Somogyi Hírlap, 2003. augusztus (14. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-19 / 193. szám

8. OLDAL EGYHÁZA K ÉLETE 2003. Augusztus 19., Kedd Utazók a lélek házaiban A nyári hónapokban többen látogatják a templomokat. Az embereknek ilyen­kor van idejük önmagukkal többet tö­rődni, szükségük van a meghitt pilla­natokra. A külföldi turisták is igénylik, hogy az Úr házában anyanyelvükön hallhassák az igét. A balatonboglári evangélikus gyülekezet ezekben a hetekben ügyeletet szervez, mert nem szeretnék, ha a látogatók zárva talál­nák a templomukat. A Vár-hegy dombján le­vő ház ugyanis messze földön híres. Ősszel a velencei építészeti biennálén rendkívüli szakmai figyelmet kapott a Nagy Tamás Ybl-díjas tervező által megálmodott épület. A világ minden tájáról érkezett látogatók a vendégkönyv tanúsága szerint nagy örömet lelnek a meghitt környezetben. A könyvben nemcsak európai, hanem brazil és japán be­jegyzést is találunk. Egy sintoista vallású ja­pán hölgyet is megfogott a szakrális tér kü­lönlegessége, amely mint Aradi György lel­kész mondta, a keresztény kultúrkörön kí­vül is hatással van az emberekre. A finn evangélikus egyház érseke is itt járt egy de­legációval, s nemcsak az épület töltötte el csodálattal, hanem a hívek ajándéka is, ugyanis egy Sibelius-énekkel lepték meg. Hamarosan valamennyi evangélikus hívő­höz eljut az a finnországi káté, amit magyar­ra fordítottak. Ez lesz a legnagyobb'példány- számú finn könyv. A zene más módon is beköltözött a lélek házába, mert itt rendszeresek a koncertek és a képzőművészeti bemutatók. A héten - pénteken és szombaton - a budapesti hegy­vidéki kamarazenekar és neves szólisták ad­nak koncertet. Vasárnap délelőtt német és magyar nyelvű istentisztelet is lesz. Aradi György elmondta, hogy hannoveri székhe­lyű evangélikus szervezet küld német anya­nyelvű lelkészeket. Karin Weisswange nyugdíjas lelkésznő is rajtuk keresztül mond igét, de vele gyakran találkozhatnak a honfitársai, mert itt él a Balatonnál. Boglárnak két kápolnája és öt temploma van. A római katolikus templom nemcsak a hazai építészek számára különleges hely, Az úton tevők védőszentje Szent Kristóf az úton levők és a révészek védőszentje. Ünne­pe július 25-e. Szíriái szent, akiről azt mondják, hogy 3,6 méter magas volt, és Decius császár ide­jén (249-251) szen­vedett mártírhalált. A neve görögül Krisztophorosz (Krisztus-hordozó). Egy fo­lyó mellett szolgált, és nagy testi erejét ki­használva révészként a zarándokokat hord­ta át vállán a folyó túlpartjára. Egy éjszaka szegényes külsejű gyermek kérte a segít­ségét. A kisfiú könnyű tehernek ígérkezett. Amikor elért vele a folyó közepéig, mintha ólmot cipelt volna, és minden erejét össze kellett szednie, hogy átérjen vele a túlsó partra. A fiú igy szólt hozzá: „Ami a válladat nyomta, több volt, mint az egész világ, mert akit a válIádon hordoztál, az maga a Terem­tő Krisztus volt, akit szolgálni akarsz.” Az is­teni gyermek jutalmul megajándékozta a jó óriást a vértanúság koronájával. A leilei orgonahangversenyek és a bogiári evangélikus templombeli rendezvények nem csak a híveket vonzzák A legendák életre kelnek A Balaton régió kis települései is igyekeznek megmu­tatni értékeiket, s igyekeznek vonzani a vendégeket. Ebben gyakran a hitélet évszázadai nyújtanak segítsé­get. A Gyugynak harangot hozott a víz legenda ere­dete a török időkbe vezethető vissza. Az emberek el­ásták a harangjukat, s később kimosta a víz. A vízmo­sás helyét ma is szent gödörnek nevezik. A falu igy vált híres búcsújáró hellyé, ide 40-50 kilométeres körzetből is elzarándokoltak az emberek. Ezt a legen­dát keltik életre: feltárták a község Árpád-kori templo­mát és letették a keresztelő-körkápolna alapjait. A gyugyi búcsúra ismét zarándokolnak a hívek. Somogybabod környékén a legenda szerint egy vi­lágtalan karádi ember bolyongott 1670-ben. A falu határában a forráshoz érve belebukott a vízbe. Meg­mosta az arcát, és visszanyerte a szeme világát. így lett a forrásból Szentkút, a hívek zarándoklatának színhelye, ez egészen 1917-ig búcsújáró hely volt. Nagyboldogasszony napján zarándokoltak oda a hí­vek papjuk kíséretében. Az 1912-es nagy esőzés után felszakadt a gát, és elfolyt a víz. A birtok tulajdo­nosai nem törődtek a területtel, mígnem a búcsúhely is feledésbe merült, bár az 1970-es évek végéig ki-ki- jártak a falubeliek. Megmosdatták a gyerekeket, hogy világosodjanak. A község Phare-támogatással rendbe tette a gátat és az árokrendszert, s környezetvédelmi pályázattal parkerdőt létesített. Újra kedvelt kiránduló- hely a Szentkút-forrás. hiszen a nagy professzor, Kotsis Iván tervezte, hanem a lengyelek és franciák zarándokhelye is. AII. világháború idején ugyanis Bog­lárt tekintették a lengyelek főváro­suknak, miután a templomépítő Varga Béla gimnáziumot emelt számukra. S a város befogadta a francia menekülteket is. Azóta nemcsak a boglárcsikovok láto­gatnak el rendszeresen Varga Bé­la kriptájába, hanem minden Ma­gyarországra érkező lengyel mél­tóság tiszteleg itt az emléke előtt. Szőllősi Ferenc plébános, akinek odaadását rangos lengyel kitünte­téssel ismerték el, elmondta, hogy annak idején három zászló lengett a templomon, ma Szent Teréz szobra, amit két francia ka­tona faragott, és a lengyelek állí­totta emléktábla jelzi a közös múltat. Cserkészei folytatják a ha­gyományt, mert nyári táboraikba rendszeresen meghívják a vajda­sági, kárpátaljai és erdélyi fiatalo­kat. Az idén a Brenberg-völgyben táboroztak. Balatonlellén több mint egy évti­zedes hagyománya van annak, hogy a katolikus templomban or­gonakoncerteket szerveznek. A nyári feszti­válok művészeti vezetője, Sebestyén János professzor Lelle díszpolgára. Kovács Jenő plébános azt mondta, hogy az orgonafeszti­válok közelebb emelik az embereket Isten­hez. Az idén egyébként Staffan Carlsson, Svédország budapesti nagykövete, aki régi jó barátként jött Lellére, nyitotta meg a ren­dezvénysorozatot. Azt mondta, nagy öröm­mel tért vissza a balatoni városba, amelyet volt alkalma megismerni és megszeretni. El­mondta, hogy Szent Brigitta, az egyetlen svéd szent ünnepe és a Szent Iván-éji tűzug- rás hagyománya összeköti népeinket. Ma­gyarország mindig nyitott a változásokra, de bizonyította, hogy őrzi a hagyományait, amelyeknek egyik legfontosabb helyszíne a templom. S az itt megszólaló zene összekö­ti a svédeket és a magyarokat. Kovács Jenő plébános a távoli vendégek tiszteletére Szent Brigitta imádságát mondta el. Ify Géza balatonfenyvesi római katolikus plébános interneten is tartja a kapcsolatot híveivel. Elmondta, hogy a világhálón is jel­zik érkezésüket. Legutóbb német fiatalok je­lentkeztek, hogy igénylik a német nyelvű misét, de megkapták a templomot rögtön­zött koncertjükre is. Fenyves szerencsés helyzetben van, mondta, mert három temp­loma is van. S közel van a parthoz, a fürdő- zőkhöz. A két kápolna korábban épült, a templomot a hetvenes évek közepén szen­telték föl. Szükség van az Isten házaira, mert a község 8 kilométeres partszakaszára nyáron szinte kiköltöznek a dél-dunántúli megyék. S ragaszkodnak az emberek a templomhoz, ezt az is jelzi, hogy nyaranta háromszor annyian vannak jelen a miséken, mint az év más időszakában. Ify Géza a kül­földi vendégek tiszteletére természetesen németül is elmondja az evangéliumot. Mos­tanában ők is kérdezgetik, hogy mit tudnak csinálni a magyarok a Balaton alacsony víz­állásával. Erre azt szokta mondani, hogy esőért imádkozunk, és ezt szívesen megte- SZÍk a vendégek is. _______gáldonyi MAGDOLNA Dá vid Ibolya: keresztényi értékrend magyaré, függetlenül attól, hogy az országhatárokon innen vagy azon túl él. Számomra ez a nap a magyar nemzet búcsúja, amikor - testben vagy lé­lekben - mind­egyikünk hazatér oda, ahová tarto­zik, ahol várják.- Mi az ünnep valódi üzenete?- Államalapító Szent István kirá­lyunk és a ma­gyar államiság ünnepe a hitről, a szeretetről és ha­Üzenem az otthoni hegyeknek Likasztják már fönn az égben a rostát, s a csillagok tengelyét olajozzák szorgalmas angyalok. És lészen csillagfordulás megint, és miként hirdeti a Biblia: megméretik az embernek fia, s ki mint vetett, azonképpen arat, mert elfut a viz, és csak a kő marad, de a kő marad. (Wass Albert Üzenet háza -részlet) zaszeretetről szól. Elég egy pillan­tás a térképre, hogy lássuk, Euró­pának milyen huzatos részén élünk itt, a Kárpát-medencében. Az, hogy itt meg tudtunk marad­ni, Szent István szilárd államala­pító munkájának az eredménye. Ezer éve az Európához vezető út a kereszténység volt. Ma egy ha­sonló új honalapítás előtt állunk, amikor a gazdaságilag fejlett, kul­túrájában keresztény Európához kívánunk tartozni és nem a föld­rész bizánci feléhez. A Jóisten ezer év után ismét megadta ne­künk erre az esélyt. Ezért éreztem erkölcsi kötelességünknek, hogy a múzeum csendjéből és halott légköréből vigyük át a Szent Ko­ronát az országgyűlésbe. Fel kell tudnunk mutatni ezt a koronát, amelyre máig minden magyar büszke lehet. Ezer év után is meg­vannak a koronázási ékszereink, megmarad­tunk hitünk­ben, nyel­vünkben egy olyan sajátos kultúrával, amely Közép- Kelet-Európá- ban egyetlen más nemzet­nek sem ada­tott meg. Raj­tunk áll, hogy a következő ezer esztendőben sikerül-e visszatér­nünk a szentistváni keresztény hithez. Mélyen azonosulok Habs­burg Ottó gondolatával, amely szerint a harmadik évezred Euró­pája vagy keresztény értékrendre épül, vagy nem lesz Európa. Eb­ben a keresztény értékrendben számomra a társadalmi szolidari­tás, az egymás iránti felelősség a legfontosabb. ________bíró ferenc A sziklára építő tanítvány Elmélkedés a Szent István-napi evangéliumról Szent István király ünnepén az evangélium a sziklára épített ház példabeszédét tartalmazza, mely a Máté-evangélium leghíresebb szövegegysége, a hegyi beszéd végén olvasható. A beszéd a nyolc boldogságot tartalmazó be­vezető rész, illetve a Törvényt és a Prófétákat (az ószövetségi ki­nyilatkoztatást) újraértelmező központi rész után a befejezés­ben a cselekvés fontosságára hív­ja fel a figyelmet: Jézus tanítását, amellyel Isten végérvényes aka­ratát hirdeti meg, nem elég hall­gatni, hanem tettekre is kell vál­tani. Jézus igazi tanítványát a gyümölcsökről, vagyis cseleke­deteiről lehet felismerni (Mt 7,16). Nem elég a szőbéli hitval­lás, annak tettekkel történő alátá­masztására is szükség van: Nem mindenki, aki azt mondja ne­kem: - Uram, Uram!, megy be a mennyek országába, csak az, aki megteszi Atyám akaratát, aki a mennyben van (Mt 7,21). Szent István igazi tanítvány, igazi Krisztus-követő volt. Szik­lára épített: nemcsak abban az értelemben, hogy minden erejé­vel a keresztény hit terjesztésén fáradozott, és kiépítette az egy­házszervezetet. Sziklára épített, mert személyesen komolyan vet­te Jézus tanítását, és fenntartás nélkül, teljes szíwel-lélekkel tö­rekedett azt megvalósítani életé­ben. A hitet nem pusztán törvé­nyekkel, admi­nisztratív intézke­désekkel, hanem el­sősorban saját élet­példájával igyekezett elfogadtatni és meggyökereztet­ni: a vasárnapi szentmisét el nem mulasztotta; fontosnak tar­totta a böjtöt és az önmegtartóz­tatást; az uralkodásból nem ön­maga számára keresett hasznot, hanem felkarolta a szegényeket és gyengéket; ellenfeleinek meg­bocsátott; gyakorolta a vendég­szeretetet. Györffy György törté­nész István király egyéniségéről szólva hangsúlyozza, hogy a kortárs feljegyzések egy gyarló keresztény uralkodót mutatnak be, aki politikai és hadi tevé­kenysége közepette is érvényesíti az erkölcsi normákat Az, hogy a személyes tanú­ságtételt és példaadást mennyire fontosnak tartotta Szent István, jól kiviláglik a fiához, Imre her­ceghez intézett intelmekből is. Mindenekelőtt a keresztény hit megtartására szólítja fel fiát: az apostoli és katolikus hitet olyan szorgalommal és vigyázattal tartsd fenn, hogy minden Istentől neked alattvalóul adottnak pél­daképe légy, és így az egyház minden gyer­meke méltán nevezzen téged a vallás igaz hí­vének. Mert a hitben tévely­gők és a hitet igaz gyakorlás­sal be nem töl­tők, abban nem ékeske- dők, minthogy a hit jó cseleke­detek nélkül halott, sem itt nem uralkod­nak tisztesség­gel, sem az örök életnek vagy koroná­nak részesei nem lesznek A konkrét buzdítá­sokat pedig áthatja a Szentírás, nem utolsósorban a hegyi be­széd szelleme: Uralkodjál mind­nyájuk felett harag, kevélység és gyűlölség nélkül, mindig békélte­tőn, alázatosan és szelíden, szem előtt tartván, hogy minden ember egyenlő állapotú. Tekints irgalmasan mindenkire, kik erő­szaktól gyötrődnek, minden idő­ben az isteni példaképet őrizvén szívedben: Irgalmasságot akarok és nem áldozatot. Elkötelezett életével Szent Ist­ván Jézus családjának lett tagja, ugyanakkor ahhoz is nagyban hozzájárult, hogy a magyarság is csatlakoz­zék ehhez az új testvé­ri közösség­hez. Szent István felis­merte, hogy a keresz- t é n y s é g nagy család­jában kiemelkedő szerep jut Jé­zus anyjának, a Boldogságos Szűz Máriának, nemcsak azért, mert ő a Megváltó test szerinti anyja, hanem azért is, mert mi­ként az evangéliumokból kide­rül (Lk 1,38; 2,19) Isten akaratá­nak teljesítésében ő a legfőbb példa. Nemcsak anyaságán ke­resztül kapcsolódik Jézushoz, hanem hitén és szeretetén ke­resztül is, ezért a Jézus által ala­pított közösségnek ő a legkivá­lóbb tagja. Amikor Szent István a Nagyasszonynak ajánlotta fel koronáját és országát, nemcsak a Szűzanya oltalmát és közben­járását biztosította nemzete szá­mára, hanem hitének és szerete- tének követésére is felszólított. A Boldogasszony és Szent István példája legyen ösztönzés szá­munkra: építsünk sziklára, vagy­is Jézus tanításán alapuló, tanú­ságtevő életünkkel járuljunk hozzá, hogy minél több kortár­sunk szívében ragyoghasson fel Isten dicsőségének ismerete (2Kor 4,6). kocsis imre Imádta az Istent, s csak azután kíván­ta meg, hogy népe is imádja az Urat. Átélte Jézus Krisztus keresztáldoza­tát, és csak azután kívánta meg népé­től, hogy misére járjon. Osztotta ön­magát, és csak azután kívánta meg a szeretet gyakorlását. (Gyűrrű Géza) Hírek TATÁRA HELYEZTÉK A KAPOSVÁRI LELKÉSZNŐT. A Dunán túli Református Egyházkerület püspöke, dr. Márkus Mihály szep­tember 1-jétől Kaposvárról Tatára helyezte Szabó Judit beosztott lelkészt. A lelkész a múlt vasárnapi istentiszteleten búcsúzott el a gyülekezettől, ahol Bellái Zoltán lelkipásztor ajándékokkal köszön­te meg az ötéves kaposvári szolgálatát. A LÁBODI PLÉBÁNOSRA EMLÉKEZNEK. Augusztus 31 én, va sárnap volt plébánosukra, Dudás Rudolfra emlékeznek Lábodon. Délelőtt 9.30 órakor szentmise, majd 10.30 órakor síremlék szente­lése a temetőben. A szentmisét és a síremlék szentelését dr. Ter- nyák Csaba címzetes érsek, az Apostoli Szentszék Papi Konregá- ciójának titkára végzi. Szeretettel várják a híveket. OLVASÓINKNAK. Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy egyházi olda­lunk ezen a héten az ünnepre való tekintettel két nappal előbb, ma jelenik meg Vallási összeállításunkat legközelebb szeptember 4-i számunkban találhatják meg._________________________ ______■ > / ka tolikus, református, evangélikus, zsidó ÉS RÉGISÉGBOLT I FESTMÉNY ÉS MŰTÁRGY. ÉRTÉKBECSLÉsI ANTIK TÁRGYAK HITELRE IS.HELYSZINI ÜGYINTÉZÉSSEL. AdáS*Vétel I Kaposvár, Kontrássy u. 1. Tel.: 82/427-944 Nyitva tartás h-p 9-18, szó 9-121 Jo volna végre látni az ellegiesiilo európai határokat s megtalál­ni azokat a családtagjainkat, akiket az elmúlt évtizedekben a határ külföldiként elválasztott tőlünk - mondta dr. Dávid Ibo­lya, az országgyűlés alelnöke, az MDF elnöke a Somogyi Hírlap­nak, amikor az ünnep alkalmából kértük beszélgetésre.- Állami, egyházi vagy politika, ünnep elsősorban augusztus 20-aí - A nemzet ünnepe. Minder

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents