Somogyi Hírlap, 2003. augusztus (14. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-26 / 198. szám

—----------------------------—————— Somogyi Hírlap Bal atoni Magazin KÉSZÜLT A BALATON FEJLESZTÉSI Önvizsgálat a turizmusért Kecsedi Gábor, a lovasi Lovas csárda vezetője a vállalkozókkal együtt keresne megoldást az évek óta csökkenő számú bala­toni vendégek visszacsábítására. Véleményük szerint vészjelek már a korábbi években megmu­tatkoztak, de igazán most érzé­kelhető, hogy valami egészen másra van szükség, mint ami ko­rábban sikerre vezetett. Kiemel­te: a szakmának fontos lenne összefogni a szakképzésért is, hiszen a magyar vendéglátásnak tradíciója van, ezt nem szabad elveszíteni. A hibák között arra is felhívta a figyelmet, hogy az önkor­mányzatok és a kormányok ed­dig nagyon kevés pénzt fordítot­tak a balatoni turizmusra, a ven­déglátásra. Még mindig sokan vannak, akik szakértelem nélkül vágnak bele a vendéglátásba. A vendéget azonban nem a problé­mák érdeklik, pénzükért megfe­lelő, jó minőségű szolgáltatást akarnak igénybe venni. ______■ A tónál régiek a gondok „Lopják a vizet a Sió-csatorna zsi­lipjeivel! Nagy áldozattal létesült telepeink elértéktelenednek, nya­ralóinkat sívó homok és miazmá- kat terjesztő tócsák veszik majd körül. A nyaralóközönség nem jön vissza a Balatonra.” Ez a pa­nasz 1915-ben, a Keszthelyi Hír­lap 48. számában jelent meg. A neves tudós, Lóczy Lajos akkor azt nyilatkozta: A Balaton 600 négyzetkilométernyi medencéje a meteorológiai elemek hatása alatt áll, amelyeket megváltoztat­ni az ember nem képes. Mivel gyakran áradt is a Balaton, Lóczy felhívta a figyelmet arra: az üdülőházak ne a közvetlen Bala- ton-parton épüljenek, miként vala­mennyi falu is távolabb épült on­nan hajdanán; a lakosságot ugyan­is az évszázados tapasztalat óvta at­tól, hogy az időszakonként vissza­visszatérő nagy víz kiszorítsa a há­zaikból. Később hiába építettek partvédő műveket, a Balaton ma­gas vízállása idején már közegész­ségügyi problémákat okoztak az át­nedvesedett pincék, alagsorok, emésztőgödrök. 1943. március 18-án közölte a Balatoni Kurír Reischl Richárd or­szággyűlési képviselő cikkét, aki közli: a Balaton vízszintje még job­ban le fog esni, és mivel a természe­ti erők ellen mit sem tehetünk, bele kell nyugodnunk, hogy a nyáron sekélyebb vízben fogunk fürödni és majd a hajózásnak is lesznek akadályai. A Balaton vízállását 1863-tól kezdve jegyzik pontosan. A Bala­ton című lap 1931-ben idézi a Ma­gyar Mérnök és Építész Egylet an­kétjén elhangzottakat; így például azt, hogy a megfigyelési idő alatt a Balaton vízszintmagasságainak vál­tozása 240 centiméter volt. Ezt a nagy vízszintingadozást az oly szép fejlődésnek induló Balaton- parti kultúra ma már nem bírná el. Az előadó egyébként visszaemlé­kezett arra, hogy még 1922. év nya­rán, mikor a víz abnormális ala- . csony volt, valaki azt kérdezte tőle: igaz-e az, hogy a Balaton rövid időn belül kiapad és kárba vész a sok parti építkezés. Erre azt felelte: egy aggódó azzal a kérdéssel fordult egy geológus tudóshoz, hogy igaz- e, hogy a föld belsejében lévő tűz 30.000 év múlva ki fog aludni. Mire a geológus azt felelte, hogy talán majd 300.000 év múlva, mire a kér­dező kijelentette, hogy akkor meg vagyok nyugodva... Jól érzékelhető, hogy rengeteg a hasonlóság a régi korok és a jelen balatoni problémái között. Ezt idé­zi a Széles a Balaton vize...? című, ezekben a napokban megjelenő ki­advány. Fonyód, Keszthely, Tapol­ca, Balatonfüred könyvtárai már korábban közös adatbázist hoztak létre, amely a Balaton és a Balatoni Kurír című lapok 1908-1947 közötti számait tartalmazza. A siófoki in­tézmény munkatársai dr. Faze- kasné Mulesza Olga vezetésével nemrég régi tervüket megvalósítva jócskán kibővítették ezt más régi folyóiratok, illetve most megjelenő újságok archiválásával. A munkát a Balaton Fejlesztési Tanács támogat­ta. A szervezet és a városi önkor­mányzat segítette pénzzel a Széles a Balaton vize...? el­nevezésű kiadvány megjelenését, amely azt foglalja össze: mit és hogyan írtak 1836 óta máig a tó vizének mennyiségéről és minőségéről. A következő könyvük várhatóan a balatoni fürdőkultúráról szól majd. czene Sétautat a tó körül A Balaton mentén a fürdőtelepek előtt min­denütt legkevesebb S-12 méter széles sétaútra van szükség, amit bárki igénybe vehet. Ennek kiépítése elsősorban a villatulajdonosok köte­lessége. Az út előállításához akár kotrómunkó- val, akár pénzbeli segéllyel ötven százalék ere­jéig az állam is hozzájárni. (Részlet a Balaton című lap 1918. szeptember 1-jei számából.) _____________A Balatonon nyaralok______________ Me gázott a belügyminiszter Alig hullott eső ezen a nyáron a Balaton térségében, dr. Lamperth Mónika belügyminiszternek mégis „sikerült” itt megáznia. A belügyi tárca vezetője egyébként amikor csak lehet, hangsúlyozza somogyi kötődését és azt, hogy a Balaton szerelmese.- Az idén is a tóparton nyaral­tam a családommal - mondta dr. Lamperth Mónika. - Egy üdülő­ben pihentünk, s remek kikap­csolódás volt. Jutott idő vitorlá­zásra is, amit imádok. Láttam a napfelkeltét, s mondhatom, ez is legalább olyan csodálatos a Ba­latonnál, mint a naplemente. Csak éppen korábban, fiatalabb koromban nem voltam eléggé korán kelő ahhoz, hogy gyö­nyörködjem benne. Egy alka­lommal még megáznunk is sike­rült. Éppen szalonnasütéshez készülődtünk, minden hozzáva­lót odakészítettünk, amikor hir­telen szél ke­rekedett, s mire szede- lőzködtünk, már hullott is az eső a nya­kunkba. Ez persze nem szegte a ked­vünket; meg­tréfált ben­nünket a Balaton, de rögtön arra gondoltam, hogy nagyon kell az eső a tónak. A közelmúltban egyébként egy közeli ország bel­ügyminisztere járt hazánkban, s meghívtam egy jövő évi balatoni nyaralásra. Egyből azt kérdezte: nyugodt szívvel merem-e neki ajánlani, hiszen úgy hallotta, alig van víz a tóban? Azt feleltem neki: a Balaton gyönyörű, a se­kély víz pedig a gyermekes csa­ládok paradicsoma, úgyhogy jö­het bátran. ■ Utószezon a hajózásban is A személyhajók forgalma három százalékkal maradt el az előző évitől Utóidényi menetrend lépett életbe tegnaptól a ba­latoni hajózásban. Tihanyból 21 órakor, szántód­ról pedig 21 óra 20 perckor indul az utolsó komp. Veszprém A főidényben 98, tegnaptól pedig feleannyi hajó jár­ja a Balatont - tájékoztatta lapunkat Kapocs Ferenc, a Balatoni Hajózási Rt kereskedelmi igazgatója. A főidényben folyamatosan járt Tihany-Szántód kö­zött a négy komp, az utószezonban azonban há­rom komp csak 40 percenként indul a két révből. A hajózási rt adatai alapján augusztus 20-ig 803 ezer utast és 265 ezer járművet szállítottak a kom­pok. Az utasok száma 7,2, a járművek száma pe­dig 3,8 százalékkal maradt el az előző év hasonló időszakától. Ezen belül augusztusban a kompfor­galom a tavalyi év szintjén volt. A sétahajók továbbra is közlekednek, Siófokról naponta háromszor, Keszthelyről, Balaton- szemesről is mindennap, Badacsonyból, Fonyód­ról és Balatonfüredről pedig hetente háromszor indul sétahajó. Fövenyes és Balatonakali kivételé­vel minden kikötőben megállnak a személyhajók. A sétahajók szeptember 7-ig közlekednek, de a forgalom és az időjárás függvényében ez az időpont kitolódhat későbbre is. A személyhajók forgalma, beleértve a menetrend szerinti jára­tokat és a sétahajókat is, mintegy 3 százalékkal marad el az előző évi forgalomtól. Kapócs Ferenc elmondta: most a rendezvényhajózás szezonja kezdődött meg. _______________. __■ Mi niszteri szemle a magasból Legalább 4-5 évre van szükség a balatoni vízpótlás megoldásá­ra, de ökológusként tart ettől a tervtől Persányi Miklós kör­nyezetvédelmi és vízügyi miniszter. Ezt Balatonberényben mondta, miután megszemlélte a Balaton állapotát. Balatonberény Gazda János herényi polgármes­ter társaságában helikopterről né­zett körül a miniszter a Balaton nyugati medencéjében. A légi szemle után rendezett kerekasz- tal-beszélgetésen elismerte, hogy ezen a területen rosszabb a hely­zet, mint a keleti medencében, ami a vízállást illeti. Hozzátette, hogy minden mérés a kiváló víz­minőségre utal. Elmondta, hogy a jelenlegi problémák gyökere az emberi beavatkozás eredménye, többek között a déli vasútvonal. Annak idején a mostanihoz ha­sonló száraz időszakban telepí­tették közel a mederhez, és eleve behatárolja a tó vízmennyiségét. Az akadémia megoldási javaslatai ugyan ősszel készülnek el, Persányi Miklós tart az újabb be­avatkozástól, ami 10-50 vagy akár 100 milliárdos kiadást is jelenthet az állami költségvetésnek. Ha mégis emellett döntenek, nem lesz gyors megoldás. Dr. Kolber István MSZP-s or­szággyűlési képviselő, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke elmond­ta, a nyárra vált egyértelművé, hogy nem csupán balatoni jelen­ségről van szó, az aszály egész Európát sújtja. Ez a szemlélet dönti el a vízpótlás kérdését, kor­rekcióra vagy teljes körű vízpót­lásra van szükség. A BFT elnöke a korrekciós beavatkozást támogat­ja. A meder kotrásában, illetve a tópart állapo­tának javítá­sában komp­lex megoldá­sokra van szükség és a települések­nek az állan­dó karbantar­tásra kell fel­készülniük. Ami új, hog ehhez lesz pályázati támogatás. Herényi Károly, az MDF frakcióve­zetője, aki a vízpótlás híve, el­mondta, törvénymódosítást java­sol annak érdekében, hogy visz- szahozhassák a Balaton-partra az egykori fürdőházakat, ami kárpó­tolná a turistákat a strandok ala­csony vízállása miatt. Ezzel a javaslattal egyetértett dr. Kolber István is, tehát már két szavazata van 'a módosítási javaslatnak a parlamentben. _________galdonyi Tu risztikai régióvá alakítják Keszthely A térség turisztikai régióvá alakítását, imázsának mielőb­bi kialakítását a Nyugat-Bala- ton egységként való kezelését, a kistérségekkel való szoro­sabb együttműködést tűzte ki célul a Nyugat-balatoni Tér­ségmarketing Kht. Tar László, a szervezet ügyvezető igazgatója elmondta: elképzeléseik egyik fő pontja, hogy (a Keszthely- Hévíz, a Tátika-Rezi, a Kis-Balaton és a Lesencék kistérségek bevoná­sával) Zala, Somogy és Veszprém megyét érintve egy turisztikai négyszöget hoznak létre. Ebben terveik szerint szerepet kap Sü­meg, Keszthely, Zalakaros és Mar­cali térsége. - Ha valóban nyugat­balatoni térségben gondolkodunk, akkor nem lehet kétséges, a turis­ták számára komplex programot kell nyújtanunk - mondta Tar László. - Erre csak akkor lehet esé­lyünk, ha az egyes látnivaló- és műsorkínálatukban eltérő régiók összefognak. A szervezési feladato­kat egy-egy önkormányzat nem tudja felvállalpi, ezért törekszünk arra, hogy megújult csatlakozási rendszerünkkel több települést és vállalkozást nyerjünk meg. A társaság hamarosan informá­ciós kiadványokat jelentet meg, a vállalkozások számára pedig lehetővé teszik a vásárokon való megjelenést.- Több pályázaton eredménye­sen szerepeltünk, így lehető­ségünk nyílik arra, hogy magyar- angol-német nyelvű, részletes régiós kiadványt készíttessünk. Ez azért is fontos, mert a nyugat-ba­latoni térségről eddig 1996-ban egyetlen átfogó információs füzet jelent meg; mára az is elfogyott. Kiadásunkban jelennek meg az Épített örökségünk, Természeti értékeink, Túraleírások című A kiadványok sora hamarosan néggyel bővül tematikus kiadványaink. Létrehozunk térségi adat- és fotóbankot, indítjuk a térségi honlapot, s szakemberek meghívásával bemutatkozási lehetőséget biztosítunk. A vál­lalkozások így 21 külföldi és öt hazai vásáron vehetnek részt. ■ Mentők: 104 Tűzoltók: 105 Rendőrség: 107 Vízirendészet: 84/310-712 Vízimentők Zánka: 87/568-168 30/38-38-38-3 ADAC: 87/342-801 Fehér Gyűrű Áldozatvédelmi Közhasznú Egyesület: 84/310-655 Viharjelző Obszervatórium Siófok: 84/310-466 Balaton Fejlesztési Tanács 8600 Siófok, Batthyány u. 1. Tel./fax: 84/317-002 www.balatonregion.hu ■ Főszezon után Lassan véget ér az utazási fősze­zon a balatoni vasútvonalakon. A balatoni vasútvonalakon: Budapest-Székesfehérvár- Tapolca, Budapest-Székesfehér- vár-Nagykanizsa, valamint Bala- tonszentgyörgy-Tapolca között augusztus 30-ig a nyári menet­rend szerint közlekednek a sze­mélyszállító vonatok. Több idényjellegű vonatjárat - így pél­dául Budapest-Fonyód között - ezen a hét végén szállít utoljára utasokat. A balatoni vasútvonalakon augusztus 31-től a téli menet­rend lép életbe. A változásokról telefonon is érdeklődhetnek a budapesti központi tudakozó­nál, amelynek telefonszáma: 461-54-00. Az utak találkozásá­nál: a Badacsony körüli telepü­lések több út találkozásánál fek­szenek, így gépkocsival, vas­úton, hajóval és a jövőben ke­rékpárral is könnyen meg lehet közelíteni azokat. Délen a Balaton-part mellett a 71-es számú főút és az azzal pár­huzamosan haladó északi vasút­vonal határolja a vidéket, jó ösz- szeköttetést biztosítva Budapest, Keszthely és a más balatoni üdü­lőhelyek felé. Nyugati irányban néhány kilométerre a hegytől éri el a Balatont a 8-as számú útról s ezzel Ausztria felől érkező 84-es számú főútvonal. ■ Tudja-e? Felsőörs története Felsőörs a Balaton északi partjá­nak egyik kapuja. A völgyekkel szabdalt fennsík már ősidők óta lakott. Nem messze, a Király- kúttól északra található a Szeleta-kultúra korából való vörösfesték-bánya, mely a Peszei-forrás „vonaldíszes kerá­miakultúrájából” származó edénycserép leleteivel bizonyít­ja, hogy 5-6 ezer évvel ezelőtt már e tájon is megjelent az em­ber. A rómaiak is hosszú ideig, az I-IV. századig éltek itt szőlőt nevelve a falut körülölelő lanká­kon. A honfoglalás korában már bizonyítottan lakott. 1082-ben említik először egy királyi okle­vélben, 1269-ben Őrs falu. Köze­lében művelt kőbányák miatt nevezték még Kővágóörsnek is. Lakói kezdetben a királyi és ki­rálynéi udvarnak alárendelt ud- varnokok, tárnokok, szakácsok, szőlőművelő vincellérek, lová­szok voltak. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents