Somogyi Hírlap, 2003. szeptember (14. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-18 / 218. szám

2003. Szeptember 18., Csütörtök EGYHÁZA K É L E T E 13. OLDAL Tízéves a Magvetés Tab térsége Tizedik évfolyamába lépett a kaposvári egyházmegye leg­régebbi egyházi kulturális lapja. Tizenegy külső-somo­gyi település életét kíséri fi­gyelemmel a negyedévente megjelenő lap, amelyben nem csak egyházi vonatkozású írások szerepelnek... Dr. Sípos Imre atya, a lap egyik szerkesztője elmondta: 1993 tava­szán T. Flink Koméi újságíró bizta­tására és segítségével indult a ne­gyedévente kiadásra kerülő újság, amelynek fejlécét Zoltán Péter gra­fikus tervezte. 1998-tól a Miklósi székhelyű Szt. János Apostolról és Remete Szt. Pálról Nevezett Kö­zösség szerzetesei (dr. Sípos Imre, illetve Gcdbavy Jenő József) végzik a szerkesztői munkát.- A helyi terjesztésű lap címe - Magvetés - Jézus egyik példabe­szédére utal, amely a magvető munkájának eredményességéről szól - magyarázta dr. Sípos Imre. - Célunk kezdettől fogva a ke­resztény tanításnak, a kulturális értékeknek mind nagyobb kör­ben való megismertetése. Ugyan­akkor életpéldákkal - a szentek célba érő sikeres életének bemu­tatásával - igyekszünk bátorítást adni a hiteles keresztény életre. A lelkipász­torokon kívül helyi polgár- mesterek, ta­nárok, értelmi­ségiek, illetve az egyszerű fa­lusi emberek mellett több­ször iskolások írnak a lapba. Valamennyien igyekeznek a kör­nyezetükben történő jelesebb ese­ményekről beszámolni, megőrizni az utókor számára azok nevét és ténykedését, akik tettek valamit la­kóhelyükért. Sokszor írnak problé­mákról is az építő kritika szándéká­val, hogy együtt keressük a megol­dás útját. A legelső számtól fogva külön oldal - a Múltidéző - régi ko­rok emlékeiből hoz ízelítőt. Itt nemcsak az évszázadok alatt az egyházban felhalmozódó kulturá­lis kincsekről, illetve a História Domusokban megőrzött helyi ér­dekességekről olvashatnak, hanem például a környék dűlőneveinek eredetéről is.- A hittanra járó gyerekeket az újságolvasásra rejtvényekkel buzdítjuk. Az utolsó oldalon ta­lálható a könyvajánlás, valamint a 11 faluban negyedévente tör­tént anyakönyvi eseményeket (keresztelés, esketés, halálozás) is közöljük. KRUTEK JÓZSEF Hírek ÚJ TEMPLOM SZEGEDEN. Nyolcvan-száz ülőhelyes templomot tervez építtetni a szeged-csanádi egyházmegye Szegeden az Újsze­ged városrészben. A 22-25 ezer lelket számláló városrész lakosságá­nak mintegy 60 százaléka római katolikus, s a hívek régi vágya egy új templom. A tervezés valószínűleg még az idén megkezdődik, a fölépítése 60-80 millió forintba kerül. Gyulay Endre püspöksége alatt - 1987 óta - a szeged-csanádi egyházmegye területén, Békés és Csongrád megyében 16 templom épült. T^MPLOMABLAK. Csodálatos festett ablakkal gazdagodott a bóhönyei katolikus templom. A képet Kertészti Ágnes iparművész üvegtervező készítette el. A templom új ékességé az egyházközség és a hívek adományaiból készülhetett el. Horváth Lóránt, a falu plé­bánosa elmondta: az egyházközség ezenkívül nemrégiben a böhönyei plébániahivatalt is felújították. KATOLIKUS NEMZETI VASÁRNAPOK. Magyarországért imád­koztak a hívek a közép-európai katolikustalálkozó keretében a térség nyolc országának templomaiban. Az egy éven át tartó, június 1-jén kezdődött találkozó során nyolc „nemzeti vasárnapot” tartanak. E napokon a szervező országok mindegyikének katolikus templomai­ban ugyanazért a népért mondanak imát. Magyarország a harmadik volt a sorban; Szlovénia szeptember 21-én, Ausztria október 26-án, Szlovákia november 16-án, Lengyelország 2004. január 18-án, Hor­vátország pedig 2004. február 22-én szerepel majd az imádságokban. A TECHNIKA ÖRDÖGE. A jó­ságot nem lehet elfelejteni cím­mel legutóbbi egyházi oldalun­kon tudósításban számoltunk be Dudás Rudolf plébános lábodi síremlékének megszenteléséről. Az eseményen részt vett dr. Ter- nyák Csaba címzetes érsek is, akinek képét a Google nevű internetes keresőprogramból vettük elő. Mivel őt személyesen nem ismerjük, nem vettük ész­re, hogy a gép - érthetetlen mó­don - az érsek nevének beírásá­ra valaki más képét adta ki. A hi­báért elnézést kérünk, s pontosí­tásképpen egy, az eseményen készült eredeti felvételt adunk közre. ■ katolikus, reioimátus. evangélikus, esldo ÉS RÉGISÉGBOLT FESTMÉNY ÉS MŰTÁRGY. ÉRTÉKBECSLÉS antik tárgyak hitelre is.helyszíni ügyintézéssel. Adás-vétel Kaposvár. Kontrássy u. I. Tel.: 82/427-944 Nyitva tartás li-p 9-18, szó 9-12 Bocsánatos bűnök és bűnbocsánat Egyes vallásmagyarázók szerint az eredendő bűn, vagyis az Édenből való kiűzetés előtt az ember nem tudott vétkezni, az­óta pedig nem tud nem vétkezni. Mások szerint aki követi Is­ten parancsolatait, az vallásos életet él. Következésképpen aki nem él vallásos életet, nem is követi Isten parancsolatát, vagyis bűnös. De mi számít bűnnek? A vallások ebben egyet­értenek. Ha az ember Isten akaratával ellentétesen cselek­szik, bűnt követ el. Arról azonban, hogy ezek a bűnök bocsá- natosak-e és ha igen, miképpen működik a bűnbocsánat, már nagyon különbözően gondolkoznak a felekezetek. Miután Isten az első em­berpárt megteremtette, elhelyezte őket a paradi­csomkertben és megtil­totta nekik, hogy a kert közepén álló fáról - a jó és a rossz tudás fájáról - egyenek. Éva, a kígyó csábítására, mégis szaldt róla és Ádámmal együtt eszik belőle. Isten, amiért az első emberpár a tilal­mát megszegte - és azért, hogy nehogy az élet fájá­ról is egyenek - kiűzte őket a boldog életet bizto­sító paradicsomból és megbüntette őket. A kí­gyót azzal sújtotta, hogy hasán jár, port eszik és át­kozott az állatok között. Az asszony attól kezdve fájdalommal szüli gyer­mekét és a férfi uralkodik fölötte. A férfiaknak pe­dig keserves munkával kell - az ellenséggé vált földtől - a termést ki­kényszeríteni. A bűn­beesés következménye az is, hogy az emberek­nek meg kell halniuk. Az emberiség első nagy bű­nének történetét minden­ki ismeri, amelyet aztán az idők során sok hasonló nagy bűn és a hétköznapok során még több apró követett. Ugyancsak a Bibliából ismerjük a sínai- hegyi szövetségkötés alkal­mával Mózes által kihirdetett, Is­tenre visszavezetett, két kőtáblára vésett törvénygyűjteményt. A tíz szónak is nevezett tízparancsolat két változata maradt fenn. Mindkét változat bővítéseken esett át. Az ember Istenre és ember­társaira vonatkozó köte­lességeit jórészt tiltó for­mában összefoglaló tíz- parancsolat ősi változata még rövidebb lehetett. A bűnbe esett embernek te­hát Isten törvényt adott, melynek összefoglalása a Tízparancsolat. Ennek élén nem véletlenül áll az a parancsolat, hogy „ne legyen más Istened”! Sokféle módon hatá­rozhatjuk meg a bűnt, de hozzám most legkö­zelebb a Szentírásban található definíció áll, mely szerint a bűn az, ami elválaszt bennünket Istentől - mondta Fábry Kornél. - Isten a Szere­tet. És éppen ez a Szere­tet a bűn miatt a legna­gyobb hiánycikk lett az ember életéből. Ennek következtében romlik meg a kapcsolatunk má­sokkal és önmagunkkal is. Valami vagy sokkal inkább Valaki hiányzik az életéből, aki feltétel nélkül szereti és elfogadja. Ezt az űrt próbálja betölteni mindenféle mással. Sikerül is neki - ideig-órá- ig. De a teljes megoldást Jézus Krisztus hozta el, aki egyetlen közbenjárónk Isten és ember kö­zött, és akinek a szeretetből való emberré levése és kereszthalála lett a híd Isten és ember között a A bűnbeesés A bűneset történetét nem feltétlenül kell szó szerint értelmeznünk. Figyel­jünk most a bűneset következményei­re! Általa került be életünkbe a féle­lem, a halál és az attól való rettegés. Az eredendő bűn látszólag nagyon egyszerű, mitikus történet. A bűn úgy jött létre, hogy az ember megszegte Isten parancsát. Ezt követően meg­jelenik a Kísértő és azt kérdezi; „Csakugyan azt mondta Isten, hogy a kert egyetlen fájáról sem ehettek?” Ravasz fondorlattal kiforgatja Isten szavát. így kísérti az embert, sót av­val kecsegteti őket, hogy olyanok lesznek, mint Isten. És az ember valóban hajlik a kísértésre, azt remélve, hogy így isteni titkok birtokába juthat. Ez ma odáig fajul, hogy az ember teljesen le akarja gyözni és ki akarja használni föl­dünk természeti kincseit. (Blázy Árpád evangélikus lelkész) Háborúk, terrorcselekmények: az emberiség bűnei. Képünkön a WTC áldozataira emlékeznek bűn okozta szakadék felett. Isten emberré lett, hogy az ember iste­nivé lehessen. A bűn miatt nem érezzük Isten szeretetét, mint ahogyan az autó szélvédőjén sem látunk ki, ha nagy adag sár fröccsen rá. Az “ablakmo­sás” itt maga a bűnbánat, ami nem feltétlenül szomorkodás, bánkódás a bűneink felett, hanem tudatos belátása annak, hogy rosszat tet­tem, és döntés, hogy nem akarom többet elkövetni és ezért Isten bo­csánatát kérjük. Nekünk, katolikusoknak nagy kincsünk a bűnbocsánat szentsé­ge, a gyónás. Jézus hatalmat adott az apostoloknak és rajtuk keresztül utódaiknak, a püspököknek, és az őket segítő papoknak, hogy Isten nevében már itt a földön megbo­csássák az emberek bűneit. A gyó­násban kézzelfoghatóvá válik Isten bocsánata. A pap objektív tükör is egyben, aki segít, hogy helyesen lássuk önmagunkat. A gyónás egy­ben a gyógyulás helye is, ahol a bűn okozta sebeink behegednek Isten szeretete által. Bűnbocsánat­ra mindig van lehetőség. Egyetlen bűn van, ami nem bocsátható meg: ez pedig éppen az Isten irgalmának és szeretetének elutasítása A reformátusok szerint is ott ke­letkezik a bűn, ahol az ember fel­rúgja azt a teremtettségi rendet, amit Isten ajándékozott ennek a vi­lágnak. Amikor az ember kapcso­lata megromlik Teremtőjével és Is­ten akaratával ellentétesen cselek­szik, bűnt követ el. A bűnök bocsá­natáról azonban a református egy­ház másként gondolkozik, mint a másik nagy keresztény felekezet. Bellái Zoltán, a kaposvári gyüleke­zet lelkipásztora elmondta: szerin­tük hívő ember és az Úristen kö­zött nincs szükség közvetítőre, va­gyis nem kell papnak gyónni ah­hoz, hogy a bűnös bűnbocsánatot nyerjen. A bűnös embernek saját lelkiismerete szerint kell megbánni bűneit és azt a kegyelmes Isten megbocsáthatja. Egyetlen közben­járó volt csak ember és az Isten kö­zött, az pedig Jézus Krisztus volt. Jézusnak azért kellett erre a világra eljönni, hogy megváltsa az emberi­ség bűneit. Más közvetítő pedig a reformátusok hite szerint nincs a bűnbocsánathoz. Másként gondolkodnak erről a vaisnava filozófia hívei, azaz a kris- nások. Sölétormos Jenő, a Krisna völgy vezetője elmondta: felfogá­suk szerint az embert a tettei és nem a hite minősíti. Éppen ezért cselekedetei szerint bírálhatjuk el, bűnös-e az ember vagy sem. A Krisna-vallásnak négy oszlopa van. Ezek szerint a lemondás, a tiszta­ság, a kegyesség és az igazmondás azok a tulajdonságok, amelyeket a vallással fejleszteni kell. A bűn pe­dig akkor következik be, ha Isten és lelki önvalónkkal ellentétesen cselekszünk. Ez leggyakrabban ak­kor következik be, ha az ember ön­magát nem a leikével, hanem testé­vel azonosítja. A krisnások szerint a bűnök visszahatnak az elkövető­jükre és a karma törvényén keresz­tül szenvedést okoznak. Létezik azonban bűnbocsánat, ha bűnét őszintén megbánja az elkövetője és sosem követi el újra, fábos erika Megmentenék a vidi templomot Szmodis Lóránt siófoki nyugdíjas mérnök családja egykoron Nemesvidon élt, ősei a temetőkápolna sírjában nyugszanak. Már ők is szívükön viselték a község templomának ügyét, Szmodis János veszprémi nagyprépost például saját költsé­gén festette ki. Leszármazottja folytatja a hagyományt, a templom megmentésén fáradozik. __________Nemesvid ________ Ne mesvid temploma 1797/98-ban épült, freskóit 1852-ben készítet­ték. Nyilvántartott műemlék, de ál­lapota évről évre romlik; tetőszer­kezete tönkrement, márpedig az oldalpilléreket is az tartja. Ha a fa­gerendák megroppannának, az egész boltozat összedőlhet. Szmo­dis Lóránt nyugdíjas mérnök most összefogásra buzdítja az érdekelte­ket a templom megmentéséért. A szervezkedés elkezdődött, már készítettek egy ütemtervet azok, akik a vidi templom meg­mentésén fáradoznak, ami megha­tározza, milyen feladatokat kell el­végezni, hogy elkezdhessék a fel­újítást. Szmodis Lóránt elmondta: azóta elkészült a szakvélemény, mely szerint az épület balesetve­szélyessé vált, egy nagyobb vihar összedöntheti a tetőt, ezért azt tel­jes egészében ki kell cserélni. Ké­szül a felújítás építészeti terve, s időközben a püspökség is hozzá­járult előzetesen a munkálatok­hoz. Egyvalami azonban még nincs tisztázva: honnan teremtik elő a felújításhoz szükséges pénzt, ami meghaladja a 20 millió forin­tot. (A freskók restaurálásához to­vábbi 30 millió forint kellene.) Arról is döntés született, hogy az augusztus 23-i nemesvidi falu­napot - aznap kerül sor a Csülök­parádéra - is felhasználják, hogy a felújítás mellé állítsák a telepü­lés lakóit, illetve a megye vezető­it. Adományokat is gyűjtenek a püspökség előzetes jóváhagyásá­val, már számlaszámúk is van (1010 3214-0766 6725-0000003 Nemesvid templom megjelölés­sel), s erre várják a felajánlásokat. Ugyanakkor pályázni is,szeretné­nek a megyei területfejlesztési ta­nácshoz.- Az utolsó pillanatban va­gyunk, ha valóban meg akarjuk menteni a templomot - mondta Szmodis Lóránt. - Ha belátható időn belül nem tudjuk megkezdeni a munkát, menthetetlen lesz az épület, s ez nemcsak Nemesvid, hanem az egész megye nagy vesz- tesége lenne. fábos erika Balesetveszélyes a templom tetőszerkezete

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents