Somogyi Hírlap, 2003. szeptember (14. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-11 / 212. szám

6. OLDAL 2003. Szeptember 11., Csütörtök BALATONENDRÉD A KÖZSÉG CÍMERE Álló, kerek talpú pajzs, zölddel és fehérrel hasítva. A közepét nyolc- cakkos „hópehely” csipkedísz fog­lalja el. A csipkedísz belsejében három búzakalász. A szemek úgy­nevezett „gipürböl”, a kalászok íve­sen hajlott bajszai „fonásból” áll­nak, a levelei „szövésből” készül­tek. A címerben foglalt minták a pajzs színeinek megfelelő váltako­zó színűek. A csipkeminta Endréd hagyományos népművészetét, a kalász és a pajzs zöld színe a fő foglalkozási ágat, a mezőgazdasá­got és a természeti környezetet je­leníti meg.­A LAKOSSÁG SZÁMA 2003-ban 1397 A 2000-ben 1395 i| 1995-ben 1447 Ti 1990-ben 1392 I ÜGYFÉLFOGADÁS , A polgármesteri hivatal címe: 8613 Balatonendréd, Fő utca 75. Tele­fon: 84/348-812, 84/5454315. Hétfőn, szerdán és csütörtökön reggel 7.304Ó116 óráig van ügy- félfogadás, pénteken 7.30-tól 13.30 óráig. Petracsek Béla falu­gazdász csütörtökön 10 és 11 óra között várja a gazdákat a közössé­gi házban, Lovretics Gertruda, a gyermekjóléti szolgálat vezetője pedig hétfőn 8-12 óráig. CIVILEK, VEZETŐK A Búzakalász nyugdíjasklubot Verbovszkiné Czink Hajnalka, a Haladás sportegyesületet Horváth Béla vezeti. A Balatonendréd alapít­vány Kopeczky Mártonná irányítá­sával tevékenykedik, a Balaton­endréd Fejlődéséért alapítványnak Balázs Józsefné a vezetője. ORVOSI RENDELÉS Dr. Bartha Sámuel házior- tt vos hétfőtől szerdáig 8 és < • > 12 óra között, csütörtökön ■ 14-től 18, pénteken 8-tól : 12 óráig rendel. Ugyan- L ezen időpontban tart nyitva T a gyógyszertár is. ISTENTISZTELETEK A katolikusoknak a szentmisét va­sárnaponként 10.30kor tartják, a református istentisztelet pedig va­sárnap 9.30 órakor kezdődik. ERDÉLYI TESTVÉR A Marosvásárhelytől 12 kilométer­re levő Nyárádkarácsonyfalva Balatonendréd erdélyi testvértele­pülése. Hasonlóak az adottságai, mint Endrédnek, azzal a különb­séggel, hogy több falu tartozik a közigazgatási területéhez. A BARÁTLYUK A térképeken is föltüntetik a Barát­lyukat, ennek ma mintegy húszmé- temyi szakaszát ismerik. A hagyo­mány szerint valaha alagút volt s egészen Tihanyig vezetett. Valami­kor a papok menedékéül szolgált. A CSIGAVÁR A monda szerint mielőtt a törökök elmenekültek volna az akkori járási* székhely faluból, a Csigavár oldalá­ba rejtették az összeharácsolt ara­nyat. Ez aztán soha nem került elő. Állítólag két magyar fuvaros hordta oda az aranyat; egyiket megölték, a másikat megvákították. A CIKKEKET FÓNAI IMRE ÉS KESZTHELYI ZOLTÁN ÍRTA FOTÓK! GÁTI KORNÉL Az oldal megjelenését az ön- kormányzat támogatta Jó év után megint jön egy spórolós Megmaradhat a kis települések önállósága; a kistérségek pénz­elosztó szerepet kapnak, és ug­rásszerűen fejlődik az infra­struktúra - ezt várja Késmárki Tibor balatonendrédi polgár- mester az uniós csatlakozástól.- Arra a kérdésre, hogy mi lehet Endréd jövője, kitörési pontja, köny- nyen rávághatnánk: a falusi turiz­mus - mondta Késmárki Tibor. - Ma már azonban látszik, hogy ez nem ilyen egyszerű. Az úgynevezett bel­ső, vagyis nem tóparti települések korábban úgy vélték, hogy a balato­niak nincsenek rászorulva a támo­gatásra, lassan azonban a turizmus­ból is válságágazat lesz. Se vendég, se ipar nincs a régióban. S ha így folytatódik, nem lesz túl biztató a jövőnk, hiszen a falusi ember a me­zőgazdaságból sem tud megélni. Rövid távon a szennyvízcsatorna hiánya, az utak és járdák állapota KÉSMÁRKI TIBOR 47 éves, szü­letése óta Balatonendréden él. Rádió-televízióműszerész a szak­mája, s tizenkét éve dolgozik a kiü­ti repülőtéren, jelenleg műszaki üzemeltetőként. Endréden 1990- től alpolgármester volt, 1994 óta társadalmi megbízatású polgármes­ter. Nős, három gyermeke van. követelne sürgős cselekvést Balatonendréden. A polgármester sajnálja, hogy nincs egy olyan kon­cepció, amiből „kiolvasható” lenne: a balatoni üdülőövezetben melyük településre mikor ér el a csatorna.- Ennek a hiányában mást nem tudunk tenni, mint folyamatosan pályázunk, a lakosságot pedig csak hitegetjük - vélekedett Késmárki Ti­bor. - Úgy tudjuk, bár hivatalos ér­tesítést még nem kaptunk, hogy a legutóbbi pályázatunkat is elutasí­tották; ezt közösen adtuk be Siófok­kal és Zamárdival. A csatornázás félmilliárd forintos beruházás len­ne, és így csak jelentős állami támo­gatással képzelhető el. Ettől függ az utak és a járdák állapotának a javítá­sa is, mert előtte nincs értelme, hogy belevágjunk. Az önállósodás óta egyébként az idei a legjobb éve az endrédi önkor­mányzatnak. Húszmillió forintból teljesen felújították az orvosi rende­lőt (több mint tízmillió forintot kap­tak hozzá a megyei területfejleszté­si tanácstól), zajlik a megsüllyedt óvodaépületnek a helyreállítása is, és csaknem kész az önkormányzat gépeinek tárolására szolgáló garázs és műhely. - Nem kerültünk jobb anyagi helyzetbe az idén sem, mindez a korábbi spórolásnak kö­szönhető - szögezte le a polgármes­ter. - Jövőre közel sem jut ennyi fej­lesztésre, és ismét kezdődnek a spó­rolós évek. Késmárki Tibor arról is beszélt: egyelőre kérdéses számára, hogy mit hoz a közigazgatási reform. Megmarad-e a kis települések önál­lósága, kötelező lesz-e körjegyző­ségbe menniük? Reméli, hogy a kis­térségek pénzelosztó szerepet is kapnak, s így a szomszédos telepü­lések egymás között úgy tudják majd szétosztani a támogatásokat, hogy senki sem marad le, nem ke- rül hátrányba. ________________■ Rec ept b.endrédről Dudahegyi vadragu Legutóbb a dudahegyi vadragu­val aratott sikert az endrédi fő­zőcsapat a megyei vadéteksütő és -főzőversenyen. Sajátos to- kány ez, mert egyrészt vadból, a szarvasborjú combjából és la­pockájából készítik, másrészt belsőséget, azaz szívet és vesét is tesznek bele. Ez utóbbi pikáns ízt ad neki, és fontos a vadétkek­re jellemző fűszerezés. A vesét és az előfőzött szívet csíkokra vágják, a húst is. Szalonnás- hagymás alapot készítenek, s apróra vágott vöröshagymán, szalonnán kezdik a húst párolni. A szívet, vesét csak akkor teszik bele, ha már félig átfőtt. Fűsze­rezik babérlevéllel, borókabo­gyóval, naranccsal, citrommal, kakukkfűvel, oreganóval, bazsa­likommal, sóval, borssal, paradi­csompürével, fehérborral. A vé­gén az egészet tejfölös habarás­sal sűrítik. ■ Már az iskolában csipkéznek Az endrédi csipke kettős elgondolás­ból született. Egyik célja a falu asszo­nyainak téli, a mezőgazdasági mun­kából kieső idejének a hasznosítása volt, a másik az összetartásuk, vagyis a református hit tételeinek a terjeszté­se - hangoztatta egykor Kájel Endre lelkész. Ez sarkallta, hogy 1908-ban megszervezze az első csipkeverő-tan- folyamot Stöckel Vilma tanítónő szak­mai irányításával. Lelkesen fogadták az endrédi asszonyok a tanfolyam indítását. Hogy mekkora volt iránta az igény, mindennél ékesebben bi­zonyítja, hogy az alapítás évében félszáz asszony és leány tanult meg „csipkézni”. Akkoriban a csipkeverés színhelye és a ta­nításnak a színhelye is a parókia egyik szo­bája volt, ma pedig az általános iskola a „bölcsője”. A helybeli lányok az intéz­ménynek köszönhetően már egész fiatalon megtanulják a csipkeverés művészetét.- A tantervbe is beépítettük a csipké- zést; ezt a felsős lányok megtanulják a technikaórákon - mondta Horváthné Herczeg Zsuzsanna tanár. - A faluban, sajnos, egyre kevesebben folytatják ezt a szép hagyományt, amelynek a terjesztése átkerült az iskola falai közé. A csipke ké­szítéséhez szükséges eszközöket is az ok­tatási intézmény adja a kezükbe, s ennek köszönhetően otthon is verheük a csipkét. A gyerekek szívesen csinálják; az iskolá­ban is tanulják a csipkeverést, a legjobb és tetszetős munkáikból pedig az aulában berendeztünk egy állandó kiállítást is. Minden évben versenyt írunk ki nekik, s ennek zsűritagjai a csipkeverést ma is mű­velő idős asszonyok. Ők választják ki a legjobb munkákat, s ezeknek a készítőit a tanévzárókon jutalmazzuk. A tanárnő egykori tanítványai között olyan fiatal is van, aki már minősítteti is a munkáit, és akár a népművészet mestere címet is megszerezheti a csipkeverégsel. ■ Hengerpáma és verőfa Elengedhetetlen kellék a csipkeve­réshez az eszter­gált orsó vagy hü­velyes veröfa. A másik: a henger alakú párna, nagy­ságát a készülő csipke szabja meg. Endréden ez általában 30-35 centiméter, de ké­szítettek már 50 centimétereset is. És hogy a munká­hoz megfelelően rugalmas legyen, Évről évre több a kisdiák- Végzőseink háromnegyede szak- középiskolában vagy gimnázium­ban folytatja a tanulást - mondta elé­gedetten Regőczi Annamária, aki az idén már a 36. tanévét kezdte meg, ebből a huszadikat az endrédi általános iskola igazgatójaként. . Sokat köszönhetnek sikeres fel­zárkóztató és nevelőprogramjuk­nak. Többen ezért választják a kör­nyék településein élő fiatalok közül is ezt az iskolát. Az idén tizennégy elsőssel kezdték a tanévet. - Jövőre már húsz elsősre számítunk az óvo­dások számát figyelve - mondta az igazgató. - Iskolánknak most 112 di­ákja van; az osztálylétszám ha nem is sokkal, de minden évfolyamon meghaladja az előírt tíz tanulót. Az iskolában angol és német nyelvre is oktatják a gyerekeket, s húsz számítógép áll rendelkezé­sükre a számítástechnika alapjai­nak elsajátításához. Néptáncot és csipkeverést is tanulnak. - A pá­lyázatokat kihasználva próbálunk fejleszteni - mondta az igazgató. - A könyvtárunk számára és képes­ségfejlesztő játékok vásárlására nemrégiben százezer forintot nyertünk, további eszközök be­szerzésére pedig kétszázezret. Az igazgató büszke arra, hogy a gyerekek nem rongálják a környe­zetüket, sőt együtt szépítik a fel­nőttekkel. Összeállítottak egy régiségkiállítást is, és ezt folyama­tosan bővítik.- Két dolognak örülnénk igazán - árulta el. - Ha megoldódna az al­só épületünk fűtése és ha a játszó- udvarunkat is fejleszthetnénk. ■ Ismét adakoztak a hívek A hívek adakozásából, pályázati tá­mogatásból és egyházmegyei pénzből külsőleg teljesen felújítják a katolikus templomot. A 15 millió forintos beruházás a tavasszal kez­dődött. Sürgőssé vált a homlokzat rendbetétele, mert már omlott a korábban fölvizesedett vakolat. Először az 1985-ös földrengés okozta falrepedések miatt vált szükségessé egy nagyobb belső fel­újítás. Az orgonát 1999-re újjávará­zsolták az egyházközség tagjainak adományaiból. Azt szeretnék a hí­vek, ha jutna a közeli jövőben a templombelső átfestésére is, hogy az épület minden szempontból méltóvá váljon feladatához. Az eredeti templomból való a szentély falán látható Szent család képe. Ennek alapításáról csak száj- hagyomány maradt ránk, s esze­rint „törökhagyás”. A mai templom a szerzetesek kápolnája volt, s egy részét a törökök megkímélték, ké­sőbb ehhez építették hozzá a mai Kívül szép, később belül is felújítják a templomot templomot. Az 1821-ben emelt to­rony sisakján keleti hatás érzékel­hető, a templom berendezése, így például a szószék barokk. A településen ma 1039 katoli­kust tartanak számon. ■ Három Pista a falu hírnevéért Tóth István megszállottja a fő­zésnek, és mióta - kilenc éve - Endréden él, több embert is „megfertőzött” ezzel a szenvedé­lyével. A korábbi bográcspartik mára társadalmi eseménnyé let­tek; falunapon a német és a hol­land ingatlantulajdonosok is süt- nek-főznek, s a nemrég másod­szor tartották Endréden a Somo­gyi asztali örömök rendezvény- sorozat vadétekfőző és -sütő ver­senyét.- így akarjuk megismertetni szűkebb pátriánkat a távolabb élőkkel - mondta Tóth István. - Bevált ez a recept, hiszen a jó étekkel sok ember megfogható. Tóth István összeszokott főző­csapata az utóbbi években szá­mos eredménnyel öregbítette a falu jó hírét. A Három Pista nevű hármas - Tóth Istvánnak Hekeli István és Pacs István a társa - Nagyszakácsiban kétszer nyert első és egyszer különdíjat. Az utóbbi időben a polgármester is elkíséri őket a versenyekre. Ő is szereti a hasát - jegyezte meg Tóth István, aki Siófokról költö­zött Endrédre, mert csendesebb környezetre vágyott, s itt megta­lálta a számítását. A szakács egyébként most egy siófoki étte­rem séfje, és hogy elismert szak­ember, az is jelzi: nemrégiben három hetet töltött el Mauritiu- son egy ötcsillagos szállodában. - Magyar heteket tartottak oda­kint, és az én feladatom volt meg­ismertetni a hazai ízeket az otta­ni szakácsokkal, illetve a vendé­gekkel. Nagy élmény volt, hiszen négymázsás teknősbékán is lova­golhattam a távoli országban. Több mint négyszáz szakács­Tóth István szerint fontos az étel: a hasán ke­resztül nagyon sok ember megfogható könyve van Tóth Istvánnak, és található köztük egy 1800-as években kiadott ritkaság is. ■ Ragaszkodnak a lelkészhez Mindössze kétszáz református él a községben, s legföljebb százöt­venen aktív korúak, mégis eltarta­nak egy önálló lelkészt.- Az összetartozás ér­zése erős a gyülekezet tagjaiban, ragaszkodnak ahhoz, hogy önálló lelké­szük legyen, mert tudják: csak ebben az esetben élő a közösség - mondta Ficsor Gábor, aki a múlt év novembere óta szolgál Endréden. A lelkipásztor elárulta a titkot is: bár va­ló igaz, hogy csak 3^400 lelkesnél nagyobb gyülekezetek életképesek önállóan, ám az endrédieket kisegí­ti a hajdani református iskoláért ka­pott örökjáradék. A korábban az egyházi tulajdonú épületet nem kérték vissza, hanem ezt a formát választották. Az évi 400 ezer forint a gyülekezet költségvetésének a fe­lét teszi ki. Elsősorban az idősebbek a seré­nyek, segítőkészek, a te­kintetben a lelkésznek még bőven van dolga, hogy cselekvésre ösztö­nözze a fiatalokat is. - Egyelőre kevesebben ér­zik igazán magukénak az értékeiket: a templomot és a parókiát, mint az kí­vánatos volna; pedig sok­kal inkább a gyülekezeté, mintsem az éppen itt la­kó lelkészé - mondta Ficsor Gábor. Az endrédiek is bekapcsolódtak a dél-balatoni református gyüleke­zetek országosan is példás együtt­működési hálózatába, és azóta egy­re több közös rendezvényen vesz­nek részt, ezzel is erősítve az együ­vé tartozásukat. ■ A L M A N A C H - 0 0 8

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents