Somogyi Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-13 / 239. szám

4. OLDAL MEGYEI KÖRKÉP 2003. OktóberB., Hétfő Hírek NAGYBERKI. Az orvosi rende­lőt, a könyvtárat és az öregek otthonát is felújították Nagyber­kiben. A napokban befejező­dött, összességében 2 millió fo­rintos beruházáshoz 1,6 millió­val járult hozzá a területfejlesz­tési tanács. A rendelőben meg­oldották az akadálymentesítést, az öregek otthonában ablako­kat, ajtókat cseréltek csakúgy, mint a könyvtárban, ahol az alj­zatot is javították, (mk) DALOSOK VERSENYE. Tize dik alkalommal hirdetett nóta- és népdaléneklési versenyt a Kaposfüredi Művelődési Ház. A J dalosok szombaton az Együd Árpád művelődési házban lép­tek a közönség elé. Harminc­egyen jutottak az esti döntőbe. A nótaverseny kiemelt első he­lyezettje Hegedűs Krisztina mernyeszentmiklósi versenyző lett, első helyen a csurgói Fényi Henrikné és a magyarszéki László Ferencné végzett. A férfi­ak közt megosztott első helyen Perák László és Bogárdi Pál Já­nos végzett. A népdalénekesek között a köröshegyi Bogdán Jó­zsef, az ifjúsági kategóriában a kaposvári Torma Emese, a gye­rekek közt a pécsi Garai Gréta vehetett át első díjat. ŐSZI VIRÁGCSOKOR. Több mint másfél ezer nyugdíjas vett részt szombaton a Nők Kapos­várért Egyesület Őszi virágcso­kor című rendezvényén. A me­gyeszékhely és a környező tele­pülések nyugdíjasait Lamperth Mónika, az egyesület elnöke kö­szöntötte. Az ajándékműsoron a Déryné Vándorszíntársulat a 60-as, 70-es évek népszerű me­lódiáival repítette vissza a néző­ket az ifjúkorba. LASSULT A BETAKARÍTÁS. Az esőzések miatt késnek az őszi mezőgazdasági munkák a somogyi gazdaságokban. Az őszi vetésű növények talaj­előkészítése sok helyen szüne­tel, és lelassult az őszi növé­nyek betakarítása is. Az öt leg­fontosabb szántóföldi növény esetében a készültség összessé­gében 65 százalékos, Somogy­bán mintegy 81 ezer hektáron fejeződtek be a betakarítási munkák. A napraforgó betakarí­tása befejeződött, a kukorica 65 százaléka van már a tárlókban. A szójánál 90, a burgonyánál 95 százalékos ez az arány. A re­mélt cukorrépatermésnek eddig ötödét szedték fel a somogyi gazdaságokban. ÉGETT A NÁDAS. Tegnap Sá­volyra riasztották a megye tűz­oltóit, ahol harminc hektáron égett a nádas. A marcali és a keszthelyi tűzoltók három egy­séggel vonultak a helyszínre. A tűz okait még vizsgálják. Mar­caliban egy megdőlt fa okozott riadalmat a Berzsenyi utcában. A termetes fa gyökerei az esőzé­sektől meglazultak, a fa az út­test felé dőlt, veszélyeztette a forgalmat. A marcali tűzoltók távolították el. TÁRLAT NAGYKANIZSÁN. L. Tóth Judit kaposvári festőmű­vész alkotásait láthatják az ér­deklődők a nagykanizsai Petró | Galériában. Az ünnepélyes kiál­lítás-megnyitón a művész mun­káit a férje, Leitner Sándor, a Kaposvári Egyetem rektorhe­lyettese méltatta. A galéria a vá­ros egyik legszínvonalasabb művészeti központja, s rend­szeresen helyet ad kortárs mű­vészek kiállításának, (va) VASÚTI ZAVAROK. A Somo- gyon áthaladó Dráva és Venezia nemzetközi gyorsvonatokat is érintette az olasz vasutasok hét­végén is folytatódott sztrájkja. A Máv-inform arról tájékoztatta az | utasokat, hogy biztonságosan csak az olasz határig juthatnak el az expresszekkel. Ma várható- j an helyreáll a forgalom. ■ Egy nap a gesztenye jegyében Az érdeklődők megkóstolhatták az iharosberényi sült gesztenyét is FOTÓ: VARGA GYÖRGY A Dunántúl egyik legértékesebb szelídgeszte- nye-termő helye az iharosberényi. A helyiek védjegyet szeretnének szerezni gesztenyéjük­nek, ám az elöregedett szórvány ültetvények fer­tőzöttek, s alig néhány gazda kezeli megfelelően fáit. A hétvégén megrendezett gesztenyekonfe­rencián többek között a megoldásokról esett szó. IHAROSBERÉNY Hagyományteremtő szándékkal rendezett Gesz­tenyenapot a hétvégén Iharosberény. A kulturális programmal, szüreti felvonulással, gasztronómi­ai kiállítással és terménybemutatóval tarkított rendezvényen természetesen a gesztenye kapta a főszerepet. A települést a szelídgesztenye hazája­Szelíd csemege Természetes úton magról és sarjakról szaporodik, de ma már csak oltványokat ültet­nek. A fák több száz évig is élhetnek. Csak savanyú talajon fejlődik megfelelően. Késői virágzása miatt a tavaszi fa­gyok nem károsítják. Díszfaként is ültetik. ként is emlegetik. A szelekció útján kialakult iharosberényi - 2, 29 és 57 nevű fajták kötődnek a vidékhez. 114 gazdának van gesztenyése, mint arról Pécsi László termelő köszöntőjében beszélt. Ezek többsége nem árutermelő ültetvényekben, hanem szórványokban fordul elő. A termelők nagy része nem rendelkezik a szakszerű növény- ápoláshoz szükséges ismeretekkel és pénzzel sem. Az utóbbi évtizedekben ráadásul jelentős állománypusztuláshoz vezetett az endotiás ké­regelhalást okozó gombabetegség. Eke István, az FVM szakembere elmondta: az 1970- es években kezdtek pusztulni a gesztenyefák Zala megyé­ben, s a kór onnan terjedt tovább. A kéregrák­ként is emlegetett betegség során a rákos seb kör- beöleli a fát, így a tápanyagforgalom megszűnik, s az ág elpusztul. Ha az egész fa megfertőződik, halálra van ítélve. A kémiai védekezés nem vezet eredményre, annál inkább a biológiai. A folya­mat megállításához azonban nem elegendő az oltás, hanem le kell vágni a beteg részt és eléget­ni. Fontos, hogy minden tulajdonos gondozza a fáit - hangsúlyozta Eke. A szakszerű növényvé­delemre hívta fel a figyelmet az országos geszte­nye-szaktekintély, Szentiványi Péter is. Ősz Kata­lin, az FVM főtanácsosa az eredetvédelemről szólt, s hogy mi minden kell ahhoz, hogy a ma­kói hagymához hasonló védjegye s neve legyen az iharosberényi gesztenyének. varga andrea A Kisosz ösztönzi a tanulást Siófok Kihelyezett ülést tartott Siófo­kon a Kisosz megyei elnöksé­ge, s a vendéglátósok és keres­kedők szemszögéből értékel­ték a balatoni turisztikai sze­zont. Az a vélemény alakult ki, hogy átlagosan 20-30 száza­lékkal csökkent a forgalom.- Volt vendégváró, aki elérte a ta­valyi szintet, másoknál viszont több mint- a felével visszaesett a forgalom - mondta Kertész Rezső, a Kisosz ügyvezető társelnöke. - Annak ellenére is, hogy sokan ol­csóbb turistamenüt és előfizetéses étkeztetést is kínáltak. A megyei elnökség több tagja is szóvá tette a Balaton vízpótlásának szükséges­ségét. Szorgalmazták a vízi szol­gáltatások bővítését, köztük azt is, hogy szabályozott formában le­hessen használni a Balatonon a motorcsónakot és a jetskit. A Kisosz a szakma képviselőit folyamatosan készíti fel a HACCP minőségbiztosítási rendszerre: ez­zel kapcsolatban az üzlettulajdo­nosoknak most a gazdasági mi­nisztériumnál nyílt pályázati lehe­tőség. Ezt a minőségi feltételeket kiteljesítő munkát a következő évi szezonra be kívánják fejezni. Döntés született arról, hogy ok­tóberben kétnapos európai uniós felkészítést szervez a Kisosz Ka­posváron és Siófokon. Kertész Re­zső elmondta még: a tagoknak ösztönzővé tették a szakképesítés megszerzését; egyéves tagdíjat el­engednek például azoknak, akik elvégzik a boltvezetői és az eladói tanfolyamot. ________czene attila Pé ldát kaptak a turizmusból Háromfa Papp Istvánné háromfai polgár- mester kezdeményezésére rend- | hagyó helyszínen tartotta soros összejövetelét a 3. számú polgár­mestergyűlés. A Rinya mente polgármestereit az innsbrucki kertészházaspár, Joseph Siedler és felesége hívta meg a háromfai horgásztó melletti, vendégfoga­dásra is alkalmas családi ottho­nukba, hogy élő példával bizo­nyítsák a térségben rejlő termé­szeti és turisztikai értékek szak­avatott feltárását és hasznosítha­tóságát. A térség turisztikai fejlesztési | lehetőségeiről, az uniós és régiós források pályázatairól és a pályá­zati módszerekről Frank Dezső, a megyei önkormányzat nemzetkö­zi és turisztikai főosztályvezetője tájékoztatta a polgármestereket. Célszerű a fejlesztési elképzelése­ket jó előre pontos tervekké for­málni, hogy a pályázat benyújtá­sakor minden szükséges hatósági engedély is rendelkezésre álljon. Ezek nélkül ugyanis esély sincs a sikerre. Frank Dezső elmondta: az önkormányzatok által benyújtott pályázatok nagy része formai hi­bákat és alapvető hiányosságokat mutat, amiben évek óta nincs szá­mottevő javulás. A pályázatokhoz szükséges építési engedélyek beszerzéséről, az építészhatóság munkájáról Svégel Gábor műszaki és vagyon­gazdálkodási irodavezető beszélt. A Rinya menti települések csaknem mindegyikén ebben az évben járnak le a DRV Rt kon­cessziós szerződései, amelynek kapcsán a jövőbeli szolgáltató ki­választásának közös előkészíté­sét és a lehetőségek térségi feltá­rását is kezdeményezték a pol- gármesterek._________bíró mária Az Ezüstjuhar biztonságában Lamperth Mónika köszöntötte az otthon első lakóját, Ács Ferencnét FOTÓ: LÁNG Hetes A falak, a lakatok is megvéd­hetik az embert, azonban sok­kal nagyobb biztonságot je­lent a szeretet, a törődés, az emberi szó, amely erősebb minden falnál. Ezt a biztonsá­got remélhetően megtalálják azok, akik most beköltöznek az új Ezüstjuhar Nyugdíjas­házba Hetesen. Ezekkel a szavakkal avatta fel a Hetesen felépült Ezüstjuhar Nyugdíjasházat Lamperth Móni­ka. A belügyminiszter köszöntő­jében kiemelte: ahogy múlnak az évek, a kegyetlenül versengő vi­lágban egyre fontosabb a bizton­ság. Az öreg fát nehéz átültetni, és | nehéz lépés, hogy valaki egy ilyen új életformát válasszon. De akik mégis úgy döntöttek, hogy az Ezüstjuhar lakóiként próbálják megtalálni a biztonságot, remél­hetően jó döntést hoztak. Ádám László, Hetes polgár- mestere úgy vélte: a 90 milliós lé­tesítmény felépítésével hiánypót­ló beruházást sikerült megvalósí­tani. Az otthonba nemcsak a kör­nyező településekről, hanem tá­volabbról is várnak lakókat. Emel­lett a nyugdíjasház munkahelye­ket teremtett, s ez is jelentős ered­mény a településen. Az Ezüstjuhar első lakója Ács Ferencné volt, aki egy hete költö­zött be új otthonába. A 78 éves idős asszonynak népes családja van, két gyermeke, négy unokája és nyolc dédunokája. Am betegsé­ge után állandó gondozásra szo­rul, nem maradhat egyedül. Kö­zös döntés volt, hogy ezt az ott­hont választják. Ács Ferencné sze­rint ez egyáltalán nem megalku­vás, hiszen bár csak néhány napja él a nyugdíjasházban, nagyon jól érzi magát. Azt mondja: új ottho­na kényelmes, minden igényt ki­elégít, s valóban biztonságban ér- zi magát. _____________jakab épít Ta karékos tapsonyi iskola Almaszezon mosoly nélkül (Folytatás az 1. oldalról)- A terméskiesést a csapadékhiány okozta - mondta Máté Sándor. - A szüret kezdetén volt akkora a gyü­mölcs, mint nyár derekán szokott. Szerencsére jött csapadék, így nem csak léalma termett. Mi idén 300 hektáron, 16 termelőből álló szö­vetkezetét alakítottunk és úgy ta­pasztaljuk, így könnyebb az értéke­sítés. Az árak azonban még mindig elmaradnak attól, ami a termelési költségek alapján elvárható lenne. Támogatás azért is kellene, mert a tárolás bérleti és energiaköltségeit előre kell fizetni. Ezt a néhány fo­rintos haszonból nem lehet.- Annyi a gyümölcs, ahogy elő­zetesen számítottuk - mondta Hagyánek László, a Lénia Trade Kft ügyvezető igazgatója. Vése, Nemesvid, Nemesdéd, valamint Kutas és Kozmapuszta térségében 170 hektárt gondoznak. 150-180 mázsás hozammal számoltak, szá­mításaik szerint az idei év sem nyereséges, de három év után elő­ször veszteség sem lesz. Ugyanak­kor az elmúlt évek kiesé­seit már nem pótolhatja az idei magasabb ár, ha nem érkezik kormány­zati segítség is, sokan lesznek kénytelenek fel­hagyni a termeléssel. Fábri Béla, a Nagyba­jom környéki almások tulajdonosa elmondta: nem végeztek még a szürettel. Az alma minősége és mennyisége azonban nem olyan, mint ahogy számították, igaz még ennek ellenére is jobb a helyzet, mint a Nyírségben. A termesztők szerint az is ko­moly gond, hogy a kereskedők nem becsülik meg a hazai termést. Az ipari minőségű magyar almát most 45-50 forintért árulják ugyan­azok a nagyáruházak, ahol kará­csony körül 300 forintba kerül majd az osztrák és a holland alma kilója. Budai Ferencné, a Somogy, Zala és Vas megye na­gyobb termelőit tömörítő szövetkezet elnöke ezért azt mondja, fontos, hogy az uniós csatlakozás előtt rendelet szülessen az im­port- és a hazai áru minő­ség-ellenőrzéséről is. Az egyre növekvő import miatt, nemcsak az or­szágból kimenő, hanem a beérkező gyümölcsöt is ellenőriz­ni kéne. Fontos ugyanis, hogy az al­ma ára megfizethető legyen. Akkor talán újra annyi fogyna, mint egy évtizeddel ezelőtt. Á kilencvenes évek elején ugyanis még, ahogy Európa más országaiban, több mint húsz küót ettek meg a hazai fogyasztók a mosolygós gyümölcs­ből, ma azonban alig 13 kiló jut évente fejenként. fábos erika Tapsony Több mint 16 millió forintot ta­karít meg Tapsony azzal, hogy megszüntette a felső tagozatot. Az önkormányzat azonban csak az iskolán és nem az isko­lásokon spórol. A legtöbb tapsonyi diák a böhö- nyei iskolába jár. Negyvennégyen utaznak reggelente a szomszéd te­lepülésre. Gond volt eddig, hogy a busz ugyan nyolc órára a megálló­ban volt, de onnan a gyerekek nem értek be órakezdésre. A bö- hönyei önkormányzattal és a köz­útkezelővel egyeztetett a település, és úgy döntöttek: közös költségen átmeneti buszmegállót alakítanak ki a böhönyei iskola közelében.- Sajnáljuk, hogy'nincs abban az anyagi helyzetben a település, hogy vállalhassuk a felső tagozat működtetését - mondta Fábos Ist­ván, Tapsony polgármestere. - Ép­pen ezért az önkormányzat erejé­től függően szeretnénk megtenni mindent, ami a diákok kényelmét szolgálja. A faluban az elmúlt héten fizet­ték ki a beiskolázási támogatást. Az általános iskolások családon­ként háromezer forintot kaptak, a középiskolások ötezret, a felsőfo­kon tanulók pedig nyolcezer forin­tot. A faluban most 17 alsós diák tanul. Az első osztály külön cso­portban nyolc diákkal, a másik há­rom alsós osztály pedig összevon­va, kilenc tanulóval kezdte meg a tanévet. Az óvodában harminc gyerek van az idén, így a követke­ző szeptembertől nyolc elsőssel számolnak. Ez azt jelenti, hogy fe­leannyi pénzből helyben egy erős alsó tagozat alakulhat. Eddig ugyanis - a működés érdekében - az állami támogatáson felül 33 millió forintot tett hozzá az önkor­mányzat az iskola költségveté­séhez. fAbos ERIKA

Next

/
Thumbnails
Contents