Somogyi Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 229-254. szám)
2003-10-11 / 238. szám
2003. Október 11., Szombat HÉTVÉGE 13. OLDAL Rongybabák születése A rongybabakészítés a lelket is formálja FOTÓ: LÁNG RÓBERT A méltánytalanul feledésbe merült rongybabakészítés művészetét sajátíthatta el az a tizenöt ügyes kezű nő, aki részt vett Török Emőke továbbképző tanfolyamán. A megyei művelődési központ egyik termében születtek a babák. Fürge ujjak nyomán szaporán surrant a varrótű a finom, természetes kelmében. Az ország különböző településeiről, köztük a fővárosból is Kaposvárra érkezett tanárok és óvónők elmélyül- ten dolgoztak a még csupasz babatesteken. Annyira lekötötte őket az alkotás, hogy az ebédről is megfeledkeztek. S miközben szaporodtak az öltések, beszélgettek egymással. Úgy, mint hajdan a fonóban vagy a kukorica- fosztásnál. Török Emőke, a kaposvári Zichy Mihály Iparművészeti Szakközépiskola tanára tucatnyi hazai és külföldi díj tulajdonosa, jó érzékkel szervezte meg a rongybabakészítő tanfolyamot. A résztvevők 30 órás akkreditált foglalkozásokon elméletben - baba- és viselettörténet - és gyakorlatban is elsajátíthatják a természetes alapanyagból készült, különböző figurák készítésének fortélyait. Az eredmény lélekmelengető. Ahány alkotás, annyi karakter született. Légyen az alvó vagy mosolygós baba, netán bohóc. TörökEmőke már több mint száz kis rongyegyéniséget keltett életre, de még mindig születnek újak. Selymes tapintásukban, szelíd tekintetükben rejlik igazi szépségük. Azok a gyerekek pedig, akikre egy ilyen baba mosolyog, elfeledik a rosszaságot, gonoszságot. VÁRNAI ÁGNES Magasabbról jobbak a kilátásai A NAGYATÁD ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET 2003. október 13-tól betétakciót hirdet! TAKARÉKSZELVÉNY (3 havi lekötés, sávos kamatozás) Éves hozam: 9,37% (EBKM: 9,06) AJÁNLATUNK MÉG: a lakossági és vállalkozói folyószámla vezetés, ehhez kapcsolódó folyószámla hitel és számlabetét kezelés, bankkártya-SMS szolgáltatás, házi bank lehetőségének a biztosítása. Keresse egységeinket, ahol további széleskörű szolgáltatásokkal várjuk Tisztelt Ügyfeleinket. (Nagyatád, Kaposvár, Nagykanizsa, Böhönye, Háromfa Iharosberény, Lábod, Mesztegnyő, Nemesvid, Segesd, Somogyszob, Tapsony) EGYÜTT TOVÁBB JÖVET-MENET Nagyatád és Vidéke Takarékszövetkezet Tánccal formált életek Szomjas György, az 1997-es Gengszteríilmje óta nem szerepelt nagyjátékfilmmel a hazai és külföldi szemléken, s a mozikban. Új alkotása, a Vagabond a budapesti táncházak életébe nyújt bepillantást, ahol az emberek a kultúra teremtőiként, faji és nemzetiségi ellentétek nélkül szórakozhatnak. A korábbi játékfilmjeihez - egyebek közt: Roncsfilm, Kopasz kutya, Könnyű testi sértés - hasonlóan a rendező új filmjében is a népszerű kultúra egyik ágával', a táncházi élettel foglalkozik. A Gengszterfilm nyomasztó, súlyos története után most egy lendületes és fiatalos alkotást készített, amiben a szereplők számára némi reménysugár is felcsillan életük jobbá tételére. A Vagabondot hazánkban először Kaposváron láthatta a nagyközönség, s ennek kapcsán kérdeztük Szomjas György rendezőt.- Miként került kapcsolatba a filmben ábrázolt világgal?- A hetvenes években már a táncmozgalom legelső lépéseinél jelen voltam, s láttam a kite- rebélyesedését is. Elindítóival közel 30 éve közeli barátságban és jó munkakapcsolatban vagyok, s az elmúlt tíz évben több tévéműsort és dokumentumfilmet készítettünk ebben a témakörben.- Önnek van állandó színészgárdája, a Vagabond szereplőinek megformálására mégis amatőröket hívott meg.- A film szerkezete némileg hasonlít a Kopasz kutyáéhoz, amiben ismert rockzenészek játszottak. Azt a környezetet, világot hitelesen magukban hordozzák a karakterek. A Vagabondban a profi zenészek és táncosok közül választottuk ki azokat, akik színészekként is megállják a helyüket. Ők majdnem mind eredeti szereplők és saját magukat alakítják. A zenének ebben is fontos szerep jut, s szorosan kapcsolódik a történethez.- A Roncsfilm a maga nemében egyedülálló alkotás. Sikerült kilépnie ebből a sajátos alkotói világból, netán az új filmjében is kísért valamilyen módon a „ roncsfilmes ” világ?- A roncsvilág továbbra is él és körülvesz bennünket, bár a filmben az csak jelzésszerűen jelenik meg az egyik szereplő történetében. Karesz, az utcagyerek véletlenül csöppen bele egy táncház életébe. Annak légköre, forgataga magával ragadja, barátokra talál és zenészi terveket szövöget. Megpróbál beilleszkedni egy társaságba, egy kultúrába és elindul az úton. A Vagabondban láthatjuk, hogy a városi kis- gengszter-lét és a táncházak világa közt lehetséges az átjárás.- Ön szereti a happy endet?- Szeretném, bár sajnos ezek sokszor elég hamisak. A filmjeimben jó volna eljutni egy Ősszel indái útjára a siker A berlini filmfesztiválon már februárban bemutatott film hazai vetítése anyagi okok és üzleti megfontolás miatt tolódott őszre. A Vagabondot forgalmazó Budapest Film tizenegy kópiát készített -köztük egy angol nyelvűt is-, s ez a mennyiség a magyar filmek esetében ritkaságnak számít. Október 16-ától a játékfilmet a fővárosiak mellett nyolc városi mozi tűzi műsorára és a premier-előadások végén élőzene szórakoztatja majd a látogatókat. Több tízezer nézőre számítanak, s véleményük az, hogy a Vagabond és a hozzá hasonló középkategóriás alkotások a magyar filmgyártásban nagyobb figyelmet érdemelnek. happy endig, de ez általában nem sikerül. A Névjegy: Vagabond ebből a szempontból egy kicsit más, mert a reménysugár felcsillan benne. Úgy tűnik, hogy Karesz zenészi álmai szertefoszlanák, de érezhetjük, hogy később még lehetősége nyílhat a beteljesítésükre.- Mi okozta a forgatás legnagyobb nehézségét, illetve mi tette azt emlékezetessé?- Az általános pénzhiány és a szűkre szabott keretek általában minden hazai filmet sújtanak. Ugyanakkor a jó szervezésnek köszönhetően a forgatás gond nélkül zajlott. Az egyes jelenetek felvételekor arra törekedtünk, hogy a táncjelenetek közönsége tényleges táncházi látogatókból álljon. Szinte pillanatok alatt olyan hangulat alakult ki körülöttünk, amely a próbák és a felvételek korlátozott száma ellenére is biztosította a sikert.- Néhány kivételtől eltekintve a magyar filmek külföldön nem aratnak nagy közönségsikert. Az ön filmjeinek mi a sorsa?- Annak ellenére, hogy már sok fesztiválra eljutottak, sorsuk a legtöbb magyar filmével azonos. A Vagabond az elmúlt fél év során Európában és Amerikában is sokfelé megfordult már és nagyon szépen szerepel. Az, hogy a városi fiatalok mindenféle behatástól függetlenül ilyen kultúrközegben találnak szórakozást, büszkeséggel tölthet el bennünket. Ezt megmutathatjuk a világnak, mert úgy tetszik erre van is kereslet. horváth zsolt Szomjas György filmrendező 1940-ben született Budapesten. A műszaki egyetem építészmérnöki karán végzett, majd felvételt nyert a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakára. 1968-ban kapott rendezői oklevelet. A Balázs Béla Stúdiónak fél évtizeden át vezetőségi tagja volt, a szociológiai filmprogram egyik szellemi atyja. Megalapította és évekig vezette a kőbányai filmstúdiót. A nagyjátékfilmek mellett dokumentumfilmeket és televíziós műsorokat is készít. Ő rendezte többek között a Talpuk alatt lőtyűl a szél (1976), Rossz emberek (1979), Kopasz kutya (1981) Könnyű testi sértés (1983), Roncsfilm (1992) filmeket. „Erős várunk, a nyelv” (Kosztolányi) Sztárok A sztár szó jelentése - a Magyar értelmező kéziszótár és az Ide- [ gén szavak kéziszótára alapján I - a következőképpen határozható meg: 1. Nagyon híres és felkapott személy (színész, énekes, sportoló). 2. Pejoratív (rosszalló) értelemben: Egy közösség túlbecsült, elkapatott tagja. A szó elsődleges jelentése szerint sztár például Jean Gabin, Yves Montand, Jean Paul Belmondo, Edith Piát, Dávid Trezeguet - hogy csak a franciáknál maradjunk. De mondhatunk magyar sztárokat is: Páger Antal, Ruttkai Éva, Gregor József, Puskás Ferenc. A sztár an- | goi szónak egyébként csillag a jelentése. Ma viszont Magyarországon, ha valaki egyszer vagy kétszer valamiképpen megjelenik a tévében, rögtön sztárnak nevezik ki. így aztán kis hazánkban se szeri, se száma a sztár műsorvezetőknek, bemondónőknek, ri- | portereknek; sőt - egyre gyakrabban hallunk sztárügyvédekről, mérnökökről; a többszörös betörőt sem átallják a bulvárlapok sztárnak nevezni... Pedig valójában elég lenne jó, esetleg kiváló ügyvédet, mérnököt, hír- hedett betörőt említeni. De nem, ez kevés. Ennek következ- | tében aztán - elsősorban a magyar kereskedelmi tévékben - | még a megszokottnál is alacso- j nyabb színvonalú, igénytelen, ízléstelen, erkölcs- és lélekromboló, a műveletlen közönséget megcélzó valóság-show-k szereplőit is pillanatok alatt ott találjuk a fentebb említett sztárok között. Micsoda fölháborító és gusztustalan besorolás! A neve említésére sem méltó ilyen alak úgy értékelődik, mint Frank , Sinatra, Claudia Cardinale vagy éppen Soós Imre! Amúgy nem is olyan nehéz megkülönböztetni az igazi sztárt a túlbecsült, felkapott egyéntől. A sztár olyan állócsülag, amely örökké ragyogni fog, amelynek sugárzó fénye soha nem veszik a semmi ködébe. Míg a többiek? Legföljebb pislákoló, ütött-kopott zseblámpával világos nappal céltalanul szaladgáló törpék és semmi mások. Ma Magyarországon már annyi a sztár, amennyi csillag összesen nincs az égen! Hovatovább kis hazánkban ma már a józan gondolkodású, művelt emberek számára egyre inkább kezdenek gyanússá válni mindazok, akiket a fent említett televíziók és bulvárlapok sztárnak kiáltanak ki. Summa summarum, nem szeretnék a Big Brother és a Való Világ sztárjai közétartozni! mihályfalvi László Kétszáz éve, 1803. október 17-én született a Zala megyei Söjtörön Deák Ferenc. „A haza bölcse.” Ez a ma már kissé patetikusan hangzó elnevezés az 1860-as években szinte az egész ország közvéleményének kifejezése volt... Egy rövid megemlékezés keretében természetesen nem térhetünk ki e nagy formátumú egyéniség egész politikai pályájára. Az 1848/49-es szabadságharc leverése utáni évtizedeket követjük nyomon. Ez az a kor, amelynek legmeghatározóbb politikai alakja Deák Ferenc volt. Az 1848-1853 közötti időszak Deák Ferenc számára is - mint annyi más hazafi számára - a magány, a visszahúzódás évei voltak. Többek között elutasította Schmerling igazságügy-miniszter egy jogi vitára invitáló meghívását is. Deák Ferenc neve, mint a „passzív ellenállás” megszemélyesítője, országszerte fogalommá vált. A „passzív ellenállás” a kor hangulatának a legerősebb kifejezője volt. Irodalmunk akkori leg- nagyobbjainál pedig (Arany János, Tompa Mihály, Vörösmarty Mihály) nemcsak nemzetsiratás, a biztatóbb jövő megsejtetése is. 1854-ben Deák Ferenc feladta a vidéki magányát. Pestre költözött, az „Angol Királynő” szállodába. Nemcsak barátainak, szinte az egész közvéleménynek a kívánsága nyilvánult meg ebben. Az „Angol Királynő” rövidesen poliükai elvbarátainak legszélesebb tanácskozóhelye lett. A fő téma csaknem mindig a 48-as törvényekhez való ragaszkodás, az együtt nem működés pohtikája volt. 1860 ősze, Bécs szorult nemzetközi helyzete fordulatot hozott a Habsburgok magyarországi politikájában is. Az Októberi Diploma, Ferenc József „új alkotmánya” engedett az önkényuralmi formákból, a merev központosítási törekvésekből. 1860. december 27-én Ferenc József bécsi kihallgatáson fogadta a „magyar közhangulat” vezetőjét. Deák Ferenc első ízben érezte egy mindkét fél számára megoldható megegyezés (kiegyezés) lehetőségét... Az Októberi Diploma után Deák Ferenc politikai programja, az „arany középút” a hazai politika vezéreszméjévé is vált. Lényege: egyaránt elhárítani az önkényuralmat és 1849 túlzásait. Az 1861-ben megjelent „Februári Pátens” azonban már jelezte az Októberi Diploma korlátozottságát és Bécs taktikázását. A Birodalmi Tanács, az országgyűlések fölé rendelt új szervezet teljesen az udvar irányítása alatt állt... 1861. áprüis 6. fontos dátum hazánk történetében. Az első ország- gyűlés megnyitásának időpontja ez a szabadságharc leverése óta. Deák Ferenc feliratban tájékoztatta az uralkodót a kialakult álláspontról, a nemzet kívánságairól. Bécs azonban, ismét erősnek érezve magát, újra nyílt erőszak útjára lépett... Deák Ferenc válasza a visszavonulás, a törvények passzív védelme volt. Évek teltek el, amíg 1865. április 16-a fordulatot hozott. Ekkor jelent meg híres húsvéti cikke a „Pestí Naplódban. Deák a 48-as törvények fenntartása mellett magáévá tette a Pragmatica Sanctióból fakadó külügy, hadügy, pénzügy közösségét: „Párhuzamosan a magyar alkotmánnyal megfér a közös uralkodó alatt, a közös védelem mellett a Lajtán túli országok teljes alkotmányos szabadsága is.” Eközben Bécs külpolitikai helyzete ismét nehézzé vált. A porosz-osztrák háborúban meggyengülve hajlott a közeledésre. Az 1865 decemberében összehívott országgyűlésen Deák Ferenc Fel- iratí pártja nagy többséggel rendelkezve irányította az eseményeket. 1867. február 17-én került sor a magyar kormány kinevezésére, gróf Andrássy Gyula vezetésével. A kiegyezés megteremtette a dualizmust, az Osztrák-Magyar Monarchia rendszerét. A kiegyezés történelmünk mindmáig egyik legtöbbet vitatott kérdése. De altkor, 1867 sorsdöntő napjaiban a „hogyan tovább” meglátása és megoldása létfontosságú volt... Deák nem vállalt szerepet az új kormányban. Később egyre jobban megundorodott pénzügyekkel machináló pártjától is. „Ördög a ti vezéretek, nem én! - hangoztatta. Az 1870-es évek elején a már csaknem teljesen visszavonuló, betegeskedő államférfi neve politikai szereplés nélkül is fogalommá vált. Puritán egyéniségét, egyenességét, következetességét legnagyobb elvi ellenfele, Kossuth Lajos is elismerte. 1876. január 28-án halt meg. Milliók gyászolták a század egyik legnagyobb politikusát, aki egész életében híressé vált mondása szerint élt: „A hazáért mindent kockáztathatunk, de magát a hazát kockáztatni nem szabad!” DR. SÍPOS CSABA Kétszáz éve született Deák Ferenc
