Somogyi Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-18 / 244. szám

2003. Október 18., Szombat ALMANACH- 1 1 1 7. OLDAL Recept Kőkútról Fácánhúsleves Hozzávalók: 1 fácán, 15 dkg sár­garépa, 10 dkg petrezselyemgyö­kér, 5 dkg kelbimbó, 2 dkg só, néhány szem egész bors, egy kis fej vöröshagyma, 2,5 liter víz. A jó fácánleves elkészítésének egyik legfontosabb feltétele a hozzáva­lók gondos előkészítése, a friss zöldség és a fácán kellő megtisztí­tása. A megkopasztott, megmo­sott fácánt hideg vízben föl­tesszük főni. Megsózzuk. Forrás közben leszedjük a habját, majd sárgarépát, petrezselyemgyöke­ret, kelbimbót, vöröshagymát és borsot teszünk bele. Három óra hosszat lassú tűzön forraljuk, épphogy csak bugyogjon. Amikor a hús megpuhult, kivesszük egy tálra, s a vele főtt zöldséggel díszítve tálaljuk. A levesből külön fazékba merünk annyit, hogy a szükséges tésztát, esetleg máj- galuskát kifőzhessük benne. ■ Egy település három község gondjával KŐKÚT Három településrészből áll a község: Kőkút, Alsótapazd és Cyöngyöspuszta összetartozik. Az önkormányzat fontosnak tartja, hogy mindegyik egyfor­mán fejlődjön, ezért az egyik­ben utat, a másikban kutat ké­szíttetett. Kőkút a három településrésze foly­tán is sajátos település. Közintéz­ményekből kettő, temető pedig négy is van. Hetente kétszer rendel az orvos, gyakrabban tart tanács­adást a védőnő, ám az önkormány­zat helyzetét megnehezíti az épüle­tek karbantartása. A legnagyobb gond a munkanélküliség. Földes Mária polgármester szerint az uni­ós csatlakozás sem kecsegtet re­ménnyel; jól tudja, hogy Európa szele az ilyen kis településeket majd csak évek múlva érinti meg.- Mennyi ma Kőkúton a munka- nélküli?- Félszáz regisztrált állástalan él a három falurészen, de ennél jó­val több azoknak a száma, akik tá­mogatásra szorulnak. A szociális otthon 23, az erdészet pár ember­nek ad munkát, s más lehetőség a környéken nem akad. Barcs és Ka­posvár túl messze van innen, és a munkáltatók sem szívesen alkal­maznak vidékről ingázókat. Ör­vendetes viszont, hogy az embe­rek igyekeznek javítani a sorsu­kon; gyógynövényt gyűjtenek és erdei terméseket.- Sok a gyermek; megnyitják-e is­mét a régi iskolát?- Ott, a régi épületben csak összevont oktatásra volna lehető­ség, s az nem segítené a kor köve­telményeinek megfelelő ismeretek megszerzését. És a másik két tele­pülésrész gyerekei ide is ugyanúgy busszal járnának, s az alsó tagozat után új iskolát kellene megszokni­uk. Az önkormányzat anyagi hely­FOLDES MARIA 1945. február 16- án született Bustyaházán. A soproni erdészeti és faipari egyetemen szer­zett diplomát, majd a Somogy Me­gyei Erdő- és Fafeldolgozó Gazda­ságnál helyezkedett el. Kőkút első embereként 1991 óta tevékenyke­dik; tiszteletdíjas polgármester. zete is a mostani oktatási rendszer megtartása mellett-szól.- Mit sikerült az önkormányzat­nak megvalósítania?- Az egyik legfontosabb az új kutunk és a vastalanító, így mind­három településrészen van egész­séges ivóvíz. Szilárd burkolatú a Kőkutat és Alsótapazdot összekö­tő út, s a Gyöngyöspuszta felé ve­zető egy kilométeres szakasz. Még a második ciklusban készítettük. A négy temetőből hármat bekerí­tettünk, s építettünk új rendelőt. A közvilágítást az idén korszerűsítet­tük, és önerőből elkezdtük a tapazdi kultúrház újraszigetelését. Jövőre járdát is szeretnénk ott épí­teni: ez 130 emberen segítene. A csatornázás talán Hencsével és Ka- darkúttal közösen összehozható, a gázt viszont csak Kadarkútig hoz­ták el, de a lakosság anyagi helyze­tét ismerve kevés az esély, hogy hozzánk is elér. ■ csak álom az ifjúsági klub Otthont adnak az időseknek Nemcsak a rábízott könyvekre van gondja László Jánosáénak, hanem a kőkúti emberekre is. Ti­zenkét éve dolgozik a polgármesteri hivatal­ban amolyan mindenes­ként: ellátja a könyvtáro­si teendőket, segít a la­kosoknak a különböző hivatalos iratok kitölté­sében, és szükség esetén hozzá fordul még a ka­darkúti körjegyző is.- Harmincnyolc éve élek ebben a faluban, s három fiút neveltem föl, rájuk va­gyok büszke. A legidősebbet a munkája és az élete már a város­hoz köti, és két kisebb is hamaro­san végez a vendéglátó-ipari isko­lában. A kulturális központ szerepét LÁSZLÓ JANOSNE betöltő könyvtár helyzete - mint mondta - mit sem változott az utóbbi években. Elsősorban az is­kolás gyermekek és a fi­atalok látogatják, így a leggyakrabban kölcsön­zött könyvek sorában élen állnak a mesék, s természetesen egy-két divatos regény. Pedig László Jánosné mindent megtesz az olvasókért. Az iskolából hazatérő di­ákok gyakran fölkeresik, hogy leckéjük elkészíté­sét segítő könyveket keressenek. Szükség esetén még hét végén is kiadja a nélkülözhetetlen vagy a kötelező irodalmat, s az orvosi rendelés idején a szülőkkel érke­ző csemetéknek is felolvas egy- egy mesét. __________________■ Fél évszázados kötelék Magyaros János és felesége ötven­két éve kötöttek házasságot. Aranylakodalmukat nem fényes csinnadrattával ülték meg, hanem otthon, egymás társaságában. Azt mondják: olyan volt nekik az a nap is, mint a többi. Nyugdíjas éveiket már csak a faluban töl­tik. Régen, mikor fiata­lok voltak, szinte min­dennap eljártak szóra­kozni. Akkor még Kőkú- ton is mozgalmasabb volt az élet. Sok ünnepségre és ba­ráti összejövetelre emlékezik az idős házaspár. Sok munkára is. Nagyon sok állatot tartottak akkor; lovaik mellett csikókat is neveltek, s természetesen szarvasmarhát meg disznókat is. Az évek múlásá­val azonban egyre kevesebb álla­tot tudtak vállalni. A tekintélyes porta udvarán ma csak néhány ba­romfi téblábol. Egyetlen szigorú tekintetű házőrző hasal az ajtó kö­zelében, és hátul az ólban már csak három disznó röfög.- Nehéz már nekünk a munka - mondta Ma­gyaros Jánosné. - Mióta a férjem gyengélkedik a szívével, már szinte nem is vesz részt a ház körüli munkában. Noha Magyaros Já­nos szíve már nem a ré­gi, egyetlen szenvedé­lyével nem tud szakíta­ni. 12 éves kora óta mé- hészkedik. - Negyvenegy kaptár­ban vannak méheink - mondta ezeknek a haszna is hozzájárul a nyugdíjunkhoz pár ezer forinttal. Maga készíti a kaptárokat, a kere­teket, és olyannyira ismerte már a „bogarak” viselkedését, hogy mé­hészkalap nélkül jár az apró ful- lánkosok között. Felesége óvato­sabb a méhekkel, de mindenben segít neki. __________________■ In gyen bérlet tanulóknak Három éve költözött Kőkútra Tor­kos Tamás, a Magas Cédrus otthon igazgatója. A közéletben is tevé­kenykedik: egy éve vá­lasztották meg alpolgár­mesternek. - Sok a gon­dunk, mert a községben számottevő a munkanél­küliség - mondta. - Ne­héz elhelyezkedni a me­zőgazdaságban, s a régen sok munkát adó erdőgaz­dálkodást is főleg magán- vállalkozók végzik. Elkeseredésre azon­ban nincs ok - vallja az alpolgár­mester. A falu nem öregszik: most is 100-110 gyerek van Kőkúton. S jóllehet Hencsére meg Kadarkútra járnak óvodába, iskolába, sok lehe­tőséget találnak itthon is, hogy hasznosan töltsék szabadidejüket.- *Egy nemrég megnyert pályázaton például számítógépeket nyertek, s ez nagyban hozzájárni a fiatalok neveléséhez. Két művelődési ház és két könyvtár is várja a tanulókat.- Buszok viszik a két nagyobb község iskolájá­ba a gyerekeket, és öt­ezer forint támogatást kap minden utazó tanuló- mondta Torkos Tamás.- Januártól pedig ingye­nes buszbérlettel is hoz­zájárulunk költségeink enyhítéséhez. Mikor ide jött, mint mondta, alig ismerte a falut, de megszeret­te az itt élő embereket, s ezért is foglalkozik a gondjaikkal. Bízik az itt élő sok fiatalban: reméli, hogy ők már igénylik a változást, s ez­zel változtatnak majd a falu hely­zetén is. ■ Újjáéledt a kastély A kastélyt még az 1900- as évek elején építtette a Festetics-család, s főleg az őszi vagy téli vadásza­tok alkalmával vették igénybe. Az épület 1945- töl üresen állt, s mivel nem volt gazdája, telje­sen lepusztult. A hatva­nas években helyreállítot­ták, és 1966-tól a szociá­lisan rászoruló időseké. Gondot az okoz, hogy a nyugdíjasoknak és a szenvedélybetegeknek itt egy helyen kell lakniuk. Bár hely van, mégis ha­tékonyabb lenne az ápo­lás, ha elkülönülve kezek hetnék őket. Az egykori vadászkastély ma szoci­ális otthon, s Magas Cédrus a neve. Kétszáztíz ember él itt, s mintegy százan segítenek megoldani min­dennapi gondjaikat. Az intézmény lakói és a kőkútiak között jó kap­csolat alakult ki az évek során. Az őszi napsütés kicsalogatta a lakókat az otthon parkjába. Idősek és fiatalok sétálgatnak, többen rendezgetik a virág­ágyásokat. Két idős ember pipázgatás közben eleveníti föl régi élményeit. Bent, az épületben tágasak és szellősek a szobák, mindegyikben kényelmesen lakhatnak hatan-nyolcan is. A szobatár­sakat a hasonló érdeklődés, a kor és a végzettség szerint válogatják össze. A Magas Cédrus otthonban nyugdíjasok laknak, s emellett szenvedélybetegeket és hajléktalanokat is ápolnak itt. Az intézmény működési engedélye ideiglenes, 2008-ig szól. Éves költségve­tése mintegy 230 millió forint, s fenntar­tójuk a megyei önkormányzat. Az ellá­tásért az időseknek 30 ezer forintot kell fizetniük. Az otthon lakói a falu teljes jo­gú polgárai, s jó a kapcsolat köztük és főleg a tapazdi részen élők között. Ba­rátságok is kialakultak. Arra is volt már példa az utóbbi években, hogy az ápol­tak közül lakást vásároltak a faluban és kiköltöztek. Havonta egyszer tartanak misét, istentiszteletet az otthonban, ezen többnyire részt vesznek a tapazdi- ak is. Az otthon lakóinak kiránduláso­kat is szerveznek, s a fiatalabbak egy- egy műsorral is készülnek a nevesebb alkalmakra. Munkát ad az otthon a község lako­sainak: egyedül ez enyhíti a munkanél­küliséget. A 96 dolgozó közül huszon­négy kőkúti. Az új munkások felvételé­nél is fontos szempont, hogy helybeli-e s van-e megfelelő végzettsége a jelentke­zőnek. ■ ___________Kökútiakat kérdeztünk; mi köti őket a településhez?___________ Vonzó a táj, szép a falu környéke Hallgató Lajos nyugdíjas: - A múl­tam és minden em­lékem ehhez a falu­hoz köt. Itt szület­tem, itt gyerekes- kedtem; fiatalko­romban bejártam a környező erdőket- mezőket, s itt élek mind a mai na­pig. Régen csendes, szép település volt Kőkút. A porták rendezettek voltak, és az emberek gondozták a földjüket. Ebből semmi sem ma­radt. A határban járva nincs terület, amit művelnének. A tanács és a ter­melőszövetkezet tönkretett min­dent. Aki tehette, már akkor elköl­tözött, és az iskola bezárásával csak rosszabbodott a helyzetünk. A régi Kőkút elveszett, de a korom miatt már nem tudnék másutt meg­telepedni és gyökeret ereszteni. Bogdán Renáta kismama: - Édes­anyának költöztek ebbe a faluba, s én már itt nőttem fel. Nagyon kevesen él­nek Kőkúton, külö­nösen a fiatalokat hiányolom. A fér­jem Hencsében lakik, szeretném, ha mi is oda költöznénk. Jelenleg azonban ezt nem tehetjük meg. A falu környéke nagyon tetszik, de úgy érzem, hogy a település lakosai nem élnek békességben. S annak ellenére, hogy a közelmúltban újabb buszt is indítottak a megye- székhelyre, a közlekedés továbbra is sok gondot okoz. Ahhoz, hogy a szükséges élelmiszereket beszerez­hessük, Kaposvárra vagy Kadarkút­ra kell bejárnunk, az itteni bolt ugyanis nekünk nagyon drága. Tóth Viktor gép­szerelő: - Két éve élek Kőkúton. A környező települé­seken is körülnéz­tem, de itt olcsób­ban vehettem há­zat, és vonzónak találtam ezt a tájat is. Azelőtt Hencsében laktam. Ter­vezgetem, hogy később visszaköl­tözöm, s új házat építek, egyelőre azonban itt maradok. Nagyon tet­szik Kőkút környéke, s úgy gondo­lom, jó a falu elhelyezkedése is. Ka­posvár innen viszonylag könnyen elérhető. Ha valakinek orvosi ellá­tásra van szüksége, itt helyben is van rendelés, de elmehet Kadarkút­ra is, mert ott is fogadják. A vegyes­boltban pedig minden alapvető élelmiszer kapható. A város idegen nekem, egyáltalán nem vonz. ■ A KÖZSÉG CÍMERE A vágással két részre osztott há­romszögű pajzs felső zöld mező­jében arany postakürt, az alsó vörös mezőben három - felül kettő, alattuk egy - hatágú csil­lag látható. A postakört az Alsótapazdon hajdan átvezető hadi út nyomvonalán levő és a XIX. században is működő pos­takocsi-állomás és lóváltóhely emlékét idézi. Az alsó vörös me­zőben a hatágú csillag Kőkút há­rom részét jelképezi, a község ugyanis valójában három telepü­lésből áll: Kőkútból, Alsótapazd- ból és Gyöngyöspusztából. Ön­álló községgé 1928-ban alakult Kőkúttapazd helységből. A LAKOSOK SZAMA 2003-ban 562 2002-ben 566 1998-ban 581 1980-ban 609 1970-ben 997 UGYFELFOGADAS Kőkút közös körjegyzőséget al­kot Kadarkúttal, Hencsével és Visnyével. A hivatal címe: 7531 Kőkút, Arany János u. 10. Tel.: 82/721-705. Hétfőtől péntekig 8-12 óráig van nyitva. A polgár- mester minden kedden 9-től 11- ig tart fogadóórát. Udvaros Ká­roly falugazdászt a kadarkúti pol­gármesteri hivatalban kereshetik meg a gazdák. ORVOSI RENDELÉS A körzeti orvos, dr. Komjáti Tibor az alsótapazdi település­rész rendelőjében hétfőd­ként 10-12 óra között, a kőkútiban szerdánként - hetente felváltva - 8-tól 10- ig és 10-12 óráig fogadja a betegeket. Stefani Jó- zsefné védőnő a két településré­szen a rendelési időben tart ta­nácsadást. Gyerekorvos havonta egyszer szerdán látogat a köz­ségbe. MISEREND Lukácsi Géza plébános a régi is­kolában berendezett imaszobá­ban havonta egyszer tart szent­misét. MÚLTIDÉZŐ A község születése szorosan összefügg a XIX. század végi filo- xérával, ami tönkretette a Zala szőlőinek nagy részét. Kőkút ha­tára akkor állami birtok volt, s a fi- loxérának ellenálló homoki szőlő- termesztés ösztönzésére adtak az ide települő családoknak 12 hold szántót és 3 holdat szőlő­nek. Alsótapazdról 1421-46-ból vannak adatok. AII. világháború előtt Kőkúton volt elemi iskola, polgári olvasókör is. Egy cipész és három kovács lakott a falu­ban, s volt két bolt meg kocsma is. AII. világháborúban a Margit- vonal közelsége miatt a lakossá­got kitelepítették. A Márffy- és Festetics-birtokokból a földosz­táskor szinte mindenki kapott 2-2 hold földet, így 10-15 hol­das kisbirtokok jöttek létre. Az el­ső szövetkezetei 1951-ben léte­sítették, ez 1953-ban feloszlott. Hat év múlva alakult az újabb, ez később egyesült a hencseivel, a hedrehelyivel és a visnyeivel. A CIKKEKET HORVÁTH ZSOLT, PFEIFER ROLAND ÉS SZAKÁLY ANDREA ÍRTA __________FOTÓK] LANQ RÓBERT__________ Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents