Somogyi Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 229-254. szám)

2003-10-09 / 236. szám

7. OLDAL Szórt rétes Fiatalok, idősek találkahelye Vonzóvá teszik a község arculatát PAMUK Megérkezett az ebéd. Ezúttal Ember Sándornéhoz kopogtatott be ifj. Projcs Lajos Ifj. Projcs Lajos nagyon várja már azt a 9 személyes mikrobuszt, amit az önkormányzat vett a szak­minisztérium 4,5 millió forintos tá­mogatásával, a falugondnoki szövet­ség közreműködésével. A falugond­nok ugyanis egy hete saját autójá­val intézi a lakosok ügyes-bajos dolgait. A régi kocsit megint javíta­ni kell. Novemberre érkezik meg a jármű, ami 6,4 millió forintba ke­rült. Máris tervezgeti, hogy majd hova viszi el a falu idős lakosait, hiszen már arra is gondolhat, me­lyik gyógyfürdőt látogassák meg. Hetedik éve ifj. Projcs Lajos a falu mindenese, de ezért sem sér­tődik meg, ha a község szolgájá­nak nevezzük. Nincs olyan nap ugyanis, hogy ne szaladna száz helyre s ne intézne százféle dol­got, hiszen megrendelője az egész falu. Rendszeresen viszi rendelés­re az időseket, közben kiváltja a gyógyszereiket. Általában a maga pénztárcájából fizet, s előbb- utóbb megadják a tartozást. Volt már, hogy 16 900 forintot hagyott a patikában. Talán nincs is olyan ké­rés, amit ne teljesítene. Bevásárol a boltokban, és hozza, ami kell. Elő­fordult, hogy valaki csak tervez­gette, mit kellene majd beszerez­ni, s aznap már vitte is a falugond­nok. 1996-tól végzi ezt a munkát, ami már a hivatásává vált, mert nagy örömöt jelent számára, ha enyhíti az emberek gondjait. ■ A KÖZSÉG CÍMERE A pólyás címer közepén levő búzakalász a község lakossá­gának a fő foglalkozási ágát, a mezőgazdaságot, a zöld szín pedig a jövőbe vetett hitet jel­képezi. A LAKOSSÁG SZÁMA 2003-ban 296 1 1990-ben 313 1970-ben 485 t 1960-ban 604 1 1930-ban 549 1 ■ 1870-ben 410 * CIVILEK, VEZETŐK Egyetlen civil szervezet tevékeny­kedik a faluban: a Jó Remény Ci­gányegyesület, ennek Lengyel Zoltán Zsoltné az elnöke. ÜGYFÉLFOGADÁS Az önkormányzat címe: 8698 Pamuk, Petőfi Sándor utca 76. Telefon: 85/340-010, 340- 550. A hivatalban kedden 94ől 12-ig és csütörtökön 13-tól 15 óráig van ügyfélfogadás. Gelen­csér József gazdajegyző min­den hétfőn 8-tól 10-ig fogadja az ügyfeleket. ORVOSI RENDELÉS A háziorvos, dr. Farkas Ve­ronika hétfőn és csütörtö­kön 14-től 16 óráig rendel, dr. Gyenis Sándor pedig szerdán 11-től 12 óráig. Elintéz százféle dolgot MISEREND Ungárszky Imre plébános min­den második vasárnap reggel fél 9 órai kezdettel tart misét a katolikus templomban. MÚLTIDÉZŐ A Laskapusztán talált őskori le­letek szerint Pamuk évezredek­kel ezelőtt Is lakott hely volt; fel­tételezhetően idáig ért a Bala­ton. Bronz- és római kori tár­gyak is előkerültek. Először In­ce pápa 1212-15-ből származó levelei említik, majd Albius mes­ter összeírásai a szentmártoni apátság birtokaként; 1428-ban Bamik néven Osztopáni Bálint és fiai tulajdona. Az 1700-as évektől nevezik Pamuknak, s több család birtoka. Az 1896- ban épült, Kaposvár és Fonyód közti vasútvonalon 1919-től van állomása, akkor avatták a kápol­na falán az I. világháborús em­lékművet is. A község 1868-tól 1945-ig Somogyvárhoz tarto­zott. AII. világháború végén a lakosságát kitelepítették, s mire visszatértek, jószáguk és ingó­ságaik is eltűntek. A földosztás­kor 60-an kaptak földet, s még 27 családnak volt birtoka. A tsz 1959-ben alakult, gyapjútermel­tető vállalat létesült, ez később az öreglaki magtermeltetőé lett. 1968-ban épült a sertésfialtató. A községi tanács 1950-ben ala­kult, 1972-től Somogyvárhoz tartozott. 1990-ben alakult az önkormányzat. Az elemi iskolát 1868-ban szervezték meg, 1948-ig 6 osztályos volt. 1962- ben az öreglaki, majd a so- mogyvári iskolához körzetesitet- ték a felső tagozatot. 1976-ban megszűnt az alsó tagozat is. Orvosi rendelő és könyvtár 1954-től van a faluban. ■ A CIKKEKET GALDONYl MAGDOLNA ÍRTA FOTÓIG MÁRTON LÁSZLÓ Az oldal megjelenését az ön- kormányzat támogatta Szerény összeg új könyvekre A könyvtárban 1020 kötet található. Az önkormányzat évente csak szerény ösz- szeget tud az új beszerzé­sekre fordítani, az idén alig 30 ezer forint jutott könyv- vásárlásra. Az olvasók igé­nye természetesen megha­tározza a téka legfrissebb szerzeményeit. Az időseb­bek a krimit és a tudomá­nyos fantasztikus irodalmat kedvelik, a gyerekek a me­séket, ismeretterjesztő kö­teteket kérik. A pamukiak egyik kedvenc írója Lőrincz L. László, a híres scifi-szer- ző, ez derül ki a kölcsön­zött kötetek forgalmából. A könyvtár a község egyetlen olyan találkozóhelye, amit mindenki szí­vesen látogat; itt a gyerekek és az idősebbek is gyakran megfordulnak. A fiatal könyvtáros örömmel fogadja a könyvkölcsönzőket. Áprilistól vezeti a község könyvtárát tiszteletdíjasként Sándor Zoltán, aki amúgy vagyonőrként dolgozik Öregla­kon. Az önkormányzat határozatlan időre kötött megállapodást a fiatalem­berrel. Bár hivatalosan hetente kétszer - hétfőn és csütörtökön - van nyitva a könyvtár, de ahogy a munkája engedi, Sándor Zoltán mindennap kinyitja. Har­minc beiratkozott olvasója van, akik azonban rendszeresen járnak a könyvtár­ba, azok csak tíz-tizenketten vannak. Nyáron a gyerekek gyakrabban bekuk­kantottak, mostanában pedig a házi fel­adatok megírásához kérnek segítséget.- A leghűségesebb olvasók a gyere­kek és az idősek - mondta a könyvtáros, és hozzátette: - Az igazgató nénit na­gyon szerettem, az ő hagyományait sze­retném folytatni - tette hozzá. A falu la­kóihoz hasonlóan ő is nagy tisztelője Torkos Jenőnének, a februárban elhunyt tanítónőnek, aki évtizedekig itt tanított. Igyekszik tehát megszólítani az olvasó­kat és teljesíteni a kívánságaikat. Rend­szeres olvasóként ez neki nem jelent különösebb gondot. S nemcsak a köny­vek csalogatják ide a fiatalokat, hanem az is, hogy a szomszédos klubteremben pingpongozni lehet, és a gyerekek szíve­sen játszanak az asztali jégkoronggal is.- Szeretek itt lenni - mondta a fiatal­ember -, mert a falu közösségi tere a könyvtár. Akik az orvosi rendelésre vár­nak, azok is szívesen bejönnek. Szeret­ném, ha minél többször találkoznának itt az emberek. ■ Megdolgoztak a kenyérért Projcs Józsefné betöltötte a 91. évét. Hat gyermeket nevelt, ki­lenc unokája és hat dédunoká­ja van. Bár egyedül él takaros házában, soha nincs egyedül. Patyolattisztaság és rend van a házban. Az idős asszony a kony­hában üldögél; a lányát, Keszeg Józsefnét kísértük el hozzá - ő gon­dozza, megfőzi az ebédjét. Amikor Projcs Józsefné férje meghalt - en­nek már 11 éve -, néhány hónapig a lányánál lakott, de visszavágyott a sajátjába. Dicséri a lánya főztjét, aki mindennap megkérdezi, mit enne. A tésztafélét nagyon szereti, de a házilag gyúrtakat szívesebben fogyasztja. A főzelékeket viszont nem tartja igazi ételnek, és ma is előnyben részesíti a szalonnát. Ne­künk is megmutatta a szobáját, ami modem berendezésével iga­zán fiatalos lakhely. A színes tévét egy vásárlási akcióban nyerte, és a mikrohullámú sütőt maga kérte a gyerekeitől. Projcs Józsefné 91 éve ellenére nem hagyja el magát, és mint eddigi élete során mindig, ma is sokat ad magára. A lengyeltóti Mohácsi-hegyről költözött be Pamukra jó fél száza­da. Apja sírva fakadt: ne menjenek, mondta, mert nem lesz kenyerük... S büszkén hozzáteszi: mindig volt kenyerük, mert megdolgoztak érte. A földek nagy részét ugyan már ki­osztották, de nekik is jutott küenc hold. Két lóval munkálták meg, és hoztak egy tehenet is. Egész életük­ben földműveléssel foglalkoztak, és a házukat is maguk építették. Bár nem volt a szakmája, a varrógépén sok ruhát megvarrt az urának, a gyerekeknek s magának is. Mindig szeretett Pamukon lakni Projcs Józsefné, de elárulta azt is, hogy még mindig fáj a szíve a Pojcs Józsefné a lányával, Keszeg Józsefnével Mohácsi-hegy után. Fölnéz az úton, ha arra jár, és eszébe jut a két szilvafa, ami ott magasodott. ■ A szórt rétes receptjét ifj. Projcs Lajosnétól kaptuk, gyorsan és egyszerűen elkészíthető. A hoz­závalók: 30 dekagramm liszt, 2 deci porcukor, 10 dekagramm vaj, 50 dekagramm túró, 1 cso­mag vaníliás cukor, 3 deci tej, 2 tojás, egy csomag mazsola vagy 20 dekagramm meggy. A vajat felolvasztjuk, és a felét egy kö­zepes méretű tepsibe öntjük. A lisztet összekeverjük a cukorral, és a felét beletesszük a tepsibe. Erre tesszük a túró felét, és megszórjuk a mazsolával vagy a meggyel. Utána rászórjuk a cu­korrá összekevert liszt másik felét. A tejben kikeverjük a két tojást és a csomag vaníliás cuk­rot, s ezt a maradék vajjal ráönt­jük a tetejére. Közepes hőmér­sékletű sütőben 25-30 perc alatt megsütjük. Kockára vágjuk, és meghintjük porcukorral. ■- Mik az esélyeik közművesítésre ?- A Pogány völgyi kistérségben készült településrendezési terv és környezetvédelmi program, esze­rint 2008-ig kell kiépítenünk a csa­tornát. Az a gond, hogy elöregedett a falu, sok a munkanélküli, így for­rások kellenek. A versenyképessé­get csak hosszú távon, tíz évben gondolkodva tudjuk megteremteni.- Mennyiből gazdálkodnak?- A költségvetésünk 35 millió fo­rint. Sok a szociális segélyen élő, és csak takarékos gazdálkodással tu­dunk előbbre jutni. Régi gyakorlat, hogy 7-8 milhó forintot tartaléko­lunk a pályázati alapokhoz. Éppen ezért csatlakoztunk a somogyvári körjegyzőséghez is.- Mi lehet kitörési pont a község számára?- A falusi turizmus. Ennek a fa­lunak a vonzereje a táj szépsége. Er- dős a vidék és vadban is gazdag. ■ Két számítógépet nyertek Két számítógépet és lézeres nyom­tatót nyert az önkormányzat az In­formatikai Minisztérium pályáza­tán. A gépek már a hivatalban van­nak és remélhetőleg hamarosan a helyükre kerülnek. Az elképzelé­sek szerint egy számítógépet a községi könyvtárba telepítenek, a másikat az önkormányzati hivatal­ban állítják üzembe az egykori jegyzői irodában, amit most újíta­nak föl. A korábbi gépet megkap­ják a háziorvosok; már nagyon várják, hiszen ez megkönnyíti az adminisztrációs munkájukat. Egy másik pályázaton inter­net-hozzáférést is nyert a község, így jövőre a gyerekek már megis­merkedhetnek a világháló kínálta lehetőségekkel is.____________■ Bővítik az orvosi rendelőt A jelenlegi orvosi rendelő nem fe­lel meg a követelményeknek. Az alapvető gond a rendelővel az, hogy a mérete nem felel meg a tör­vényi előírásnak. Jó ide­je tudja ezt az önkor­mányzat, és dolgozik is a megoldáson, hiszen legalább három-négy éve megkezdte az előké­szítését. Most van re­mény arra, hogy az év végére befejezik a kor­szerűsítést. Az önkor­mányzat épületében le­vő egykori lakást alakít­ják át, s már látható, milyen tágas betegvárót és rendelőhelyiséget kapnak az orvosok és a betegek. A szociális helyiségek is megfelel­nek majd a szigorú előírásoknak. Németh Ferenc vállalkozó javá­ban csempézi a helyiségeket, utá­na a belső festés-mázolás követke­zik. Annak idején 1,9 millió forint­tal indították a beruhá­zást, ma legalább 3 mil­lió forintos költségvetés­nél tartanak. Ehhez a je­lentős összeghez 2 mil­lió forintos támogatást nyert a falu a megyei te­rületfejlesztési tanács te­rületi kiegyenlítést célzó alapjából a Pogány völ­gyi kistérségi társulás ja­vaslatára. A háziorvosi rendelő műszereinek a beszerzé­sére jövőre ismét pályázni akar az önkormányzat. Mindezzel az egészségügyi ellátás már az Európai Unióban is megállja a helyét. ■ Pamukon felismerték, hogy csak pályázatokkal tudnak több pénzt bevonni a kisközség fejlesztésébe. Ezért az önkor­mányzat igyekszik megragad­ni minden lehetőséget.- Mit vár az Európai Uniótól?- Mindenki bizakodik, de a véle­mények megoszlanak. Reméljük, itt is érződik majd a hatása - mond­ta Móhr Mihály polgármester. - Szeretnénk csökkenteni a munka- nélküliséget és emelni az életszín­vonalat, ezt saját erőnkön kívül az uniós pályázatokkal látjuk megva­lósíthatónak. Nem várunk csodát, és biztos, hogy sok a tennivalónk.-Mi a falu legnagyobb gondja?- Kis település vagyunk, és a jó pályázatok megírása gondot okoz, pedig csak ezekkel tudunk ver­senyben maradni.- Mivel tud versenyezni Pamuk?- Zsáktelepülés vagyunk, s az infrastruktúrát és az úthálózatot kell javítanunk. Nincs gáz, nincs szennyvízcsatorna. A falusi turiz­musban tudnánk előbbre lépni, és a környezetvédelemre is többet kell fordítania az önkormányzatnak meg a lakosságnak is. Most is tíz közhasznú munkást foglalkozta­tunk, a falu szépítésén dolgoznak.- Van-e terv a zsáktelepülés-jel­leg megszüntetésére?- Két megoldás lehet: Öreglakon át Marcali vagy Bodrogon át Ka­posvár felé nyitni, de erre még nem készítettek tervet. Pénzünk azon­ban nincs, a saját forrás előterem­tése is nagy gondot okoz. Először a belső útjainkat kell rendbe tenni; négy utcánkból háromban nincs szilárd burkolat. Felmértük a költ­ségeit: 20-22 millió forintba kerül. A 2004-es pályázatokhoz igyek­szünk előteremteni a fedezetet. MÓHR MIHÁLY 1953-ban született Nagybajomban, és 1954-től lakik Pamukon. Ebben a községben, illetve Öreglakon járt általános iskolába, majd kitanulta a villanyszerelő-szakmát. A hatvanas évektől részt vesz a helyi közéletben. 1998-tól polgármester. Recept Pamukról ■■■ 2003. Október 9., Csütörtök ________________________________________________________________A L M A N A C H - 14 9

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents