Somogyi Hírlap, 2003. augusztus (14. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-22 / 195. szám

2003. Augusztus 22., Péntek A L M A N A C H 1 1 5 7. OLDAL Recept Lakácsáról Almás pite Almaéréskor gyakran sütnek Lakócsán almás pitét. Veszünk négy nagy almát, 8 dkg vajat, 18 dkg porcukrot, 15 dkg réteslisz­tet, öt tojást, fél zacskó sütőport, egy mokkáskanálnyi őrölt fahé­jat, fél citromot és egy tasak vaní­liás cukrot. Az almát meghá­mozzuk, lereszeljük, és bedör­zsöljük citromlével, majd állni hagyjuk. Ezután a vajat összeke­verjük a porcukorral, a sütőpor­ral, és belereszeljük a citrom hé­ját, majd a tojások sárgájával ha­bosra keverjük. Hozzáadjuk a-ré­teslisztet és az öt tojás fölvert habját. Miután elkészült, az egé­szet kivajazott, lisztezett tepsibe öntjük. Elosztjuk rajta a lereszelt almát, és megszórjuk fahéjjal. Ezután előmelegített sütőben kisüthetjük. Vaníliás cukorral meghintve, kockákra vágva, hide- gen tálaljuk._______________■ Minden Szinte minden év újabb ne­hézséget hoz a térség megha­tározó településének, s több­nyire olyan gondokat, amiken az önkormányzat egymaga nem segíthet. Nehéz a helyzet, mégsem hallani panaszt; a község vezetői teszik a dolgu­kat. Nemrég turistaszállót épí­tettek, most az iskola felújítá­sát készítik elő. Szinte minden év újabb nehézsé­geket hoz. A szövetkezet néhány éve még 60 embernek adott mun­kát, most felszámolás alatt áll, s a kft alig 30-at foglalkoztat. A mun­kanélküliek az önkormányzatnál kopogtatnak. A másik fő gond a romák betelepülése; sok ház meg­üresedett, és az örökösök csak ci­gány családoknak tudták eladni. Híre ment annak is, hogy itt lakás- támogatást kapnak a betelepülők. Tavaly még nem érte el a hatszá­év újabb nehézségeket hoz zat a lakosság lélekszáma, ma meghaladja a 630-at. - Jelenleg 170 roma él a faluban. A legtöbb­jük beilleszkedik, de jött néhány problémás család is. Mióta ez van, egyre gyakoribb a lopás, ez koráb­ban nem volt jellemző a falura - mondja Matyók József polgármes­ter. - A legnagyobb baj az, hogy ezekre a folyamatokra az önkor­mányzat szinte alig tud hatni. Ezen még a közeledő uniós csatla­kozás sem változtathat. Az emberek semmi jót nem várnak a csatlakozástól - állítja a polgármester. Azt tartják, nekik az eddiginél is nehezebb lesz az éle­tük, mert a mezőgazdaság ráfizet a belépésre. Mégis erre voksoltak, mert bíznak benne, hogy fiaik, unokáik élete könnyebb lehet. Ha a káros folyamatokat megál­lítani nem is tudják, a falu fejlesz­tését szem előtt tartják az önkor­mányzat vezetői. Elkészültek a MATYÓK JÓZSEF 1955-ben szüle­tett Szigetváron. A lakócsai iskola után a bótyi szakközépiskolát, majd a szegedi erdészeti technikumot végez­te el. 1974-től a Mecseki Erdészeti Ftt-nél kezdte, s a mai napig ott dolgo­zik kerületvezető erdészként. 1990 óta társadalmi megbízatású polgár- mester. Két fia van. horvát közösségi ház tetőterének a beépítésével; húszágyas turista- szállót alakítottak ki. - Az már biz­tos, hogy nem lesz kihasználat­lan. Már most is jöttek volna ke­nusok, csak még nincs berendez­ve a szálló. Elkészültek a közvilágítás kor­szerűsítésével is, most felújítják a körjegyzőség épületét. Május óta dolgoznak rajta, az őszre elké­szül. Addig a szövetkezeti iroda­ház felső szintjére költözött a hi­vatal. Az épület 80 százalékban a szövetkezeté, 20 százalékban az önkormányzaté. Felmérték az iskolafelújítás költségeit is, és ki­derült: csaknem 40 millió forintot kell rákölteniük rövid időn belül. - 1972-ben épült, s főleg a teteje szorul helyreállításra, és a szétro­hadt ajtókat, ablakokat kell kicse­rélni. Ez akkora költség - mondta -, hogy csak állami segítséggel tudjuk vállalni. _____________■ Fe lszámolják a szövetkezetei A hitelezők kezdeményezték a lakócsai Drávamenti szövetkezet­tel szemben a felszámolás elindí­tását. Az eljárás tavaly ősszel kez­dődött, és előreláthatólag még egy évig tart. A szövetkezet főbb va­gyontárgyait már értékesítették. Tül sok eladnivaló nem volt, mi­vel a vagyon és a dolgozók nagy része két éve átkerült egy kft-be, s az ma már eredményesen műkö­dik. Átvett harmincnál több dol­gozót is. A szövetkezet 1959 óta folyama­tosan tevékenykedett, s az utóbbi évekig a négy somogyi horvát falu Tájház 1985 óta a műemlékké nyilvánított hagyományos ormán­sági parasztház. A ház a megyei múzeumigazgatóság tulajdona, a mögötte levő melléképület pedig a falué. Ez utóbbit a lakócsai ön- kormányzat hetvenöt évre átadta az Ormánság Alapítványnak, en­nek képviselői most a létesítmény és a körülötte levő terület haszno­sításán törik a fejüket. A helyreál­lítására pályázaton 650 ezer forin­meghatározó foglalkoztatója volt. Jó másfél évtizede állandósultak a gondok: öreg gépekkel és hitelek­ből próbáltak gazdálkodni a rossz adottságú területen. Többször csak a szerencse mentette meg a társasá­got az összeomlástól. Jónak számí­tott, ha a 13 aranykoronás földeken öttonnás termést hozott a kukorica. A szövetkezet mellett két éve létrehozott mezőgazdasági kft ugyanakkor már eredményessé vált. Elődjénél jóval kisebb terüle­ten gazdálkodik, kivonva a műve­lésből mindazt a földet, amin eddig csupán a ráfizetéssel termeltek. ■ tót nyertek. Nemcsak rendbetéte­léről van szó, hanem egyebek kö­zött arról is, hogy őshonos gyü­mölcsfákkal telepítenék be a kör­nyékét. Korábban a tájház hasznosítá­sával is próbálkoztak, szövőház­ként a hagyományos horvát szőt­teseket akarták itt bemutatni, va­lamint magát a szőttesek készíté­sét. Ez azonban mind ez ideig csak terv maradt. ■ Gyümölcsfák a tájház köré A több évszázados múlt emléke a zsúptetős, tornácos ormánsági parasztház Hagyományait is őrzi a falu Kakashajtó lakodalom A horvát lakodalom ha­gyományait elevenítették föl nemrégiben a diákok Lakócsán, az iskola fenn­állásának ünnepéhez kapcsolódva. A gyerekek népviseletbe öltöztek, és táncolva, zászlókkal vo­nultak végig az utcán. A lányos háznál és a vő­legény lakhelyén a szőtte­seket kirakták a keritésre. A horvát lakodalom előtti napon van a kakashajtás. A kakas lábára madzagot tesznek, az állatot patto­gatott kukoricával díszítik s a lányos házhoz hajtják. Előfordul, hogy a sze­gény baromfit leitatja a tréfás násznép. Híven őrzi nyelvét, hagyományait a legnagyobb somogyi horvát ajkú te­lepülés lakossága. A fiatalok az isko­lában több órában tanulnak horvá­tul, délutánonként a kólót és a lakó­csai csizmaverőst járják, horvát dalo­kat énekelnek, s tamburán - hagyo­mányos horvát hangszeren - tanul­nak muzsikálni. Nem ismeretlen a lakócsai fiatalok előtt a bikla és a rukávé; a horvát népviseletet öl­tik magukra a fellépéseiken is. Félszáz fi­atal táncol és dalol a horvát hagyomány- őrző együttesben, s tamburázni tanul. Mindennek központja az iskola, ahol csaknem másfél évtizede foglalkoznak hagyományőrzéssel. Ma már a baranyai horvátok tánclépéseit is éppúgy ismerik, mint a Dráva menti lakócsai és tótújfalusi táncokat, s ez évtől már szakember tanít­ja őket.- Fontosak a gyökereink, s mi más le­hetne a hagyományőrzés központja, mint az iskola és óvoda? Nemzetiségi nyelvet oktató iskola ez, s a horvátság múltjának, sajátosságainak a megőrzése is feladatunk- mondja Bunyevácz József iskolaigazgató.- Valamennyi gyerekünk első osztálytól tanul horvátul, ehhez társul harmadiktól a német nyelv. A nemzetiségi oktatás azért is létfontos­ságú az iskolának, mert e nélkül gazdasá­gilag is nehéz helyzetbe kerülne. Elveszítené a többletnormatívát, s ezzel tovább növekedne a fenntartó önkor­mányzatok terhe. Az idén 105 diák kezdi itt a tanévet, de 200 is elférne a falai között. A nemrég újraválasztott iskolaigazga­tó a falu egyik meghatározó civil szerve­zetének, a Dráva Menti Horvátok Közös­ségének is vezetője. - Évente másfél mil­lió forinttal gazdálkodunk. Ez nem túl sok, de ha ügyesen forgatjuk, több dolog­ra elegendő. Hagyományőrző programo­kat támogatunk belőle, s évekig ebből se­gítettük a térség civü szervezeteit is. A so­mogyi főügyészség nemrég tartott vizs­gálatot nálunk, és rendben találták a mű­ködésünket. ■ Kenyérillatú évtizedek Évtizedekig a férjével együtt fonta a kalácsot, görbítette a kiflit, és sü­tötte a kenyeret. Horváth Józsefné már nem fűti be a kemencét, ha­nem a boltban veszi meg a min­dennapit.- Pék volt az uram; négy község lakosainak sütöttük a kenyeret, a sü­teményt. S nemcsak az üzem volt nyitva az em­berek előtt, hanem a há­zunk ajtaja is. Én ideha­za készítettem a finom­ságokat. Sokat dolgoz­tunk. A dagasztás volt a legnehezebb és legfonto­sabb, órákig eltartott. Úgy láttuk, a nagyobb kovásztól jobban kel a ke­nyér. S már hajnalban jöttek a friss ámért, és vitték, mint a cukrot... Igyekeztünk mindenkinek, elsősor­ban a gyerekeknek a kedvében jár­ni. Volt, hogy éjszaka jöttek a fiata­lok lekváros pitéért, szívesen neki­fogtam a sütésének. Régi emlékeket, örömet-bána- tot idéz a 85 éves „pék néni”. A sü­tés hozta össze a későbbi férjével is. - Háromkirályok nap­ján lakócsaiak adtak elő színdarabot Potonyban. S a műsor után az uram kínálta a péksüteményeit a vendégeknek, köztük nekem is. 1949-ben kö­töttünk házasságot, s az­óta Lakócsán éltünk. Jó emberként marad meg az itteniek emlékezeté­ben, 1986-ban a halála előtti napokban is sütötte a kenyeret.- Megettem már a kenyerem ja­vát - mondta. - Ketten maradtunk a házban a fiammal. Nem is sütök már, de a számban még most is ér- zem az uram sütötte kenyér ízét. ■ Muzsikával szórakoztat Hangfalakból kiszűrődő muzsiká­tól hangos hétvégeken Felső-szent- márton. Lakosainak nem szokatlan ez a lárma; tudják, hogy a jó han­gulatról a lakócsai Tix duó gondos­kodik. Orsós József nemcsak ven­déglőkben, hanem a lakodalmak­ban is szívesen szolgáltatja a talp- alávalót Orsós Attilával, a társával. A háromgyerekes családapa elő­ször szájharmonikázni, majd cite- rázni tanult meg. Néhány éve azonban már a szintetizátor a ked­velt hangszere.- Tizenhat évesen kezdtem ze­nélni, amikor egy győztes focimér­kőzésről jöttünk hazafelé - emléke­zett Orsós József. - Jó kedvünk volt, így benéztünk a potonyi bál­ba. Szépen játszott a zenekar, csak éppen nem volt énekesük. Én meg rázendítettem a nótára, és azóta ját­szom együttesben. E 25 év során megtanultam a zene lényegét: ne csak nekem nyújtson örömet, ha­nem élvezzék mások is. A Dráva menti falvakban, főleg a szomszédos Felsőszentmártonban igénylik a Tix zenéjét. Néhány éve még a magyamótákat, a mulatós dalokat hallgatták a legszíveseb­ben, ma viszont a diszkóslágerek vezetik a toplistát. A zenei stílus változása ter­mészetesen összefügg a bálba já­rók életkorával..- Ma csak a fiatalok járnak a szó­rakozóhelyekre, és hiányolom az igazi jó közösséget, ami megvolt a szüléikben. Korábban a 40-50 éve­sek is szívesen jártak bálba, ma in­kább otthon maradnak, s évente csak egyszer, búcsúkor jönnek el mulatni. No, meg a lakodalmakba. Igaz, abból is kevesebb van. Ott azonban táncra perdül idős is, fia­Orsós József szívesen zenél harmonikán is tál is. S előkerül a harmonika. Mint­egy négyezer horvát és magyar dal közül választhat a vendég. _____■ LA KÓCSA CÍMER, ZÁSZLÓ Lakócsa címere ezüsttel és vörös­sel sakkozott, csücskös talpú pajzs kék sátorral. Az első és má­sodik mező közepén egy-egy kék heraldikai liliom van, a sátorban barna fatönkön egy kiterjesztett szárnyú arany réti sas, fölötte szé­les végű ezüstkereszt lebeg. A lo­bogó kékkel és fehérrel hasított, benne a címer látható. Az ezüsttel és vörössel sakkozott mező a falu horvát lakosságára utal, a liliomok és a sas a környék természeti ér­tékeire. A kereszt jelzi a lakosság keresztény szellemiségét. A LAKOSSÁG SZÁMA ' 2003-ban 630 k 2002-ben 600 2001-ben 595 I 1990-ben 610 ■ 1983ban 640 T FOGADÓÓRÁK A polgármester, Matyók József minden kedden 10 és 16 óra kö­zött tart hivatalos fogadóórát. A lakócsai körjegyzőségen a hét minden munkanapján fogadják az ügyfeleket: hétfőtől csütörtökig 7.30-tól 16, pénteken 12 óráig tart nyitva a hivatal. ORVOSI RENDELES Dr. Virág Sándor lakócsai t ■ háziorvos mindennap déF ' * 1 előtt 8 -12 óra között rendel, kivéve a keddet, amikor dél- : után, 13-16 óra között fór- L dúlhatnak hozzá a betegek. T Csütörtökön a szomszédos községeket is végigjárja; négy falu­ban látja el a betegeket. MISEREND Minden vasárnap 11.30-kor kez­dődik a szentmise a lakócsai templomban. Ezt eddig Bacsmai László felsőszentmártoni plébános tartotta, néhány hete azonban Nagy Norbert személyében új pa­pot kaptak az itteni települések. CÍMEK, TELEFONSZÁMOK Körjegyzőség: 7918 Lakócsa, Pe­tőfi Sándor utca 11. Tel.: 82/466- 628. Iskola: Szabadság utca 12. Tel.: 82/466-639 A KÖZSÉG HÍRES SZÜLÖTTEI Fodor József 1843-ban született Lakócsán. Bécsben és Pesten tanult, 1865-től orvos, közegész­ségügyi kutató, akinek munkájá­ra világszerte fölfigyeltek. Első­ként mutatta ki a víz szerepét a tí­fusz terjedésében, s javasolta or­szágos közegészségügyi intézet és területi intézetek fölállítását. A közegészségtan első hazai okta­tója, javaslatára vezették be az is­kolaorvosi intézményt. Emlékére szülőhelyén szobrot állítottak. Hompola Mihály ügyvéd, politi­kus 1900-ban született. Megala­kulásától tagja volt a kisgazda- pártnak; 1945-ben a nemzetgyű­lés tagja, 1947-ben államtitkár. Még az évben lemondott; vissza­vonult Szigetvárra, s ügyvédként dolgozott. Steinecker Ferenc egyetemi tanár, agrárpolitikus 1876-ban született; a földműve­lésügyi minisztériumban dolgo­zott, majd a közgazdasági egye­temen tanított államtant és falu­politikát. Részt vett a faluszövet­ség fölállításában. A CIKKEKET GAMOS ADRIENN ÉS NAGY LÁSZLÓ ÍRTA FOTÓIG NAGY LÁSZLÓ Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents