Somogyi Hírlap, 2003. augusztus (14. évfolyam, 178-202. szám)
2003-08-13 / 188. szám
2003. Augusztus 13., Szerda N A G Y í T Ó 11. OLDAL A katonai hivatás része a veszély A múlt héten a koperi kikötőben irányította az Irakba induló magyar katonai kontingens két vasúti szerelvényt megtöltő felszerelésének hajóba rakását, tegnap pedig egy Taszárról felszállt AN26-ossal Irakba indult az egység második utánpótlási szállítmányával. Gavlik Péter mérnök őrnagy, a 64. Boconádi Szabó József Logisztikai és Támogatóezred logisztikai főnöke a múlt hét eleje óta éjszakánként legföljebb 2-3 órát aludt.- A magyar honvédség történetében ezt volt az első eset, hogy vasútról hajóba rakodva szállítunk felszerelést - mondta Gavlik Péter. - Az iraki misz: szió ezen túl is több újszerű, még nem próbált feladatot ad; sok lelemény is kell ahhoz, hogy ne kerülhessen homokszem a gépezetbe. Szerencsére éppen az ilyen nyüzsgő és tétre menő munkát szeretem. A hajós szállításban nem volt tapasztalatunk, ám az orosz tengerészekkel jól megértettük egymást, és sokat segítettek. A többszintes hajóra a járműveinket úgy beraktuk, hogy alig két centi hely volt közöttük. A szállítmány 15-16 nap alatt ér a kuvaiti kikötőbe, majd Irakba.- Az emberek többsége alig tud. valamit a logisztikáról. Maga a kifejezés is csak a délszláv békemisszió kapcsán végzett amerikai és magyar logisztikai és támogatótevékenység nyomán vált szélesebb körben használatossá.- Ami a mindennapi élethez kell, azt az ivóvíztől a kenyérig, a használati tárgyaktól az utolsó autóalkatrészig mind a logisztika teremti elő. Ugyancsak a mi dolgunk az eszközök, járművek javítása. Katonai körökben gyakran idézik a mondást: békében mindenki nagy stratéga, ám háborúban kénytelen logisztikussá válni. Ez azt jelenti: a háború kiA magyar kontingens állomáshelyét Al Hillahban jelölték ki menetelét az dönti el, hogy a katonának van-e lőszere, ennivalója, ruhája. Az amerikai hadseregben egy harcosra 2-3 kiszolgáló katona jut, ők a sátorveréstől az autódefekt javításáig mindent elvégeznek. Alighanem ez okozza, hogy - mondjuk - egy műszaki hiba esetén az amerikai katona az út mentén reked, s várja a segítséget. Munkám során a boszniai hadszíntértől a Sínai-félszigetig sokfelé jártam, és tapasztaltam: a magyar katona leleményesebb, ha úgy tetszik, életrevalóbb. Megszokta, hogy sok mindent magának kell megoldania. Amikor több ország katonái közös feladatot oldanak meg, a magyar gyakran azzal szerez tekintélyt, hogy ezermester, és mindig van egy mentőötlete.- Mi teszi olyan bonyolulttá a logisztikusok munkáját?- Több tízezerféle cikknek kell a rendeltetési helyére kerülnie óraműpontossággal. Csak az autókból és katonai járművekből többtucatnyi típus van a hadseregben, s mindegyikben több ezerféle - bármikor meghibásodó - alkatrész. S persze rengeteg egyéb fölszerelés is, és bármelyiknek a hiánya zavart okozhat a szolgálatban.- Érkezésünkkor egy, már Irakban levő kollégájával dróthálótekercsekről tárgyalt. Ez mire kell?- Ha úgy tetszik, ez egy magyar újítás. Dróthálóval fedjük le a fedezékeket, hogy ne tudjon beesni az akna. Nem írják ezt elő sehol, magunk találtuk ki. Adott esetben mégis életeket menthet.- A magyar kontingens küldésével kapcsolatos parlamenti döntést övező politikai viták egyik kulcskérdése volt a . magyar katonákat Irakban fenyegető esetleges veszély. Miként vélekedik e veszélyekről a katona, aki önként jelentkezett erre a szolgálata, sőt a versenyt is vállalta, hogy sok társa közül bekerüljön az Irakba utazó egységbe?- A katonai hivatás természetes része a veszély. Egy ilyen misszióban való részvétel kihívást jelent, s lehetőséget arra, hogy a katona kipróbálja magát éles helyzetben. Jó néhánnyal beszélgettem az Irakba indulók közül, s állítom, a legtöbbjüknél nem a sokat emlegetett magas kereset vagy a kalandvágy a fő vonzerő, hanem az, hogy az évek során tanultakat téttel bíró helyzetben alkalmazhatják. Az is, hogy próbára tehetik az állóképességüket, a leleményüket, átélhetik, hogy mire képes a magyar katona veszélyhelyzetben. Amúgy a veszély az itthoni szolgálatban is része a katona munkájának, hiszen fegyverrel, robbanóanyagokkal bánik. Ha nem így volna, unalmas formaságok sorozatává válna a katonaság. Táborfalván a sofőrjeink éjjel-nappal mentek és sok veszélyhelyzetnek is ki voltak téve, ám soha nyomát sem láttam rajtuk a félelemnek. Okucsányban sem, ahol pedig kezdetben aknamezők között vezetett az út. Számos nemzet egyenruhásaival találkoztam vagy dolgoztam együtt, s állítom: a magyar katona bármelyikükhöz viszonyítva megállja a helyét, és elismerést szerez. Tény, hogy az eszközeink korszerűsége általában még hagy kívánnivalót, de az is, hogy most, az iraki misszió kapcsán a magyar hadvezetés mindent megtesz, hogy a felszereltségünk kifogástalan legyen s végül mindenki épségben hazatérjen.- Úgy tudom, az első volt, aki - még június 10- én - Táborfalvára érkezett.- Valóban, hiszen az én feladatom volt a tábor megépítése, illetve a beérkező eszközök átvétele. Hat nappal később már sátrakkal, berendezett körleteiddel, ágyneművel, meleg ebéddel vártuk a kontingens katonáit.- Mi kapott a legnagyobb hangsúlyt a kiképzésben?- Mivel a már kiválasztottak fizikai állóképessége eleve kiváló volt, nagyobb szerep jutott a mentális felkészítésnek. Az iraki feladatok sikeres végrehajtásában döntő lehet, hogy a katonák váratlan helyzetben is tudják, hogy mit kell tenniük. S az, hogy semmiképp ne ijedjenek meg. A homokviharokra éppúgy föl kell készülni, mint a forróságra vagy a skorpiókra. Azt tapasztaltam, a kontingensbe került katonák közül már sokan voltak külszolgálaton. Találkoztam olyanokkal, akikkel egy évig együtt szolgáltam Okucsányban, és olyanokkal, akiket Pristinából ismertem. Katonaként sokfelé jártam a világban és az országban is, ám mindig Kaposvárra jöttem haza. Minden ide köt. Itt van a családom, a feleségem, aki ugyanitt az ezrednél polgári alkalmazott, a fiam, aki a Munkácsy gimnáziumba és a lányom, aki a Berzsenyi iskolába jár. GAVLIK PÉTER 1961-ben született. Üzemmérnöki diplomával 1983-ban jelentkezett hivatásos katonának. A katonai főiskolát fegyverzeti szakon végezte, s a Zalka Máté Katonai Akadémia hadműveleti-harcászati szakán szerzett egyetemi végzettséget. 1998- tól a 2. gépesített hadosztály műszaki-technikai szolgálatának a főnöke. 2001-től Okucsányban szolgált a magyar műszaki kontingens logisztikai főnökeként. Jelenleg a 64. Boconádi Szabó József Logisztikai és Támogatóezred logisztikai főnöke.- Azelőtt gyakori téma volt a katonai pálya romló presztízse, csökkenő vonzereje. Az utóbbi években viszont jobbára csak a katonai iskolákba való túljelentkezés növekedéséről hallani...- Tény, hogy azelőtt a közvélemény nemigen látta értelmét a honvédség puszta létezésének sem. Tömeghadsereg volt érdemi feladatok, vonzó lehetőségek nélkül. Azóta sok minden változott. Már a kívülállók jó része is látja, hogy a hadsereg magas fokú szakképzettséget, speciális adottságokat és nyelvtudást kíván. Azt is, hogy a régi, formaságokkal túlterhelt katonaságból cselekvőképes erő lett, akár árvízi mentésről, akár okucsányi hídépítésről van szó, avagy iraki békemisszióról. A katonai pálya mai presztízsére jellemző, hogy gyakran főiskolát végzett emberek jelentkeznek szerződéses tizedesnek vagy szakaszvezetőnek.- Amikor 1983-ban a katonai pályát kezdte, még lenézett volt az egyenruha. Üzemmérnöki végzettséggel, orosz és angol nyelvvizsgákkal miért választotta ezt több vonzó állásajánlat ellenére?- Akkor még nem is álmodtunk a mostani lehetőségek soráról, külföldi szolgálatról. Ráadásul a tapolcai rakétadandár, ahol kezdtem, elitalakulat és így kemény iskola volt. Csaknem mindennaposak voltak a riadók. Mégis vonzott az egész. Még a nehézsége és hálátlansága is. A Szovjetunióba jártunk különféle gyakorlatokra. Megtörtént: mire fél év múlva hazatértem, a fiam nem ismert meg. Fájó élmény volt, s akkor fontolgattam is a megfutamo- dást. Mégsem tettem, mert addigra meg már katona voltam lélekben is. Szeretem a katonaéletet.- Most csak rövidebb időre utazik Irakba...- Ajánlottak iraki beosztást, ám úgy döntöttem: most fontosabb az, hogy részt vegyek a kinti feltételek megteremtésében, az utánpótlási gépezet „bejáratásában". Az esetleges következő váltással azonban mindenképpen kimegyek iraki szolgálatra. bíró ferenc Negyvenötén Kaposvárról Irakba A parlament határozata szerint háromszáz katonából álló iraki magyar kontingensbe - hetven pályázó közül - 45-en kerültek be a kaposvári 64. Boconádi Szabó József Logisztikai és Támogatóezred kötelékéből. Valamennyien az egri 24. Bornemissza Gergely Felderítő Zászlóalj katonáival közösen létrehozott magyar szállítózászlóalj tagjaiként utaznak Irakba, s ott egy lengyel hadosztály parancsnoksága alatt végzik a főként humanitárius célú szolgálatot. Települési körletüket Bagdadtól 130 kilométernyire délre, Al-Hillahban jelölték ki. A magyar szállítóalakulatnak szeptember elején kell bekapcsolódnia a jelzett területen lengyel és bolgár egységekkel közösen végzendő feladatokba. A táborfalvi felkészítés során elsősorban a rakományok málházását és célba juttatását, valamint a szállítóoszlopok védelmét gyakorolták, s a katonák sokoldalú fegyveres önvédelmi és vegyvédelmi kiképzést is kaptak. A kontingens megbízása 2004 Szeptember közepéig hetente indulnak a taszári légibázisról az AN-26-os szállítógépek a kontin- februárjáig szól. gens katonáival és a felszerelésekkel fotóí lánc Róbert augusztus, í^íenimegi i ISKOLAKEZDÉSunellékletiinkben 40% kedvezménnyel adhatja fel témához kapcsolódó hirdetését Tel.: 82/528-106, 82/528-164 Somogybán otthon vágyunk r Somogyi Hírlap1 Lakásához válassza a legmegfelelőbb NAFA NYÍLÁSZÁRÓT! Nagy hőszigetelésű homlokzati nyílászárók ablakok, ajtók gyártása, forgalmazása. Aktuális ajánlatunk:- fenyőből készült zsalugáterek, spaletták, amelyek elősegítik az árnyékolást, védenek a melegtől. Válaszható lehetőségek:- igény szerinti felületkezelés- helyszínre szállítás- beépítés. NAFA Faipari Kft. 7561 Nagybajom, Kossuth L. u. 35. Tel.: 82/556-900; fax: 82/556-910 < i 4 4 ♦
