Somogyi Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-15 / 241. szám

6. OLDAL A L NI A N A C H 1 9 4 2003. Október 15., Szerda A KÖZSÉG CÍMERE iveit oldalú, ékeléssel három részre osztott, háromszögű pajzs; első két vörös mezőjében egy-egy hatágú aranycsillag le­beg, a harmadik kék mezőben leveles arany királyi koronából balra fordult, mellső két lábát előrenyújtó, a torkán szablyával átszúrt medve nő ki. A csillagok Tótszentpált és Varjaskért jelké­pezik. A karddal átszúrt torkú medve Vatjaskér régi birtokosá­nak, az enyingi Török családnak az emlékét őrzi. A LAKOSSÁG SZÁMA 2003-ban 865 11 1990-ben 1100 1960-ban 1220 1937-ben 1800 " CIVILEK, VEZETŐK Öt civil szervezet és egy vadász- társaság tevékenykedik a faluban. Az önkéntes tűzoltó-egyesületnek dr. Berényi Sándor az elnöke. A nyugdijasklubot Bogdán Jenőné vezeti. A Szarvasmarhatartó Gaz­dák Egyesületének Androsics Sándor az elnöke, a lövészklub vezetője dr. Berényi Sándor. FOGADÓÓRÁK A polgármesteri hivatal címe: 8705 Somogyszentpál, Kossuth tér 1. Tel.: 85/339-303. Ügyfél- fogadás egy héten három dél­előtt van: hétfőn, szerdán, pénte­ken 8-12 óráig. Berényi Sándor polgármester szerdán 8-11 órá­ig várja a lakosokat. A jegyző, Károlyné Csobod Hajnalka a hi­vatal ügyfélfogadási idején intézi a szentpáliak ügyeit. Rázsics Vin­ce falugazdász pénteken 9-11-ig várja a gazdákat. A védőnő, Andoriscsné Szabó Mária hétfőn 9-16 óráig fogadja a kismamá­kat. A gyerekjóléti feladatokat Borsosné Farkas Krisztina végzi, szerdán 15-16 óra között. ORVOSI ÜGYELET A faluban dr. Grexa Izabella Zsuzsanna háziorvos látja el a betegeket. A doktornő mindennap rendel. Munka­napokon reggel 8-11 óráig és délutánonként 15-től 16.30 óráig kereshetik az orvosi segítségre szorulók. MISEREND Somogyszentpálon katolikusok élnek. A közösség vallásos éle­tét Sass Rudolf kéthelyi plébá­nos irányítja. A misét vasárnap délőtt 11 órai kezdettel tartják. MÚLTIDÉZŐ Tótszentpál és Varjaskér 1929- ben egyesült Somogyszentpál né­ven. Varjaskér a török időkben el­pusztult, lakosai egykori lakó­helyüktől északnyugatra építettek új falut. A XVIII. században Tót­szentpál az Esterházy-hitbizomá- nyé, Varjaskér a Hunyady grófo­ké. Akkoriban telepítettek a kör­nyékre délszlávokat. A két világhá­ború között a községben pezsgő élet volt; két iskolája, három egye­sülete mellett hitelszövetkezet és Hangya is működött. AII. világhá­ború jelentős pusztítást okozott. Sok régi ház eltűnt, csak néhány maradt meg a népi építészet re­mekeiből. A falu 305 házából 90- nak külföldi a tulajdonosa. A CIKKEKET FÁBOS ERIKA ÍRTA FOTÓK. TÖRÖK ANETT Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta A természet kincseivel várják az uniót Recept szentpálról Káposztás nudli Háromszáz ház van a község­ben, s 20 éve még mindegyiket lakták. Szorgos ember a szent- páli. Szinte minden portán tar­tottak állatokat is. A 80-as évek végén a téeszek alkonyán az­tán elvették az itteniek boldo­gulását. Több mint ötszáz em­ber hagyta el akkor szülőföld­jét. Házaikban most uniós pol­gárok élnek, többnyire csak nyáron. A falu velük együtt ké­szült fel a csatlakozásra- Több mint kilencven házban él­nek külföldiek - mondta dr. Berényi Sándor, Somogyszentpál polgármestere. - Ez azt jelenti, hogy a falu negyed részben már csatlakozott az unióhoz.- Vonzó, •hogy a balatoni árak töredékéért lehet itt ingatlant sze­rezni. Mi vonzó még?- Nálunk is nagyon felverte az ingatlanárakat a külföldiek érdek­lődése. A legnagyobb vonzerő a DR. BERÉNYI SÁNDOR 1941-ben született Hatvanban. 1964-ben szerzett diplomát az állatorvosi egyetemen. Akkor telepedett Somogyszentpálra. Előbb a telepü­lési tanács tagjaként dolgozott a fa­luért, majd 1990-től polgármester­ként tevékenykedik. Nős, három gyermeke van. Balaton, de azt is tapasztaljuk, hogy akik a falunkat választják, nem véletlenül jönnek ide. Tet­szik nekik a hangulatos nyuga­lom. S a hazai nagyvárosokból is jött már több család. Régóta kér­tük, a nyáron felújították az erdei vasutat. Szó szerint és átvitt érte­lemben is sok vendéget hoz ne­künk.- Megtalálja? Sok gondjuk volt a közbiztonsággal.- Igyekszünk az értékeinket megvédeni. Igaz, nem mindig si­kerül, de voltak rosszabb idők. Eredménnyel járt, hogy az összes kisebbségi fórumhoz eljutottak a gondjaink. A helyzet persze nem oldódott meg, de van előrelépés. Megalakult a kisebbségi önkor­mányzat és ez segít a korábbinál nagyobb rendet tartani.- Mit gondol, közülük mi lesz érték az unióban?- A természet mindenképpen. A környező legelőkön olyan sava­nyú fűfélék élnek, amik Európa- szerte ritkaságnak számítanak. Számos védett növényfaj találha­tó a természetvédelmi területen, és a lápos élőhelyre jellemző szinte minden állatfaj megfigyel­hető. Ez igazán ránk jellemző kincs. Sajnos, nem mindenkire jellemző, manapság hogy óvja ezeket az értékeket. Figyelmezte­tő, hogy ezt jelzi a Balaton mosta­ni állapota is. Pedig a tóra nekünk is szükségünk van és az utánunk következőknek is meg kell őriz­nünk. Ez felelősség és a hát­tértelepüléseknek szinte pótolha­tatlan lehetőség. Azért is dolgo­zom, hogy ezt mások is felismer­jék. Amit lehetett, az elmúlt évek­ben, megtettük, annak érdekében is, hogy aki vendégnek érkezik, jól érezhesse magát nálunk. Ahogy lehet, felkészültünk tehát, és azt reméljük nem csak további lehetőségeket, forrásokat is hoz a csatlakozás. ■ Egy kilogramm burgonyás nudli, 10 dkg húsos füstölt szalonna, 30 dkg fejes káposzta, 1 fej hagy­ma, só, frissen őrölt bors. A ká­posztát vékony csíkokra metél­jük vagy lereszeljük, besózzuk. A szalonnát kockákra vágjuk, lá­bosban kiolvasztjuk. Zsírján üve­gesre pároljuk a kockára vágott hagymát. Hozzáadjuk a levétől kicsavart káposztát, s kevergetve megpároljuk, majd zsírjára süt­jük (ha kell, kevés zsírt vagy ola­jat adunk hozzá). Frissen őrölt borssal fűszerezzük. A burgo­nyás nudlit forrásban levő sós vízben kifőzzük. Ezt úgy készít­jük, mint a burgonyás gombóc tésztáját. Vigyázzunk, mert állá­sában pultul. Ha nem főzzük ki azonnal, gyúrjuk össze újra, s adjunk hozzá lisztet pótlásnak. Leszűrjük, a szalonnás káposztá­ba keverjük, s kicsit lepirítjuk, ízlés szerint sós-fokhagymás tej­fölt kínálunk hozzá. ■ Büszkék a szentpáli mintákra Falumúzeum készül Somogyszentpálon. A település egyik legrégebbi házát erede­ti állapotban újítják fel, hogy berendez­hessék a falu tárgyi emlékeivel. Ezek kö­zül a helyi asszonyok hímzéseire, szőtte­seire a legbüszkébbek a szentpáliak. Mindenki ügyes kezű volt Kovács Józsefnéék családjában. Az ősöket a múlt század elején telepítették Magyaror­szágra. Teri néni ma is beszél tótul, de nem csak szavakban őrzi az ősök emlé­kezetét.- Alig voltam 17, amikor megtanultam a hímzést - mondta Kovács Józsefné. - Lánykoromban nagyon sokat szőttem. Aztán jöttek a gyerekek, a sok házimun­ka, és egyre kevesebb időm maradt rá. A legszebb darabokat a gyermekeim kapták meg, én már csak keveset őrzök belőlük. Nekünk a papával már egyre közelebb van a búcsú. Csak azokat a fejpámákat, meg lepedőket őrzöm, amivel majd elte­metnek bennünket.- Mikor hímzett utoljára?- Az idejét is alig tudom. Nem nekem való már. Néhány éve még ha jöttek a fi­atalok, szívesen segítettem, megmutat­tam, amit tudtam, de ma már nem men­ne. Inkább csak szép emlék az a sok ké­zimunka, amit esténként meg telente megvarrogattam.- Miért rátétesnek hívják a rátétest?- Az a leghíresebb a hímzések közül, de a szentpáli szövéseinkre is büszkék le­hetünk. A rátétes azért rátétes, mert egy mintát rátettünk a vászonra és azt rávarr­tuk. Ez mindig két színből készül és mind közül a legnehezebb. Mi, időseb­bek még úgy tanultuk, hogy a mintát elő- rajzolás nélkül csak úgy szabad kézzel kell kivágni, egy darabban. Általában kasmír vagy valami vékony anyagból és lehetett virág, állatmotívum vagy katykaringó. 84 éves elmúltam már. Eny- nyi idősen ezt már nem lehet. Biztos kéz és jó szem kell a kivágáshoz és az apró öl­tésekhez is. Én remélem, hogy amíg Szentpál lesz, mindig lesz olyan asszony is, aki élteti a hagyományt. __________■ Ha gyományos rátétes Somogyszentpálon Kovács Józsefné a legidősebb hímző­asszony. A törökdú- lás után délszláv tó­tokat telepítettek be Tótszent-pálra és Varjaskérre. A két faluból 1929-ben lett egy: Somogy­szentpál. A hagyo­mányok azonban máig élnek. Ahogy Buzsákon, legtöb­ben itt is a különle­ges hímzéseket is­merik. A rátétest, máig készítik a régi szentpáliak, s a fia­talok közül is töb­ben megtanulták. Szent Flórián is segít a tűzoltóknak Somogyszentpálon a szertárukon kívül arra is büszkék lehetnek az önkéntes tűzoltók, hogy a faluban van a megye egyik legszebb Szent Flórián-szobra. A műemlék szob­rot a múlt század közepén emelték a falu lakosai, hogy megvédje érté­keiket a tűztől, a mellette álló Szent Vendel az állatok védelmére volt hivatott. Bognár István, az egyesület parancsnoka elmondta: az idei nyár különösen sok munkával járt. A kivételes szárazság és a me­leg felizzította a falu határában lé­vő tőzeget. A somogyszentpáli tűzoltók nélkül nem sikerülhetett volna eloltani, erőn felül vették ki részüket a sokszor reménytelen­nek tűnő munkából.- A tőzeg két hónapig izzott, Somogyszentpál mellett - mond­ta Bognár István. - A marcali tűz­oltókon és az önkormányzaton kívül senkitől nem kaptunk segít­séget. Hiába okozott kellemetlen­séget és veszélyeztetett védett ter­mészeti értéket. A Balatonnál sokkal nagyobb figyelem és tá­mogatás jutott a tőzegre, mint ná­lunk. Nem ez volt az első, volt már hasonló eset. A hatvanas években, de akkor szerencsére későn lobbant be a talaj és korán jött a hó. Most sajnos nem így volt. A somogyszetpáli tűzoltók jól tudják, az átlagnál nagyobb a fe­lelősségük. A falut körülvevő föld nagy része ugyanis védett terület. Sok ritka fűféle otthona. A tűz megfékezésével így nemcsak anyagi, hanem számottevő esz- mei értéket is megmentenek. ■ A szobor a tűzoltókat védi, a tűzoltók a szobrot A község híres szülöttei Kovács Ferenc állatorvos, akadé­mikus. 1921. november 28-án született. Két ciklusban volt az Állatorvos-tudományi Egyetem­nek a rektora. 1983-tól a Magyar Tudományos Akadémia tagja, ugyanabban az évben Állami Díj­jal tüntették ki. Több rangos szakmai elismerés birtokosa és tankönyv szerzője. Polgár László operaénekes. 1947. január 1-jén született. 1972/73-ban az Operaház ösz­töndíjasa, majd magánénekese, 1991-től a Zürichi Opera tagja. Liszt Ferenc- és Kossuth-díjas, ér­demes művész. Több nemzetkö­zi énekverseny győztese. Szabady Jenő gépészmérnök. 1891-ben született Szentpálon. Találmányának köszönhetően 1921-ben kezdték meg a préselt szigetelőanyagok gyártását. Je­lentős szerepe volt a hazai szige­telőszabványok kialakításában is. 1971-ben munkásságának elis­meréseként Bláthy-díjjal tüntet­ték ki. ■ Tábor lett az iskolából A népiskola kezdeteitől 1966- ig nyolcosztályos iskola mű­ködött Somogyszentpálon. Három évvel ezelőtt azonban megszűnt az alsó tagozat is. Az iskola épületében mégis gyakori a gyermekzsivaj. A pedagógiával és tu­rizmussal foglalkozó S-Ped & Tours Bt évek óta dédelgetett egy tervet. Ez egy olyan nyári táborhely, ahol a gyerekek a termé­szethez közel nyuga­lomban tölthetik ide­jük nagy részét, ugyanakkor elérhető közelségben balatoni szórakozást is találnak. Süme- giné Farkas Rita, a cég egyik tu­lajdonosa három évvel ezelőtt úgy határozott, felkutatja a leg­ideálisabb helyszínt. Véletlenül akadt rá az üresen maradt szent­páli iskolára.- Már az első nyár után kide­rült: nem találhattunk volna job­bat Somogyszentpálnál - mond­ta. - Az itt élők kedvesek és az önkormányzattól is minden se­gítséget megkaptunk, ráadásul a kisvasút óriási élmény a gyere­keknek. Olyan csoport is volt, amely éppen az erdei vonatozás miatt döntött a Balaton-part he­lyett Somogyszentpál mellett. Az erdei iskolától a nyári táborokon át a családi pihenésig mindenre felkészül­tünk, és nagy örö­münkre vannak már visszajáró csoportok is. Az ötvenhelyes tá­borjó híre szájról száj­ra jár. Ehhez az is kel­lett, hogy az épületen elvégezzék a legszük­ségesebb javításokat, és az udvart is alkal­massá tegyék arra, hogy a gyere­kek jól szórakozzanak. Program persze nemcsak a faluban van. Niklára biciklitúrázni lehet, a somogyfajszi kohómúzeum és Marcali is vonzó célpont. Éppen ezért a családi vállalkozás azon dolgozik, hogy ne csak a nyári va­kációban, egész évben fogadhas­sák a csoportokat, hiszen minden évszaknak megvan a szépsége Somogyszentpálon is. ________■ Él ményfürdő golfpályával Elkészült a somogyszentpáli gyógy- és sportközpont tanul­mányterve, és a fejlesztés költ­ségszámításait is elvégezték a szakemberek. A település ha­tárában élményfürdőket, szál­lodát, konferenciaközpontot és golfpályát képzeltek el. A nagyszabású fejlesztés négy­millión! forintba kerülne. Ezt a projektet arra a 85 fokos termál­vízre alapozták a szakemberek, amit még 1955-ben találtak a falu határában. Ezt eddig ugyan még nem minősítették gyógyvíznek, de a hőfoka, a környék hasonló mélységből feltörő vizeinek az összetétele és ásványianyag-tar- talma is valószínűsíti, hogy gyógyhatása lehet. Az elképzelé­sek szerint tehát a tervezett gyó- gycentrumnak a középpontjában a fürdőkultúra állna, amit a ter­vek a turisztikában jártas kidolgo­zói sporttal egészítenének ki. A golf Európában is egyre na­gyobb teret hódít és egyre több ember űzi, s mivel hazánkban még kevés a lehetőség erre a sportra, úgy gondolták, hogy a golfpálya is segít növelni a létesít­mény vonzerejét. Somogy-szent- pálon úgy látják, a Balaton és a sok értékes élményt nyújtó ter­mészetvédelmi területek közelsé­ge segít abban, hogy befektetőket találjanak. Mint ahogy az is, hogy minden közmű elkészült a tele­pülésen. Eddig ugyanis az gátolta a fejlesztést, hogy a falu nem volt csatornázva. Egyrészt a Balaton - törvény miatt nem lehetett építési engedélyhez jutni, másrészt a fürdőhöz szükséges műszaki be­rendezéseknek is elengedhetet­len feltétele, hogy meglegyen a csatornahálózat. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents