Somogyi Hírlap, 2003. augusztus (14. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-28 / 200. szám

6. OLDAL 2003. Augusztus 28., Csütörtök Őrségben, őserdőben, Mura-vidéken Árpád-kori templomok, masszív harang­lábak, dombtetőkön épült kis házcsopor­tok, a „szerek”, másfél évszázada érintet­len erdő, ma is élő ősi mesterségek térsé­ge, a természettel harmóniában élő bicik­lis, bakancsos turisták paradicsoma a Felső-Rába-völgyet, Vendvidéket, Őrséget egységbe foglaló Őrségi Nemzeti Park. Az elmúlt hét végén ide látogatott kaposvári nyugdíjasok egy autóbusznyi csoportja. Azoknak, akik ide készülnek, jó szívvel taná­csolom, jegyezzék meg Máté Mihály nevét, s ha idegenvezetőt kémek a nemzeti park igaz­gatóságától, ragaszkodjanak Máté Mihályhoz. A dombóvári születésű fiatalember egyetemi tanulmányai előtt Barcson járt az erdészeti szakközépiskolába, így megyénket is alaposan ismeri. A természetvédelem elhivatott munká­sa rendkívül alapos történelmi, földrajzi, nép­rajzi, gazdaság- és társadalomtudományi felké­szültségét is bebizonyította, személyisége, szí­nes, változatos beszédkészsége óriási többletet adott a látottak megértéséhez, befogadásához. A veleméri Árpád:kori templomnál kezdő­dött a csodavilág. Most éppen restaurátori munkálatok folynak, de az kívülről is látszott, hogy az Isten dicsőségére emelt, háborúkkal, történelemi viharokkal nyolc évszázada dacoló házat akkor élt őseink örök időkre építették. Az alig egy kilométerre levő görbeházi fazsinde­lyes, szoknyás harangláb is közel négyszáz éves, öles gerendái eredetiek. Jó néhány ha­sonló található az Őrségben, a szegényebb, ke­vés lakosú falvak szólították így imára a híve­ket, azok az apró települések, amelyeknek nem volt pénze templom építésére. Magyarszombatfa a fazekasok központja. A kicsiny völgy földje mezőgazdasági hasznosí­tásra alkalmatlan, viszont a termőréteg alatt alig arasznyira kiváló agyag található. írásos emlékek máraz 1300-as években említést tesz­nek az itteni gerencsérek míves munkáiról. A múlt század első felében lovas kocsival hord­ták a cserépedényeket Zalába, Somogyba, így A pityerszeri skanzenban Máté Mihály (a kép közepén) a kontyosházról, a parasztudvarról, a kástyuról mesél Kaposvárig is eljutottak. Az ötvenes években háziipari szövetkezetbe terelték a fazekasokat, csirkeitatókat, virágcserepeket gyártottak ezres szériában. A híres dinasztiák leszármazottai ma újra saját hasznukra korongoznak a régi módszerekkel, csak az égetési művelet lett mo­dernebb, s a használati edények mellett jó né­hány mutatós dísztárgy is bővíti a kínálatukat. Az út mellett itt-ott látható kacsalábon for­gó villák nem az itteniek jólétének bizonyíté­kai, inkább a most betelepülő „gyüttmentek” harsogó és sekélyes ízlésvilágának jelei. Éles ellentéte a hivalkodásnak a pityerszeri skan­zen robusztus épületcsoportja, közte a szinte minden prospektusban látható lenyűgöző kontyosház, a múlt század eleji módosabb lo- pott-tornácos ház, a masszív kástyu, a med­vék, farkasok támadása ellen vastag deszka­pallóval védett parasztudvar, ahol kicsinyke A szívélyes lendvai vendéglős Ha már az ember az ország északnyugati csücskében jár, érdemes átrándulni Szlovéni­ába, a meredek szőlődombokkal karéjozott kedves kis városba, Lendvára. Impozáns mű­emlék templomának kertjében áll a millenni­um évében közadakozásból és a magyar kor­mány támogatásával emelt Szent István-szo- bor, a legszebbek egyike, amely államalapító királyunkról készült. Megcsodálni való a Makovecz Imre tervei alapján készült kulturá­lis központ is. Szeretik a magyarokat, min­denhol értik a magyar szót, a napi árfolyamot rendkívül rugalmasan kezelve elfogadják a fo­rintot is. Egy száztoláros jókora fagylaltgöm­bért száztíz forintot kémek, két gombóccal megtelik az öblös pohár, ugyanennyiért ad­nak egy remek kávét is. Erre járva kaposvári kirándulócsoportok felkeresik a dombra futó szőlősorok lábánál Kiss Ferenc pinceborozóját, nemcsak az olajos furmint és a testes burgundi kedvé­ért, de azért a szívélyességért is, ahogy a vendéglős gondoskodik a vendégeiről.- Kovács Frigyes bácsitól vette valamikor a nagyapám azt a földet, amire házat építettünk és a szőlőt telepítettük, amelyet ma már én művelek - magyarázta Kiss Ferenc, amikor kaposvári kapcsolatainak eredetéről kérdez­tem. - Frici bácsi aztán Kaposvárra költözött, jártam nála én is, öt-hat évvel ezelőtt pedig ő jött ide egy nyugdíjas­csoporttal. Azóta rend­szeresen visszatérő vendégeim a somogyi kirándulók, mindig sze­retettel várom őket. Most is ingyen pohár mézes törköllyel kínál­ta a csoportot, 40 egynéhány stampedli pe­dig már komoly mennyiség. A vegyes pörkölt­ből is mindenki annyit evett, amennyi belefért.- Nem vagyok garasoskodó, ez az alapter­mészetem. Sohasem szabad számolgatni, mennyi a napi bevétel, az a legfontosabb, hogy az ide betérő elégedett legyen, akkor holnap is lesz vendég a pincében.- Nem éri hátrány magyar származása mi­att? - kérdeztem végül.- Édesapám beszélte mindkét nyelvet, de édesanyám alig tudott néhány szót szlovénul, ezért főként az iskolában kellett megtanulnom a nemzeti nyelvet. Már a monarchia idején is vegyes lakosságú vidék volt ez, hála Isten­nek, senkit sem érdekel, hogy ki milyen nem­zetiségű. területen jól megfért egymással ember és jó­szág, ahol egyetlen felesleges tárgy sincs, de a szükséges eszközök teljessége megtalálható. A hűvös és csapadékos időjárás nemigen ked­vez a földművelőknek, többnyire kaszálók, erdők borítják a 44 ezer hektáros nemzeti park területét. Néhány helyen a vizet elvezető bakhátas szántáson próbálnak kukoricát és rozsot, tököt termelni, utóbbit egyre eredmé­nyesebben, a tökmagból ütött olajat az Őrség zöld aranyának nevezik. Szalafő közelében van egy valódi őserdő is. A 24 hektáros területet százötven éve emberi kéz nem érintette, így a természet önszabályo­zása folytán ideális szimbiózisban él itt állat- és növényvilág, flóra és fauna. Erdei fenyők, lucfenyők törnek az ég felé, a rezgő nyár, a nyír, a tölgy hol kiszorítja a másikat, hol béké­sen terebélyesedik egymás mellett. Lábuknál haragoszöld mohapárnák, cserjék, páfrányok sokasága tenyészik, meg méteres magasságú nyüzsgő vöröshangyaboly. Rágcsálók, kisem- lősök biztonságos tanyája a dús aljnövényzet. Őzek, vaddisznók járják a csapákat háborítat­lanul, az odúkban és a lombok között gazdag madárvilág fészkel, költi, neveli fiókáit. A ter­mészetvédők álomvilága ez, napról napra sa­ját szemükkel láthatják, milyen csodákra ké­pes az erdő, ha magára hagyják. Egy nagy ku­pac háztartási szemét azonban azt mutatja, hogy elvetemült lelkűek errefelé is vannak. Elsuhanunk Magyarföld mellett, honfogla­lás kori hagyományok hívei élnek ezen az új településen, néhány család nemez jurtasát­rakban lakva követi derék őseink szokásait. Közadakozásból haranglábat is építettek nemrég. Szentgyörgyvölgyön viszont a korai reformáció idején, az 1500-as évek közepén tették le a református templom alapkövét. A puritán fehér falú templomhajó egyetlen dí­sze a kazettás famennyezet, égkék alapon fe­hér Jelhőt formáló motívumokkal. Őriszentpétert egykor az Őrség fővárosának tekintették. Árpád-kori temploma román és gó­tikus építészeti stílusjegyeket hordoz. Több át­alakítás után faragott kőbejárata ma is eredeti szépségében tündököl. A templomhajó belső fa­lait korábban a Bibliából vett idézetekkel írták körbe, közülük néhány ma is jól olvasható. Int­sünk búcsút az Őrségnek egy itt található inte­lemmel: „Az asszonyi állat az ő Urát el ne hadgya.” Úgy legyen. ___________________■ Né hány hete közöltük a vasutas nyugdíjasok panaszát, azt, hogy a MÁV Rt kizárta őket a kedvezmé­nyes üzemi étkeztetésből. Kovács János, a Somogy Megyei Munkás- tanácsok Szövetségének elnöke, a Vasutas Polgári Nyugdí­jas^ Egyesület elnöke a MÁV vezetőihez, a vas­utas-szakszervezetek vezetőihez fordult segít­ségért, szóba se álltak vele, illetve érdemi vá­laszt nem kapott. A gaz­dasági miniszterhez kül­dött panaszára most a minisztérium vasút- közlekedési főosztályá­nak vezetője az alábbi levelet küldte: „A vasutas nyugdíjasok ked­vezményes étkeztetésével kapcso­latban tájékoztatom, hogy a szoci­ális igazgatásról és a szociális ellá­tásról szóló 1993. évi III. törvény alapján a szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást nyújtó ellátást - az alapellátási for­mák közé sorolva az étkeztetést - az állam, valamint az önkormány­zatok biztosítják. A MÁV Rt vezetése a társaság átfogó reformját készíti elő. Ennek során az alaptevékenységhez nem tartozó feladatokat felül kell vizs­gálni. A szociális étkeztetést, mint alapvetően önkormányzati fel­adatot, a vasút nem tudja és nem is kívánja magára vállal­ni a továbbiakban. A reprezentatív szak- szervezetekkel 2002. december 20-án meg­kötött kollektív szerző­dés szabályai szerint az étkezésért fizetendő té­rítési díj az önköltségi árnál alacsonyabb nem lehet. Sajnálattal értesítem, hogy a szociális étkezte­tésre, mint a vasúttársaság alapte­vékenységen kívüli, korábbi szol­gáltatására a jövőben nincs lehe­tőség.” A vasút átfogó reformját min­denki örömmel fogadja - fűzte a levélhez Kovács János -, az vi­szont elszomorít, hogy a költsé­gek lefaragását nem a tízmilliós prémiumok csökkentésével, ha­nem a legkisebb tétellel, a nyugdí­jasok kedvezményes ebédjének megszüntetésével kezdik. ■ Telik a fogyasztói kosár A Központi Statisztikai Hivatal nemrég közreadott összeállításá­ban a fogyasztói szerke­zet alakulásáról közöl adatokat, a népesség egé­szére és külön a nyugdí­jasokra is találunk szá­mokat. Élelmiszerekre a teljes lakosság kiadásai­nak 24,498 százalékát fordítja, a nyugdíjasok ugyanerre 32,001 száza­lékot. Háztartási energiá­ra átlagosan 8,255, a nyugdíjasoknál 13,564 százalék költséghányad fordíttatik. Ruház­kodásra, tartós fogyasztási cikkek­Statisztika re, szolgáltatásokra az idős lakos­ság költ kevesebbet. A nyugdíjasok szempontjából kiemelt termékcsoport, a gyógy­szerek, gyógyáruk átla­gosan a kiadások 2,2 százalékát teszik ki, a nyugdíjasok kiadási szerkezetében 5 száza­lékot. Az élelmiszerek, gyógyszerek, lakhatás­sal kapcsolatos kiadá­sok a nyugdíjas fogyasz­tói kosárban mintegy 60 százalékot képviselnek, a lakosság egésze tekintetében azonban csak 40 százalék körüli. ■ _________________________Hírek_________________________ EGYESÜLE T LETT A KLUB. A Toponári Nyugdíjas Klub szerveze­ti formát és nevet változtatott. Mint Püspök Lászlóné elnök asz- szonytól megtudtuk, ezentúl egyesületként működnek, hivatalos ne­vük pedig Toponári Frézia Nyugdíjas Egyesület. í ÉRKEZNEK A CSEKKEK. A nyugdíjasok július elejétől igényelhet­tek kedvezményes üdülési csekket, jóval kevesebben, mint amennyi kérelmező volt. Az első utalványok már megérkeztek a megyei szö­vetséghez, akik beadták igényüket, a (82) 512-366-os telefonon ér­deklődhetnek az átvétel idejéről. KOSZORÚZÁS. A Balatont Badacsony és Fonyódliget között 1911. augusztus 28-án átrepülő Lányi Antal hadnagy tiszteletére 2001-ben légcsavaros emlékművet emeltek a fonyódi kikötőben. A Veterán Re­pülők Szövetségének Somogy Megyei Egyesülete szombaton koszo- rúzási ünnepségen tisztelgett a hős pilóta emlékműve előtt. PAKSI VENDÉGEK. Paksi nyugdíjasok kirándulócsoportja látogatott a múlt héten Kaposvárra. A buckákon átvergődve nézték meg a város­házát, a székesegyházat. Azt mondták, jövőre újra eljönnek, megnézik, mi lett a mostani felfordulásból. AZ OLDALT SZERKESZTETTE: KATONA CSONGOR Fogadónapok A Somogy Megyei Nyugdíjbizto­sítási Igazgatóság és a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár munkatársai szeptemberben az alábbi rend szerint tartják közös fogadónapjukat a megye városa­iban: Csurgón: 4-én, csütörtökön reggel 8 órától délután 4 óráig, Barcson: 5-én, pénteken reg­gel 8 órától délután fél 2-ig, Marcaliban: 8-án, hétfőn reg­gel 8 órától délután 4 óráig, Siófokon: 9-én, kedden reg­gel 8 órától délután 4 óráig, Nagyatádon: 10-én, szerdán reggel 8 órától délután 4 óráig, Tabon: 11-én, csütörtökön reggel 8 órától délig, Balatonföldváron: ugyan­csak 11-én délután 1 órától 4 óráig várják ügyfeleiket a két in­tézmény munkatársai. A fogadónapokat a polgár- mesteri hivatalokban (Nagyatá­don a volt Gamesz épületében) tartják.__________■ Öt éve remek hangulat a Hangulatban Iharos Fennállásának ötödik évfordulóját ünnepelte a hétvégén az Iharosi Hangulat Nyugdíjas Klub. Régóta készültek az eseményre, méltó módon szerettek volna megemlékezni a jeles napról. A klub története 1998-ban úgy kezdő­dött, hogy néhány asszony felvetette: ha a szomszéd faluban van nyugdíjasklub, miért ne lehetne náluk is? Megkeresték Borszéki Lajosné nyugdíjas pedagógust, és megkér­ték, vállalja el a klub vezetését. Az asszony igent mondott, és egészen ez év nyaráig ő ve­zette a klubot. A Hangulat nevet adták maguknak, mondván: azért vannak, együtt, hogy vidá­mak legyenek, és legalább az együttlét idejé­re félretegyék bajukat, gondjukat. Táncot ta­nultak, énekeket próbáltak és fellépőruhákat varrattak, hogy a környékbeli rendezvénye­ken bemutatkozhassanak. A helyi Millenniu­mi Parkban felavatott kereszt környékének a gondozását is vállalták. Mai napig egyetlen bánatuk, hogy nem nő a tagság létszáma. Perjést Sándomé - aki másfél hónapja vette át a klub vezetését - azt mondta: szeretnék, ha egyre többen jönné­nek közéjük, legalább kukkantsanak be hoz­zájuk a nyugdíjasok, vegyenek részt egy-egy programon, ha tagok nem is akarnak lenni. A szombaton megrendezett ünnepségen a Hangulat klub nevében Hegedűs Jánosné kö­szöntötte a megjelenteket. Kisházi Ferenc pol­gármester, Kovács Lajos, a megyei nyugdíjas­szövetség tiszteletbeli elnöke, Borsos József, a Dráva-menti Nyugdíjas Szervezetek Egyesüle­tének vezetője, valamint Szászfalvi László or­szággyűlési képviselő (MDF) elismeréssel szólt az ötéves klubról. A vendég nyugdíjas­klubok - az inkei Ibolya és a zákányi Drávagyöngye - rövid köszöntővel és műsor­ral kedveskedtek az ünnepet ülőknek. A házi­gazdák is felléptek, majd disznótoros vacsorá­ra invitálták a meghívottakat. Az ünnepség jó alkalom volt arra, hogy a tagok köszönetét mondjanak a korábbi elnöknek munkájáért. Borszékiné családi okok miatt nem vállalta to­vább a vezetést. VARGA ANDREA Jó hangulatban emlékeztek meg a klub öt esztendejéről FOTÓ: VARGA GYÖRGY Megszűnt az olcsó ebéd N Y U G D í J A S O K

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents