Somogyi Hírlap, 2003. szeptember (14. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-12 / 213. szám

6. OLDAL 2003. Szeptember 12., Péntek CSURGÓ A VAROS CÍMERE Kerek talpú pajzson zöld halmok előtt vízben féllábon áll egy daru, jobb lábával edényt tart, abból víz ömlik. A halmok közt kétszin­tes épület látható, a régi refor­mátus gimnázium. A pajzs sisak­jából daru nő ki. A takaró jobbról kék-arany, balról zöld-arany. A címer halmai a település földrajzi adottságaira, Csurgó mezővárosi jellegére utalnak, s a csurgó víz az egészséges ivóvizet jelzi meg a hagyományok tovább építését. A daru madár az éberség jelképe. A LAKOSSÁG SZÁMA 2003-ban 5788 I 2001-ben 5848 AJ 1960-ban 5388 11 1949-ben 5907 f CIVILEK, VEZETŐK Baksay Sándor Alapítvány - Szabó Sándor, Cantemus Női­kar-egyesület - Peperő Gyula, Csokonai Református Gimnázi­umért Alapítvány - Szászfalvi Lász­ló, Csurgói Mentöalapítvány - dr. Bús Mária, Csurgóért-So- mogyért Egyesület - Fekete Já­nos, Csurgói Öregdiákok Szö­vetsége - Szikszai László, Városvé­dők Egyesülete - Pál János, Eötvös Diák-sportalapitvány - Sótonyi László, Fehérvári Jó­zsef Zenei Egyesület - dr. Soós Gyula, Hegyigazdák Egyesülete - llia Csaba, Információs és Könyvbarátok Egyesülete - Polaneczki Ottó. A Mozgáskor­látozottak Egyesületét Szlávecz Jánosné, a Művészeti Egyesü­letet Simon Mihály, a Nagyváthy Alapítványt Péterfay Ferenc, a Szabadidő Sportegyesületet dr. Kwács Tamás, aTüzoltó-köztestü- letet Kiss Zoltán, a Zis-tóért Egye­sületet Dingó János vezeti. FOGADÓÓRÁK A polgármesteri hivatal címe: 8840 Csurgó, Széchenyi tér 2. Tel: 82/471-388, fax: 82/471- 095. e-mail: csurgo@somon- korm.hu honlap: ww.csurgo.hu Ügyfélfogadás: hétfőn és csü­törtökön 8-12, szerdán 8-16 óráig. A polgármester hetente szerdánként 9-12-ig, a hónap első szerdáján pedig 9-től 17 óráig fogadja a lakosokat. HÁZIORVOSOK Dr. Bús Mária és dr. Dergez Má­ria gyermekorvos, valamint dr. Kovács Tamás, dr. Porko- W láb Lajos és dr. Szerdahe- ' ;1 lyi Katalin háziorvos min- i dennap rendel a Baksay 1 utca 9. szám alatti rendé- l lőintézetben. Dr. Jezierski T István fogszakorvos hétfő­től péntekig rendel ugyanott. Magán-állatorvos: dr. Soós Gyu­la és dr. Horváth Ferenc. ISTENTISZTELET Vasárnap a Szentiélek-templom- ban 9.45-kor, a Jézus Szíve- templomban pedig 11 órai kezdettel celebrál szentmisét Maczkó Gyula esperesplébá­nos. Szászfalvi Lászlóné és Ja­kab László református lelkész 9.30-kor az alsoki templomban, illetve 10.45-kor a belvárosi új templomban tart istentiszteletet. Kende László evangélikus lel­kész 9 órára várja a híveket. A CIKKEKET VARGA ANDREA ÍRTA FOTÓKs VARGA GVÖROV Az oldal megjelenését az önkormányzat és a Coop Rt támogatta Fölemelkedést várnak uniós forrásoktól Az Európai Unió esélyt és ki­hívást hoz - állítja Bihariné Asbóth Emőke polgármester. Bízik benne, hogy igazságo­san döntenek a pályázati for­rások elosztásáról, mert a ma még hátrányos helyzetű tele­pülések, mint Csurgó is, csak így zárkózhatnak fel. Gazdag a város történelmi s kultu­rális múltja. Az utóbbi hónapok­ban azonban az keltett figyelmet: a költségvetési hiány a csőd szélére sodorta az önkormányzatot. Biha­riné Asbóth Emőkét kérdeztük.- Kilábaltak a csődhelyzetből?- Takarékossági intézkedéseink nehezen születtek meg, de ered­ményt hoztak. Igaz, hogy ez az idén nem 60 millió forintot jelent, ahogy terveztük, hanem csak 40 milliót, de az összeg a végkielégí­tések és visszaigénylések miatt a következő évre megduplázódik. BIHARINÉ ASBÓTH EMŐKE 1953- ban született Szegeden. Népművelés­könyvtár szakon végzett. 1979-től él Csurgón. 1993-ig a művelődési ház ve­zetője, majd rezidens. 1994-től alpol­gármester, 2003-ban időközi választá­son lett polgármester. Sok más tisztsé­get is betölt. Férjezett, egy lánya van. Szerencsénk volt, mert 73 milliót nyertünk az önhikis pályázaton, további 40 milliót adott a belügy­minisztériumi alap, és az intézke­déseket megtoldottuk a belső taka­rékossággal is. Elkerültük a csőd­helyzetet. Jó lenne, ha el tudnánk adni a Meller-kastélyt; most hár­man érdeklődnek iránta.- Gondolhatnak-e fejlesztésre?- A kistérségi 3 milliárdos szennyvízprogram tavaly indult. Eddig nem volt gond, mert a beru­házás 80 százaléka csak jövőre va­lósul meg. Ezt az évet terhelte a szociális bérlakások építése, ami pályázati pénzzel együtt 57 millió forint. Hamarosan befejezzük az idősek otthonának felújítását, leg­utóbb négymilliót kaptunk ehhez a területfejlesztési tanácstól. Elké­szült a szabadidős tó rendezési terve, kempinget tervezünk ide, hogy növeljük az idegenforgalmat. Legfontosabb mégis a csurgói nép­mesevidék kialakítása, és szorgal­mazzuk a gyógyfürdő-beruházást. Az előbbihez 1,2 milliárdos pályá­zatot nyújtottunk be. A Habitat- házakhoz út kell, s utcát szeret­nénk hosszabbítani. Igény van új telkekre is. Munkahely kellene a városba. Az önkormányzat azon van, hogy a megszűnt üzemek he­lyén új vállalkozások induljanak.- Segít-e majd az uniós tagság?- Az uniós csatlakozás esélyt és kihívást jelent. A források meg­szerzésén túl ugyanis szükség van a másfajta gondolkodásra, s ehhez idő kell. Szeretnénk tanfolyamo­kat indítani, ezzel már a csatlako­zás előtt is próbálkoztunk. Talán a vállalkozók is kérni fogják, ha rá­döbbennek, hogy vannak hiányos­ságaik. Bízom a pályázati források igazságos elosztásában s hogy Csurgó kikerül a 42 elmaradott te­lepülés sorából, és jobban kihasz­nálhatja a lehetőségeket. ■ Recept Csurgóról Pödrött kelt tészta A város néprajzát Witt Lászlóné kutatta, egyebek között ételek készítését is leírta. A zsírban sült, pödrött kelt tészta receptjét még anyjától tanulta. Mivel a régiek mérőeszköze a kanál, a pohár és a marok volt, így a mennyiségek hozzávetőlegesek. Kell hozzá kb. 50-60 deka liszt, 2,5 deka élesz­tő, 2-3 tojás, cukor, tej. Az élesz­tőt cukros tejben megfuttatjuk, s a hozzávalókat összedolgozzuk, a szokásosnál keményebb kelt tésztát készítünk. Az összedolgo­zott tésztát ujjnyi vastagra nyújt­juk, majd ujjnyi széles csíkokra vágjuk. Ezekből a csíkokból kb. 25 centi hosszúakat vágunk le, s a két végüknél fogva ellenkező irányú mozdulattal összepödör­jük; a két vége egymásra pödrő- dik. Gyúródeszkán letakarva 15 percig pihentethetjük, s forró zsírban kisütjük. Porcukorral meghintjük. ________■ Fe rgeteges hangulatú koncertek Ritka az a rendezvény, melyen nem a Si-Sa-Qua együttes zenél. Sokfelé jár­tak, fölléptek a Kultúra Házában, koncerteztek a hévízi fesztiválon, mégis Csurgón és környékén érzik magukat a legjobban. A közönséggel bensőséges a kapcsolatuk; a város Közszolgálatért díjjal ismerte el munkájukat. Horváth Endre hangszerel és adoptál, a művészeti vezetőnk May Győzőné Thőrész Vilma, mi pedig Horváthné Kiss Arankával „mezítlábasok” vagyunk - mutatta be a ta­gokat tréfásan May Győző. Ez csak részben igaz, hiszen ha egyikük kiesne a csapatból, pótolhatatlan lenne. 1985-től dolgoznak együtt, akkor lett önálló a zeneiskola. Mayék a kaposvári Csiky Gergely Színház­ból jöttek, Horváthék korábban a marcali zeneiskolában tanítottak. 1990-ben alakí­tották a Si-Sa-Qua együttest, a név a szimfo­nikus szalonzenei kvartett rövidítése. Több száz mű van a repertoárjukban: szimfoni­kus, komolyzene, indulók, sváb, magyar­és cigánynóták, operettek, slágerek. Célul tűzték ki, hogy belopják az emberek életé­be a komolyzenét, s azt mondják: sikerült, mert telt házasak az előadásaik.- Mindenféle műfajt szívesen játszunk - mondta Thőrész Vilma. Aranka mesét ír, amit Endre hangszerel, báboznak, bohóc- kodnak, a zalakarosi fürdő előtt hakniz­nak, de igényesen teszik. Egy cseppet sem alávalóbb, mint egy kiállításmegnyitó vagy komolyzenei koncert. Rajtuk még so­sem nevetett a közönség, csak velük.- Sokszor kérdezik tőlünk, hogyan tud­juk elviselni egymást, hiszen folyton együtt vagyunk. Az volna furcsa, ha nem így lenne - mondta Kiss Aranka. Elismeréssel adóznak egymásnak. így amikor Aranka és Vilma az Ave Mariát játssza egy esküvőn, a férfiak elérzéke- nyülve hallgatják a karzaton. - Mindany- nyian egy Idcsit sértődötten jöttünk, s ezt együtt nőttük ki. Örülünk, hogy közösen dolgozhatunk. Itt ismernek és szeretnek bennünket. Ha mégis van ellenségünk, az azt jelenti: valamit jól csinálunk. ________■ Ká nkánt járt a férficsapat A zenésznégyes gyakran együtt tölti a szabadidejét is. Főz­nek, és jókat beszél­getnek. Egyik emlé­kezetes történetük az, mikor fölelevení­tik: a zeneiskola férfi munkatársaiból ver­buválódott csapat kánkánt táncolt, s a hölgyek zenéltek. Hogy a női idomokat utánozzák, a férfiak vízzel töltött luftbal­lont tettek selyem­blúzuk alá. Egy óvat­lan pillanatban azon­ban Győző ékessé­ge lecsusszant és végigpattogott a színpadon. Fergete­ges lett a hangulat. Örökmozgó kézilabdás Jó hírét keltik a városnak a ké- zilabdások. Sportolói már Eu- rópa-bajnoki és olimpiai dobo­gón is álltak. S van utánpótlás, a legfiatalabbak is szép ered­ményekkel büszkélkednek. Nagy Máté édesanyja azt mesélte: fia már gyerekként is örökmozgó volt. Az óvónőnek sok munkájába került, hogy lekösse a figyelmét. Máté elsős korától sportol; akkor karatézott, a felnőttekkel egy cso­portban edzett. Harmadikosán ké­zilabdázni kezdett az Eötvös álta­lános iskolában, 7. osztályos volt, mikor bekerült az NB Il-es ificsa­patba. Egy diákolimpián a legtech­nikásabb játékosnak választották. Az általános iskola elvégzése után nem volt kérdés, merre induljon tovább. A dunaújvárosi Rosti Pál gimnáziumot választotta, és ott speciális sportiskolái tagozatra jár. S az iskolai csapat mellett a Du­naferr csapa­tában is ját­szik. Most, 17 éves korában sem bír hosz- szú ideig egy helyben ma­radni, s mint mondta: néha elege van a ké­zilabdából, de e nélkül már el sem tudná képzelni az életét. Nagy Máté az idén az ország legjobb serdülő játékosa lett.- Hetente háromszor reggel fél nyolctól edziink, utána suliba me­gyünk, majd délután újra edzés következik. Előfordul, hogy kétha­vonta egyszer jövök haza. Szeret­nék érettségi után is a Dunaferrnél játszani, ugyanakkor jó volna be­jutni a budapesti testnevelési egyetemre. Egyelőre nem tudom, hogyan lesz ez megoldható. ■ Minőségi vizet jó áron Két évfordulót is ünnepel az idén a Dél-zalai Víz- és Csatornamű Rt. Tíz éve nyerte el Csurgón a szennyvíz- és ivóvízhálózat üze­meltetési jogát, s épp egy éve ala­kult részvénytársasággá az 1916- ban alapított vállalat. Az rt-ben 85 önkormányzatnak van lélekszám- arányos vagyonrésze. Csurgó 4,29 százalékos részesedéssel a máso­dik legnagyobb résztulajdonos, s még Csicsó, Szenta, Nagymarton, Inke rendelkezik tulajdoni há­nyaddal. Zajzon Imre műszaki igazgató azt mondta: a kistérség többi önkormányzatával is szeret­nék szorosabbra fűzni a kapcsola­tukat. A cég 300 embert foglalkoz­tat, ebből 16-ot Csurgón. Kiegészí­tő tevékenysége a vízveszteség­elemzés, a hibahelykeresés, a csa- tornakamerázás, illetve bekötés felderítése, va­lamint a csator­naködösítés.- Cégünk a méreténél fog­va ember köze­li, s ez különö­sen igaz a csur­gói kirendelt­ségre. Díjaink alacsonyak, megfelelő a technikai felkészültsé­günk, és jó színvonalon szolgálta­tunk - foglalta össze Zajzon Imre. A társaság szakmai segítségével készült el a csurgói kistérség Pá­lyázati Előkészítő Alaphoz be­nyújtott pályázata, ez 18 település ivóvízhálózatának korszerűsítésé­hez hozhat forrást. Ha nyernek, az itt élő 20 000 ember jó minőségű ivóvizet tölthet a poharába. a Akciós fenyőáruk, parketták Akciós fenyőgerendákkal várják a vásárlókat, mivel az ősz az építkezések időszaka Észrevétlen jelenlét Újra teljes kapacitással termel a CS-FA Kft. A karbantartó részleg nyáron sem pihent, felújították a fűrészüzemi gépparkot. A parket­taüzem is csak két hét szünetet tartott, hogy a megrendeléseket időben teljesítsék. A cég hagyo­mányos csaphornyos parkettát, lamellát és kétrétegű, felületke­zelt csaphornyos parkettát gyárt. Termékei eurokompatibilisek, partnereik évek óta visszajárnak, mert jó minőségű árut kapnak. A CS-FA számos európai országba szállít, emellett fontosnak tartja a hazai vevők, a magánépítkezők kiszolgálását is.- Az ősz az építkezések befeje­zésének az időszaka, ezért akciós fenyőgerendával és fenyő fűrész­áruval várjuk a vásárlókat - mond­ta Keszericze Jenő főmérnök. A ta­vasszal üzembe helyezett gőzö­lőberendezés folytán tovább bő­vült a parkettaválasztékuk: gőzölt bükk-, gőzölt akác-, hagyományos csaphornyos és felületkezelt két- rétegű parkettát is kínálnak. a Az elmúlás, a halál természeti tör­vény, életjelenség. Éppúgy része életünknek, mint a születés. - Az emberi élet szokásainak utolsó, kegyeletteljes alkalma a temetés. A szertartásnak olyannak kell len­nie, hogy méltó legyen az el­hunythoz és csökkentse az élők fájdalmát. A Somogy Temetkezési Kft ennek a jegyében végzi a szer­tartásokat - mondta Puskás: Béla igazgató. Ezt tükrözi a cég „Észre­vétlen jelenlét” szlogenje is. A társaság a kegyeleti szolgálta­tások mellett kellékértékesítéssel, valamint hazai és külföldi halottszállítással foglalkozik. Mű­kő- és márványrészlege a megren­delők széles körű igényeit kielégí­ti. Az elmúlt években a piaci igé­nyekhez igazodó marketingstraté­giát alakítottak ki, ennek része egyebek közt az új jelképrend­szer. Jelentős technikai fej­lesztéseket vé­geztek. Kapos­váron, Bar­cson, Balaton- lellén, Szár­szón, Csurgón, Marcaliban és Nagyatádon van telephe­lyük, s 22 településen működtet­nek temetkezési lerakatokat, és 24 temetőt üzemeltetnek. A csurgói részleg felszerelése, a munkatársak felkészültsége meg­felel a kegyeleti elvárásoimak. A cégnek a helyi önkormányzattal kialakított jó kapcsolata is garan­cia arra, hogy a lakosság igényei­nek megfelelően végzik a munká­jukat. Címük: Csurgó, Csokonai u. 10-12. Tel.: 82/471-052 a A L M A N A C H - 0 4 4

Next

/
Thumbnails
Contents