Somogyi Hírlap, 2003. szeptember (14. évfolyam, 203-228. szám)
2003-09-06 / 208. szám
8. OLDAL 2003. SZEPTEMBER 6., SZOMBAT Devizaárfolyamok Cseh korona 7,85 Euró 255,76 Japán jen (100) 199,92 Lengyel zloty 58,01 Svájci frank 166,13 Szlovák korona 6,12 USA-dollár 233,63 Hírek Támogatás Medgyessy Péter kormányfő saját miniszterelnöki keretéből támogatja azoknak a vasi kistelepüléseknek az önkormányzatait, amelyek módosítani kívánják rendezési tervüket, hogy abban megtilthassák községük területén a lignitbányászatot, mti A paprika jövője A hungarikumként számon tartott magyar paprika piaci helyzete az európai uniós csatlakozás után sem változik jelentősen. Nagyobb figyelmet kell fordítani az élelmiszer-ipari termékek biztonságára, mti A gépek bevétele A magyarországi ital- és áruautomaták idei forgalma várhatóan eléri a 30 milliárd forintot, ami mintegy 4 milliárddal több, mint 2002-ben volt. Évente átlagosan 15-20 százalékkal nő Magyarországon az automaták forgalma. 1996-ban még csak 6000 gép üzemelt, ám jelenleg számuk eléri a 30 ezret, mti Kiskereskedelem Az országos kiskereskedelmi üzlethálózat a második negyedévben - az előző negyedévben tapasztalt mérséklődést követően - ismét bővült. A második negyedévben 6400 üzlet kezdte meg működését és 5600 zárt be. mti ■ Európa a fő befektető Fejlődőképes fejlődő országok Az előrejelzések ellenére nem valósult meg a világméretű gazdasági növekedés tavaly. A nemzetközi tőkebefektetésekről készített felmérés szerint 2004-től változhat a helyzet. _____________Budapest ______ A beruházásoknak, a munkahelyteremtésnek és az exportnak meghatározó szerepe van a gazdaság növekedésében - mondta Inotai András, a Világgazdasági Kutatóintézet igazgatója. A világméretű beruházási állomány nyolc százalékkal, az eladás hét százalékkal, a munkahelyteremtés hat százalékkal nőtt 2002-ben a korábbi adatokhoz képest - áll abban a felmérésben, amelyet az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézete és a Magyar ENSZ Társaság közösen végzett. Valamennyi világméretű régió azonban kevesebb működő tőkét tud vonzani, így nem beszélhetünk általános gazdasági növekedésről. Ez nagymértékben annak tulajdonítható, hogy a vállalatok közötti fúziók - amelyek a működő tőke mozgását képezik - visz- szaestek. A középkelet-európai régió kivételt képez a tőkebeáramlások szempontjából, amelyen belül Magyarország is igen mozgékony szektornak számít. A tőke áramlása világszerte tavaly elérte a hatszázmilliárd dollárt. Ez megegyezik az 1998-ban mért adatokkal, de visszaesést jelent az elmúlt három évhez képest. A nemzetközi befektetésekről szóló felmérés megállapításai között szerepel az is, hogy az Európai Unió tőkekivitele 2002-ben először 53 milliárd dollárral megelőzte az Egyesült Államokat. Az EU külföldi tőkeállománya kétszerese az USA-énak. A szakemberek megállapították, hogy a fejlődő országok jelentősége tovább nő. A legnagyobb tőkeimportőr ország 2002-ben Luxemburg után Kína volt. A nemzetközi vállalatok tevékenységének több mint 30 százaléka az ázsiai országban zajlik. Továbbá megindult a fejlődő országok tőkeexportja szomszédos országaik felé. Kínában a GDP 13 százalékát fordították külföldi befektetésekre. A kutatóintézet igazgatója szerint óvatos optimizmussal elmondható, hogy 2004-től elindul a javulás a világ gazdaságában; ez Magyarországot is pozitívan érintené. Az uniós tagság gazdasági következményeivel kapcsolatban azt mondta: részben negatív hatások várhatók. Példaként említette a tőke befogadásával kapcsolatos kedvező szabályozásokat, amelyeket a csatlakozás után szigorítani kell. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a 450 milliós piac ugyanakkor nagy lehetőségeket jelent a magyar termelőknek. A kormány háttérintézményeként működő Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság (1TD) feladata az, hogy Magyarországra vonzza a működő tőkét. A kereskedelemfejlesztéssel foglalkozó társaság piaci tapasztalatai megegyeznek az akadémia elméleti megállapításaival. Lednitzky Péter, az ITD vezérigazgatója szerint átlátható befektetésösztönzési rendszerre van szükség a külföldi tőke vonzása érdekében. Az ország verseny- képességét a gazdasági életben TŐKEIMPORTOK (MILLIÁRD DOLLÁRBAN) 1. Luxemburg 126 2. Kína 53 3. Franciaország 52 3. Németország 38 4. Egyesült Államok 30 5. Hollandia 29 6. Anglia 25 három tényező befolyásolja. A humán infrastruktúra, amelynek alapja, hogy kellő számú szakképzett munkaerő fogadja a külföldről érkező vállalatalapítókat. Fontos, hogy ne csak a diplomás „fehér galléros” szakembereket, hanem a szakmunkásokat is magas színvonalon képezzék. A közúti infrastruktúra pedig komoly fejlesztésekre szorul: Dél-, Délkelet- Magyarország úthálózata elrettenti a befektetők jelentős részét. A vezérigazgató beszélt arról is, hogy a magyarországi tendencia az, hogy a már megtelepedett befektetők bővítik tevékenységüket. Az IBM példáját említve azt mondta: a közhiedelem ellenére az informatikai csúcstechnológiát előállító vállalat magyarországi fiókját nem telepítette át Kínába. Termékeinek gyártását azért szüntette meg, mert nem voltak versenyképesek. Említette, hogy kevés a nemzetközi szolgáltató központ, s egyre több befektetést vár az ázsiai országok részéről. Fontosnak tartja a térségbeli országok közreműködését abban, hogy a középkelet-európai régiót vonzóvá tegyék a nagy befektetők számára. Világszinten a nagyobb régiók versenyeznek, tehát a lengyelekkel, csehekkel egy hajóban vagyunk. nagy vajda zsuzsa Adóügyi kompromisszum Megszületett a megállapodás az adócsökkentés ügyében - jelentette be Medgyessy Péter miniszterelnök, Kovács László, az MSZP és Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke. Jövőre 25 százalékos marad az áfa kulcsa, emelkedik a jövedéki- és a játékadó, kiterjesztik az eva-kört. A költségvetési intézményeknél 40 milliárd forintos megtakarítás várható. A kormányfő szerint ez ellentételezi a személyi jövedelemadó csökkentését. Hozzátette: a megállapodás miatt nem kell módosítani az adótörvényt, és nem emelkedik a költségvetés hiánya. Kuncze Gábor szerint a megállapodás stabilizálja a gazdaságot, és megalapozza a fenn- tartható fejlődést. ■ Az áfa az olvasót sújtja ____________Budapest _____ A magyar lapkiadást a 12 százalékos áfa 15 százalékosra emelése mintegy kétmilliárd forint veszteséggel sújtaná - állapította meg a Magyar Lapkiadók Egyesületének Elnöksége. Állítják, a megemelkedett áfát a lapárakból kigazdálkodni lehetetlen, hiszen az országban eladott lapok összpéldányszáma több éve folyamatosan csökken, egy rendkívüli áremelés az értékesítés további, akár drasztikus csökkenését vonná maga után. Mindez azt jelenti, hogy a lapolvasás újabb tömegek számára válna elérhetetlenné. Az olvasási szokások romlása, a funkcionális analfabétizmus terjedése országos ügy és állami-kormányzati intézkedéseket igényel. A magyar lapkiadói szakma a rendszerváltás óta támogatás nélkül sokszor a sajtót ellenőrzi, a befolyásolni kívánó kormányzati intézkedések ellenére piaci alapokon igyekezett nemcsak üzleti, hanem társadalmi érdekeknek is megfelelni. Mára látható, hogy ez a helyzet tarthatatlan, mert a makrogazdasági körülmények a sajtószakmát méltánytalan etikai és gazdasági helyzetbe hozták. Az áfaszint emelkedésének következtében kialakuló költség- emelkedés a kiadókat megtakarítási intézkedésekre kényszeríti, amelyek között minden bizonynyal szerepet kell kapjon a kiadói, szerkesztői, újságírói létszámok csökkentése. A költségmegszorítási intézkedések lehetetlenné teszik az újságírók munkajogi státusának a kormányzat által is szorgalmazott rendezését. A lapkiadást érintő áfa az Európai Unió legtöbb országában a legkedvezőbb kategóriában szerepel. Az MLE elvárja a kormányzati szervektől, hogy - nyilatkozataiknak megfelelően - a lapkiadói szakma esetében is EU- konform eljárást alkalmazzon, és a jelenlegi 12 százalékos sáv helyett a lapkiadási tevékenységet - a mindezidáig együttesen kezelt könyvkiadással közösen - az 5 százalékos sávba illessze. Az MLE elnökségének meggyőződése, hogy ennek a lépésnek a társadalmi-közéleti előnyei meghaladják a kieső bevételek összegét, és egy ilyen intézkedés előremutató folyamatokat indíthatna el a sajtószakma széles spektrumában. EUROPRESS Azonos munkajogok az Unióban Az Európai Unióban a szociális biztonság területére vonatkozó szabályozás nem harmonizált. Nincsenek kötelező érvényű uniós jogszabályok, melyek előírnák a járulékok mértékét, az ellátások típusát. Az Unió koordinációs rendelettel rendezi az eltérő társadalombiztosítási rendszerek közötti átjárhatóságot - mondta Lengyel Balázs, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár nemzetközi főosztályának vezetője. A rendelet négy alapelvre épül. Ezek: állampolgárságtól függetlenül azonos elbírálás illet meg minden munkavállalót; a különböző országokban szerzett biztosítási idők összeadódnak; az ellátások exportálhatók - tehát egyebek közt a táppénzt, nyugdíjat a másik tagországba költöző munkavállaló után kell küldeni; egy munkavállalóra egyszerre csak egy ország jogrendszere vonatkozik, azé az országé, melyben dolgozik. Ez utóbbi a fő szabály, de ez alól léteznek kivételes esetek, ilyen például a kiküldött munkavállaló helyzete. Az ilyen munkavállaló munkáltatója az anyaországban fizeti a dolgozó utáni járulékokat, de ha a munka- vállaló megbetegszik, akkor a célországban veszi igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat. A csatlakozásunk után az ily módon Magyarországon foglalkoztatott, uniós országból jövő munkavállaló az EU által meghatározott forma- nyomtatvánnyal veheti igénybe az ellátásokat, ám ellátásának költségeit a kinti egészségbiztosító állja. A tapasztalatok szerint az uniós országok munkáltatói visszaéltek a kiküldetés intézményével. Az esetek kivédésére igazolni kell, hogy a kiküldött munkavállaló már korábban is szerződéses viszonyban állt a céggel; a cég valós tevékenységet folytat mindkét országban; és a 12 hónapos kiküldetés után, általános szabályként új kiküldetés csak akkor jöhet létre, ha a dolgozó minimum 50 munkanapot már hazájában dolgozott. Fontos kritérium, hogy a kiküldöttnek minősített munkavállalók nem válthatják egymást ezen a „poszton”. A fent említett fő szabályból következik az, hogy csatlakozásunk pillanatától ha egy magyarországi munkaadó uniós országból jövő munkavállalót alkalmaz, akkor utána a munkaadónak itthon kell járulékot fizetnie. Csatlakozásunkat követően a hazánkban foglalkoztatott uniós állampolgárok itt lesznek biztosítva, és tajszámmal vehetik igénybe az egészségügyi ellátásokat. Az anyaországba visz- szatérve a munkavállaló a kinti egészségbiztosítónál kérheti, hogy összesítsék a magyar jogszerző időket. Ezt a partner egészségbiztosító kérésére az OEP megküldi. Az OEP-hez hasonlóan a munkaügyi központok csúcsszerve, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat is kapcsolatban áll az uniós tagországok társhatóságaival, hiszen az uniós állampolgárnak Magyar- országon munkavállalóként szerzett jogai adott esetben bármely tagországban érvényre kell jussanak. Ez fordítva is igaz. Elengedhetetlen az együttműködés a jogszerző idők összesítése miatt is. A Magyarországon munkát kereső uniós állampolgár az álláskeresés során minden olyan segítséget - például a munkaközvetítés, tanácsadás, álláskeresési ismeretek oktatása - meg kell kapjon a munkaügyi központban, mint amit egyébként a magyar állampolgárok megkapnak. Mindebből kitűnik tehát, hogy az EU-szabályozás igyekszik elhárítani minden lehetséges akadályt a szabad munkaerő-áramlás elől. Ennek ellenére az uniós munkaerő-piaci forgalom viszonylag kicsi, mindössze 2,5-3 százalék - mondta Pirisi Károly, a Foglalkoztatási Hivatal főigazgatója. Az arány számottevő növekedésével az Unió sem számol - tette hozzá. Magyarország szabad munkaerő-áramlást biztosít jövő májustól az EU-ból érkező munkavállalók számára, így a velünk együtt csatlakozó országok, továbbá Liechtenstein, Norvégia és Izland munkavállalói felé is - folytatta Somodi NYUGDÍJRENDSZEREK JELLEMZŐI Istvánná főigazgató-helyettes. A tavaly decemberben lezárult csatlakozási tárgyalások során azonban Magyarország garanciákat kívánt rögzíteni. Ennek eredményeként amennyiben valamely jelenlegi tagállam a csatlakozó országokkal szemben korlátozásokat tart fenn, úgy hazánk bármely új tagállammal szemben (Ciprus és Málta kivételével) védintézkedést alkalmazhat abban az esetben, ha netán valamely szakmában, régióban zavart, foglalkoztatási feszültséget okoz a szabad munkaerő- áramlás. A védintézkedés alkalmazása esetén az általános szabályok szerint válik lehetővé ezen országok állampolgárainak foglalkoztatása. Annak érdekében, hogy az újonnan csatlakozó államokból érkező munkavállalók foglalkoztatásának munkaerőpiacra gyakorolt hatását figyelemmel kísérhessük, Magyarország ezen államok polgárainak foglalkoztatását engedélyhez kötheti. Az adminisztratív teendőkről szólva Somodi Istvánné elmondta: ha a külföldi munkavállalót foglalkoztató munkáltató igazolja azt, hogy a leendő alkalmazottja egy új Tagállam Nők Férfiak Minimális biztosítási idő Ausztria 60 év (fokozatos emelés 2033-ig, 65 évre) 65 év 180 hónap járulékfizetés vagy 180 biztosított hónap az utolsó 360 hónapon belül Belgium 62 év (fokozatos emelés 2009-ig, 65 évre) 65 év Nincs minimumkövetelmény Dánia 65 év (67 év azok esetében, akik 1999. Legalább 3 év helyben lakás 15-65 éves július 1-jéig betöltötték a 60. életévüket) kor között (15-67 éves életkor között, a 60. életév 1999. július 1-jéig történő betöltésekor) Egyesült Királyság 60 év (fokozatos emelés 2010-2020 között, 65 évre) 65 év Legalább 11-12 év járulékfizetés Finnország 65 év 3 év helyben lakás a 16. életév betöltése után Franciaország 60 év Legalább negyedév járulékfizetés Görögország 60 év az 1992. december 31. előtt biztosítottak esetében, ezt követően 65 év 65 év Járulékfizetés legalább 4500 munkanapra Hollandia 65 év Nincs minimumkövetelmény Írország 66 év Legalább 156 heti és legalább évente átlagosan 10 heti járulékfizetés Izland 67 év Legalább 3 év helyben lakás 16-66 éves életkor között Liechtenstein 64 év 1 év biztosításban töltött idő Luxemburg 65 év 120 hónap tényleges biztosítás Németország 65 év 60 hónap biztosítási idő Norvégia 67 év Legalább 3 év helyben lakás 16-66 éves életkor között Olaszország 60 év 65 év 20 év, az új rendszerben (1996. január 1. óta) 5 év járulékfizetés Portugália 65 év 15 év járulékfizetés, évente legalább 120 biztosított nappal Spanyolország 65 év Legalább 15 év járulékfizetés Svédország 65 év A garantált nyugdíjhoz legalább 3 év helyben lakás tagállamból, például Cseh-, Lengyelországból, vagy akár Szlovákiából érkezik, akkor számára a munkaügyi központ mérlegelés nélkül köteles kiadni a munka- vállalási engedélyt. Az engedély alatt itt valójában statisztikai számbavételt értünk, ennek segítségével lesz megfigyelhető számuk, valamint a foglalkoztatásuk munkaerőpiacra gyakorolt hatásának alakulása. • Az említett védintézkedés esetleges bevezetésével viszont a jelenleg érvényes, „valódi” engedélyezési eljárás lépne életbe - fűzte hozzá. A csatlakozás ténye nyugdíj- biztosítási teendők szempontjából nem ró újszerű kötelezettségeket a magyar munkaadókra, az általuk alkalmazott uniós munkavállalóval kapcsolatban ugyanazok a teendőik lesznek, mint a magyar munkavállalókkal kapcsolatban - közölte Pákozdi Ildikó, az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság főosztályvezetője. Miután a nyugdíjpolitika nem közösségi politika, az egyes tagországok gazdasági teljesítményüktől, a népesség korösszetételétől függően alakítják ki saját nyugdíjrendszerüket. Ennélfogva az egyes országokban eltérőek a nyugdíjkorhatárok is. Ez a több tagországban is jogszerző időt szerzett munkavállalók esetében a nemzeti nyugdíjrészek megállapítását bonyolultabbá teszi, miután ugyanis egymás után több alkalommal is eléri az illető a nyugdíjkorhatárt, újra és újra más és más nyugdíjat kell számára megállapítani. Az adatcsere a hatóságok között még lassú, az egy évet is meghaladhatja. Ebből a szempontból tehát vitathatatlanul bonyolult folyamat elé néznek a jelenlegi és az újonnan csatlakozó országok nyugdíj-biztosítási hatóságai. Forrás: Miniszterelnöki Hivatal G A Z D A S Á G I TÜKÖR
