Somogyi Hírlap, 2003. szeptember (14. évfolyam, 203-228. szám)

2003-09-09 / 210. szám

2003. Szeptember 9., Kedd 7. OLDAL Recept Kaposgyarmatról Krumplis pogácsa Faluszeite jól ismerik Balogh Józsefné pogácsáját. Nemcsak a családjának, hanem az önkor­mányzat vendégeinek is süt; be­szélgetés közben gyorsan elfogy a finomság. A pogácsa elkészítését édesanyjától leste el. A falusi asz- szonyok ritkán mérik az alap­anyagot, ezért a hozzávalók pon­tos mennyiségét nehéz volna megmondani. Baloghné mércéje szerint a pogácsához némi só, 2 dl tejföl vagy kefir, zsír, liszt és a liszt súlyánál kétszer-háromszor több krumpli kell. A fagyos zsírral először a lisztet morzsolja össze, mígnem lágy masszát kap. A megfőzött krumplit átnyomja, hozzáadja a lisztes zsírhoz, majd a tejföl felével összekeveri. A ki­szaggatott pogácsát tepsibe rakja, a tetejét megkeni a maradék tejföllel, és előmelegített, forró sütőben pirosra süti. __________■ Te rmészeti kincseket rejt ez a vidék Két arcáról ismerik sokan Ka- posgyarmatot, ezt a csaknem 140 lakosú kisközséget. Halasta­vával, virágos portáival és a kör­nyező erdők élővilágával a táj igazi kincse, de a sok szépség mögött ott rejlik a mindennapi élet temérdek gondja is. A zselici erdők féltő karjai között, szinte a világ végén megbúvó falu az utóbbi években a megye virágos- kertjeként vált ismertté. A munka­helyeket és a lehetőségeit tekintve azonban semmi nem változott.- Mii hozhat az uniós csatlakozás?- Szép számban támogatták a csat­lakozást a lakosok. Elsősorban éle­tük jobbra fordulásában, új munka­helyek létrejöttében reményked­nek - mondta Balogh Józsefné pol­gármester. - Az 53 munkaképes la­kos közül 26 állástalan. A kis ön- kormányzatok helyzete, köztük a miénk is kilátástalan, s az unióba lépés talán ezen a gondon is segít.- Hol találhatnak munkát a kaposgyarmatiak?- Néhány a városban dolgozik, mások a mezőgazdaságból próbál­nak megélni. Több család is gazdál­kodik, másoknak az erdő ad megél­hetést. Korábban az erdőgazdaság, most a területeket bérlő vállalkozók kínálnak munkát; a boltoson és a csibenevelőn kívül azonban ne­künk egyáltalán nincs vállalkozónk.- Milyen a falu infrastruktúrája, és mire lenne még szükségük?- Minden házban van vezetékes ivóvíz és telefon is. Régóta van tar­tályos gázunk, nyáron az asszo­nyok ezzel főznek, de a fűtés télen nagyon sokba kerülne vele. Koráb­ban a vezetékes gázt Cserénfával és Szentbalázzsal közösen akartuk bevezetni, de aztán területi vita mi­att kimaradtunk belőle. A faluban van ugyan a hálózat, de gazdasá­gossági okokból egyik szolgáltató BALOGH JÓZSEFNÉ 1930-ban született Kaposgyarmaton. A tanító­képzőt Dombóváron végezte el. Aranydiplomás pedagógus, munká­ja elismeréseként megkapta a Ma­gyar Köztársaság Arany Érdemke­resztjét is. 1990-től irányítja a telepü­lést, tiszteletdíjas polgármester. Öz­vegy, két fia és három unokája van. sem vállalja a beruházást, így a gáz és a szennyvíz a lakosoknak egye­lőre csak a jövő reménye marad. A járdáknak az állapota jó, de az uta­kat például már föl kellene újítani.-Mi az értékük? Mi a kitörési pont?- Igazi kincsünk a virágos falu és szép környezete. Áldhatjuk ősein­ket, hogy itt telepedtek le. A falu vé­gén van egy csodatevő kút, több ember baján segített már a vize. A mészköves dombokban kisebb cseppköves üregek is vannak. A múzeum munkatársai föltérképez­ték a környéket, s javasolták meg­óvását a Zselici Tájvédelmi Körzet részeként. Erre alapoznánk a falusi turizmust. Csak ki kellene kotrat- ni a tavat, s a kutat és a barlanghoz vezető patakvölgyet kitisztítani. A régi kőbánya meg hangversenyek­nek adhatna helyet. A pénz azon­ban hiányzik, így sok terv bizony­talan, de a valóra váltásukért min- den követ megmozgatok._______■ A föld ad megélhetést Vajdáék nemzedékek óta gazdál­kodnak. A családi birtok művelése előbb a szülőkre szállt, s ma már a két fiú is a gazdaságban szorgoskodik. Nagy gé­peik nincsenek, csak egy traktort s ekét vásárolták.- Csaknem húsz hektá­ron termesztünk kukori­cát, gabonát, s van egy kis szőlőnk - mondta a 22 éves Vajda László. - Ekko­ra gazdaságban van tenni­való, bár a biztos megélhe­téshez kevés a föld. Édes­apám tűzoltó, édesanyám vállalko­zó, ezért a ház körüli teendőkben az öcsémre és rám is szükség van. Megszokta már, hogy az idejét be kell osztania a tanulás és a mun­ka között. Bár két szakmát is kita­nult, most a TIT-nél készül az érett­ségire. S itt van a szüret ideje is. A szőlő egy részét eladják, a többiből bor lesz, azzal a barátokat kínálják meg. Mert hamarosan jön a hideg, s a téli tüzelő­ről is gondoskodni kell. A tűzrevalót traktorral hoz­zák a Zselicből, a hullott fát saját erdőrészük tisztí­tásakor szedik össze. Vajda László elége­dett az életével, szereti a földet és a tiszta levegőt. A nyáron sem vállalt idő­szaki munkát, inkább itt­hon segített a szüleinek. Rengeteg kötelezettsége mellett ellátja az if­júsági klub vezetését is. Kirándulá­sokat és futballmeccseket szervez a község csaknem negyven fiatal­jának. Találkozóikat a tavaly elké- szült klubhelyiségben tartják. ■ Életben tartott mesterség Nagy gond a munkanélküliség. Suricesu György és fia úgy döntött; a maga erejéből boldogul. Három éve elvégeztek egy szőnyeg- szövő tanfolyamot, s éle­tük azóta megváltozott. A családfő vásárolt egy szö­vőgépet, s Ferenc fiával er­délyi festékes szőnyegeket kezdett készíteni. Ritka tu­dományuknak híre kelt, munkáikat bemutatták több községben is.- Több kiállítást is ren­deztünk, szőtteseinkkel ellátogattunk falunapokra, hagyo­mányőrző táborokba - mondta Suricesu György. - Manapság a szőnyegeken kívül tarisznyát, többféle pénztárcát, sőt faliképeket is készítünk. A munkából Ferenc fiam is kiveszi a részét, s mostanra már saját mintákat tervez; tagja egy művészeti csoportnak is. Alko­Kastélyból A Zselic egyik legszebb, s talán a legszegényebb falva is Kaposgyar- mat; a lakosság zöme ugyanis al­kalmi munkából él. Nagy dolog itt, ha valakinek van mivel kiegészítenie a jövedelmét. A falu napsü­tötte, virágos utcáján egy idős asszony jár portáról portára levelekkel megra­kott szatyrával.- Három éve kerültem a hivatalhoz - mondta Berkes Rudolfné. - A ten­nivalókat a testvéremtől örököltem: korábban is segítettem neki a levelek, csekkek és a pénz kihordásában. Az önkormányzat mindenese 1959-ben Simonfáról költözött Gyarmatra, s ez a telepü­lés mára nagyon a szívéhez nőtt. Fiatalon egyebek közt a városban is dolgozott. Nyugdíjba a gálosfai kastélyból ment, ahol főzött és ta­karított. Mindennapjaiban az ott­tásaiból novemberben nyílik majd önálló kiállítása Kaposváron. Suricesuék különleges tudomá­nyára fölfigyelt a bányai Panoráma Egyesület is. Elhatározták, hogy a családi birtokon kialakí­tanak egy élményportát, s az érdeklődőket egy­két feledésre ítélt népi mesterséggel megismer­tetik. Zselici fiatalokért címmel pályázatot adtak be, s terveik valóra váltá­sát a földművelésügyi minisztérium 500 ezer forinttal tá­mogatta. Ezt némi önerővel kiegé­szítve a jövő tavasszal elkezdhetik a filagória építését. A látványportán, úgy tervezik, iskoláscsoportokat fo­gadnak majd, és oktatásukat is ter­vezik. Ez segíthet a hagyomány­nak, a népi kultúrának az újabb nemzedékre átörökítésében. ■ a hivatalba honi teendők mellett - az állatok gondozása és a házimunka - nem okoz gondot a hivatali kötelezett­ségek ellátása. Unokával még nem áldotta meg a sors, így ráérő idejében szívesen járja a falut és takarít a hivatalban. Sok helybélihez hasonlóan ő is tagja a faluszépítő egyesületnek, és renge­teg virágot nevel. Berkesnének minden­kivel jó a kapcsolata, az emberek megbíznak benne, s gyakran megosztják vele a gondjaikat is. Az öregek nagyon összetartóak, mondta; akinek van rá ideje, látogatja az idősek klubját is, ott együtt sütnek-főznek az asz- szonyok. A finom étkek után meg­beszélik a község és a nagyvilág történéseit. Boldogságukhoz legin­kább a fiatalok életének jobbra for­dulása kellene. ■ A Zselic virágoskertje Önzetlen faluszépítők Kaposgyarmat neve sokaknak a virágok és a legszínesebb hazai települések folytán vált jól ismertté az utóbbi években. A lakosság ugyanis kezdetektől fogva részt vett a Virá­gos Magyarország ver­senyben, három mi­nisztériumi díjjal büsz­kélkedhet, s tavaly el­hódította a „virágos község” címet is. A si­kerek eléréséért a tele­pülés majdnem min­den tagja sokat tett, ki­vette részét a munká­ból. A legújabb meg­mérettetésen is szép reményekkel indultak. Csaknem tíz éve alakult meg a köz­ségben a Faluszépítők Baráti Köre, s tagjainak a száma az évek során alig változott. Bár a munkát minden év­ben újrakezdik, sok elismeréssel büszkélkedhetnek. Nekik lakóhe­lyük szépítése a legfontosabb, s ki­tartásuk nyomán Gyarmat a Zselic ékessége lett. Kaposgyarmaton nagy az élet. Most azonban a hivatal kézbesítőjén és a mo­bil posta dolgozóin kívül alig látni vala­kit az utcán. - Ezúttal is beneveztünk a Virágos Magyarország versenybe, s két napja elsőként minket keresett föl a zsű­ri - mondta Balogh Józsefné polgármes­ter. - Elég későn jöttek, mert már nincs annyi virág, mint a nyáron. A gyarmati­ak sokat tettek azért, hogy ilyen legyen a falu. A kilencvenes évek elején alakult a Faluszépítők Baráti Köre, ebben szinte minden család benne van. Együtt dol­goznak a közterületeken tavasszal, s év­ről évre kiültetik az előnevelt palántá­kat. A magokat a régi iskola udvarában a fóliasátrakban vetik el, ezt a közmun­kások gondozzák. A tágas épületet most a község hasz­nosítja, s udvarán sok a virág. Az egyko­ri tanítói lakrészben van az önkormány­zati hivatal, a rendelő, az idősek klubja és a könyvtár. A hajdani tantermet ká­polnának rendezték be - míg a templom el nem készül -, s itt állították ki a verse­nyeken nyert emléktáblákat. - A falu szépségéért sok elismerést kaptunk, de mi nem a díjakért, hanem önmagunkért tesszük ezt - mondta a polgármester asszony. - Sok zsáktelepülés összekötő útra vágyik, Gyarmat azonban így sok értékét elveszítené. Lassan ugyan, de valóra váltjuk elképzeléseink nagy ré­szét. A mocsaras terület lecsapolásával s kitisztításával elkészült a halastó, felújí­tották az ifjúsági klub épületét, most ala­kítjuk ki a vizesblokkot. 2,0 millió forint támogatásból megújítottuk a haranglá­bat, s arra is van remény, hogy év végé- ig tető alá hozzuk a templomot is. ■ Mindenhez ért a klubvezető Beszélgetéstől és nevetéstől han­gos a hét majdnem minden nap­ján az idősek klubja. Négy éve alakították meg, s alkalmanként tíz-tizenkét nyugdíjas kártyázás­sal, főzőcskével meg énekléssel múlatja az időt. Tagjai gyakran fölkerekednek, és a kerti szerszá­mokat vándorbotra cserélik. Nemrégiben Szolnokon jártak, részt vettek a nyugdíjasok orszá­gos találkozóján.- A következő úti célunk Máriagyűd lesz - mondta Ácsné Dóczi Éva, aki július elejétől veze­ti az idősek klubját, s emellett a könyvtárt is ellátja, meg a vállal­kozó kedvűeknek számítógépes tanfolyamot is tart. Naponta ingá­zik Gálosfa és Gyarmat között, hogy origamira, szövegszerkesz­tésre vagy a könyvek szeretetére tanítsa a gyerekeket. Ennyi felada­tot egyszerre megoldani gondot okoz, de szerencséjére minden egy helyen van, és szíwel-lélekkel végzi a munkát. A könyvtár polcain több mint ezerhétszáz könyv sorakozik, so­kat ajándékul kaptak, a többit pe­dig az önkormányzat szerezte be. Húsz beiratkozott olvasó látogat­ja, s a heti egyszeri nyitva tartás helyett ezután már naponta betér­hetnek a könyvek szerelmesei. Ácsné Dóczi Éva elmondta: sze­retné még több kötettel bővíteni az állományt, hogy mindenki ta­láljon kedvére való olvasmányt. Augusztus közepétől heti négy alkalommal a bibliotéka egy szá­mítógépes tanfolyamnak is ott­hont ad, ott a felnőttek elsajátít­hatják a gépkezelés és a szöveg­szerkesztés alapismerete­it. Pályázaton nyert hat szá­mítógépükkel most teleház- nak a kialakí­tását tervezik, s ennek foly­tán a falu lako­sainak idővel módjuk lenne az internet megismerésére is. A klub vezetője szinte kifogy­hatatlan az ötletekből. Tanfolya­ma után szabás-varrást tanít majd a helybeli asszonyoknak. Ennek is hasznát látnák, hiszen otthon ki-ki elvégezhetné majd a kisebb javításokat. A foglalkozássorozat indításához hat varrógépet kaptak ajándékba. __________________■ KA POSGYARMAT A KÖZSÉG CÍMERE Kék háromszögű pajzs ezüst pajzsfővel. A kék mezőben aranyliliom van, az ezüst pajzsfő­ben egymás mellett három arany- közepü, vörös heraldikai rózsa. A címer a község múltjára utal: a középkorban ugyanis e terület Győr nemzetség birtoka volt, s e nembeli Ders 1296-ban vásárol­ta a Yormoth nevű települést. A hajdani család lilioma lett község címerének központi motívuma. A három vörös rózsa a község vé- döszentjének, Árpád-házi Szent Erzsébetnek a tiszteletére és le­gendájára utal. Védöszentjük napján tartják a búcsút is a kaposgyarmatiak. A LAKOSOK SZÁMA 2003-ban 139 A 1990-ben 135 A 1960ban 222 1920-ban 225 1900-ban 217 CIVILEK, VEZETŐK Eredményesen tevékenykedik a községben a Faluszépítők Baráti Köre, ennek dr. Forró Ilona a ve­zetője. Az Hiúsági klub elnöki teen­dőit Vajda László látja el, az idő­sek klubjának a tevékenységét Ácsné Dóczi Éva irányítja. FOGADÓÓRÁK Kaposgyarmat Szentbalázzsal, Cserénfával, Hajmással és Gálosfával alkot közös körjegyző­séget. A polgármesteri hivatal cí­me: 7473 Kaposgyarmat, Fő utca 5. Telefon: 82/370-962. Ügyes­bajos dolgaikkal a település lako­sai Balogh Józsefné polgármes­tert a hivatalban munkaidőben, illetve azon túl az otthonában is bármikor fölkereshetik. Mészá­ros Ferenc falugazdász minden kedden 11 és 12 óra között tart fogadóórát az önkormányzat épületében, s akkor válaszol a gazdák kérdéseire. ORVOSI RENDELÉS Dr. Debreceni Tibor háziorvos minden héten kedden reggel 7- től 9 óráig várja a hozzá fór- _ dúló betegeket. Horváth , X Lászlóné védőnőt a Szent- : balázsi orvosi rendelőben kereshetik föl a kisgyerme- ^ kés szülők, gyerekorvos pe- y dig havonta egyszer Kapos­várról jár a településre. A re­cepteket a rászorulók a kézi gyógyszertárból is kiválthatják. MISEREND Kiss József plébános minden hó­nap első és harmadik vasárnapján délután három órai kezdettel, vala­mint a nagyobb ünnepeken tart szentmisét Kaposgyarmaton a régi iskolában kialakított kápolnában. MÚLTIDÉZŐ A község fennállásának 700. év­fordulóját a lakosság 1996ban ünnepelte. E terület 1726-tól az Eszterházy család birtoka volt, a lakosok lélekszáma 1784-1962 között 200 körül mozgott. A taná­csi időben Gyarmat nem volt önál­ló, előbb Hajmáshoz, majd Szentbalázshoz tartozott. 1961-től a tsz is a hajmási szövetkezet ön­elszámoló brigádja, majd a szent- balázsiakkal egyesült. A CIKKEKET BÍRÓ BALÁZS, HORVÁTH ZSOLT ÉS SZAKÁLY ANDREA ÍRTA FOTÓK KOVÁCS TIBOR Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta ALMANACH -085

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents