíthatja a nezdei szittya golgota, ahol Csuka Mónikáék később egyebek kö­zött őshonos magyar állatokat is akarnak tartani. Remek kirán­dulóhely egyébként is, a 316 méter ma­gas Almán-tető meg­mászása egy könnyű túrának mindenkép­pen megfelel. Egyelő­re azonban még a leggyakrabban csak a szóládi óvodások csodálkoznak rá a festői szépségű tájra. Királynő a Lipót családból Csaknem egyhektárnyi területen gazdálkodik a Lipót család Szó­ládon: ezen kizárólag olaszrizlin- get és kékfrankos szőlőt termel­nek. Tagjai a hegyközségnek is. Ennek a borkirálynőjévé leg­utóbb a húszéves Lipót Zsófiát választották meg a következő egy évre. Apja, Lipót Sándor elmond­ta: nem Zsófia az egyetlen király­nő a családban, hiszen az öccse lánya, Lipót Krisztina meg a Bala­ton lánya szépségversenynek a győztese.- Zsófi gazdasági főiskolára jár a fővárosba, első éves közgaz­dász - mondta Lipót Sándor. - S van még egy lányunk: Krisztina, aki most harmincéves; ő a fővá­rosban él, és az üzleti világban dolgozik. Annak ellenére, hogy keveset van itthon, segít a gazdál­kodásban. Részt vesz a zöldmun­kában, s velünk van szüretkor is, így a borkirálynő jól ismeri a sző­lészeti tevékenységet. A termesztett szőlő nagy részét értékesítik, s csak egy kis hánya­dát tartják meg. Abból bort ké­szítenek, de csak annyit, ameny- nyi saját fogyasztásra kell; keres­kedelmi forgalomba nem kerül. • Nemcsak borkirálynőt, hanem idén először a falu zászlós borát is megválasztották Szóládon: Bartos Margit és Guttmann László vörös cabernet sauvignonja nyert. A Lipót családnak tíz éve van egy kis boltja is a falu központjá­ban, s itt nemcsak áruval látják el a lakosokat, hanem gyakran inté­zik különféle ügyes-bajos dolgai­kat is. - Mivel szinte egész nap, reggel fél héttől este ötig itt va­gyunk, behoznak hozzánk levele­ket, küldeményeket is - tette hoz­zá Lipót Sándor -, és ezeket ké­sőbb továbbítjuk a címzetteknek. Lipót Sándor: Sorra jönnek a küldemények is A faluközepi bolt különös han­gulatot áraszt. Talán éppen azért, mert „történelme” van. Valaha ugyanis ez volt a kocsma. ■ Kisbírót is választanak A focipálya melletti öltözőépület­ben kapott helyet az ifjúsági klub, s még egy kondicionálótermet is berendeztek. Itt találkoznak es­ténkét, itt tartják összejövetelei­ket a falu 15-25 éves fiataljai.- Mivel nincs focicsapatunk, senki nem használta az öltözőt, így kaphattuk meg - mondta a Szabó Gábor, az ifjúsági klub ve­zetője. Elmondta azt is: noha a községnek nincs csapata, azért többen is fociznak a kötcseiben vagy annak az ifjúsági együttesé­ben. - Egy jó állapotú épületbe költözhettünk be a nyár elején, előtte ugyanis felújíttatta az ön- kormányzat. A fenntartás költsé­geit is kifizeti, a lakosságtól pedig több használati tárgyat is kap­tunk. így az épületben már van­nak fotelok, asztalok, van hű­tőnk, tévénk, magnónk, sőt ping­pongasztalunk is. A fiatalok a közösségi életben is részt vesznek, szerepelnek az október 25-i szüreti felvo­nuláson is lo­vas kocsik­kal. Közülük kerül ki a kis­bíró is. Ko­rábban a fa­lunapon ha kellett, akkor főztek vagy felszolgáltak.- Elsősorban nyáron élénkül meg az élet, hiszen akkor az isko­lások is itthon vannak - mondta Szabó Gábor, a családi vállalko­zás cukrásza. - Ilyenkor kézmű­ves- és református táborok is van­nak itt. Ezekben a napokban ha- tan-heten jövünk össze rendsze­resen, míg nyáron harmincán is vagyunk. Olyankor péntekenként zenés, szalonnasütéses esteket rendeztünk. Itt szerencsére nem zavarunk senkit, mert a pálya kö­zelében nincsenek lakóházak. ■ Könyvtár, mellette a klub Három új számítógéppel és hoz­zá internethasználati lehetőség­gel gyarapodott egy sikeres pá­lyázat folytán a szóládi községi könyvtár. A világhálón egyelőre azonban még nem barangolhat­nak, mert hiányzik az ehhez szükséges telefonvonal.- Jelenleg négyezer könyvünk van, az új kötetek beszerzésére évi ötvenezer forintot költ az ön- kormányzat, ez a pénz 20-40 könyvre elég - mondta Németh Lajosné. Öt éve vezeti a kulturális intézményt, amire évi 105 ezer forintot költ az önkormányzat. - A beiratkozottak száma 120, kö­zülük tíz-tizenöt a fiatal, és hét­nyolc felnőtt is jár ide rendszere­sen könyvet kölcsönözni. A láto­gatók az olvasáson és a számító­gép-használaton túl zenét is hall­gathatnak. A könyvtár melletti helyiség­ben alakították ki a nyugdíjas­klubot és a falu főzőkonyháját. Az utóbbi biztosítja egyebek kö­zött az óvodások és az idős lako­sok étkeztetését is.- Századagos a konyhánk, eb­ben most negyven személyre főz,; nek - mondta Németh Lajosné. Ő látja el nemcsak a könyvtárosi tisztet, hanem a konyha élelme­Németh Lajosné: Jönnek könyvért felnőttek is zésvezetője is. - Jelenleg 14 , dásunk van, s innen visszük át az ételt a szomszédos óvodába. Emellett a nyugdíjasoknak is szállítjuk. Nyaranta a Szóládon táborozó fiatalok növelik az itt ét­kezők számát. A közelmúltban 60 ezer forintot költöttünk a konyhai eszközök beszerzésére, a konyha üzemeltetése pedig évente 6,5 millió forintjába kerül az önkormányzatnak. _ a Ulászlótól kapott címert Nezdei Mernyei Albert 1498-ban kapott nemesi levelet és címert II. Ulászló királytól, közvetlenül azután, hogy az uralkodó a me­gyék közül elsőként éppen So­mogynak adományozott címert. Most fedezték föl Szóládon ezt a történelmi őst, eddig nem volt ró­la tudomásuk. Az országos levél­tárból megkapták már annak az oklevélnek a másolatát is, amit a király hűséges udvari írnokának adományozott. Nezdei Mernyei Albert amúgy földbirtokos volt nezdei területekkel. A falu másik híres szülötte Vö­rös János református lelkész, köl­tő, aki a XIX. században élt Szóládon, és e település sírkertjé­ben temették el. ■

Next

/
Thumbnails
Contents