Somogyi Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 229-254. szám)
2003-10-11 / 238. szám
6. OLDAL A L M A N A C H 2 0 6 2003. Október 11., Szombat SZENNA A KÖZSÉG CÍMERE ívelt oldalú, ékeléssel három részre osztott háromszögű pajzs, aminek az első vörös mezőjében nyolcágú aranycsillag van, a másik vörös mezőben szölőfürt. A harmadik mezőben a zöld halmon vörös tetős templom, a torony csúcsán ezüstgömbbel. A templomfal felső részén két fekete harang, jobb oldalán két félkörives ablak és kapu. A csillag a református vallásra utal, a szőlőfürt a lakosság szorgalmára és mezőgazdasági tevékenységére. A templom és a pajzs alatti dísz a falu európai ismertségét megalapozó néprajzi gyűjtemény és a falumúzeum területén álló régi református templom jelképe. A LAKOSOK SZÁMA 2003-ban 737 1990-ben 651 1962-ben 820 1930-ban 1074 ÜGYFÉLFOGADÁS A polgármesteri hivatal címe: 7477 Szenna, Rákóczi u. 8. Tel.: 82/712-229, 82/484-006, fax: 82/712-230. A szennai önkormányzat körjegyzőségi központ, hétfőn reggel 8-tól 16 óráig, keddtől péntekig 8 és 12 óra között fogadják az ügyeiket intéző lakosokat. Handó János polgármesternek nincs külön fogadóórája, a hivatalban megtalálható. A falugazdász Medveczky Sándor csütörtökön 8-tól 10 óráig várja a gazdákat. A gyermekjóléti szolgálat vezetője, Koletámé Szili Gabriella hétfőn és szerdán 9-től délig kereshető föl. CIVILEK, VEZETŐK A Rozmaring nyugdíjas-egyesület Vezetője Küszler József, a Lázi-dombi kulturális egyesületé Karácsony Tamásné. A polgárőrség parancsnoka Vajda László, a Zselici Tehetséggondozó Közalapítvány kuratóriumának Krénuszné Tóth Erzsébet az elnöke. ORVOSI RENDELÉS A háziorvos, dr. Antony Móré Katalin hétfőtől péntekig 7.30- tól 12 óráig rendel. Semsei Tünde védőnő szerdán 9 és 11 óra között tart tanácsadást. Havonta egyszer nő- és gyermekgyógyászati szakrendelés is van a településen. DÍSZPOLGÁROK A díszpolgári címet először Tildy Zoltán - egykori lelkész, majd köztársasági elnök - és a felesége kapta meg, majd Fekete László, Csepinszky Mária, Z. Soós István és Szabó Edit. A Szenna Polgáraiért kitüntetés egyedüli birtokosa Bierer János, a Szenna Pack Kft vezérigazgatója. MÚLTIDÉZŐ A kisközséghez tartozott 1930- ban Denna és Ótelekpuszta, Kisszenna és Petőerdő cigánytelep. Az I. világháború idején a községből 248 fiatal vonult be katonának, és 47-en haltak meg a harctereken. Özvegyen maradt 22 asszony, és három hadiárvát neveltek. A CIKKEKET SZARKA ÁGNES ÍRTA FOTÓK: LÁNG RÓBERT Az oldal megjelenését az önkormányzat és a Szenna Pack Kft támogatta Korszerű Szenna nevét nemcsak hazánkban ismerik, hanem Európa számos országában is. Köszönhető ez a falumúzeumnak és a község legnagyobb foglalkoztatójának, a Szenna Pack Kft hírének is. Az ismertség azonban nem oldja meg a lakosok gondjait.- Mit remélnek az uniós csatlakozástól?- A mezőgazdaságban szerkezetváltozásra van szükség. Ez a vidék a klasszikus értelemben vett termelésre hosszú távon alkalmatlan - mondta Handó János polgár- mester. - Szenna valamikor állattenyésztő falu volt. A hetvenes-nyolcvanas években még százával legeltek marhák itt, a domboldalon, ma pedig szinte egy sincs. Adottságai folytán ez a vidék kiválóan alkalmas a külterjes állattenyésztésre, akár húsmarhát, akár juhot vagy hírközlést, csatornát akarnak HANDÓ JÁNOS 1940. november 17-én született Patcán. A szennai Zselici Rt-ben volt földügyi ügyintéző, majd 1990-től tiszteletdíjas polgár- mester. Nős, három gyermeke van. Hobbija a méhészkedés. kecskét is lehetne tartani. A másik lehetséges út az erdőtelepítés, de ehhez új támogatási rendszer szükséges. A gyengébben képzett embereknek egész évben tudna munkát adni.- A határainkon túl mennyire ismerik Szenna nevét?- Münchenben építették föl 1982-ben az egyik régi ház mását, ennek is köszönhető az Európa Nostra-díj. Szenna neve egyrészt így lett ismertté, másrészt a legnagyobb foglalkoztató, a Szenna Pack Kft által. Ez a cég szoros kapcsolatban áll Európa számos országával, s a vállalat jó hírével együtt terjesztette a települését is. S nemcsak hírnevet, hanem számos egyéb dolgot is köszönhetünk a kft-nek. Az ön- kormányzatnak és a településnek is a legnagyobb támogatója; falunapi rendezvényeken, a település képének az alakításában, a mintaporták létrehozásában. A millenniumi emlékmű is a cég adományából épült. Ezen feltüntettük a 2000-ben itt élő összes lakos nevét.- Milyen lehetőségeket nyújtanak az uniós pályázatok?- Nagy gondot okoz a pályázat elkészítése, ehhez szakember kell. Szoros a kapcsolatunk a Sapard- irodával, ismerjük a lehetőségeket. Szeretnénk az itt élő emberek életét kényelmesebbé tenni, de azt az élet hozza magával, hogy ehhez tu- dunk-e pályázni vagy sem. Nagyon hiányzik a szennyvízcsatorna. A települést két patak szeli át, a terület mocsaras. Nem lehet rendesen kezelni a szennyvizet, hogy a környezetszennyezésről már ne is beszéljünk. A pályázatot beadtuk, és várunk.- Mik lehetnek a kitörési pontjaik?- Mezőgazdasági, illetve ehhez kapcsolódó vállalkozókat szeret- nénk letelepíteni. ______■ Rec ept Szennából Bocskoros vargánya Egy fej vöröshagyma, egy gerezd fokhagyma, egy zöldpaprika, egy közepes paradicsom, egy cseresznyepaprika, 2 deci tejföl, egy kiló vargánya, esetleg néhány szem galambica, a körethez 3 tojás és fél kiló liszt kell A hozzávalókból pörköltalapanyagot készítünk. A megtisztított gombát fedő nélkül megpároljuk, amikor elfőtte a í levét, beletesszük a tejfölt, és állandó keverés közben összeforraljuk. A lisztből és tojásból elkészítjük a galuska köretet. A marcafánk eredeti receptje így szól: üss egy csuporba két tojást, bele kevés sót, cukrot. Önts hozzá egy meszely tejet, lisztet, hogy palacsintasűrűségű legyen. Akkor tégy zsírt a tepsibe ; egyujjnyi vastagon, s ezt forrald I fel. A tésztát kanalanként rakd belé, és süsd pirosra. ______ ■ Se prűnyélből próbababa Szenna neve összeforrt az Európa Nostra-díjas skanzennel. A kívülálló úgy gondolná, hogy ami népművészeti emlék lehet, az ebben a gyűjteményben föllelhető. Szabó Edit nyugdíjas tanárnőnek és néhány elszánt gyűjtőtársának más a véleménye.- A szennai falumúzeumban nincs szennai ház, ezért annak a berendezését, a falu népviseletét nem volt hol megjeleníteni. Ezért és ennek a szellemében hoztuk létre ezt a gyűjteményt - mondta Szabó Edit. A tanárnő 1956-ban került Szennába, és mint mondta, soha nem érdekelte különösebben a néprajz, de „meglegyintette” a hely szelleme; úgy érezte, hogy a föllelhető, népi értékeket nem hagyhatják az enyészetnek.- Pedagógus voltam, és nyitott szemmel jártam. Láttam, hogy az emberek szabadulni akarnak ezektől a régi tárgyaktól, és nem ismerik értékeiket. Éreztem, ha ezek a tárgyak, munkaeszközök elvesznek, elveszik a múlt fontos része, és szegényebb lesz a jelen, a jövő. Kincsek ezek, még akkor is, ha pénzben nincs kifejezhető, csak eszmei értékük. A nyugdíjasok, az idősek segítettek: hozták a kiállítási anyagot. Évekig csak egy-egy napos kiállítást rendeztünk be, mert nem volt helyünk, ám az idén májusban már berendeztünk egy állandót is, ez a klubszoba a mienk. Szabó Edit és csapata nemcsak gyűjti a múlt emlékeit, hanem irigylésre méltóan leleményes is. Nem akadtak fenn azon, hogy nincs próbababájuk, elkészítették ők maguk. A testhez elég volt egy seprűnyél, az idomokat különböző anyagokkal: vattával, párnával pótolták, a fejet pedig rongyból, a hajat kócból készítették. Bár a falumúzeumban nincs szennai ház, a kapcsolat a két kiállítás között azért élő. ■ Üzenet a kapcsolatokról A hagyományőrző kiállítás másodlagos üzenete az emberi kapcsolatokról szólt. Arról, hogy meg kell becsülni, hallgatni az előttünk járókat, a nagy rohanásban rájuk is kell időt szentelnünk, mert népünk múltjának az ismerete nélkül sivár és sekélyes lesz a jövőnk. Ezt jelképezi a két öreg szüle karján a dédunokával, miközben a háttérben őket figyelik a fiatalok. Táncot, zenét is tanulnak Évekig csak szakkörben tanulták a gyerekek a néptánc alaplépéseit. Négy éve azonban gondolt egy merészet az iskola vezetése; a szülőkkel meg az ön- kormányzattal karöltve létrehozta az alapítványt, s ennek a segítségével az iskolában megkezdték a művészeti képzést.- Nemcsak a néptáncra volt nagy igény, hanem a zenetanulásra is. Az iskolát fenntartó négy önkormányzat támogatásával létrehoztuk a tehetséggondozó alapítványt, s ennek köszönhető a művészeti iskola beindulása - mondta Bénái Tibomé, a Fekete László Általános Iskola igazgatója. Ennek az intézménynek a kebelében tevékenykedik a művészeti iskola. A gyerekek a tanórák után szabadidejükben tanulnak zenét meg táncot. A kis néptáncosok három korcsoportba osztva gyakorolnak, a zenei tanszakon pedig zongorázni, furulyázni és cite- rázni tanulnak.- Az iskola tanulóinak a hetven százaléka részt vesz a művészeti iskola munkájában. A gyerekek nagyon szeretik, s jó kedvvel vesznek részt a próbákon, és boldogok, amikor fellépési lehetőséghez jutnak, bár ebből nincs hiány - mondta az igazgató. - Nemcsak Szennában, hanem a körjegyzőség mind a négy községében várják a gyerekeket falunapokon, karácsony előtt és minden jelesebb évfordulón. Ezenkívül részt veszünk ki-mit-tud?-okon, művészeti szemléken, és a megyei Együd Árpád táncversenyen, valamint a Talentum népzenei versenyen. A citerá- saink kiemelkedő eredményeket érnek el, többször jöttek már haza aranyéremmel. Szenna ad helyet évek óta a regionális daléneklő versenynek is, ahol a helyi művészpalánták ugyancsak remek eredményeket A rajz is a művészeti oktatás része érnek el. A gyerekeket a megyében ismert és elismert művésztanárok képzik, köztük Husi Gyula, Varga Magdolna, Bajzik Éva, a csapat művészeti vezetője pedig Czigány Tamás. Az ő személyük, tudásuk a siker biztosítéka. ■ Lázi-dombi koncertezők- A Varjúdombi mesék és a Lázidomb közelsége adta az ötletet a névválasztáshoz, mikor tavaly ősszel megalakítottuk a kulturális egyesületet - mondta Karácsony Tamásné Bajzik Éva. - Két évvel ezelőtt már próbálkoztunk táncház szervezésével, s az ott elért sikerek, az érdeklődés is ösztönzött bennünket, hogy szerveződjünk |j egyesületté. Néhányan fontosnak tartjuk itt, a ™"™" községben, hogy valamilyen módon fejlesszük a kulturális életet. Színes az idei rendezvénysorozatunk; a havi táncházak mellett volt rendezvényünk a somogyi betyárokról, hamarosan estet szervezünk a palócok tiszteletére, s Pál István dudás lesz a vendégünk; a KARÁCSONY TAMASNE ték és adventi koncert is szerepel. A kulturális egyesület rendezvényei egyre népszerűbbek a faluban, legalább százan rendszeresen részt vesznek a rendezvényeken. Többnyire a családosok jönnek. Az. egyesület nem dúskál a pénzben; a tagdíjból, pályázati 1 pénzekből, az alaptőke kamataiból és az önkor- | mányzat támogatásából tartja fenn magát.- Nemcsak a népi kultúra terjesztését tűztük ki célul; komolyzenei koncertek és szabadidős tevékenység, kiállítások szervezése is szerepel a terveink között. Négy évszak a neve annak a túratervnek, amelyen részt vesznek az egyesület tagjai. Szakemberek segítségével ismerkedünk a terveinkben ír est, betlehemes já- Zselic állat- és növényvüágával. Nyugdíjasok kölcsönben- Már negyedik éve vagyunk, létezünk - mondta Küszler József, a nyugdíjasklub vezetője. - Magunknak valók vagyunk, nem veszünk részt a megyei megmozdulásokon, de jól érezzük magunkat egymás társaságában. Megpróbáljuk a klubtagok életét is egy kicsit színesebbé, kellemesebbé tenni. Ez a mi munkánk, és nem is kevés... Hatvanötén látogatják rendszeresen a szennai nyugdíjasklubot. Adódik a kérdés, hogyan tud egy férfi ennyi különböző egyéniséget, sérülékeny és sértődékeny idős embert összetartani.- Nem könnyű, de nálunk még nem volt sértődés, küépés. Nem visszük túlzásba az együttlétet - mondta. - Télen gyakrabban találkozunk, mert nyáron mindenkinek több a dolga. Legnagyobb sikerük a nagy ünnepek előtti fölkészülésnek van; karácsonykor adventi koszorút készítünk, húsvétra tojást pingálunk, s évente kétszer is kirándulunk. Az idén Esztergomban meg Visegrádon jártunk, s a legidősebb klubtagunk, a 85 éves Kurucz Imre fölmászott a kilátóhoz. A névnapokat pedig évente egyszer ünnepeljük meg, közösen. Akkor van a mindenki névnapja. Bár a nyugdíjas-egyesület tagjai nem vágytak közszereplésre, tavaly mégis megalakították a dalárdát. A művészeti iskola tanulóival együtt lépnek föl. Az iskolások időnként kölcsön kérik a dalárdá- sokat, és olyankor szülte biztos a siker. ■ Kikísérik a házalókat Mióta megalakult a polgárőrség, számottevően visszaesett a lopások száma. A sanda szándékkal érkezőket már az is megfékezi, hogy nem tudják, mikor és melyik területen bukkannak föl a kék- mellényesek. A polgárőrség szervezésében Ádi Endre vállalta az oroszlánrészt. - Két éve alakult a polgárőrség, ma már csak fenn kell tartani a csapatot - mondta. - Több mint harmincán vagyunk, s párosával, négyesével vigyázunk Szenna bel- és külterületére. Hektárban nehéz lenne elmondani, hogy mekkora terület ez, de egy-egy alkalommal a járőrök mintegy 35 kilométert tesznek meg, legtöbbször gyalog. A polgárőrség tevékenysége nyomán nyugodtabbak a lakosok is. A polgárőrök helyettes vezetője szerint mostanában jóval kevesebb a gyanús alak is. - A sorozatos pincefeltörések miatt alakítottuk meg a polgárőrséget, de mióta dolgozunk, számottevően csökkent az üyen bűncselekmények száma. Azt azért nem mondhatom, hogy sikerült teljesen felszámolni, mert nem lehetünk műidig minden pince mellett, de az a tudat, hogy járőrözünk, elég jelentős visszatartó erő. Megszűnt a diófalopás, és a házaló kereskedő- ket is kikísérjük a faluból. ■
