Somogyi Hírlap, 2003. szeptember (14. évfolyam, 203-228. szám)
2003-09-29 / 227. szám
6. OLDAL 2003. Szeptember 29., Hétfő KÖTCSE A KÖZSÉG CÍMERE Álló, háromszögű pajzs zöld mezőjében aranyszegélyű szívpajzs, amit kétoldalt ezüst hársfalevél kísér. A szivpajzs kék mezőjében Luther-rózsa: zöld kely- hű, fehér virág a közepén fekete latin kereszttel ékített vörös szívvel. A szívpajzs fölött leveles nyitott korona, alatta arany szőlőfürt levéllel. A pajzs alatti hármas tagolású, fecskefarok-vég- zödésű, íves ezüstszalagon fekete betűkkel a Kötcse felirat. A Luther-rózsa az evangélikusok jelképe, s központi helye az e vallást gyakorló lakosság többségét jelzi. A hársfalevél a németek szimbóluma, a korona a XIX. század viszonylag nagy számú kis- és középnemességéé, amelynek nagy szerepe volt a falu fejlődésében. A szőlöfürt a jelentős szőlőtermelésre utal. A LAKOSSÁG SZÁMA 2001-ben 535 1990-ben 650 1970-ben 923 1960-ban 1140 1949-ben 1305 1920-ban 1394 1910-ben 1611 1880-ban 1605 1870-ben 1526 FOGADÓÓRÁK A községháza címe: 8627 Kötcse, Kossuth Lajos utca 2. Telefon: 84/367-531, 84/567- 044, e-mail: kotcse@entemet.hu . Hétfőtől csütörtökig reggél 8 és 16 óra között tartanak ügyfélfogadást, pénteken pedig 8-tól 12-ig. Petracsek Béla falugazdász minden hétfőn 9.304ÓI11.30 óráig várja a tanácsot kérő gazdákat. CIVILEK, VEZETŐK A nyugdíjasklubot Fejes Gyuláné és Veszprémi Sándomé vezeti. A Kéteséért közalapítványnak dr. Tefner Zoltán az elnöke, a községi sportegyesületet pedig Geiger Attila vezeti. ORVOSI RENDELES A község háziorvosa, dr. Joó Zsuzsanna hétfőn és csü- i törtökön délelőtt rendel s fogadja a hozzá forduló betegeket. MISEREND Evangélikus istentiszteletet vasárnaponként 9 órai kezdettel tartanak, a reformátusoknak pedig a hónap első és harmadik vasárnapján 14 órakor. A katolikus lakosoknak minden második és negyedik vasárnap 14 órai kezdettel celebrálnak szentmisét. HÍRES KÖTCSEIEK Kötésén született Roboz István, Kossuth imájának szerzője, az első somogyi újság szerkesztője. Ennek a falunak a szülötte Kisfaludy Atala, a XIX. század híres költője. A ma is élők közül mesz- sze földön ismert Csepinszky Mária néprajzkutató és Mihály Gyula helytörténész; itt vett kúriát az utóbbi években többek között Dés László zeneszerző, Antall György, a néhai miniszterelnök fia (a falu valaha az Antall család birtoka volt) és Kalocsay Zsuzsa operettprimadonna. A CIKKEKET FÓNAI IMRE ÉS KESZTHELYI ZOLTÁN ÍRTA FOTÓK: GÁTI KORNÉL Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta Hagyományokra épülő élhető életet Recept Kötcséröl Szájmók (gömböc) Az alapvető szolgáltatásokat biztosítani kell, megőrizve rendezett környezetünket, s élhető életet kell teremteni, a hagyományainkra építve és nem csodára várva - így határozta meg dr. Feledy Gyula kötcsei polgármester falujának az uniós csatlakozást követő feladatait. Kicsinységüket nem szabad szégyellni; a polgármester szerint tudomásul kell venni, hogy Kötcse a közeli Balaton-parti területnek mindig egyfajta Itiszolgálója marad, és éppen ezt a szerepét kell fölerősíteni. - Hagyományainkból a mezőgazdaság, a szőlő- s bortermelés fakad, és nem más; nem ámítjuk magunkat, hogy majd föllendül a turizmus vagy ránk találnak a befektetők - mondta dr. Feledy Gyula. - A munkahelyteremtő beruházásoknak nem felDR. FELEDY GYULA 1945-ben született. Sárospataki diák volt, az állatorvostudományi egyetem elvégzése után Somogybán Balatonszabadiban kapott munkát, később Kötésére került. 1990 óta a falu polgármestere, emellett magánállatorvosként is tevékenykedik. Nős, két gyermeke van. tétlenül Kötcsén, de valahol a régióban kell megtelepedniük, az M7-es folytatása ezt bizonyosan magával hozza. Két jelentősebb borász dolgozik a faluban, sokat várunk az ő tevékenységüktől és hogy a példát mások is követik. Sok türelemre lesz szükség, míg látható jelei lesznek a fejlődésnek, vélekedett a polgármester. Az nagy örömet szerez neki, hogy az utóbbi évtizedben megállt az elvándorlás, a fiatalok ma már helyben maradnak. - Riasztó volt a lakosság számának csökkenése a hatvanas-nyolcvanas évek között - magyarázta. - Másutt egzisztenciát tudtak teremteni a kötcseiek; a szülők többsége taníttatta a gyerekét, s azután a fiatalnak helyben már szűk volt az élettér. A Kötéséről elszármazottak találkozóin tapasztaljuk: a jelentős részük diplomás. Bizakodással tölt el, hogy ma már a fiatalok nem költöznek el, így van remény a népesség növekedésére is. Élhető környezetet kell teremteni és biztosítani az alapvető szolgáltatásokat. Jól érezhetjük magunkat egy ilyen kis településen is, de ehhez nagyon fontos, hogy ne feledjük a hagyományainkat. Igyekeztünk XXI. századi infrastruktúrát teremteni; már csak a szennyvízcsatorna hiányzik, de én még ennél is fontosabbnak tartom, hogy a szomszédos falvakba végre el lehessen jutni. Karád és Somogymeggyes egyaránt 3-4 kilométerre van tőlünk, ám közúton ma nem közelíthetők meg; ez tarthatatlan állapot az uniós csatlakozás küszöbén. Intézményeinket az utóbbi években sorra felújítottuk, már csak a művelődési ház rendbetétele van hátra. Útjainkat portalanítottuk, parkosítottunk több helyen, most tervezzük az első játszóteret. ■ Télen disznóvágásokkor még ma is előszeretettel készítik a kötcseiek ezt a sváb eledelt. (Sauma- genből magyarították szájmókra, vagyis gömböcre.) Tíz kiló sovány sertéshúshoz 25 deka sót, ugyanennyi édes és 5-10 deka csípős fűszerpaprikát tesznek. A húst apró lyukú darálón ledarálják, azután a sóval és paprikával gondosan összegyúrják. Az alaposan megtisztított sertésgyomorba, hólyagba vagy katába - sőt gyakran kacsabegybe - töltik, ügyelve arra, hogy benne a töltelék szorosan, légmentesen legyen. Jó alaposan fölfüstölik, és szellős, hűvös helyen tárolják. A hagyomány szerint csak az őszi szüret idején kezdik fogyasztani, persze, kevesen bírják ki üyen sokáig, húsvétkor elővéve sem akármilyen étek. A kötcseiek szerint a helyi vörösborral fogyasztva igazán kitűnő. ■ Hisznek az olaszrizlingben Van fantázia a szőlőtermelésben, és hiszünk a kötcsei olaszrizlingben - fogalmazta meg a család hitvallását Veszprémi László. A pincészetüket nemrégiben tették alkalmassá vendégfogadásra. A család aprajának-nagyjának egyaránt van feladata a szőlőben. A szakember - meglepő módon - á két fiútestvér édesanyja, Veszprémi Sándomé: szőlész-borász, és mellesleg Kötcse alpolgármestere.- Kéthektárnyit művelünk, s három hektár a legújabb telepítés - mondta Veszprémi László. - Ezt még győzi a család, de éppen a közelmúltban újabb öt hektár telepítésére nyertünk támogatást, így lassan bővítenünk kell a gazdaságot. Átlépünk egy határt: azon túl már munkahelyadó vállalkozás leszünk, s előbb-utóbb a megélhetésünket is kell biztosítsa a szőlő. Most ugyanis még kénytelenek vagyunk emellett kenyérkereső foglalkozás után nézni. Néhány ezer palackot értékesítenek jelenleg a piacon - a kötcsei vendéglős például csak helyben termelt bort forgalmaz -, de szerintük ebben a jövő, különösen az uniós csatlakozás tükrében. Úgy vélik, van a szőlőben fantázia, a kötcsei olasz- rizling jövőjét pedig az uniótól sem féltik.- Amióta alkalmas a pincészetünk borkóstolásra is, egyre többen ránk találnak, s örömünkre mind.több a fiatal - így Veszprémi Sándorné. - Sürgetni ezt nem lehet; türelemre van szükség, hogy ez a fajta turizmus jobban elterjedjen. Hatféle szőlőt termesztenek, két fehéret és négy vöröset, ehhez képest eggyel több fajta bort kínálnak, mert rosét is készítenek. A régi öregek szerint Veszprémiék pincéje a falu egyik legrégebbi épülete; pince és présház volt hajdan is, amit az utódok az eredeti állapotában igyekeztek helyreállítani. A berendezés (székek, asztalok, lámpa, pad) a nagyszülőké volt. ■ Vendégváró pincészetek Veszprémiéken kívül Opperheim József és Fenyvesi Flenrik teremtette még a vendégfogadás feltételeit a páratlan szépségű kötcsei lankákon. Támogatással egyre több új telepítésű szőlőt tudnak művelni, most például negyven hektáron készülnek telepítésre az említett kötcsei gazdák. Váltig hisznek a szőlő- és a borkultúra leendő népszerűségében - abban, hogy ez hozhatja meg a remélt fejlődést. Biogazdaságban adna munkát A főváros forgatagából jött a faluba Farkas László, hogy biogazdálkodással foglalkozzon. Itt találta meg az erre alkalmas területet, s annak a megvásárlásakor rokoni kapcsolatokra is bukkant. Mint mondta, a nulláról indult; nem értett a mező- gazdasághoz, a cége haszongépjármű-alkatrészeket árult, és ezt még most sem adta föl. Ez teremti meg ugyanis az anyagi hátteret céljainak az eléréséhez.- Két éve építgetem már a háromszáz hektáros gazdaságomat. Ennek a területét 550 embertől vásároltam föl - mondta Farkas László. S azt is hozzátette: ez rengeteg idejét és energiáját emésztette föl. - Ennek során fedeztem föl, hogy itt él halottnak hitt nagyné- ném, a község legidősebb lakosa. Azóta tartjuk a kapcsolatot, rendszeresen találkozunk. A gazdaság beindításához 10-12 millió forintért vásárolt új gépeket, s használtakra is csaknem ennyit, 8-10 millió forintot áldozott. A telkek megvásárlása, a gépek beszerzése és a különböző engedélyek, a megfelelő minősítések után fél éve tudta csak megkezdeni a munkát.- Harminc hektáron vetettünk cikóriát, de abból az aszály miatt semmi nem lett; 28 tonna biozabot viszont betakarítottunk, ez a várt átlagos termésnek a fele - mondta Farkas László. - Mintegy 15-20 millió forint a veszteségem, ezért a jövőben meg kell oldani a cikória öntözését is. A nehézségek ellenére sem ment el a kedve. Fejleszti a telepét: terménytároló és gépszín építésére készül. Szeretné beindítani az állattartást, és kialakítana egy méhészetet is. Tervei között szerepel a zöldség és a gyümölcs helybeni feldolFarkas László több helybelit foglalkoztat gozása is. Most három embert foglalkoztat, de ha sikerül valóra váltani az elképzeléseit, jóval több hely- beli talál majd nála megélhetést. ■ Befogadják az idegent- A tisztességes gondolkodás fo- • - Erőt ad a gott meg; a kötcseiek a hagyomá- munkámhoz nyaikból, a neveltetésükből faka- a tudat: ük- dóan befogadják barátként a sok apám, nagyidegent is - mondta Grünberger apám is a Tamás, a művészi csillárok ké- kötcsei utcá- szítője, aki 1996-ban az első ma- kát járta - gyárként kapott feltalálói arany- mondta érmet Brüsszelben a Dohány ut- Grünberger cai zsinagóga lámparendszeré- Tamás. Egye- ért. Kúriát vásárolt Kötcsén, ahol bek között valaha a felmenői éltek. Véletle- egy kicsiny nül talált rá a falura, egyik isme- múzeumot is létesítene Kötcsén rőse szólt neki, hogy a családja és tenne is a kis falvak megmara- szerepel a kötcsei falukönyvben, dása érdekében. Ha máshogyan Először néhány éve egy kerbáj- nem, segítene a színvonalas kul- ton járt a községben (ez az evan- túrának a kis településekre vitelé- gélikusok ünnepe), majd segí- ben; ebben partnere a felesége, tett a 200 éves evangélikus Kalocsay Zsuzsa, az ismert ope- templom újjávarázsolásában, rettprimadonna. A csillárkészítő a Azóta feltöltődni sokszor egy éj- közelmúltban részt vállalt Mádl szakára is hazaugrik (így mond- Ferenc köztársasági elnök rezi- ja ma már, noha a fővárosban denciájának a berendezésében is, él), és reggel megy vissza dől- és nagyon szeretne adni valamit gozni. későn megtalált falujának is. ■ Papra vár a megújult parókia Kifogástalan körülmények között élhet és dolgozhat Haraszti Kálmán, az új evangélikus lelkész, aki októbertől kezdi meg Kötcsén a szolgálatát. A lakosok 14,5 millió forintot fordítottak a parókia átalakítására, s ennek folytán kí- vül-belül megújult a 140 négyzet- méter alapterületű épület.- Csaknem húszmillió forint állt rendelkezésünkre; ez az egyházi ingatlanokért kapott kárpótlásból és pályázati pénzből állt össze - mondta György László presbiter. - Ebből 14,5 millió forintot fordítottunk a papiakra, s ami megmaradt, az a további tevékenységünket segíti. György László arról is beszélt: hajdanában a kötcseiek 90 százaléka evangélikus volt. Akkor ezernél több lakosa volt a falunak, ma a számuk nem éri el a hatszázat sem. Kétszáz tagja van a gyülekezetnek, s közülük százötvenen fizetik rendesen az egyházi adót, az évi kétezer forintot. Németek magyar paprikája A kötcsei ingatlanok hetven százaléka van csak a helybeli lakosok birtokában, a többit jórészt németek vásárolták meg. így él Kurt Henne is a feleségével: németországi látogatásuk jelenti számukra a kirándulást. Stuttgart mellől költöztek ide 1994-ben. Kurt Henne azt mondta: a kellemes környezet és főképpen a friss levegő miatt választották ezt a települést. A ház tatarozása ad állandó munkát, illetve egy kisebb kertet is gondoznak; megtermelik mindazt, amire szükségük van, még a paprikát is. Szeretik a magyaros ételeket, sőt Helga Henne elmondta: sokat el is készítenek a lecsótól a pörköltig. Szívesen fogyasztják a magyar borokat is. - Jó kis pincészetek vannak a környéken, s nagyon finom borokat ta Kurt Henne. Nem érzik magukat magányosnak, mert befogadták őket a kötcseiek, és összejárnak más német családokkal is. ■ Októberre kész lesz az átalakított parókia- Falunk új lelkésze a Zalaistvándiból érkező 70 éves Haraszti Kálmán; két évre nevezte ki Ittzés János püspök - tette hozzá György László. - Korábban a falunak nem volt önálló lelkésze, ezért most nagyon várjuk. ■ A L M A N A C H - 110
