Somogyi Hírlap, 2003. szeptember (14. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-28 / Vasárnap Reggel, 39. szám

2 KORKÉP 2003. SZEPTEMBER 28. A Kondor-ügyirat és más törvénysértések Kondor Katalin tagad, s kéri az átvilágító bírákat, vizsgálják meg az iratokat, ám ő is tudja, hogy csak a lll/lll-ashoz van joguk A rádióelnök állítólagos ügynök­múltjának nyilvánosságra hoza­tala újabb belpolitikai botrányt kavart. Az ellenzéknek és a koa­líciónak kitűnő alkalmat teremt­ve arra, hogy egymást vádolják, most éppen az állambiztonsági szervekkel történt együttműkö­dés okán. A volt titkosszolgálati miniszter pedig arra kíváncsi, lesznek-e az államtitoksértésnek jogi következményei. ■ A Népszava a hét közepén rob­bantotta a bombát: Kondor Kata­lin csaknem egy évtizedig kémel­hárító volt. A közszolgálati rádió elnöke állítólag a 11I/1I-B alosztály­nak dolgozott Vári fedőnéven. Az ellenzéki pártok a kormány és az MSZP újabb arcátlan támadásáról beszélnek, amelynek célja a füg­getlenségét megőrző rádió fel­számolása, az elnök eltávolítása. A kormánypártiak viszont magya­rázatot várnak Kondortól, aki ter­mészetesen tagadja a leírtakat. Azt mondja, a közölt dokumentu­mot most látta először, nem szere­pel rajta az aláírása, ilyet nem is írt alá, és soha nem működött együtt semmilyen főcsoportfőnökséggel. A napilap azonban állítja, doku­mentumai hitelesek, így érdeke­sek lehetnek a további fejlemé­nyek. Az átvilágító bíróktól ugyan nem lehet megtudni majd az igaz­ságot, ők ugyanis csak a III/III-as érintettséget vizsgálják. Gálszécsy András, az Antall- kormány egykori titkosszolgálati minisztere lapunknak azt mond­ta, először is arra kíváncsi, lesz­nek-e a nyilvánosságra hozatal­nak jogi következményei, egy jog­államban ugyanis ez mindenképp elvárható. A lap ugyanis államti­toksértést követett el a publikálás­sal, hiszen törvény rendelkezik arról, hogy az ilyen adatokat, ira­tokat mindenki köteles beszolgál­tatni és csak meghatározott kör­ben és feltételekkel lehet ezeket kutatni. Az egykori politikus mindemellett úgy véli, ez az egész ügy jól jellemzi hazánk közéleti állapotát. A politikai elit szem­benálló tagjai azt próbálják be­bizonyítani egymásról, hogy a túloldalon állók egytől egyig tol­vajok, csirkefogók, de legalábbis hülyék. Ez pedig kedvez a szélső­jobb- és szélsőbaloldali pártok­nak, amelyek egyszerű igazságok­kal operálnak, s ha viszont ők ha­talomra kerülnének, abból súlyos bajok származnának az országra nézve. Gálszécsy állítja, az lenne a helyes, ha Kondor élne a véde­kezés lehetőségével. így felhatal­mazhatná az illetékes szerveket arra, hogy hozzák nyilvánosságra a rá vonatkozó adatokat. Ha ugyanis ezt nem teszi meg, akkor joggal lehetne feltételezni, hogy csak magyarázkodik. Mécs Imre úgy fogalmazott, ez az eset is rávilágít arra, hogy a rendszerváltás után 13 évvel végre valóban meg kellene ismerni a múltat. A szabad demokrata kép­viselő azt mondta, pártja állás­pontja változatlan, s már 1990- ben nyilvánosságra hozatta volna az egész III-as ügyosztály adatait, de ezt az első ciklusban az MDF- vezette kormánytöbbség hiúsítot­ta meg, mert akkor kiderült volna, hogy náluk több ügynök volt. Az­óta számos fordulat történt az ügyben, legutóbb tavaly a koalíci­ós partnerük, a szocialisták - fel­rúgva az erről kötött korábbi meg­állapodást - akadályozták ezt meg. Az SZDSZ politikusa azt mondta, még mindig nem lenne késő megváltoztatni a szabályo­zást, hiszen csak így lehetne meg­teremteni a közélet tisztaságát, s megakadályozni a vezető beosz­tásban lévők zsarolhatóságát. Mécs biztos abban, hogy még sok embernek a birtokában vannak olyan kompromittáló iratok, ame­lyeket majd egy jól megválasztott pillanatban becsempésznek vala­melyik újság levélszekrényébe, így Pokorni apuka, Medgyessy Pé­ter, s Kondor Katalin után más is­mert nevek is címoldalra és pel­lengérre kerülhetnek. Másrészt arra is jó lenne a múlt tisztázása, hogy mindenki megismerje, hogy működött a slampos diktatúra. Vásárhelyi Mária szerint, ha igazak a Népszava állításai, akkor nagyon helyes, hogy megírta. Még akkor is, ha törvényt is sértett. A médiaszociológus lapunknak azt mondta, rossz az a jogszabály, amely megakadályozza a diktatú­ra szennyesének kiteregetését. Vá­sárhelyi úgy véli, abszurd helyzet az, hogy az előző rendszer kiszol­gálóit törvény védi. Amennyiben bebizonyosodnak a Kondor elleni vádak, akkor teljesen egyértelmű, a rádió elnöke azért lehet ilyen el­vetemült a médiában, mert önma­gát gyűlöli a legjobban. HÍREK Támadás egy zsidó telep ellen : ■ JERUZSÁLEM: A palesztin vezetést is felelőssé tette Izrael a ciszjordániai zsidó telep elleni pénteki me­rényletért. Egy palesztin osont be egy házba, ahol ép­pen a zsidó újévet ünnepelték. Becsengetett, majd le­lőtte azt a férfit, aki ajtót nyitott. Agyonlőtt egy két hónapos kislányt is, és megsebesített két másik em­bert, mielőtt őt is lelőtték. A hét végére, a zsidó újév ünnepére az izraeli hadsereg lezárta a palesztin terü­leteket. Az Iszlám Dzsihád egyik aktivistája meghalt egy tegnapi robbanásban a Gáza-övezetben. Megöltek százötven szélsőségest ■ ALGÍR: Százötven iszlám szélsőséges fegyverest öl­tek meg az algériai kormányerők az elmúlt két hét­ben folytatott tisztogató műveletekben. Az áldozatok az Ima és Harc Szalafista Csoport nevű kicsiny, radi­kális iszlám szervezet tagjai voltak. A szénné égett holttesteket barlangokban találták meg, miután a kor­mányerők hevesen bombázták a térséget. 35 halott az iraki robbanásban ■ WASHINGTON - BAGDAD: Újabb 15 ezer katonának kell hamarosan Irakba utaznia. Négy iraki polgári személyt lelőttek amerikai katonák Fállúdzsában, amelynek lakossága jelentős részben hű maradt Szaddám Huszeinhez. Az al-Kaida nemzetközi ter­rorszervezet 19 tagját is fogságban tartják a koalíciós I erők. Több páncéltörő rakétát lőttek ki tegnap hajnal- bán egy bagdadi szállodára. Levegőbe repült egy rob­banóanyag- és lőszerraktár, és a robbanás következ­tében 35 iraki életét vesztette. Háborúellenes tüntetés Londonban ■ LONDON: Az iraki háború befejezése óta először ren­deztek tömeges megmozdulást tegnap a brit főváros­ban a háborúellenes szervezetek; a több tízezres de­monstrációt a szervezők a kormányzó Munkáspárt | most kezdődő éves kongresszusa elé időzítették. A j Hyde Parktól a Trafalgar térig tartó békemenetet ugyanazok a csoportok rendezték, amelyek február 15-én minden idők legnagyobb nagy-britanniai béke­tüntetését szervezték Londonban 1,5-2 millió részt­vevővel. A szombati felvonulás fő követelése a brit | hadsereg visszahívása Irakból. Európa más váro­saiban is tartottak ehhez hasonló demonstrációkat. Lindh-gyilkosság: van indíték ■ STOCKHOLM: Az Anna Lindh svéd külügyminiszter meggyilkolásával alaposon gyanúsítható szerb nem­zetiségű svéd fiatalember azért haragudott a politikus asszonyra, mert az helyeselte Jugoszlávia NATO- bombázását - írta tegnap az Aftonbladet című stock­holmi újság az első számú gyanúsított barátjára hivatkozva. Az illető tagadja bűnösségét. Európa az EU-bővítés előestéjén ■ BUDAPEST: Orbán Viktor szerint konszenzust kell teremteni abban, hogy Európának mindig demok­ratikus, keresztény elveken nyugvó kontinensnek kell lennie. A Fidesz elnöke ezt az Európai Kolping Szövetség „Európa az EU-bővítés előestéjén” című rendezvényén jelentette ki. Hans-Gert Pöttering, az Európai Néppárt elnöke elmondta, az európai alkotmány tervezetében az európai humanizmus, kultúra fontos utalásai szerepelnek, de pártja ra­gaszkodik ahhoz, hogy „kifejezetten a keresztény­ségről is szó essen az alkotmányban”. MSZP: sikeres a kormány ■ Az MSZP országos választmánya szerint sikeres másfél évet tud­hat maga mögött az MSZP-SZDSZ kormány - közölte Jánosi György, a testület tegnapi budapesti ülését követő sajtótájékoztatón. Az ov el­nöke rámutatott: a választmány elvárja, hogy a kabinet tovább halad­jon a meghatározott program mentén. Megítélésük szerint a Fidesz még mindig nem mondott le a hatalom azonnali, „radikális” vissza­szerzéséről és ennek érdekében minden politikai eszközt képesek bevetni. Jánosi szerint azonnali, határozott, világos és egyértelmű válaszokat kell adni azokra a Fidesz botránypolitizálása és hisztéria- keltése miatt keletkező ügyekre, amelyek árnyékot vethetnek a párt­ra. A pártelnök szerint 2006-ban a párt hitelét a kormány addigi tevé­kenysége fogja meghatározni. Kovács László elmondta, súlyos kriti­kával illették egyes minisztériumok kommunikációját, amely sokat ártott a kormány és a párt népszerűségének. Bírál a Polgári Gondola ■ A koncepció nélküli gazdaságpolitikának nincs jövője, s még kevés­bé a száznapos programoknak, egy országnak öt-hat évre előre kell tud­nia, mit akar - mondta Bőd Péter Ákos tegnap a Magyar Polgári Együtt­működés Egyesület Polgári Gondola elnevezésű hajókirándulásán. Martonyi János volt külügyminiszter szerint veszélyben van az 1989-től kialakult demokrácia. Az elfogadhatatlan törekvések közé sorolta a kor­mánypártok támadásait független intézmények, azok vezetői ellen. ■ Camp Dávid: George W. Bush amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök teg­nap, kétnapos tárgyalásaik végén a két ország kölcsönös viszonyát szilárdnak és jónak mondották. Bush nagyszerű párbeszédről beszélt, Putyin pedig na­gyon hasznos, jó találkozóról. Bush kiemelte a két államfő kapcsolatának bi­zalmas jellegét, és kijelentette közös sajtóértekezletükön: „Putyin elnök im­ponál nekem, kedvelem őt.” Az orosz és az amerikai elnök feltételezett atom­fegyverprogramjuk feladására szólította fel Iránt és Észak-Koreát. A két állam­fő - az iraki háborúval kapcsolatos nézeteltéréseik dacára - egybehangzóan úgy nyilatkozott, bíznak egy szabad és demokratikus Irak felépítésében. Putyin egy új ENSZ-határozat tartalmától tette függővé Oroszország hozzájáru­lását az újjáépítéshez. Az elmaradt ígéretek ellenére Bush úgy nyilatkozott, nem csalódott. Az amerikai elnök reményét fejezte ki, politikai megoldást ta­lálnak Csecsenföldön, és megszűnnek a terrortámadások a térségben. Megemlékezés Recsken ■ A recski kényszermunkatábor felszámolásának 50. évfordulója alkalmából megemlékezést tartott a Recski Szövetség tegnap az egy­kori tábor helyén. „Ami ötven esztendeje a világtól távol, a recski er­dő mélyén történt, az a szabadságuktól megfosztottak kínjain keresz­tül egy nemzetet alázott meg” - fogalmazott a köztársasági elnök az ünnepségen felolvasott, a megemlékezőkhöz írt levelében. „A recski rabok áldozata nem volt hiábavaló, mert hozzájárult az elsöprő erejű 1956-os forradalom és szabadságharc kitöréséhez” - mondta az egy­kori rabokat, politikai meghurcoltakat tömörítő Recski Szövetség el­nöke, Zimányi Tibor. A táborban 1950 és 1953 között 1300-an rabos­kodtak, s Sztálin halálát követően Nagy Imre szüntette meg. MDF: pártszakadás, földindulás Az MDF országos választmánya teg­nap megint a szőnyeg alá söpörte a problémákat. Nem foglalkozott az Antall József Alapítvány kurató­riumának személyi összetételével, holott ebben a kérdésben a héten megint összecsaptak az indulatok. ■ Lassan az a helyzet az MDF-ben, hogy akármilyen fontos kérdést kell a politikusoknak megtárgyalniuk, a két szemben álló fél egymásnak esik. A héten az Antall József Alapítvány kuratóriumának személyi össze­tétele okozta az újabb konfliktust. A parlamen­ti frakció ugyanis csak­nem kivétel nélkül olyan embereket delegált a testületbe, akik a belső ellenzékhez, azaz Lezsák Sándorékhoz tartoz­nak, s a névsort az országos elnök­ség később jóvá is hagyta. Emiatt sokan úgy vélik, Dávid Ibolya elnök pozíciója tovább gyengült. Az új kuratórium összetétele nem tetszik az egykori miniszterelnök családjának sem, ők azt szeretnék, ha a különböző irányzatokat képvi­selők aránya egyensúlyban lenne. Antall Péter - a néhai miniszterelnök fia - lapunknak elmondta, eredetileg pénteken vagy szombaton döntött volna a család, milyen álláspontot képvisel a kuratóriummal kapcso­latban, ám a kérdést elnapolták. Szerették volna megvárni, mit szól mindehhez az ov. De semmit nem szólt. Mint Csáky András, az ov elnöke a VR-nek ki­jelentette, a testület nem foglalkozott a kuratórium személyi kérdéseivel. Egyéb­ként is - állítja -, ez az ügy „túl van dimenzionál­va”, s nem igaz, hogy konfliktust okozott volna. Egyszerűen csak arról van szó, véli, hogy egy adott ügyet néhányan el­térően ítélnek meg. Csáky megfogalmazása nem egyedi a pártban. Ha névvel nyilatko­zik egy MDF-es politikus, legfeljebb addig megy el, hogy elismeri, van­nak nézeteltérések, viszont a két tábor lassan állandósuló küzdelmét tagadja, a pártszakadás veszélyét pedig mindegyikük kizártnak tartja. Név nélkül nyilatkozva azonban sokkal sötétebben látják a jövőt. A pártellenzék előtt két út áll. Az egyik: még hónapokkal az európai választás előtt megpróbál valahogy megszabadulni Dávid Ibolyától, s akkor meg lehetne kötni a választási megállapodást a Fidesszel. így egy­két fórumos biztosan bérletet vált­hatna brüsszeli repülőgépre. Ebben az esetben azonban fennáll a párt- szakadás veszélye, hiszen az elnök asszony és csapata is meglehetősen erős. A másik megoldás az lenne, hogy megvárják a választás eredmé­nyét. Miután ugyanis - ezt jelzik a közvélemény-kutatási adatok is - szinte biztos, hogy az MDF nem éri el az ötszázalékos küszöböt, a súlyos kudarcért egyértelműen a pártelnök, leendő listavezetőnek kell majd vál­lalnia a felelősséget. így, anélkül, hogy nyílt harcot kellen indítani, gyakorlatilag Lezsák Sándorék ölébe hullana a hatalom. Ekkor Dávidéktól megszabadulva könnyen léphetné­nek valamilyen szövetségre a Fidesz- szel, és ez sokuknak a politikai túl­élést jelenthetné a 2006-os magyar; országi választások utánra.

Next

/
Thumbnails
Contents