Somogyi Hírlap, 2003. szeptember (14. évfolyam, 203-228. szám)
2003-09-24 / 223. szám
2003. Szeptember 24., Szerda 7. OLDAL _________Recept_________ Ola szos báránytál Nagy Gyula birkatenyésztő olaszos bárányához 80 deka csontos bárány; 2 evőkanál olaj, 2 deka vaj, 1 fej vöröshagyma, 1 gerezd fokhagyma, fél kiskanál friss vagy feleannyi szárított bazsalikom és rozmaring, fél mok- káskanálnyi őrölt bors, 3-4 paradicsom, só és ételízesítő por kell. A húst a csonttal együtt nagyobb kockákra vágjuk, és az olaj, a vaj keverékében megpirítjuk, közben a megtisztított, fölaprított hagymát és a zúzott fokhagymát hozzáadjuk. A bazsalikommal, a paradicsomokkal, a sóval, a morzsolt kakukkfűvel ízesítjük. A babérlevelet, a borsot, majd az ételízesítőt is beleszórjuk. Felöntjük két és fél deci vízzel, és lefedve kis lángon 45-55 perc alatt puhára pároljuk. Köretnek főtt burgonya és párolt zöldbab illik hozzá. ■ Kertvárosa lehet a megyeszékhelynek Őrei neve összeforrt az aratófesztivállal. A városból kiköltözők azonban nem a hírnév miatt választják lakóhelyül a kis települést, hanem Kaposvár közelsége, a csend, a jó közlekedés, valamint a kedvezményes árú lakótelkek miatt.- Nagyon nehéz lesz talpon maradnunk a csatlakozás után - mondta Szlávik József polgármester. - A nyugati élet és gazdasági ritmus felvételére nem biztos, hogy alkalmas a község lakossága.- Mi változhat Órában az uniós csatlakozással?- A fiataloknak tíz év múlva lényegesen jobb lesz, de csak azoknak, akik időben felismerik az újdonságokat, és gyakorlattá teszik. Csak azok felelnek meg az igényeknek, akiknek a munkája gyors, pontos és megbízható, s képesek önálló alkotásra is. Vége annak az időnek, amikor fogják az ember kezét és irányítják, hogy merre menjen. Önállóan kell mindenkinek megtalálnia a boldogulást.- Mennyire tudják kihasználni az uniós pályázati lehetőségeket?- Külön szaktudás kell ezeknek a megírásához, de jó pályázat esetén sem biztos a támogatás elnyerése. Mindenkinek a maga elképzelése a legfontosabb. Létrehoztuk az igali kistérséget. Itt gyakorlat, hogy egy település javára lemondunk bizonyos pénzről, máskor ők teszik ezt, ha nekünk lesz nagyobb szükségünk az önerő kiegészítésére.- Mit jelent Kaposvár közelsége?- Közel vagyunk a megyeszékhelyhez; ez mindenképpen előny a munkahely és az iskolába járás szempontjából is. Orciban nincs olyan fiatal, aki ne szerezne valamilyen iskolai bizonyítványt. Kaposvárról pedig egyre többen költöznek ki. Öt olyan új család is laSZLÁVIK JÓZSEF 1942. január 27- én született Orciban. A kaposvári húskombinát élőállat-exportőre volt, majd 19904ŐI tiszteletdíjas polgármester. Nős, két gyermeke van. A kikapcsolódást neki a kertészkedés jelenti. kik itt, ahol valaki már doktorált. A falusi életet még nem szokták meg, de az értelmiség kiköltözése meg- pezsdítheti a község életét. Ránk is erősen hat Kaposvár fejlődése; Őrei a kertvárosa lehet.- Milyen itt az infrastruktúra?- A rendezési tervünkben ipari parkokat jelöltünk ki, és kedvezményes áron lakótelkeket adunk. Víz, villany, gáz, telefon van, s 1998 óta küzdünk a szennyvízcsatornáért. Reméljük, hogy ebben a ciklusban elkészül ez is.- Mik a kitörési pontjaik?- Sokat tűnődtem ezen. Sokan bíznak a turizmus fejlődésében, de nálunk nincs látnivaló. Azért, hogy egy jót egyen, ide nem jön turista. Abban bíztunk, hogy egy vállalkozó víztározót alakít ki, de a Deseda sincs eléggé kihasználva. Talán Répáspuszta közelségével élve beindíthatnánk a lovas turizmust, de hát pénz nélkül ez sem megy. ■ Birka béget az udvaron A mai harmincasoktól Nagy Gyula semmiben sem különbözik. Ránézésre senki nem mondaná meg, hogy elismert juhtenyésztő, hiszen sehol egy pörge kalap vagy nagy bajusz, s nem lengi körül a birkák jellegzetes illata.- Az országban négy tenyésztő foglalkozik ezzel a francia juhfajtával, amivel mi. A háztájiban 1996-ban kezdtünk foglalkozni a juhokkal, azelőtt pedig a téeszben dolgoztam - mondta. - Már kezdetben a húsfajtát választottuk, holland állomány volt, s azt cseréltük l&ürí£4,fcancia.faitára. •A- ■•'közelmúltban ^lezajlott szentlőrinci gazdanapok is bizonyítják, hogy jól döntöttek, hiszen. ioneais-kiálljtási nagydíjjal tértek haza. Ilyenkor ugyanis a szépségen kívül a szülők teljesítményét és a testtömeg-gyarapodást is pontozzák.- Tenyészállatokat értékesítünk, s ehhez elengedhetetlen, hogy az ember részt vegyen a kiállításokon. Most még nem túl nagy az állomány, hiszen valamivel több, mint hatvan birka béget az udvaron, de nincs okunk panaszra. Hazánkban az Alföldön elterjedtebb a birka húsának a fogyasztása. Nagy Gyula szerint ennek az is oka, hogy a háziasszonyok mindössze a birkapörköltet és a báránysültet ismerik. Pedig a hús felhasználásának sokféle módja van. Példa erre a francia konyha, ahol akár mindennap más módon készítik el a birkahúst. ■ Népünnepély az aratófesztivál A krónikás szíve sem a régi Baracsi Lajos hajdan Horváth Imre taszári plébánostól kapott egy írást a plébánia történetéről. Ez indított arra, hogy mélyebben is kutakodjon Őrei történetében. - Ezt a munkát egészítettem ki az ismereteimmel. 1921-ben születtem, és több mint 80 év történését éltem át itt, kivéve a háborút, s mikor államköltségen a Kaukázusban „üdültem”. Ma nyugdíjasként nem jutnék el oda. Világot láttam, ha nem is a magam akaratából; jutalmul reumát kaptam, és a szívem sem a régi. Már a nagyapám is itt született, és ilyen ma már csak magam vagyok, mert lassan kihal ez a nemzedék. Baracsi Lajos szerint a község lakossága is átalakult, s a kihalástól csak az mentette meg a falut, hogy alig tíz kilométerre van innen a várostól. - Kaposvár külvárosa vagyunk, a közlekedés jó, és munkahelyet is ad a megyeszékhely. Til- dy Zoltán 1921 tavaszáig itt volt lelkész. Mikor elment, a faluban kétszáz úrvacsorázó lelket számlált. Ennyien voltak még a 12 évesnél idősebbek. Naponta talál ma is valami szöszmötölő munkát - mondta, s ezenkívül szenvedélyes horgász. 1948-ban állították ki az igazolványát, azóta egyesületi tag.- Itt, az őrei tavon az idén nem fogtam nagy halat; a legnagyobb zsákmányom egy háromkilós csuka volt. Nem adtam össze még a fogási naplómat, de több 1,5-2 ki- lós pontyot is szákoltam. ■ Otthont épít a kertben Régóta dédelgetett terv az idősek otthonának létrehozása. A református egyház a régi lelkészlakást akarta e célra átépíteni. A munkát el is kezdték, de tavasztól egy kedvező pályázat folytán merészebbek a terveik.- Itt nem tudjuk hol elhelyezni az időseket - mondta Bellái Zoltán lelkész -; a parókái és a templom kertje megfelelne az otthon kialakí- tására. Úgy gondoljuk, hogy 45 embernek tudunk saját lakrészt adni fürdőszobával és teljes ellátással. A nemrégiben Kaposváron megnyitott otthon tapasztalatait is felhasználjuk. Az érdeklődés igen nagy, nincs üres lakrészünk, s emiatt nagyon sokan vannak várólistán. BELLÁI ZOLTÁN A pályázat kiírója kikötötte: egyszeri belépti díjért nem szerezhet tulajdont az otthonlakó, így akarják kiszűrni az esetleges lakásmanipulációt. A beruházás mintegy 300 millió forint lesz, s ennek a 30 százaléka lenne az önerő.- A pályázatot szeptember végéig kell beadnunk, a tervek elkészültek, s ha elnyerjük a támogatást, a jövő tavasszal megkezdődhet a munka, s rá egy évre már szeretnénk fölavatni az otthont. A vallási hovatartozás nem befolyásolja az elhelyezést. Református otthon lesz, mert mi vagyunk a kezelői, s természetes, hogy a szellemi- sége is belengi az épületet. ■ ta ki, és már a téesz előtt a dombóvári halgazdaság örökölte meg. A képviselők szerint ez a tó a falut illetné. 1996-ban természetvédelmi területté nyilvánították, s a bíróság emiatt utasította el a kérelmüket. A képviselők pedig a tó kihasználásában is gondolkodnak. Szűkös az önkormányzat költség- vetése, de azért jut pénz felújításra, fejlesztésre. A tavalyi tél megviselte a hatvanas években még iskolaként hasznosított művelődési házat. A kilencvenes évek eleji átépítés hibái most jelentkeztek. Rendkívüli támogatásból sikerült tatarozni az épületet. Készülnek a könyvtár felújítására, s az önkormányzati épület tetőcseréjére is. 1997-ben megszűnt az iskola, mivel csak egy gyermeket írattak be a szülők. Az épületben most erdei iskola van, évente több száz nebulónak hosszabbítja meg hasznosan a szünidőt. Bár ez is előre nem látott költségeket ró az önkormányzatra, több mint 250 ezer forintot költöttek rá. _ _■ Szinte lélegzik a ház tömésfala Családi ház építésébe fogott Sugár László. Ebben nincs is semmi meglepő, a Budapestről a településre visszatérő egyetemi tanár azonban bioházat épít tömésfalakkal, nádtetővel, s gerendák tartják a meny- nyezetet.- Baráti társaságban néhány éve szóba került a bioház, s ami ott elhangzott, annyira megragadott, hogy mikor megérlelődött az építkezés gondolata, jobban utánanéztem. Láttam néhány referenciaházat, és lassan tudatosult bennem: nekem is ilyen kell. A tömésfalnak rendkívül jó a hő- és páratartó képessége. Nyáron hűvös, télen meleg, s ha bent nagy a pára, a falak magukba szívják, ha pedig kevés, kiengedik. Ez a fal szinte lélegzik. Nem olcsóbb ez az építmény sem, mint a hagyományos téglafalú, hiszen drága a szállítási költség, s ezeknél a zsaluzással készült tömésfalaknál meg kell fizetni az élőmunkát is. Emberek gyúrják a vályogot, tömörítik falat. Gép nem tudja elvégezni ezeket a munkafolyamatokat.- A falakat tömörített vályogból építjük, a belső elválasztó falak hagyományos tömésűek. Néhány nap alatt kész a falazás, utána jöhet a tető. Ehhez a faanyagot Erdélyből, Csíkból hozatom, s holnap kezdik hordani a tetőzet nádját. A belső térbe gerendás mennyezetet terveztünk, s a ház külső burkolásánál sem használunk mai anyagokat. Még a függőleges síkokat is ásóval alakítjuk ki. A bioház tömetőmestere Sziklai Ákos. Ezzel a technológiával építette a maga házát is, így vannak már tapasztalatai.- Ennek a technológiának is megvan a csínja-bínja, ezeket két idős zalai tömetőmestertől lestem Vetik a vályogot a fal töméséhez el. Nagy volt a kihívás az első épület készítésekor. Ez a második ház, amit így építünk, és ez már kifinomult, letisztult megoldás; kiszűr- tünk mindent, ami fölösleges. ■ Kaszások a tarlón Az őrei aratófesztivál már hozzátartotik a nyárhoz, hiszen nyolcadszor gyűltek össze a kaszával és marokszedők segítségével, illetve a géppel aratók. A környék mezőgazdasági vállalkozóinak és önkormányzatainak a szervezésében egyre változatosabb programoknak tanúi a látogatók és a látványos munkán részt vevők. A legutóbbi rendezvényt például kaszakőhajítás is színesítette. A legnagyobb, közönségsikere azonban a régi népviseletbe öltözött, hagyományos módon aratóknak és a főzőverseny résztvevőinek volt. Nyolcadszor suhogtak a kaszák az őrei búzatáblán; évente egyre többen akarják bizonyítani, hogy ők a legjobb aratók, s az ő főztjük a legjobb. Az aratófesztiválnak már országos híre van. Legutóbb kétezernél többen látogattak ide a környező településekről, sőt külföldről is. Az önkormányzat baráti kapcsolatai folytán rendszeresek a látogatások és a viszonzásuk is. Aratóünnepet tartottak Kecelen, Felsőhegyen, Görgetegen, de aratófesztivált csak Orciban. Az aratófesztiválon mindig nagy sikert aratnak az őrei aprók. A tánccsoportot 9 éve, a megalakulás óta Fmncsics Attiláné vezeti.- A gyerekek a tánccsoportban úgy érzik magukat, mint egy nagy családban. Vigyáznak, s figyelnek egymásra, és a legfontosabb, hogy a tánccal mozgást, kitartást is tanulnak. - mondta A község határában van egy halastó; hajdan a Kegyes Tanítórend kubikoltatORCI A KÖZSÉG CÍMERE Álló, kerek talpú vörös pajzs kék boglárpajzzsal. A cimerpajzs vörös mezőjében jobbra fordult, kétfarkú oroszlán áll, jobbjában aranymarkolatú és keresztvasú szablyát tart, balját támadólag előrenyújtja. A boglárpajzsban egymással összefonódó M és A betű, fölötte leveles aranykoronából latin kereszt emelkedik ki, a betűk alatt hatágú aranycsillag. A címer a falu korábbi birtokosaira és Őrei múltjára utal. Az oroszlán a település nevét viselő és 1733 óta a község földesuraként szereplő Orczy család címeréből való. A XIX. századtól a piarista rend volt a birtokos, ezt jelzi a boglárpajzs fő motívuma. Az M és A betű Szűz Mária nevének első két betűje, illetve a Mária Anyánk rövidítése. A LAKOSOK SZÁMA 2003-ban 557 J t 1980-ban 495 1960-ban 493 1930-ban 483 • CIVILEK, VEZETŐK Az őrei sportegyesület elnöke Antal András, a könyvtár vezetője Barna Ágnes, a községi mozié Szakács József. A gyermektánc- csoportot Francsics Antalné irányítja. ÜGYFÉLFOGADÁS A körjegyzőség címe: 7461 Őrei, Petőfi tér 2. Tel/fax: 82/317- 802, e-mail: orci@axelero.hu A hivatalban hétfőtől csütörtökig 8-tól 16.30-ig, pénteken 8-tól 14 óráig fogadják a polgárokat és intézik ügyes-bajos dolgaikat. Dr. Kimmel József körjegyző hétfőn, szerdán és pénteken 8-tól 12 óráig, Szlávik József polgármester pedig heti két órában tart félfogadást. Ronga Sándor falugazdász szerdán 9-től várja a tanácsot kérő gazdákat. ORVOSI RENDELÉS A háziorvos, dr. Vida Róbert _ kedden 14.30-tó! 15.30-ig, 1, csütörtökön 10.30-tól 11.30- ig fogadja a betege- i két. Dr. Gyenes Olgá gyér- = mekorvos minden hónap y második csütörtökjén 12.30- tól 13.30-ig rendel a faluban. ISTENTISZTELETEK A katolikus templomban Lóth József esperes minden vasárnap 10.30 órai kezdettel celebrál szentmisét. A református templomban minden második vasárnap 14 órától Bellái Zoltán lelkész tart istentiszteletet. A FALU HÍRES SZÜLÖTTE Orciban született 1869-ben Kunffy Lajos festőművész. MÚLTIDÉZŐ A kisközség 483 lakosa 1930- ban 90 házban élt. Az I. világháborúban kilenc őrei katona halt meg. A községi bíró Csiszár Lajos volt, a helyettese Hideg László, a közgyám pedig Bita Lajos. A református egyházközség lelkészeként B. Major János, az elemi iskola kántortanitójaként az 1904- ben Magyaratádon született Pataky Sarolta tevékenykedett. A CIKKEKET SZARKA ÁGNES ÍRTA FOTÓK: KOVÁCS TIBOR Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta A L M A N A C H - 14 3
