Somogyi Hírlap, 2003. augusztus (14. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-31 / Vasárnap Reggel, 35. szám

2 KORKÉP 2003. AUGUSZTUS 31. Nem lépnek vissza az adótáblától Miután mégis csökken jövőre az szja, 150 milliárd forintot kell a szakértői csapatnak előteremtenie. A központi költségvetési szer­vezetek biztosan rosszul járnak, nekik kell elsősorban meghúzniuk a nadrágszíjat. Az ismert közgazdász úgy látja, a politikusok jobban szeretnek hidat avatni, száznapos programokat meghirdetni, mint leépíteni az apparátust, átalakítani a korszerűtlen struktúrát, holott olykor föl kellene vállalniuk a népszerűtlen lépéseket is. ■ Miután a koalíció vezető politi­kusai pár napja már eldöntötték: maradnia kell a tavaly elfogadott jövő évi táblának - azaz csökken az szja mértéke nem volt megle­pő, hogy a háromtagú pénzkereső stáb is hasonló megállapításra ju­tott a hét végén. A szocialista és szabaddemokrata politikusokból álló csapat ugyanúgy véli, mint a közgazdasági szakértők többsége. Nem újabb bevételek előteremté­sével - azaz más adónemek eme­lésével - kell a hiányzó 140-150 milliárdot pótolni, hanem a kiadá­sok visszafogásával. (Bár ennek némileg ellentmond, hogy a szak­tárca fölvetette, az is hozna vala­mit a konyhára, ha az eredeti ter­veknek megfelelően mégsem szál­lítanák le a legfelső áfakulcsot 25-ről 23 százalékra.) A kiadáso­kat pedig a központi igazgatásnál és a háttérintézményeknél akarja lefaragtatni Wekler Ferenc, Szabó Lajos és Veres János. Bár hangoz­tatták, hogy ez nem létszámleépí­tést jelent majd, a köztisztviselők mindenesetre aggódnak. Amíg le­het, az intézményvezetők a mű­ködési költségen spórolnak, ám ha nem megy másként, kénytele­nek lesznek az elbocsátás eszkö­zéhez nyúlni. Ez a véleménye Szabó Endré­nek is, aki lapunknak hozzátette, erre számos példa volt az elmúlt években is. S még az számít a job­bik esetnek, ha a létszámleépítés helyett megspórolják azt a bér­emelést, amit egyébként megkap­hatnának a dolgozók. A Szakszer­vezetek Együttműködési Fó­rumának elnöke kijelentette, egyébként is döbbenten hall­gatja azokat a véleményeket, miszerint túl nagy az állami appará­tus, ezen a té­ren szükség van jelentős csök­kentésre. Ami­kor Endre nem tekinti tabunak a lét­számkérdést, de szerinte csak úgy lehet felelős döntést hozni a kér­désben, ha pontosan megvizsgál­ják: mi a feladat, s ehhez hány munkaválla­lóra van szükség. szont az emel­lett érvelőket megkérdezik, kit raknának lapátra, azok általában azt mondják, nem az or­vosokat és a pedagógusokat. Ám ha nem őket, akkor kiket? A köz­szférá­ban ugyanis mintegy 800 ezer ember dolgozik, s ha ebből 25-30 százalékot - azaz 200-240 ezer embert - utcá­ra tennének, akkor például mi len­ne a köztisztviselőkkel, ők ugyan­is 80-85 ezren vannak. Bár Szabó Csaba László lapunknak azt mond­ta, az szja csökkentésével járó bevételkiesés forrásainak megteremtése egyszerre politikai és közgazdasági feladat. A világ- gazdasági recesszió hazánkat is érintő negatív hatása, a lassuló magyar gazdasági növekedés, a visszaeső export már egy ideje nyilvánvalóvá tette, hogy a válasz­tási kampányban és a kormány- programban szereplő ígéretek egy részét már nem vagy csak nagyon nehezen lehet teljesíteni. Ha vi­szont a politikusok mégis ragasz­kodnak az eredeti elképzeléseik­hez - ennek vagyunk most tanúi -, akkor a racionalitások határáig kell elmenniük. A közgazdász úgy véli, a bevételeket már nemigen lehet növelni, maradna tehát a ki­adások csökkentése. Csakhogy ezzel, az elavult, pénznyelő struk­túrák lebontásával, a földuzzasz­tott közigazgatási apparátus leépí­tésével, az osztogatás megszünte­tésével jelentős érdekeket sértene, holott a Medgyessy-kormány is sokkal szívesebben hirdet a jövő­ben is a száznapos programhoz hasonló elképzeléseket, nagyobb öröm számára Duna-hidat avatni, újabb országépítő terveket beindí­tani. Csaba László úgy látja, egy­előre a politika elsődlegessége ér­vényesül, s nagyon tart attól, hogy ennek következményeként to­vább nő az államadósság, holott az egészségügyi, a vasúti, a had­erőreform még be sem indult. En­nek a negatív következményeit pedig már túl jól ismerjük... HÍREK Elsüllyedt egy atom-tengeralattjáró I,- I ■ MOSZKVA - Nagyon kicsi az esélye annak, hogy megmenthető a Barents-tengeren elsüllyedt atom­tengeralattjárón maradt legénység - közölte Viktor Kravcsenko tengernagy, az orosz haditengerészet vezérkari főnöke. Az orosz haditengerészet K-159 típusú atommeghajtású tengeralattjárója tízfőnyi le­génységgel a fedélzetén tegnap hajnalban 4 órakor a Kildin-sziget közelében merült a tengerfenékre, 170 méteres mélységbe. Egy embert élve a felszínre tud­| tak hozni, két holttestet megtaláltak, a többi hét ten- j gerész Után kutatnak. A hadiflotta kötelékéből négy éve kivont hajót a Poljarnij hajójavító üzembe von- I tatták, ám a hajó leszakadt a pontonokról és a mély- | I be süllyedt. A baleset nem fenyeget környezeti ka- tasztrófával, mivel az 1989 óta harcképtelen tenger- | alattjáró reaktorát biztonságba helyezték, a lőszere- j két a járműről eltávolították. Elfogták a nedzsefi robbantókat ■ NEDZSEF - Négy embert letartóztattak a pénteki nedzsefi robbantásos merénylettel összefüggésben, mindannyian kötődnek az al-Kaidához - jelentette ki a nedzsefi rendőrség egy magas rangú tisztje. Az gya- j núsítottak arabok, de nem irakiak. Rendőrségi illeté­kesek elmondták: az elfogottak azt vallották, hogy újabb merényletekre készültek. A merényletnek a lég- 1 újabb hivatalos adatok szerint 83 halottja és 125 sebe­sültje van. A terrorakció során meggyilkolt Mohammed Bakír al-Hakím ajatollah síita vallási ve­zetőt kedden temetik. Rajta, és kísérete tagjain kívül eddig mindössze 31 holttestet sikerült azonosítani. Izraeli helikoptertámadás, két halott ■ GÁZA - Legalább két palesztin meghalt egy tegnapi izraeli helikoptertámadásban a Gáza-övezetben. Az izraeli hadsereg helikoptere négy rakétát lőtt ki egy | autóra az övezet középső részén fekvő el-Bureidzs menekülttábor bejáratánál. A kisteherautóban a Hamász radikális iszlámista palesztin szervezet két embere utazott, mindketten meghaltak. Fegyverraktár a magyar egység mellett ■ AL-HILLA - Fegyverraktárra bukkantak az amerikai hadsereg katonái a magyar szállítóalakulat táborának | is helyt adó al-Hilla közelében. A bagdadi központi parancsnokság közleménye szerint helyi lakosok mu­tatták meg a katonáknak azt a házat, amelyből az át­vizsgálást követően több mint kétszáz akna, nyolc f RPG-7, nagyobb mennyiségű dinamit, és ötven harc- kocsi-elhárító rakéta került elő. A térségben 3 héten belül ez a második eset, hogy az amerikai hadsereg | egy kisebb hadseregnek elegendő muníciót talált. Halálos összecsapás Kasmírban ■ SZRINAGAR - Legalább hat ember vesztette életét tegnap az indiai fennhatóság alá tartozó Kasmír közigazgatási székhelyén indiai katonák támadá­sában. A rohamot egy olyan épület ellen indítót- I ták, amelyből feltehetőleg az indiai parlamenti épület ellen két éve végrehajtott támadást irányí­tották. Az összecsapás tíz órán át tartott, eddig két lázadó és egy indiai katona tetemét találták meg. Az indiai hadsereg szóvivője szerint az áldozatok egyike egy bizonyos Gazi Baba nevű negyvenéves pakisztáni, aki az indiai parlament ellen 2001 decemberében támadást végrehajtó Dzsais-i- Mohammed (Mohamed Hadserege) nevű szélső­séges szervezet tagja volt. Bár Vlagyimir Putyln ezen a képen gondtalanul golfautózik, azért Berlusconl vendégeként jut ideje komoly nyilatkoza­tokra is. Ilyen volt például, hogy kijelentette: Oroszországnak semmi kifogása az ellen, hogy Irakba nemzetközi erőket küld­jenek, akár amerikai parancs­nokság alatt is. „Ez nagyon is lehetséges, de ehhez az ENSZ Biztonsági Tanácsának meg­felelő határozatára van szük­ség” - jelentette ki Vlagyimir Putyin. Az orosz államfő a La Maddalena olasz haditengeré­szeti támaszponton nyilatko­zott tegnap. Az orosz vezető országa együttműködési kész­ségét hangoztatta mind a NATO, mind pedig az Európai Unió tekintetében. Már igényelhető az aszálysegély ■ Az ország néhány régiójában olyan mértékű aszálykárok keletkeztek, amilye­nekre emberemlékezet óta nem volt példa - mondta Szili Katalin tegnap Battonyán. A kormány a károk enyhítésére 60 milliárd forintos rendkívüli segély- programot dolgozott ki, amelyből 10 milliárd forint vissza nem térítendő segély­ként juthat a rászorulókhoz. Hektáronként ez 6 ezer forintos támogatást jelent. Az Országgyűlés szocialista elnöke szerint ez kis összeg a károkhoz képest, de még­is „az elmúlt tíz esztendő legnagyobb mértékű segélycsomagja”. K&H-bizottságot akar az MDF ■ A Magyar Demokrata Fórum Országos Választmánya tegnapi ülésén felkérte a párt elnökségét és a parlamenti frakciót, vizsgálja meg egy parlamenti vizsgáló- bizottság kezdeményezésének lehetőségét a K&H brókercégénél történtek miatt. Csáky András, a választmány elnöke elmondta: elfogadhatatlannak tartják, hogy a kormány a többmilliárdos kárt okozó elkövetőkkel szemben nem lép fel kellő eréllyel. A testület állást foglalt a kettős állampolgárság kérdésében is, felszólítva a kormányt, kezdjen tárgyalásokat a határon túl élő magyarság képviselőivel. Leomlanak a kínai falak? ■ Tegnap kora este a menetrend szerinti járattal hazaérkezett há­romnapos kínai látogatásáról Medgyessy Péter miniszterelnök. A 44 év után először Kínában járt magyar kormányfőt Kovács László kül- ügyminisz- térén Lamperth Mónika belügyminiszte­ren és Csillag Ist­ván gazdasági és közlekedési mi­niszteren kívül nyolc szaktárca képviselője, szá­mos vezető magyar üzletember és kamarai elnök is elkísérte. Medgyessy még a visszaindulás előtt Pekingben kijelentette: Ma­gyarországnak jó esélye van arra, hogy a kínai gazdasági terjeszke­dés regionális központjává váljon. A kormányfő látogatásának fő cél­ja az volt, hogy új lökést adjon a magyarországi rendszerváltozás nyomán mélypontra zuhant ma­gyar-kínai kapcsolatok fejlődésé­nek. A látogatás legjelentősebb formális eredményeként 1999 2000 2001 2002 t < 70,8 40,6 112.7 154.7 megújí­tották a két ország együttműködé­sének kereteit rögzítő úgy­nevezett közös nyilatkozatot, valamint nyolc további kétol­dalú egyez­ményt, szándéknyilatkozatot és egyéb megállapodást írtak alá, köztük a szervezett bűnözés elle­ni közös fellépésről, a kínai turis­tacsoportok egyszerűsített ma­gyarországi beutaztatásáról, a Kí­nába irányuló magyar kacsa- és libahúsexport könnyítéséről. import 610,2 939,0 1333,6 2084,9 Berecz díszpolgár lett Ibrányban ■ - Úgy vélem, egész életemmel rászolgáltam az elismerésre - mondja Berecz János, az egykori MSZMP KB titkára, akit a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Ibrány önkormányzata a település díszpol­gárává választott. - Ott születtem, a város hétezer lakosából négyezren ott voltak az ünnepségen. El­sősorban erkölcsi-politikai segítséget nyújtottam: létrejöhetett a helyi képtár, gyűjtemény, de részem volt abban is, hogy a Taurus-üzemet létesített ott, miként a református templom felújításában is se­gédkeztem. Szereztem hárommillió forintot, és 1984 szeptemberében újraszentelték a templomot. Irakban és itthon forró a helyzet Miközben komoly vita folyik arról, hogy célszerű lenne-e, ha hazánkban képeznének ki 28 ezer iraki rendőrt - a taszáriak persze örülnének, ha újra benépesülne a bázis -, addig a magyar katonák már elfoglalták a szálláshelyüket Irakban, ahol csaknem 50 fokos a hőség, és olykor 60-70 kilométer óránkénti sebességű szél kavarja a homokot. ■ Az újabb belpolitikai vi­hart a New York Times cikke, okozta, amely szerint elkép­zelhető, hogy 28 ezer iraki rendőrt Magyarországon ké­peznek ki; a lap szerint más­fél év alatt 1500-as csopor­tokban két-két hónapig tarta­na a felkészítés. Az ellenzék persze azonnali magyaráza­tot követel, hogy miért az amerikai lapból kellett meg­tudnia a kormány felajánlko­zását. Simicskó István, a Fi­desz biztonságpolitikai mű­helyének vezetője egyene­sen arról beszélt, afelé törek­szik a kormány, hogy Ma­gyarországot feltegye a célországok listájára. A kül­ügyi vezetés persze tagadta, hogy megállapodás történt volna, sőt - állítják - még hi­vatalos felkérés sem érke­zett. Mindössze nem hivata­los formában kérdezte meg az USA, hogy mit szólnánk ahhoz, ha hazánk lenne a ki­képzés (egyik) helyszíne. Az ügyben a kormány illetékes, ám Kovács László miniszter azt mondta, ha a parlament igényli, átengedik az Ország- gyűlésnek a döntést. A taszári katonai bázis - ahol jelenleg csak pár amerikai katona tartózkodik - kantin­jának tulajdonosa lapunk­nak azt mondta: a lakosság döntő többsége - a vendéglá­tós 90-95 százalékra tippeli a számukat - azt szeretné, ha a rendőrök vagy legalább egy csoportjuk felkészítése is náluk folyna. Ha ugyanis mégsem Taszár lesz a hely­szín, az a laktanya bezárását jelentené, ami sok munka­hely elvesztésével járna. Miközben itthon belpoli­tikai csaták zajlanak, a ma­gyar kontingens valódi hábo­rús körülmények közé került Irakban. Mint Kiss Dezső, a csapat tájékoztató tisztje la­punkkal e-mailen közölte, a csütörtökön A1 Hillahba ér­kezett zászlóalj főerőinek el­ső csoportja - 117 katona 43 gépjárművel - két nap alatt tette meg a 670 kilométeres utat. A menet során semmi különös esemény nem történt. A következő napok ■ A tárcának nincs infor­mációja arról, hogy az Irakban szolgáló magyar katonák közül többen ha­za akarnának térni - kö­zölte tegnap Juhász Fe­renc honvédelmi minisz­ter. Elárulta, hogy „vész­helyzetben a magyar ka­tonákat Kuvaitba eva­kuálnák". Juhász azt is el­mondta, hogy nem érke­zett hivatalos felkérés az USA-tól a taszári bázison történő iraki rendőrök ki­képzésére, mivel „ez egy­előre csak felvetés.” feladata, hogy felkészülje­nek a majdani szállításokra, és a még Kuvaitban lévők fo­gadására. A hőség hatalmas, bár most „csak” 48 fok van árnyékban. A katonák jól bírják a megpróbáltatásokat, sok folyadékkal, ásványi sókkal próbálják kibírni a forróságot.

Next

/
Thumbnails
Contents