Somogyi Hírlap, 2003. augusztus (14. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-01 / 178. szám

2003. Augusztus 1., Péntek A L M A N A C H 1 5 9 7. OLDAL PORROGSZENTPÁH RECEPT Töpörtős pogácsa Ahol még tartanak disznót, finom házi tepertővel készítik a pogá­csát. A receptjét Pécsi Jenőné mondta el. Hozzávalók: 1 kilo­gramm liszt, 30 dekagramm tö­pörtyű, egy csipet só, 4 deka­gramm élesztő, 1 egész tojás és annyi tej, amennyit a tészta föl­vesz. Az élesztőt tejben fölfuttat­juk, majd a liszttel, tojással, sóval összegyúrva olyan hólyagos tész­tát készítünk, mint a kelt tészta. Vékonyra nyújtjuk. A tepertőt ke­vés liszttel összemorzsoljuk, s a tészta tetejére kenjük. A tésztát két oldalán behajtjuk, s ezt há- romszor-négyszer megismételve a hájas tésztához hasonlóan réteges lesz. Pogácsaszaggatóval kiszag­gatjuk a pogácsákat, majd tepsibe tesszük; sütés előtt néhány percig pihentetjük. A tepsit ne zsíroz­zuk ki! Közepes lángon sütjük, hogy túl hamar ne piruljon. ■ Reménykedő falu a Hétszergörbén Gyümölcsösökben gazdag Porrogszentpál és környéke. Szabó János polgármester sze­rint a gyümölcstermesztőknek előnyöket hoz az unió, mert a hazai felvásárlási és eladási árak jóval alatta vannak a nyu­gat-európainak, ám a mi gyü­mölcsünk ízletesebb.- Bízom a lakosok szorgalmában, így nem tartok az uniós igények­től - mondta Szabó János. - Ám úgy gondolom, a termelőknek vál­toztatniuk kell a szemléletükön, s eleinte biztosan nehézséget okoz, hogy megfeleljenek a követelmé­nyeknek. Sajnos, épp a csatlakozás előtti utolsó évben, mikor az ál­lamnak jobban kellett volna segí­teni a gazdákat, felével csökkentet­ték a földalapú támogatást, a géptá­mogatás pedig csak néhány hétig működött. Remélem, azért leg­alább 20 év múlva elérjük a nyu­gati országok szintjét.- A szentpáliaknak miben kelle­ne fejlődniük?- Igen kevesen beszélnek idegen nyelvet. Teleház kialakítását tervez­zük, s akkor a számítógép- és inter­nethasználat által talán javul ez az arány. A kultúrotthonban lesz a teleház, két helyiségben rendezik be. Az egyikben működik majd a könyvtár, a másikban a számítógé­pek és a televízió. Tavaly az infor­matikai és hírközlési minisztérium pályázatán nyertünk egy ter­minálkivitelű gépet, és van egy fax­szal, fénymásolóval, nyomtatóval, valamint digitális fényképezőgép­pel ellátott másik gépünk is, esetleg ha szükség lesz rá, az önkormány­zat vesz még egyet. A területfejlesz­tési tanácstól most kaptuk az értesí­tést, hogy 1,5 millió forinttal hozzá­járulnak intézményeink gázbeköté­séhez, így az ősszel már indíthatjuk a teleházat. SZABÓ JÁNOS, a megye legfiatalabb pol­gármestere 1977-ben született. A Cserhá­ti szakközépiskolában érettségizett, gépész- technikus. 1996-ban nősült. Mezőgazda­sági vállalkozó, a gazdaságuk 70 hektár. 2002 óta tiszteletdíjas polgármester. Hobbija a horgászat s a régiséggyűjtés.- Milyen itt az infrastruktúra?- A közvilágítást idén korszerű- síttettük, s így havi 15 ezer forintot megtakarítunk a falunak. A gázbe­ruházás tavaly fejeződött be, de egyelőre kevesen kötöttek rá a ve­zetékre. Az út is jó, csak a szenny­vízcsatorna hiányzik. A csurgói ve­zeték messze van, így más megol­dást kell keresni. Figyeljük a pályá- zaü kiírásokat. A falut Nemes- pátróval összekötő betonútról sem mondtunk le, de forrást ehhez egy­előre nem találtunk. Nagy gond a munkanélküliség; örülnék, ha ide települne egy vállalkozó, keresem ennek a lehetőségeit is.- Mi wnzhat Szentpálra betele­pülőket?- Nyugodt, csendes ez a falu, jó a levegője, és szép tiszta a környeze­te. Egyre többen, még külföldiek is érdeklődnek itt eladó-megvehető házakról. S idővel talán majd egy kis tavat is kialakítunk. ■ Hollandok az első fecskék Élvezi a félnomád életet a hol­landiai Hurk család. A szülők három csemetéjükkel egy hóna­pot töltenek itt, a birtokukon. Hurkék az első külföldiek, akik itt házat vásároltak. Lakókocsival jöttek, abban alszanak a szülők a két kisebb gyerekkel - a 8 éves Tobiasszal és a 4 éves Keroleinnal -, a 14 éves Laura pedig a sátor­ban. Lelkesek, a családfőt hallgat­va úgy érezzük: Porrogszentpál a földkerekség legjobb helye.- Heten vagyunk testvérek, s egyik nővérem Zákányban él - me­sélte Henk van den Hurk. Őt láto­gatta meg a család, s beleszerettek Szentpálba. Azt tervezik, öt éven belül ide költöznek. Most a telket teszik rendbe, málnát s egyéb gyü­mölcsöt telepítenek, majd elkezdik felújítani az öreg parasztházat. Olyannak szeretnék látni, amüyen akkor lehetett, amikor építették.- Szentpál nyugodt hely. Nagy az erdő, tiszta a levegő. A lakosok is jószívűek, barátságosak, kedve­sen fogadtak minket. A Benelux-ál- lamok viszont bűzlenek a szmog­tól, s rengeteg ember hatalmas stresszben él. Még a gyümölcsnek is jobb az íze Magyarországon. A családot nem sok köti Hollan­diához: rokonságuk szétszóródott a világban, s a családfő másik test­vére, a tanárnő is Magyarország fe­lé kacsingat. A szentpáliak oly­annyira megszerették a távolról jöttékét, hogy gyümölccsel, süte­ménnyel kedveskednek nekik, a gyerekeket meg traktoron faluné­zésre viszik. Egyelőre kézzel-láb- bal beszélgetnek, ám a hollandok kitartóan forgatják a magyar szó­tárt: szeretnék megtanulni a nyel­vünket. Időnként kirándulnak a környékre, de Hen mosolyogva azt mondta: mindenütt jó, de a legjobb Porrogszentpálon. ■ A kaktuszok szerelmese Olyan szeretettel beszél Bakó Lászlóné a növényeiről, hogy az embernek kedve támad magá­hoz ölelni a legszúrósabb kak­tuszt, ugróuborkával meg híják­kal beültetni a kertjét, ha eddig még nem tette meg. Bakóné húsz éve szenvedélyesen gyűjti a dísz­növényeket. Udvarán mintegy 300 fajtát gondoz, és megszám­lálhatatlanul sok virágcserép so­rakozik a háza előtt. Cirádásra nyírt s Eiffel-torony formájúra alakított tuják, a visszavágásnak köszönhetően alig méteres, húszéves gesztenyefa, virágzó kaktuszok, különféle formájú pozsgás szárúak kápráztatják el az ide látogatót. Hogy a golgota­virág nevéhez méltó helyet kap­jon, tavaly golgotát épített kö­vekből, arra futtatta föl a nö­vényt. A lila mellett sárga akácot is nevel, s magyarázta: sokan nem tudják, hogy amit köznyel­ven aranyesőnek mondanak, az valójában a sárga akác, és arany­vessző a neve a tavaszt jelképező kedves sárga virágnak. Akármer­re jár, újabb szerzeményekkel gyarapítja gyűjteményét.- Szeretem a növényeimet, s Bakó Lászlóné nagyon kedveli a kaktuszt ezt érzik is. Sok a munka velük, de nem bánom. A pincében meg a lakásban teleltetem őket, s ta­vasszal, amint lehet, valamennyit kirakom a szabad levegőre. Akik már ismerik ezt a szenve­délyét, gyakran meglepik egy-egy új növénnyel, de tőle sem távozik soha üres kézzel a vendég: bú­csúzóul legalább egy apró kak­tuszt a kezébe nyom. Azt mond- ta, sosem kérne érte pénzt. ■ Megépítenék az áhított utat A munkanélküliség enyhülését remélik a szentpáliak attól az összekötő úttól, amit már több mint egy évtizede megálmodtak. Ha az megépülne, növekedne a kis falu megtartóereje is. A 6,9 ki­lométeres betonút, ami csekély eltéréssel a régi postaforgalmi út nyomvonalát követi, a Zala me­gyei Nemespátrón menne át, és Liszó bekapcsolásával megte­remtené az összeköttetést Nagy­kanizsával. Az út tanulmányter­vét 1992-ben elkészítették, s 1996-ban már a kiviteli tervekkel, engedélyekkel minden készen állt az építkezéshez, de a liszóiak váratlanul meggondolták magu­kat, s így nem foghattak neki a valóra váltásának. Úgy tudjuk, ma már valamennyi település pártolná ezt a beruházást, ám a kezdetben 80 millió forintosra tervezett költségvetés napjaink­ban már több százmillió forintra rúg. A szentpáliak mégsem álltak el szándékuktól, s figyelik a pá- lyázati lehetőségeket. ________■ Ta lálkahelyük a futballpálya Figyelnek a fiatalokra Ősszel már teleháza is lesz a kis településnek, s akkor ott számítógépez- hetnek majd a fiatalok. Mindaddig ugyanis ha ilyesmire vágynak, a szomszédos faluba, Porrogszentkirályra kell átjárniuk játszani. Szabó János polgármester már a megválasztásakor hang­súlyozta: elsősorban a fia­talok számára szeretné vonzóbbá tenni a kis falut, és el akarja érni, hogy hozzájussanak minden in­formációhoz. Ha elkészül a teleház, egy kis játszóte­ret is szeretnének kialakí­tani a művelődési ház kö­zelében, hogy a legfiata­labbak egy helyen szóra­kozhassanak. Kis zsákfalu Porrogszentpál, ide csak a Hétszergörbétől van bekötőút. A buszok sem járnak be, mert nem tudnának hol megfordulni. Mégsincs halálra ítélve a falu, egyre többen ér­deklődnek iránta, esténként pedig gyerekekkel népesül be a focipálya. A 35 fokos hőségben mindenki árnyék­ba húzódott, csak a málnásban, szedres­ben izzad néhány ember. A legtöbb szentpáli ugyanis a bogyósok hasznával egészíti ki a keresetét. Vakációban a gye­rekek is segítenek. A nyolcadikos Varga Jocó is a hosszú szedersorokban válo­gatta a gyümölcs javát. Szülei szerint ügyes gyerek, mindenben számíthatnak rá, de most már nagyon várja a pihenőt.- Inkább fölkelek hajnalban, de ilyen­kor, délidőben nem szeretek szedret szed­ni - mondta a fiú. Sosem unatkozik, mert napközben otthon számítógépezik, este pedig a barátaival biciklire kap, pingpon­gozik vagy a futballpályán focizik. Ez a fia­talok gyülekezőhelye; messzire hallatszik jókedvű nevetésük és a zene. Jocó egy szem gyerek, s apja-anyja reméli, hogy nem hagyja el a falut. Csurgóra jár iskolá­ba, akárcsak a többi korabeli nebuló. A négygyerekes Vargáéknál most nagy a csend. Csak a legkisebb meg a 14 éves Erzsi­ké van otthon, a másik kettő - a 13 éves Öcsi és a 8 éves Eszti - a kanizsai nagyszülőknél nyaral. - Én csak a mamáékhoz megyek - mondta Erzsi. - Voltam már náluk néhány napot, s még egy buliba is elengedtek. Anyja örül, mert nagylánya sokat segít már a háztartásban: süt-főz, mosogat.- Nincs autónk, így a Balatonra nem jutunk el, mert busszal igen körülmé­nyes - így Varga Istvánné. - A Kotróra meg nem szívesen engedem őket; két gyerek is belefulladt. Erzsi azt mondja: a fiatalok átjárnak Gyékényesre, Kanizsára diszkóba, de ő egyelőre megelégszik a tévével. S ott van még a focipálya... Reméli, ha nagyobb lesz, kinyílik előtte a világ. __________■ Há rom műszak egy napon Elöregedett az ültetvény, ráadásul elfagytak a bok­rok, s a nagy szárazságot is megsínylette a termés - panaszolta Varga Józsefné, a málna- és szedersorok között. Málnát még jobban megéri ültetni, mint szedret, mert a szedernek öt kilójáért mindössze 70 forintot fizet a felvásárló.- Felszámoljuk a szeder egy részét, s a helyébe kaszás málnát ültetünk, az egész nyáron, sőt az el­ső fagyokig terem - tette hozzá Varga József. Mintegy fél hektáron termeszt bogyósokat és fe­nyőt a család. A férfi munka nélkül van, az asszony vezeti a helyi kocsmát és a boltot. Reggel hatkor nyit, s kilencig az üzletben van. Utána elvégzi a ház körüli teendőket, és elkészíti az ebédet. Általában két napra főz, csak így tud időt szakítani a kerti munkákra. Gyakran el kell szaladnia a tűzhely mel­lől vagy hazasietni a málnásból, mert az áruszállí­tók általában nem akkor hozzák az árut, amikor a boltban van. A kocsmát délután fél ötkor nyitja ki és fél kilenckor zárja. Fárasztó ez így, de nem válo­gathat, mert kevés a munkahely a környéken.- Eldolgozgatunk itt az ültetvényen. Ezzel nincs is semmi baj, de legalább fizetnék meg rendesen a szedret, és a fenyőnek is lenne jobb ára. _____■ Gy önyörű a termés - mondta Varga Józsefné csak fizetnék meg PORROGSZENTPÁL a község címere Álló, kerek talpú tárcsapajzs kék mezőjében jobbra néző ezüst­szarvas áll, utalva a község múlt­jára és természeti környezetére. A szarvast a Szalók nemzetség­ből származó debrentei Hímfi család címeréből vették át. Ez a család volt a XV. század második felében a település birtokosa. A falu minden pontjáról festői kilátás nyílik a környező dombokra és völgyekre. A vidék gazdag gyógy­növénylelő helyekben is, és szá­mos védett állatfajnak az otthona. A LAKOSOK SZÁMA 2003-ban 101 g 2001-ben 108 T 1960-ban 178 f 1941-ben 243 1900-ban 240 A 1870-ben 212 i CIVILEK, VEZETŐK A Hétszergörbe menti egyesüle­tek tagjai négy faluból - köztük Porrogszentpál is - szerveződ­nek. A Porrog és Környéke Egészségegyesület elnöke dr. Sík József. Ennek az egyesület­nek a keretében működik a Gyöngyvirág nyugdijasklub is Kuczkó Józsefné és Horváth Sándomé irányításával. A Hétszergörbe és Környéke Ha­gyományőrző Egyesületnek az elnöke Szlávecz Károlyné. FOGADÓÓRÁK A polgármesteri hivatal címe: 8858 Porrogszentpál, Fő út 31 -33. A falu a porrogi körjegy­zőséghez tartozik, s ott hétfőtől csütörtökig 8-tól 15.30 óráig, pénteken pedig 8-tól 14 óráig van ügyfélfogadás. A polgár­mesternek nincs kijelölt fogadó­órája. Horváth István falugaz­dász csütörtökön reggel 8-tól 12 óráig várja a község lakosait. ORVOSI RENDELÉS w A beteg lakosokat dr. Sik ■ ■ József háziorvos látja el; minden héten két nap, ked- j den és csütörtökön délelőtt L 10 órától rendel. MISEREND A kis községnek nincs templo­ma, így a hívek a szomszédos falvakba járnak szentmisére, is­tentiszteletre. VIHAROS MÚLT A falut legelőször egy 1447-ben keltezett oklevél említi Kyszerrth- pal néven, így került be az 1536. évi adólajstromba is. A XV. szá­zadban előbb a Kanizsai család birtoka volt, majd a Himfieké; ké­sőbb a berzencei uradalomhoz tartozott. Az 1565/66. évi török adólajstromban csak egy portával szerepelt, majd elnéptelenedett, s így még a XVIII. század eleji összeírásban sem említették. 1757-ben pusztaként említették. Később a Seger, majd a Zichy család tulajdonába került. Az 1848-as jobbágyfelszabadítás nyolc háztartást érintett, a falu la­kosainak a száma mintegy 200 volt. 1870-ben már 34 ház volt. Az egészségügyi szolgálatot itta körorvos látja el. A gyerekek Porrogra járnak óvodába, Csur­góra iskolába. A felnőttek is Csur­gón és Nagykanizsán dolgoznak. A CIKKEKET VARGA ANDREA ÍRTA FOTÓK: VARGA GYÖRGY Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents