Somogyi Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 229-254. szám)
2003-10-13 / 239. szám
4. OLDAL MEGYEI KÖRKÉP 2003. OktóberB., Hétfő Hírek NAGYBERKI. Az orvosi rendelőt, a könyvtárat és az öregek otthonát is felújították Nagyberkiben. A napokban befejeződött, összességében 2 millió forintos beruházáshoz 1,6 millióval járult hozzá a területfejlesztési tanács. A rendelőben megoldották az akadálymentesítést, az öregek otthonában ablakokat, ajtókat cseréltek csakúgy, mint a könyvtárban, ahol az aljzatot is javították, (mk) DALOSOK VERSENYE. Tize dik alkalommal hirdetett nóta- és népdaléneklési versenyt a Kaposfüredi Művelődési Ház. A J dalosok szombaton az Együd Árpád művelődési házban léptek a közönség elé. Harmincegyen jutottak az esti döntőbe. A nótaverseny kiemelt első helyezettje Hegedűs Krisztina mernyeszentmiklósi versenyző lett, első helyen a csurgói Fényi Henrikné és a magyarszéki László Ferencné végzett. A férfiak közt megosztott első helyen Perák László és Bogárdi Pál János végzett. A népdalénekesek között a köröshegyi Bogdán József, az ifjúsági kategóriában a kaposvári Torma Emese, a gyerekek közt a pécsi Garai Gréta vehetett át első díjat. ŐSZI VIRÁGCSOKOR. Több mint másfél ezer nyugdíjas vett részt szombaton a Nők Kaposvárért Egyesület Őszi virágcsokor című rendezvényén. A megyeszékhely és a környező települések nyugdíjasait Lamperth Mónika, az egyesület elnöke köszöntötte. Az ajándékműsoron a Déryné Vándorszíntársulat a 60-as, 70-es évek népszerű melódiáival repítette vissza a nézőket az ifjúkorba. LASSULT A BETAKARÍTÁS. Az esőzések miatt késnek az őszi mezőgazdasági munkák a somogyi gazdaságokban. Az őszi vetésű növények talajelőkészítése sok helyen szünetel, és lelassult az őszi növények betakarítása is. Az öt legfontosabb szántóföldi növény esetében a készültség összességében 65 százalékos, Somogybán mintegy 81 ezer hektáron fejeződtek be a betakarítási munkák. A napraforgó betakarítása befejeződött, a kukorica 65 százaléka van már a tárlókban. A szójánál 90, a burgonyánál 95 százalékos ez az arány. A remélt cukorrépatermésnek eddig ötödét szedték fel a somogyi gazdaságokban. ÉGETT A NÁDAS. Tegnap Sávolyra riasztották a megye tűzoltóit, ahol harminc hektáron égett a nádas. A marcali és a keszthelyi tűzoltók három egységgel vonultak a helyszínre. A tűz okait még vizsgálják. Marcaliban egy megdőlt fa okozott riadalmat a Berzsenyi utcában. A termetes fa gyökerei az esőzésektől meglazultak, a fa az úttest felé dőlt, veszélyeztette a forgalmat. A marcali tűzoltók távolították el. TÁRLAT NAGYKANIZSÁN. L. Tóth Judit kaposvári festőművész alkotásait láthatják az érdeklődők a nagykanizsai Petró | Galériában. Az ünnepélyes kiállítás-megnyitón a művész munkáit a férje, Leitner Sándor, a Kaposvári Egyetem rektorhelyettese méltatta. A galéria a város egyik legszínvonalasabb művészeti központja, s rendszeresen helyet ad kortárs művészek kiállításának, (va) VASÚTI ZAVAROK. A Somo- gyon áthaladó Dráva és Venezia nemzetközi gyorsvonatokat is érintette az olasz vasutasok hétvégén is folytatódott sztrájkja. A Máv-inform arról tájékoztatta az | utasokat, hogy biztonságosan csak az olasz határig juthatnak el az expresszekkel. Ma várható- j an helyreáll a forgalom. ■ Egy nap a gesztenye jegyében Az érdeklődők megkóstolhatták az iharosberényi sült gesztenyét is FOTÓ: VARGA GYÖRGY A Dunántúl egyik legértékesebb szelídgeszte- nye-termő helye az iharosberényi. A helyiek védjegyet szeretnének szerezni gesztenyéjüknek, ám az elöregedett szórvány ültetvények fertőzöttek, s alig néhány gazda kezeli megfelelően fáit. A hétvégén megrendezett gesztenyekonferencián többek között a megoldásokról esett szó. IHAROSBERÉNY Hagyományteremtő szándékkal rendezett Gesztenyenapot a hétvégén Iharosberény. A kulturális programmal, szüreti felvonulással, gasztronómiai kiállítással és terménybemutatóval tarkított rendezvényen természetesen a gesztenye kapta a főszerepet. A települést a szelídgesztenye hazájaSzelíd csemege Természetes úton magról és sarjakról szaporodik, de ma már csak oltványokat ültetnek. A fák több száz évig is élhetnek. Csak savanyú talajon fejlődik megfelelően. Késői virágzása miatt a tavaszi fagyok nem károsítják. Díszfaként is ültetik. ként is emlegetik. A szelekció útján kialakult iharosberényi - 2, 29 és 57 nevű fajták kötődnek a vidékhez. 114 gazdának van gesztenyése, mint arról Pécsi László termelő köszöntőjében beszélt. Ezek többsége nem árutermelő ültetvényekben, hanem szórványokban fordul elő. A termelők nagy része nem rendelkezik a szakszerű növény- ápoláshoz szükséges ismeretekkel és pénzzel sem. Az utóbbi évtizedekben ráadásul jelentős állománypusztuláshoz vezetett az endotiás kéregelhalást okozó gombabetegség. Eke István, az FVM szakembere elmondta: az 1970- es években kezdtek pusztulni a gesztenyefák Zala megyében, s a kór onnan terjedt tovább. A kéregrákként is emlegetett betegség során a rákos seb kör- beöleli a fát, így a tápanyagforgalom megszűnik, s az ág elpusztul. Ha az egész fa megfertőződik, halálra van ítélve. A kémiai védekezés nem vezet eredményre, annál inkább a biológiai. A folyamat megállításához azonban nem elegendő az oltás, hanem le kell vágni a beteg részt és elégetni. Fontos, hogy minden tulajdonos gondozza a fáit - hangsúlyozta Eke. A szakszerű növényvédelemre hívta fel a figyelmet az országos gesztenye-szaktekintély, Szentiványi Péter is. Ősz Katalin, az FVM főtanácsosa az eredetvédelemről szólt, s hogy mi minden kell ahhoz, hogy a makói hagymához hasonló védjegye s neve legyen az iharosberényi gesztenyének. varga andrea A Kisosz ösztönzi a tanulást Siófok Kihelyezett ülést tartott Siófokon a Kisosz megyei elnöksége, s a vendéglátósok és kereskedők szemszögéből értékelték a balatoni turisztikai szezont. Az a vélemény alakult ki, hogy átlagosan 20-30 százalékkal csökkent a forgalom.- Volt vendégváró, aki elérte a tavalyi szintet, másoknál viszont több mint- a felével visszaesett a forgalom - mondta Kertész Rezső, a Kisosz ügyvezető társelnöke. - Annak ellenére is, hogy sokan olcsóbb turistamenüt és előfizetéses étkeztetést is kínáltak. A megyei elnökség több tagja is szóvá tette a Balaton vízpótlásának szükségességét. Szorgalmazták a vízi szolgáltatások bővítését, köztük azt is, hogy szabályozott formában lehessen használni a Balatonon a motorcsónakot és a jetskit. A Kisosz a szakma képviselőit folyamatosan készíti fel a HACCP minőségbiztosítási rendszerre: ezzel kapcsolatban az üzlettulajdonosoknak most a gazdasági minisztériumnál nyílt pályázati lehetőség. Ezt a minőségi feltételeket kiteljesítő munkát a következő évi szezonra be kívánják fejezni. Döntés született arról, hogy októberben kétnapos európai uniós felkészítést szervez a Kisosz Kaposváron és Siófokon. Kertész Rezső elmondta még: a tagoknak ösztönzővé tették a szakképesítés megszerzését; egyéves tagdíjat elengednek például azoknak, akik elvégzik a boltvezetői és az eladói tanfolyamot. ________czene attila Pé ldát kaptak a turizmusból Háromfa Papp Istvánné háromfai polgár- mester kezdeményezésére rend- | hagyó helyszínen tartotta soros összejövetelét a 3. számú polgármestergyűlés. A Rinya mente polgármestereit az innsbrucki kertészházaspár, Joseph Siedler és felesége hívta meg a háromfai horgásztó melletti, vendégfogadásra is alkalmas családi otthonukba, hogy élő példával bizonyítsák a térségben rejlő természeti és turisztikai értékek szakavatott feltárását és hasznosíthatóságát. A térség turisztikai fejlesztési | lehetőségeiről, az uniós és régiós források pályázatairól és a pályázati módszerekről Frank Dezső, a megyei önkormányzat nemzetközi és turisztikai főosztályvezetője tájékoztatta a polgármestereket. Célszerű a fejlesztési elképzeléseket jó előre pontos tervekké formálni, hogy a pályázat benyújtásakor minden szükséges hatósági engedély is rendelkezésre álljon. Ezek nélkül ugyanis esély sincs a sikerre. Frank Dezső elmondta: az önkormányzatok által benyújtott pályázatok nagy része formai hibákat és alapvető hiányosságokat mutat, amiben évek óta nincs számottevő javulás. A pályázatokhoz szükséges építési engedélyek beszerzéséről, az építészhatóság munkájáról Svégel Gábor műszaki és vagyongazdálkodási irodavezető beszélt. A Rinya menti települések csaknem mindegyikén ebben az évben járnak le a DRV Rt koncessziós szerződései, amelynek kapcsán a jövőbeli szolgáltató kiválasztásának közös előkészítését és a lehetőségek térségi feltárását is kezdeményezték a pol- gármesterek._________bíró mária Az Ezüstjuhar biztonságában Lamperth Mónika köszöntötte az otthon első lakóját, Ács Ferencnét FOTÓ: LÁNG Hetes A falak, a lakatok is megvédhetik az embert, azonban sokkal nagyobb biztonságot jelent a szeretet, a törődés, az emberi szó, amely erősebb minden falnál. Ezt a biztonságot remélhetően megtalálják azok, akik most beköltöznek az új Ezüstjuhar Nyugdíjasházba Hetesen. Ezekkel a szavakkal avatta fel a Hetesen felépült Ezüstjuhar Nyugdíjasházat Lamperth Mónika. A belügyminiszter köszöntőjében kiemelte: ahogy múlnak az évek, a kegyetlenül versengő világban egyre fontosabb a biztonság. Az öreg fát nehéz átültetni, és | nehéz lépés, hogy valaki egy ilyen új életformát válasszon. De akik mégis úgy döntöttek, hogy az Ezüstjuhar lakóiként próbálják megtalálni a biztonságot, remélhetően jó döntést hoztak. Ádám László, Hetes polgár- mestere úgy vélte: a 90 milliós létesítmény felépítésével hiánypótló beruházást sikerült megvalósítani. Az otthonba nemcsak a környező településekről, hanem távolabbról is várnak lakókat. Emellett a nyugdíjasház munkahelyeket teremtett, s ez is jelentős eredmény a településen. Az Ezüstjuhar első lakója Ács Ferencné volt, aki egy hete költözött be új otthonába. A 78 éves idős asszonynak népes családja van, két gyermeke, négy unokája és nyolc dédunokája. Am betegsége után állandó gondozásra szorul, nem maradhat egyedül. Közös döntés volt, hogy ezt az otthont választják. Ács Ferencné szerint ez egyáltalán nem megalkuvás, hiszen bár csak néhány napja él a nyugdíjasházban, nagyon jól érzi magát. Azt mondja: új otthona kényelmes, minden igényt kielégít, s valóban biztonságban ér- zi magát. _____________jakab épít Ta karékos tapsonyi iskola Almaszezon mosoly nélkül (Folytatás az 1. oldalról)- A terméskiesést a csapadékhiány okozta - mondta Máté Sándor. - A szüret kezdetén volt akkora a gyümölcs, mint nyár derekán szokott. Szerencsére jött csapadék, így nem csak léalma termett. Mi idén 300 hektáron, 16 termelőből álló szövetkezetét alakítottunk és úgy tapasztaljuk, így könnyebb az értékesítés. Az árak azonban még mindig elmaradnak attól, ami a termelési költségek alapján elvárható lenne. Támogatás azért is kellene, mert a tárolás bérleti és energiaköltségeit előre kell fizetni. Ezt a néhány forintos haszonból nem lehet.- Annyi a gyümölcs, ahogy előzetesen számítottuk - mondta Hagyánek László, a Lénia Trade Kft ügyvezető igazgatója. Vése, Nemesvid, Nemesdéd, valamint Kutas és Kozmapuszta térségében 170 hektárt gondoznak. 150-180 mázsás hozammal számoltak, számításaik szerint az idei év sem nyereséges, de három év után először veszteség sem lesz. Ugyanakkor az elmúlt évek kieséseit már nem pótolhatja az idei magasabb ár, ha nem érkezik kormányzati segítség is, sokan lesznek kénytelenek felhagyni a termeléssel. Fábri Béla, a Nagybajom környéki almások tulajdonosa elmondta: nem végeztek még a szürettel. Az alma minősége és mennyisége azonban nem olyan, mint ahogy számították, igaz még ennek ellenére is jobb a helyzet, mint a Nyírségben. A termesztők szerint az is komoly gond, hogy a kereskedők nem becsülik meg a hazai termést. Az ipari minőségű magyar almát most 45-50 forintért árulják ugyanazok a nagyáruházak, ahol karácsony körül 300 forintba kerül majd az osztrák és a holland alma kilója. Budai Ferencné, a Somogy, Zala és Vas megye nagyobb termelőit tömörítő szövetkezet elnöke ezért azt mondja, fontos, hogy az uniós csatlakozás előtt rendelet szülessen az import- és a hazai áru minőség-ellenőrzéséről is. Az egyre növekvő import miatt, nemcsak az országból kimenő, hanem a beérkező gyümölcsöt is ellenőrizni kéne. Fontos ugyanis, hogy az alma ára megfizethető legyen. Akkor talán újra annyi fogyna, mint egy évtizeddel ezelőtt. Á kilencvenes évek elején ugyanis még, ahogy Európa más országaiban, több mint húsz küót ettek meg a hazai fogyasztók a mosolygós gyümölcsből, ma azonban alig 13 kiló jut évente fejenként. fábos erika Tapsony Több mint 16 millió forintot takarít meg Tapsony azzal, hogy megszüntette a felső tagozatot. Az önkormányzat azonban csak az iskolán és nem az iskolásokon spórol. A legtöbb tapsonyi diák a böhö- nyei iskolába jár. Negyvennégyen utaznak reggelente a szomszéd településre. Gond volt eddig, hogy a busz ugyan nyolc órára a megállóban volt, de onnan a gyerekek nem értek be órakezdésre. A bö- hönyei önkormányzattal és a közútkezelővel egyeztetett a település, és úgy döntöttek: közös költségen átmeneti buszmegállót alakítanak ki a böhönyei iskola közelében.- Sajnáljuk, hogy'nincs abban az anyagi helyzetben a település, hogy vállalhassuk a felső tagozat működtetését - mondta Fábos István, Tapsony polgármestere. - Éppen ezért az önkormányzat erejétől függően szeretnénk megtenni mindent, ami a diákok kényelmét szolgálja. A faluban az elmúlt héten fizették ki a beiskolázási támogatást. Az általános iskolások családonként háromezer forintot kaptak, a középiskolások ötezret, a felsőfokon tanulók pedig nyolcezer forintot. A faluban most 17 alsós diák tanul. Az első osztály külön csoportban nyolc diákkal, a másik három alsós osztály pedig összevonva, kilenc tanulóval kezdte meg a tanévet. Az óvodában harminc gyerek van az idén, így a következő szeptembertől nyolc elsőssel számolnak. Ez azt jelenti, hogy feleannyi pénzből helyben egy erős alsó tagozat alakulhat. Eddig ugyanis - a működés érdekében - az állami támogatáson felül 33 millió forintot tett hozzá az önkormányzat az iskola költségvetéséhez. fAbos ERIKA