Somogyi Hírlap, 2003. szeptember (14. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-10 / 211. szám

2003. Szeptember 10., Szerda A L M A N A C H 0 8 7 7. OLDAL Recept Kaposkeresztúrról Töltött csirke Ünnepi asztalra való étel. Hozzá­valók négy személyre: egy ránta­ni való csirke, a töltelékhez 70 dkg rizs, kis fej vöröshagyma, 2-3 gerezd fokhagyma, zöldség­zöldje, 2-3 tojás, só. A szárnyast gondosan megtisztítjuk, s bőrét is elválasztjuk a hústól, és befű- szerezzük. A töltelékhez először elkészítjük a rizst, sóval és étel­ízesítővel fűszerezzük. Mikor fé­lig megfőtt, beleszeljük a vörös­hagymát, fokhagymát, zöld­ségzöldet. Ha megfőtt, belekever­jük a tojást és a csirke főtt máját, szívét, zúzáját. Ezzel megtöltjük a belsejét, a bőr alatti részt, a nyakánál és hasánál hústűvel összetűzzük vagy összevarrjuk. A töltött csirkét megpároljuk, kis­sé átfőzzük, külsejét fokhagymás páccal bekenjük, és aranybamára pirítjuk. Hozzá köretként rizst, sült burgonyát adhatunk. _____■ Me grekedt a kis község biztató fejlődése Kaposkeresztúrt a rendszer- váltás óta Csínra József irá­nyítja. Évek során kiépítették az alapvető infrastruktúrát, az önkormányzat költségveté­se azonban most a szociális kiadások mellett csak a ki­sebb fejlesztésekre, utak-jár­dák karbantartására elég. A kilencvenes évek elején Kapos- keresztúr sokat fejlődött, de most képtelen lépést tartani a követel­ményekkel. Nehezíti a felzárkó­zást a falu elzártsága, s ezt nem el­lensúlyozza a táj szépsége. Legna­gyobb gondja a munkanélküliség: az aktív korúak fele állástalan. A népesség csökken, sokan kilátás­talannak tartják a jövőt. Az önkor­mányzat lehetőségeihez képest se­gíti a rászorulókat - kifizeti a tan­könyveket, a gyerekek étkezési­utazási költségeit -, a költségvetés 30 százaléka a szociális kiadás.- Mit vár a lakosság az európai uniós csatlakozástól?- A falu helyzetét híven tükrözi a szavazáson való részvételük: nem volt 50 százalékos. Sokan még az általános iskolát sem végezték el, így kilátástalan a helyzetük. Az idő­sebbek meg nem tudják kihasznál­ni a lehetőségeket. A gazdálkodók remélik a boldogulást, de csak a földből már nem lehet megélni.- Melyek a község értékei?- Igazi kincsünk a szép környe­zet meg a dombok szőlőskertjei. Ezt minden vendégünk elismeri, bár a kihasználásához bőven van még tennivaló. A hiányosságokat csak úgy tudnánk felszámolni, ha a forrásaink jelentős részét nem a szociális kiadások vinnék el.- Mi lehet a falu kitörési pontja?- Munkahelyek híján nagyon ne­héz tervezni a jövőt. A turizmust kellene életre kelteni, de ehhez nincs megfelelő épület. A régi iskolá­CSIMA JÓZSEF 1929-ben született Tapsonyban. Kaposváron a mezőgaz­dasági technikumban érettségizett, majd elvégezte az államigazgatási főis­kolát. Dolgozott a csákányi és homok- szentgyörgyi tanácsnál. 1990 óta áll a település élén, tiszteletdíjas polgármes­ter. Nős, két fia és lánya, s négy unoká­ja van. Hobbija az utazás és az olvasás. bán ugyan kialakítanánk 8-10 ágyas vendégszobát; van egy bérbe adott 2,5 hektáros tavunk, s még kettőt lé­tesíthetnénk. Önerő híján azonban ez egyelőre csak terv marad. Az ön- kormányzatnak igen sok parlag te­rülete van, ezért szükség volna a bir­tokrendezésre. Akkor az egészet ki­adhatnánk, s a bérleti díjakból te­remtenénk újabb lehetőségeket.- Milyen a község infrastruktú­rája? Mi ad majd munkál?- Van vezetékes víz, telefon, de hiányzik a gáz, a szennyvízcsator­na. Korábban a 120 ház közül csak 12 csatlakozott a gázprogramhoz, így elmaradt a beruházás. Tagjai vagyunk a kistérségi szennyvízépí­tési társulásnak, s 2006-ra talán már itt is kiépül a hálózat. Útjain­kat gondozza a közútkezelő kht. A járdákat igyekszünk felújítani; az idén 2-3 millió forintot költünk rá, s a téesztől visszakapott földutakat is évente kétszer rendbe tétetjük. ■ Tolvajokra les a kert alatt Kora reggeltől késő estig rója a környék útjait a község mező­őre. S bár nagyon szép a táj, nem sok ideje van, hogy abban gyönyörködjön. Az év minden szakában tolvajok settenkednek a pincék és a hétvégi házak kö­rül, s hamar lába kel a termény­nek, az értékes holminak.- Két hete a batéi szőlőben csíptünk el egy rabsicot. Másfél éve keresték már a tolnai, a so­mogyi meg a baranyai rendőrök - mondta Révész Jenő: - Öt éve csaknem kétszáz pincét tört fel Sántostól Szálacskáig, s mikor kiszabadult, hetvenig meg. sem állt. A mezőőrt azonban nem tudta megtéveszteni, és a taszári őrs egyenruhásaival meg a hely­beli polgárőrökkel közösen fél nap alatt kézre kerítették. A mezőőri szolgálatot a gya­kori lopások és betörések miatt három éve hozta létre az önkor­Új teleház a Régi terve volt a kaposkeresztúri önkormányzatnak, hogy össze­fogja a fiatalokat és az időseket. A cél érdekében most teleházat hoztak létre, hogy elősegítsék az érdeklődők szórakozását, a mű­velődést és a tanulást. Egy hete nyitották meg a teleházat, ez az­óta közösségi találkahely lett, s költségeit az önkormányzat állja. Az intézménynek csak egyetlen támogatója van, a Hallgass a Szí­vedre! alapítvány, amely néhány szép bútordarabot adományozott a kezdéshez. A ház vezetését Bu­dán Melindára bízták, s ő elmon­dása szerint most még úgy érzi, nagyon sok feladat szakadt a nya­kába.- Újságot készítünk, kulturá­lis rendezvényeket szervezünk, és szombatonként felügyeljük az itt tanuló gyerekeket, akiknek ha kell, korrepetáló tanárt is se­gít - mondta a fiatal kulturális előadó. - A gyerekek főleg spor­tolnak, zenét hallgatnak, táncol­nak a teleházban, viszont az idő­mányzat. Az állás betölté­sére pályáza­tot írtak ki, s Révész Jenő villanyszere­lőből így lett a határ vigyá- zója. A hiva­tal támogatá­sával elvé­gezte a szük­séges tanfolyamot, majd rábíz­ták a csaknem kétezer hektár őrizetét. A munkája, mint mondta, az évszakokkal válto­zik, ősszel a szőlőt meg a kuko­ricást őrzi, de figyeli a fát gyűj- tögetőket is. A környék gazdái­val és a taszári rendőrökkel jó a kapcsolata. A szenvedélyes va­dász a természet szeretete miatt választotta ezt a hivatást, így lett kötetlenül szabad és moz- galmas az élete. _____________■ fi ataloknak Budán Melinda vezeti a községi teleházat seket nehéz idecsábítani. Régen volt egy klubhelyiség Kereszt­úron, de azt a gyerekek tönkre­tették. A teleház szervezésében már bemutattak egy táncos mű­sort is a falunapon. Az előadás annyira sikeres volt, hogy végül még a képviselők is táncra per­dültek. ■ Kocsma helyett vegyesbolt Kilenc éve nyitotta meg vegyes­kereskedését Gál Lászlóné Kaposkeresztúron a templom mögötti utcában. Voltak jobb évek, s voltak gyengébbek, de úgy látja, megvan a haszna a csa­ládi vállalkozásnak. Egész héten nyitva vannak, s főleg akkor van sok vásárló, ha éppen zárva a konkurens bolt. Nyáron tér be a legtöbb vevő, cseteszedés idején. Főleg dohányárut, szeszes italt és tejtermékeket árusítanak. Bő­vebb lenne a kínálatuk, ha az ÁNTSZ engedte volna, hogy húst is tartsanak, de az üzlethelyiség nem felelt meg a követelmények­nek, mert tíz centivel alacso­nyabb az elő­írtnál. A bolt­ból leginkább a cigarettát és a szeszt vi­szik, hiszen kocsma nincs a faluban.- Általában megveszik a sört, bort, és kint az utcán megisszák - mondta Gál Lászlóné. - Közben késő estig be­szélgetnek, főleg a fiatalok. Talán jobb is, hogy nincs kocsma - tet­te hozzá -, így nincs annyi duhaj­kodás a faluban. ■ Közösségi központ az iskolából Két nemzedék emlékműve Gyászos az emléke a múlt század két világháborújá­nak: pusztítását sok család megsínylette. Az akkor ka­tonának behívott kaposke­resztúri férfiak közül negy­venen soha nem térhettek vissza szeretteikhez. Az el­ső világháborúban eleset­teknek az emlékműve ko­rábban a templomkertben állt, a második világégés áldozatainak pedig a temp­lomban állítottak emléket. Az eltelt évtizedek során azonban az idő több kato­nának a nevét elfakította az emléktáblán. A megron­gálódott táblák helyett vé­gül a községi önkormány­zat most az idén egy közös emlékművet készíttetett. A keresztúriak máig őrzik a múlt keserű emlékeit és hagyományai­kat. Az önkormányzat támogatja a közösség összetartását segítő kez­deményezéseket. A falunapon ad­ták át a teleházat, emlékművet avattak, s elkezdték az ifjúsági meg a nyugdíjasklub kialakítását is. A falu utcáin délelőtt csak a postás jár, a kellemes időben majdnem mindenki a kertben, szőlőben serénykedik. A sok gond és az önkormányzat nehéz anyagi helyzete ellenére is zajlik azonban az élet, számos fontos dolgot most készítenek elő.- Legújabb büszkeségünk az önkor­mányzat épülete előtt a hősi emlékmű, ezt a falunapon avattuk föl - újságolta Csima József polgármester. - Korábban is volt emlékhelye a két háború áldoza­tainak, de az első világháborús állapota romlott, ezért egy közös újat készíttet­tünk. Eredetileg egy szebb, az elesettek nevét is feltüntető alkotást szerettünk volna, de ezt támogatás és az áldozatok pontos névsorának híján módosítani kellett. Ennek ellenére az önkormány­zat 400 ezer forintból, önerőből készít­tette az emlékoszlopot. Nagy becsben tartjuk, s augusztus végén dr. Spiegl Jó­zsef, a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Szakszolgálat igazgatója leplezte le. Keresztúr legfontosabb épülete az 1933-ban épített két tantermes iskola. Hat éve zárták be, mert kevés volt a gyerek. Az önkormányzat nem hagyta üresen: egyik termében a községi könyvtárnak az otthonát alakították ki, s a másikban a gyerekek ismereteit bő­vítő teleházat. Az ifjúsági és a nyugdíjasklub helyi­ségeinek a kialakítását is tervezik,' eze­ket majd a volt iskola tanítói lakrészé­ben rendezik be. A tervek valóra váltá­sához szükség volna az épületrész át­alakítására, ehhez az önkormányzat az önerő mellett pályázati lehetőségeket is keres. ■ Szívéhez nőttek a könyvek Hét éve nyitották meg a köz­ségi könyvtárt, ennek helyét a régi általános iskolában alakították ki. Jelenleg 106 beiratkozott olvasója van a bibliotékának, a legidősebb 71 éves, a legtöbb viszont a gyerek. A könyvtár, amit a község örö­költ, valaha igen elhanyagolt volt. Fejlesztését attól számítják, mi­kor a volt iskolában kapott helyet. A képviselő-testület ennek a be­rendezését Kis-Fonai Zoltánnéra bízta. S az idő igazolta, hogy jó kezekbe kerültek a könyvek, s út­mutatást ad a köteteket böngé­sző gyerekeknek éppúgy, mint a felnőtteknek. Ezerháromszáz kö­tettel nyitották meg a bibliotékát, s a könyvállomány mára jóval több, mint ennek a kétszerese. - Egy hónapig tartott, míg annak idején rendbe szedtem a sok könyvet - emlékezett a kezdetek­re -, s elégedett vagyok a fejlődés­sel. Ehhez nagyban hozzájárult az a 250 ezer forint is, amit a millen­nium évében nyertek pályázaton. S lehetőségeihez mérten az ön- kormányzat is segíti a könyvvá­sárlást, évente 150 ezer forintból fejlesztenek. Bővítik a választékot az idén is, ezúttal újabb 150 ezer forint volt a támogatás. így meg­találhatóak a könyvespolcokon a fontos lexikonok és szótárak is; mivel egyre drágább a könyv, ezeket csak nehezen vagy nem is tudnák megvenni a családok. A könyvtárosnak fontos az ol­vasók tájékoztatása. A gyerekek a társasjáték miatt vagy a számítógépért is fölkeresik, és sokszor ko­saraznak, fo­ciznak a könyvtár ud­varán. Mert játszótér is várja őket, ezt két éve építet­te a lakosság társadalmi munká­ban. Nyáron kevesebben látogat­ják a könyvtárt, szeptembertől vi­szont annál több tanuló jön a kö­telező olvasmányokért. - Nagyon a szívemhez nőtt ez a könyvtár, és büszke vagyok rá - mondta Kis-Fonai Zoltánná. - Szívesen ajánlok olvasmányt is a felnőttek- nek és a gyerekeknek. • ■ CÍMER, ZÁSZLÓ Hullámvonallal kettévágott álló, háromszögű vörös pajzs zöld pajzstalppal. A vörös mezőben lóherevégü aranykereszt, szárai között egy-egy hegyes végű fénysugárral. A zöld pajzstalp­ban a vágási vonallal párhuza­mosan haladó ezüstpólya lát­ható. A zászló 1:2 arányú aranyszínű lobogó a hosszanti szélein egy-egy piros éllel. Hossztengelyének a felső har­madában van a község címere. Az úgynevezett beszélő címer jelképesen a falu nevére utal. A települést először 1328-ban említi oklevél Szent Kereszt néven, s abban az időben a pan­nonhalmi apátság birtoka volt. A LAKOSOK SZÁMA 2003-ban 382 2001-ben 371 1998-ban 413 1960-ban 899 1941-ben 940 " CIVILEK, VEZETŐK A faluban s környékén tevékeny­kedő polgárőrszervezetet Tóka Emö irányítja. FOGADÓÓRAK Kaposkeresztúr Batéval és Fo­nóval alkot közös körjegyzőséget. A hivatal címe: 7259 Kaposke­resztúr, Szabadság tér 2. Telefon: 82/376-319. Csima József pol­gármester hétfőtől péntekig reggel 8 és 11 óra között tart fogadóórát, de a település pol­gárai ügyes-bajos dolgaikkal az otthonában is bármikor fölkeres­hetik. Lázár Katalin falugazdászt minden pénteken 8-11-ig a hivatalban találják meg a gazdák. ORVOSI RENDELÉS Dr. Farkas István batéi kör­zeti orvos minden csütörtö­kön 8 órától tart rendelést Kaposkeresztúron. Gyermek- orvos Kaposvárról havonta egyszer jár a faluba, a fogor­vos pedig Nagyberkiben áll a rászorulók rendelkezésére. MISEREND Várfalvi László plébános minden vasárnap 11 órai kezdettel tart szentmisét. MÚLTIDÉZŐ Az 1700-as évek elején a község­nek 200-250 lakosa volt, a XIX. században pedig több mint 880 lakosú községként tartották szá­mon. Legtöbben 1910-ben lak­ták: a hozzá tartozó Rákópusztá- val együtt 1107 polgára volt. A falu első - katolikus - népiskoláját 1839-ben létesítették. A három évvel későbbi népszámláláskor a település 940 lakosa közül 57 val­lotta magát német anyanyelvűnek. Keresztár a megye legnagyobb népességfogyást elszenvedő falu­ja: 1960-ban még 899 lakosa volt, számuk tízévenként 738-ra, 545-re, majd 389-re apadt. Zö­mük az 1 960-as évekig a mező­gazdaságból élt, egy vékony ré­teg kisiparos volt. Az első szövet­kezetét a községben 1951-ben alakították Petőfi néven. Utóda, a Béke a hatvanas évek végéig gazdálkodott, s ezután egyesült a batéi November 7. tsz-szel. A CIKKEKET HORVÁTH ZSOLT ÉS PFEIFFER ROLAND ÍRTA FOTÓK: TŐRÖK ANETT Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents