Somogyi Hírlap, 2003. augusztus (14. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-19 / 193. szám

Tizenhatan védik a közvagyont Másfél éve alakult meg a polgár­őrség. A tizenhat alapító tag egyike Sprigmann András. - A zártkertek védelmére alakítottuk meg a polgárőrséget. Csak az a gondunk, hogy mindenki dolgo­zik, s így a munka mellett nehéz megszervezni a járőrözést. Ke­vesen vagyunk, és nagy területet kell bejárni. Negyven taggal már hatékonyabban dolgozhatnánk. Voltunk toborozni a taszári he­gyen is, de senki nem jelentke­zett. Még így is havonta több­ször körbejárjuk a falut, a kerte­ket, a temető környékét, s ha valamit észlelünk, azonnal je­lentjük a taszári rendőrőrsnek. Mi nem intézkedhetünk, de rögtön szólunk az őrsre, s papí­ron mindent rögzítünk. Mindenre figyelnek, ami szokatlan vagy ide­gen a faluban.- A múltkor egy rend­szám nélküli autó tűnt föl a kollégáimnak. Mire a rendőrök kiér­tek, már eltűnt, de még aznap éjjel megfogták Kaposváron. Nem történt bűncselekmény, s ez kissé a mi érdeműnk is volt. A legrosszabb helyzet itt, Ho­mokon a zártkertekben van. Ott követik el a legtöbb vagyon elle­ni bűncselekményt. Bár az utób­bi időben kevesebb a lopás. Már annak is van némi vissza­tartó ereje, hogy a zsiványok tudják: van polgárőr­ség. A polgárőröknek egyenpólójuk, mellé­nyük és lámpájuk van. Fölszerelésüket hama­rosan bővítik: rádiót, valamint mellényt, nadrágot és sapkát vesznek, bár az embe­reket nem az egyenru­ha vonzza a polgárőr­ségbe.- Senki nem játszik rendőrös- dit. Eleinte mindenki csak a bir­tokát akarta megvédeni, s termé­szetesen a szomszédéra is fi­gyel. Általában gyalog járőrö1 zünk, időnként a saját autónkat is igénybe vesszük. __■ 6. OLDAL 2003. Augusztus 19., Kedd Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta KAPOSHOMOK _________Recept_________ Va dászpecsenye A vadasszerű pecsenyéhez nyolc szelet kicsontozott sertés­borda, egy szál sárgarépa, egy fej vöröshagyma, 20 deka gomba, egy deci tejföl, egy evőkanál liszt, tíz deka füstölt szalonna, egy kis citromlé vagy ecet, esetleg mustár, egy evőkanál zsiradék, egy húsleveskocka és só kell. A kivert hússzeleteket megtűzdel­jük szalonnával, és a forró zsira­dékban a karikára vágott sárgaré­pával és vöröshagymával megpi­rítjuk. Kevés vizet öntünk alá, be­letesszük a leveskockát, s jó pu­hára pároljuk, végül beletesszük a karikára vágott gombát. Lefedve még öt percig pároljuk, amíg a gomba megpuhul, majd liszttel elkevert tejföllel besűrítjük, vi­gyázva, hogy a liszt ne maradjon csomós. Enyhén citromozzuk, de használhatunk a savanyításhoz nagyon kevés ecetet vagy mus- tárt, s ha kell, megsózzuk. ■ A KÖZSÉG CÍMERE Kék háromszögű pajzs, arany pajzstalppal. A kék mezőben két­oldalt hatágú aranycsillagtól kí­sért, egymásba fonódó arany M és A betű, fölötte ékköves koro­na aranykereszttel. Az arany pajzstalpban kék szőlöfürtöt fog közre a zöld levél. A címer a te­lepülés múltjára utal: Kapos- homok 1807-től a piarista rend birtoka volt, s a rend címeréből való Szűz Mária nevének első két betűje, illetve a „Mária Anyánk" rövidítés. A község kör­nyékén az éghajlat is kedvez a szőlő- és gyümölcstermesztés­nek, ezt jelzi a szőlőfürt; Kapos- homokon a piaristák telepítettek először szőlőt. A pajzstalp arany­színe a község nevében szerep­lő homokra utal. CIVILEK, VEZETŐK A községi sportkör elnöke Benke Józsefné, az ifjúsági klub vezetője Fink Judit. Laskai Lász­ló a polgárőrség parancsnoka. ORVOSI RENDELES Dr. Kovács József háziorvos minden héten szerdán 9- j > tői 12 óráig rendel a falu- > L > bán. Dr. Gelencsér Er­zsébet gyermekorvos minden hónap negyedik L péntekjén 9-től 12 óráig T fogadja a hozzá forduló­kat. Makai Ágnes védőnő - egyúttal a gyermekvédelmi szol­gálat családsegítője is - szer­dán 9 és 12 óra között tart ta­nácsadást. ISTENTISZTELET Várnai László plébános minden második vasárnap 10 órától ce­lebrál szentmisét. MÚLTIDÉZŐ A kisközséghez tartozott 1930- ban Somhegypuszta. Az első vi­lágháborúban 14 katona halt hősi halált, a második világégés­ben 21. 1948-ban a faluból 95 német ajkú lakost telepítettek ki. Az 1930-as években a községi bíró Schvatz János volt, aki 1868-ban született Homokon; 1909 óta a saját földjén gazdál­kodott, s 1929-től töltötte be ezt a tisztet. A helyettese Resch An­tal volt, a közgyám Hardtner Ist­ván, Fröhlich József pedig a ka­tolikus egyházközség tanítója. A CIKKEKET SZARKA ÁGNES ÍRTA FOTÓIG KOVÁCS TIBOR A várostól függ a lakosok létbiztonsága Kaposhomok ezer szállal kö­tődik Kaposvárhoz: oda jártak dolgozni, tanulni az emberek, s főleg kaposváriak vásárol­nak szőlőt, zártkertet a kis te­lepülésen. A munkahelyek megszűnése ezért is okoz sú­lyos gondokat a községben. Kaposvár fejlődése az uniós csatlakozás után magával hozhatja a faluét is.- Mit hoz a csatlakozás1 Mit vár­nak, miben bíznak?- Nagy reményeink nincsenek, nem várunk sokat a csaüakozástól- mondta Laskai Zoltán polgármes­ter. - Remélem, azért lesz valami­lyen fejlődés a rendszerváltás óta eltelt 13 évhez képest. Az utóbbi több mint egy évtizedet én kudarc­ként élem meg, hiszen tönkrement a mezőgazdaság, pedig abból itt na­gyon sokan megéltek. Több százan jártak Kaposvárra dolgozni, de LASKAI ZOLTÁN 1942. október 27- én született Kaposváron. Autószerelő­nek tanult, majd 30 évig a kaposvári húskombinátban volt müszakvezető. 1990-töl tiszteletdíjas polgármester. Nős, három gyermeke és négy unoká­ja van. Hobbija a foci. ahogy ott megszűnnek a munkahe­lyek, itt is egyre többen elszegé­nyednek.- Kaposvár, Taszár közelségének nincs is előnye?- A küencvenes évek elején ki­alakítottunk negyven házhelyet, s ezekből évente hármat-négyet el­adunk. Az érdeklődés töretlen, s ez nagyban ennek a két településnek köszönhető. A testület döntése kell a vásárláshoz, ezt a jogot megtartot­tuk. A kötelezettség pedig az, hogy két éven belül építkezzenek. A ho­moki nagycsaládosok indokolt esetben ingyen is kaphatnak telket, de nem élnek a lehetőséggel. Min­den megvan a faluban a szennyvíz- csatorna kivételével, de 2006-ra az is megvalósulhat: uniós pályázat segítségével akarjuk kiépíteni Dombóvár gesztorságával. A tolnai város kistérségéhez tartozunk több mint húsz településsel. S hamaro­san lesz internetes kapcsolatunk is.-Mi a legnagyobb gond?- A munkanélküliség. A mező- gazdaság teljesen lehetetlenné vált. S elkeserítő, hogy saját maguknak sem termelnek az emberek. Régen elképzelhetetlen volt, hogy zöldsé­get, burgonyát, paprikát, paradicso­mot ne termesszenek a kertben. Most nem foglalkoznak vele, in­kább megveszik a boltban. Állatot sem tartanak, még baromfi sem szaladgál az udvarokon.- Mik a kitörési pontjaik?- A munkanélküliség megszün­tetése, a mezőgazdaság, az állatte­nyésztés föllendítése. Bár nem biz­tos, hogy az uniós feltételeknek megfelelünk. A repülőtér sorsa meglehetősen bizonytalan, de ha valamüyen módon hasznosítják, az sem teremt munkahelyeket, mert oda szakképzett emberek kellenek. Kaposvártól függünk teljesen. Né­hány vállalkozó is megjelent itt, de egyik sem telepedett le. ________■ Hat év vel ezelőtt alakult meg az if­júsági klub, ám többszöri újrakez­dés után legutóbb tavaly decemberben kezdtek el szervezkedni a fiatalok. Az egyik húzóember Ta­kács Balázs.- Tizenhat taggal indul­tunk, most 28-an va­gyunk. Bár a fiatalok szá­mához képest ez még meglehetősen kevés, hi­szen több mint százötven 18 év alatti fiatal él a falu­ban - mondta. - Napról napra töb­ben jönnek a klubba. Kezdeménye­zésükre rendeztünk szilveszteri és farsangi bált, s ha kell, segítünk az önkormányzatnak is a falutakarítás­ban, a szemétszedésben, a bozótir­tásban. A község rendezvényein pe­dig megszerveztük a szellemi vetél­kedőt. Volt biliárdversenyünk, s tervezzük a csocsóbajnokságot. Kirándulást is szerveztek a fiatalok önkormányzati támogatással. Az idén Simonfán töltöttek két na­pot.- Az önkormányzat ad­ta az autóbuszt, minden mást magunk intéztünk. Túrával kötöttük össze a hétvégét. A fiatalok több­sége Kaposvárra jár dol­gozni, tanulni, így nagyon nehéz közösséget kialakí­tani, de erre a túrára sokan eljöttek. A rendezvények kiválasztá­sa sem könnyű, mert nehéz eltalál­ni az ízlésüket. Kéthetente találko­zunk, s olyankor az ötletekből ma­zsolázunk; a végén megszavazzuk, mit csináljunk. A végén pedig kide­rül: kinek tetszett az ötletünk és ki­nek nem. ■ ÜGYFÉLFOGADÁS A polgármesteri hivatal címe: 7261 Kaposhomok, Kossuth .. Lajps ytca 2. Tel.: 37&-.376. A hivatalban Laskai Zoltán polgár- mester szerdán délelőtt 9 és 12 óra között, csütörtökön pe­dig 17-től 18 óráig tart fogadó­órát, akkor kereshetik föl a lako­sok ügyes-bajos dolgaikkal. A körjegyző, Novogradecz Jó­zsefné szerdán 8-tól 11 óráig fo­gadja a lakosokat. Mészáros Ferenc falugazdász hétfőn : 10-12 óra között várja a gazdá­kat, a munkanélküliek elhelyez­kedését segítő Balogh Ferenc is ugyanekkor tart tájékoztatást. A könyvtár a múlt évig az önkormány­zat épületében volt. Tárgyalót alakítot­tak ki a helyén, s néhány napon belül a bibliotékát is megnyitják a régi iskola felújított termeiben. Már nagyon vár­ják a nyitást a fiatalok, de nem az olva­sás miatt.- Mintegy háromezer kötetes a könyvtárunk- mondta Laskai Zoltán polgármester. - Az eddigi könyvtárosunk, Benke Mónika min­denki megelégedésére végezte a kölcsön­zéssel kapcsolatos tennivalókat, de sajnos, már nem számíthatunk a munkájára, pedig tanfolyamra is el akartuk küldeni, hogy megtanulja a számítástechnikát. Szükség is lesz rá, hiszen egy sikeres pályázat folytán három számítógépet is veszünk, s ezek a könyvtárban kapnak helyet. A könyvtárosi teendők ellátására pályázatot írunk ki.- Egy éve zárták be a könyvtárt, s már na­gyon hiányolják a fiatalok - mondta Varga László más klubszoba híján amolyan ta­lálkahelyük volt a bibliotéka. Hetente ti- zenöten-húszan is összejöttünk, beszél­gettünk, zenét hallgattunk. Most, a kény­szerszünet után már a nyitásra készülünk, főleg a számítógépek miatt. Magam is in­kább a számítástechnikát részesítem előnyben a könyvekkel szemben. A kötele­ző olvasmányokon azonban sikeresen túl­vagyok. Segítünk a könyveket katalogizál­ni, helyre rakni, hogy mielőbb elkészüljön. Az önkormányzat a könyvtár átépítésé­re és az internet bevezetésére pályázaton nyert másfél millió forintot. A régi iskola egy részét már kifestették, parkettázták. A házban helyet kapott egy presszó is, és a megalakításra váró nyugdíjasklubnak is van helye.- Jövőre, ha minden az elképzelések szerint alakul, már teljesen kész lesz a ház, s büszke lehet rá a falu apraja-nagyja - tet­te hozzá a polgármester. - Igazán azonban akkor térül meg ez a beruházás, ha élettel tőlük meg a fiatalok és az idősebbek. ■ Könyvtárost pályázattal Lassan helyére ke­rül a mintégy há­romezer kötet. A megújult épületben lesznek az olvasni­való mellett a szá­mítógépek is. Egy­előre három gépen ismerkedhetnek az érdeklődök a szá­mítástechnika rej­telmeivel. Könyvtá­ros azonban még nincs, ennek a posztnak a betölté­sére pályázatot írt ki az önkormány­zat; a beérkezett bemutatkozások­ból később választ­ják ki a győztest. Sokan hitelre veszik a tejet Két bolt is van a faluban, az egyi­ket Völgyesi Istvánná vezeti. Közel­ről szembesül a szegénységgel, hi­szen hitel nélkül már be­zárhatta volna az üzletet.- Nagyon nehezen él az emberek nagyobb ré­sze. Sokan kint laknak a szőlőhegyen két-három gyerekkel, s bevételük csak a gyes vagy a segély. Hitelt kell adni nekik és olcsó árut. Eddig még mindig visszakaptam a kért pénzt. Bár korlátla­nul nem lehet kölcsönözni; van egy határ, mikor még van rá esély, hogy megkapjam a tartozást. Most följebb ment a kenyér ára, és kö­vetni fogja a tej is. Völgyesi Istvánná szerint rá kell kényszeríteni az embereket a pénz beosztására. Mindenkinek magának kell rájönnie, hogy hol tud takarékoskodni. - Mindig szólok nekik, ha valamelyik termékből van olcsóbb is. Ezeket ajánlom, és általában el­fogadják a javaslatomat. A beosztás ott kezdő­dik, hogy kevesebb alko­holt, cigarettát, luxuscik­ket vásárolnak. - Van, aki nem tud lemondani az alkoholról, azt persze megveszi, de ha választani kell, in­kább a kenyér mellett döntenek - tette hozzá. - Napi élelmiszereket, mosóport, illatszert árulok, min­dent, amit kell egy kis szatócsbolt­ban. ■ Gyógyszer a kedves szó is A falu lakosainak évtizedek óta dr. Kovács József volt a körzeti, újabban pedig a háziorvosa. Kö­zelről s régóta látja, hogy a megbetegedések zömét az emberek kora okozza; ahogy öregszik a népesség, úgy szapo­rodnak a különböző mozgásszervi, szív- és érrendszeri betegségek.- Az időseknél emel­lett jellemző a magas vérnyomás és a cukor­baj is. Ennek megfelelő­en kell gondoznunk őket. Nem­csak gyógyszerezünk, hanem ja­vasoljuk az életmód és az étrend megváltoztatását is. A fiatalok kö­zött inkább a napi egyszerű meg­betegedés a gyakori. A betegek nemcsak gyógyulni, hanem beszélgetni is a rendelőbe járnak. Van olyan páciense is, aki csak itt tud szót váltani a szom­szédjával vagy az orvossal. - A rendelési időbe bele kell férjen, hogy meghallgatjuk az embere­ket - mondta az orvos. - Némileg az is gyógymód, ha az idős, egyedülálló ember valakinek elmondhatja a napi gondjait. Az em­berek igénylik a jó szót, az érdeklődést, és bár­mennyien vannak a ren­delőben, meg kell hall­gatni őket. A háziorvosi rendelő­ben van a kézipatika is. Dr. Kovács József hozza magával a kis gyógyszertárt. A betegeket a hatóanyagoknál is jobban érdekli a pirulák ára.- Egyre többen kérik azt, hogy inkább az olcsóbb gyógyszert adjuk. Ismerve az itt élők anyagi helyzetét és a korosztály össze­tételét, eleve igyekszünk úgy összeállítani a gyógyszerezést, hogy’lehetőleg ne a legdrágábbat adjuk. _____________________■ Fi atalok ismét az iskolában Ötletekből mazsoláznak A L M A N A C H 0 8 6 A LAKOSOK SZÁMA 2003-ban 445 A 1980-ban 379 T I 1941-ben 479 A I 1925-ben 553 T

Next

/
Thumbnails
Contents