Somogyi Hírlap, 2003. augusztus (14. évfolyam, 178-202. szám)

2003-08-12 / 187. szám

6. OLDAL A L M A N A C H 2 4 2 2003. Augusztus 12., Kedd H ZIMÁNY A KÖZSÉG CÍMERE ívelt oldalú, ékeléssel három részre osztott álló, háromszögű pajzs, ennek első kék mezőjé- ^ ben élével fölfelé fordított ezüst­sarló fölött három arany búza­szál, a két szélső egy-egy levél­lel megrakva. A második kék mezőben jobbra fordult arany­oroszlán, ez fölemelt jobbjában arany keresztvasú száblyát tart. A harmadik vörös mezőben zöld talajon a község templomának stilizált képe látható. A sarló és a búzakalász a falu XIX. századi pecsétjéről való. A fölemelt kar­dot tartó oroszlánt az 1770-es évektől Zimányban birtokos Niczky család címeréből vették át; szerepük nagy volt a község történetében: A templom a XIX. század végén épített műemlék épületre utal, s jelzi a lakosok vallásosságát. A LAKOSOK SZÁMA 2003-ban 638 á 1998-ban 597 | 1960-ban 690 J 1930-ban 825 t ÜGYFÉLFOGADÁS A polgármesteri hivatal címe: 7471 Zimány, Kossuth utca 31. Tel/fax: 82/317-802. A hivatal­ban dr. Kimmel József körjegy­ző kedden és csütörtökön tart fogadóórát, Takács János pol­gármester pedig hétfőn 8-tól 10 óráig, szerdán 15 és 18 óra kö­zött. Ronga Sándor falugazdász szerda délelőtt várja a gazdákat. CIVILEK, VEZETŐK A Kapostáj Sportegyesület elnö­ke Farkas Imre, az ifjúsági klub vezetője Nagy Rita, az asszony- kórusé Szíjártó József né. A köz­ségben most akarják újjászervez­ni a vöröskereszt helyi szerveze­tét, dolgoznak a nyugdíjasklub, a polgárőrség és az önkéntes tűz­oltóegylet megalakításán. A könyvtár kedden és csütörtökön 16.30 és 17.30 között tart nyitva, Szépics Tibomé a vezetője. ORVOSI RENDELES w A zimányiak háziorvosa, dr. < J • Vida Róbert kedden 13 órá- 3 tói 14.30-ig, csütörtökön 8- 1 tói 10.3CMg rendel. Dr. Gye- Ü nis Olga gyermekorvos min- T den hónap harmadik csü­törtökjén 14-től 15 óráig fogadja a hozzá fordulókat. MISEREND A katolikus templomban Lóth József esperes minden vasár­nap 9.30 órai kezdettel celebrál szentmisét. MÚLTIDÉZŐ A településhez tartozott 1930- ban Rácegrespuszta és Alsóma­jor. Az I. világháború idején 237 katona vonult be, s 24 halt hősi halált. Hat asszony jutott özvegy­ségre, s nyolc hadiárvát nevelt. A községi bíró Zsalakó Kálmán volt, a törvénybiró Bizderi Lajos, a közgyám Kovács István; a kato­likus elemi iskolában Puska Ká­roly kántortanító oktatta a gyere­keket. A kötelező tűzoltóság pa­rancsnoki tisztét Buni József látta el, és ifj. Puszpán Ferenc volt a leventeegyesületi főoktató. _■ A CIKKEKET SZARKA ÁGNES ÍRTA FOTÓK: KOVÁCS TIBOR Az oldal megjelenését az ön- kormányzat támogatta. Búcsújáró helyet, csatornát építenének Zimány neve összeforrott az évente rendezendő aratófeszti­vállal, még akkor is, ha nem ők a névadók. Ám hiába az is­mertség, ha ez nem oldja meg a település sokasodó gondjait. Jobban bíznak a taszári reptér hasznosításában és a csodafor­rás kiépítésében.- Átalakuló rendszereket várunk a mezőgazdaságban, a közigazgatás­ban. Változást hozhat az élet na­gyon sok területén, és reméljük, ezek kedvezőek lesznek - mondta Takács János polgármester. - Na­gyon bizakodóak vagyunk, mert úgy látjuk, az unióhoz csatlakozó országoknál jó irányúak voltak a változások. Bár azt jól tudjuk, ezek nem egyik pillanatról a másikra kö­vetkeznek be. Tudomásul kell ven­ni, hogy a középkorúaknak keve­sebb lesz a lehetőségük, de biztos, hogy az utánunk jövő fiataloknak TAKÁCS JÁNOS 1953. május 7-én született Zimányban. Karosszériala­katosként szakmunkásvizsgázott, majd 1986-ig autóbusz-, utána 2001 -ig pedig személygépkocsi-ve­zetőként dolgozott. 1998 óta Zimány tiszteletdíjas polgármestere. Nős, hobbija a munka és az utazás. már sokkal jobb, előnyösebb lesz a helyzetük, akár a tanulást, akár a munkavállalást nézzük.- Milyen feladatokat ró az ön­kormányzatra csatlakozás?- Az élet minden területére hat. Elkezdtük a falut szépíteni, rendbe tenni. Tovább kell lépnünk a kör­nyezetvédelemben és az egészség- ügyi ellátásban is. A szennyvízbe­ruházást is ennek a szellemében kezdjük el, két-három év múlva. A mostani infrastruktúránk már uni­ós szintű, a kábeltévé kiépítése pe­dig lehetővé teszi az inter­nethasználatot is.- Egyedül belevágnak a csator­názásba?- Nem, csak a kaposvári szennyvíztisztítóhoz csatlakozva a memyei ágon át, s az magába fog­lalja Őreit, Zimányt, Magyaratádot, Rácegrest és Patalomot is egészen Mernyéig. így ésszerű és gazdasá­gos a beruházás.- Mik a kitörési pontjaik?- Ez a legnehezebb. Csendes, szerény falu ez, a forrást szeret­nénk az egyházzal összefogva ki­építeni, s helyreállítjuk a régi bú­csújáró helyet. A templomunk or­gonája pedig alkalmas lenne hang­versenyek tartására. Kitörési pont lehet a taszári repülőtér polgári hasznosítása is. Egy reptér üzemel­tetéséhez viszont kiemelkedően jól képzett munkaerőre van szükség, s ez itt nem jellemző. A gyengén is­kolázottaknak a térségi foglalkoz­tatás adna megoldást, amit a ráksi UWYTAkht ajánl.- Ipart vagy turizmust akarnak?- Ez utóbbival gondjaink van­nak, mert Zimány zsáktelepülés. A turizmusra csak úgy számítha­tunk, ha vonzóvá tehetnénk a fa­lut, s megépülne a Kisgyalánnal összekötő út. Elképzelhető, hogy egy lovastúra-útvonal egyik állo­mása lenne a község. _________■ Rec ept Zimányból Káposztás tutyi A káposztás tutyihoz egy kiló liszt, 5 deka élesztő, fél liter tej, egy tojás, fél Rama margarin vagy egy evőkanál zsír és egy­másfél kilogramm káposzta kell. Az élesztőt langyos tejben meg­futtatjuk, s összekeverjük a liszt­tel, a tojással meg a zsiradékkal. Mindezt jól összedolgozzuk, míg kalácsszerű tésztát nem ka­punk. Fél óra hosszat letakarva, langyos helyen pihentetjük. Míg a tészta kel, lereszeljük a ká­posztát, s megfelelő mennyiségű zsiradékon sóval, borssal ízesít­ve megsütjük. A megkelt tésztá­ból cipókat formázunk, s ezeket kerekre sodorjuk. A korongok egyik felébe halmozzuk a ká­posztát, majd összehajtjuk, a szélét jól lenyomkodjuk. A tete­jét megkenjük tojással, s újabb húsz percig pihentetjük. Előme­legített sütőben közepes lángon kisütjük. ■ Asszonykórus a templomban Sokban hasonlóak a megye falusi temp­lomai. A zimányi 1890-ben épült, és 1991-ben renoválták. Nem műemlék, Zalavári Zoltán szerint - aki harminc éve az egyháztanács tagja - ez is sze­rencse, mert így szabad kezet kaptak a templom felújításakor.- Műemléknél megszabják, hogy miből legyen a tető, milyen legyen a templom belseje. Az emberek azt kérték: eredeti ál­lapotában állítsuk helyre a belső teret, s meg is tettük - mondta Zalavári Zoltán. - Van egy szentkút a határban. A legenda szerint a taszári plébánia Talabér nevű papja, aki megvakult egyik szemére, azt álmodta: ha e kút vizében megmossa a szemét, visszanyeri a látását. És láss cso­dát, így történt. Hálából kápolnát építte­tett, s ott minden évben volt búcsú. Az itt összeszedett pénzből kezdték építeni a templomot. Ehhez a családok is hozzájá­rultak; még öregapám mesélte, hogy a bir­tokra vetették ki a fizetnivalót. Neki például öt hízott ökör árával kellett segíte­ni. A Szent Antal-szobrot is ő állíttatta. Zalavári Zoltán azon kesergett, hogy kevesen járnak misére. Talán ha a lakos­ság harminc százaléka vesz részt a vasár­napi istentiszteleten. - A lakosok többsé­ge katolikus, de nagyon kevés fiatal jár templomba - mondta. - Nem érdekli őket a hit, mert más volt a neveltetésük. Más neveltetést kapott Szíjártó Józsefné is, de neki az úttörő és a KISZ mellett is természetes volt a hit, a temp­lomba járás. A tatarozáskor pedig bele­csöppent a szervezőmunkába is. - Létre­hoztunk egy alapítványt, s én is tagja voltam a kuratóriumnak. A felújítás pénzügyi részét intéztem, s másfél éve elvállaltam a takarítást és szentmise előtt a díszítést is. Hivatalosan még sek­restyésünk sincs. Hagyományos a húsvéti passió, és a zimányi asszonykórus tagjai közül né­hány ebben is szerepel. Két éve alakult meg az asszonyok kórusa; tizenhét jó hangú, fiatal lány s idősebb asszony állt össze énekelni. Már bemutatkoztak a fa­lunapon, az ecsenyi nemzetközi főzőver- senyen és az őrei aratófesztiválon is. ■ Régi dalok gyűjtésből Az asszonykórus fellépéseinek re­pertoárjában régi zimányi népdalok szerepelnek. Van egy daloskönyvünk, abban ezek megta­lálhatók - mond­ták a kórus tagjai. Nem okoz gondot az énekek megta­nulása sem, mert közülük többen is ismerik a kottát. Sőt, még néhány tánclépés is szere­pel az asszonyok műsorában, de éppen csak annyi, hogy a szereplők a fellépés végéig bírják szusszal. Találkahely lehet a teleház Egy házban négy nemzedék A tanulóéveket is számítva mint­egy negyven évig görnyedt a var­rógép fölött Kosaras Istvánná. A gerince nem bírta ezt az állandó hajlott testhely­zetet, így egy éve leszá­zalékolták. Kosarasné 33 éve él a faluban, s azt vallja, sohasem költöz­ne el innen.- Csendes falu ez, s az emberek barátságo­sak. Abban az időben hamar befogadtak. Harminchét évig dol­goztam a ruhagyárban, és ma már sem ülő-, sem álló­munkát nem végezhetek; ötven­százalékos rokkant lettem. Segí­tek a családnak, s vállalom a két és fél éves unokám felügye­letét, ellátását, hogy édesanyja, a lányom visszamehessen dolgoz­ni. Ő is varrónő, de remélem, nem jut arra a sorsra, mint én. Kosaras Istvánnénak öt unoká­ja van, és bár fáj a dereka, időn­ként azért a varrógép­hez ül. - Kénytelen va­gyok megvarrni a ruhá­inkat. Bár ez sem ol­csóbb; inkább csak át­alakításokat végzek. A gyerekeknek mindig van valami javítanivaló. S ott van az ezer négyszögöles kert, a két hízó meg a negyven ba­romfi. Minden megte­rem, ami a konyhára kell, szinte csak kenyeret és tejet vásárolunk. Négy nemzedék él egy fedél alatt, ám hiába a négy­féle gondolkodásmód, az össze­tartó családban nem okoz gondot az együttélés.- A legfontosabb a szeretet, és hogy odafigyeljünk egymásra. ■ Szövetkezetben a gazdák A Zalavári család Toponáron él, bár a családfő zimányi születésű, és 1996 óta dolgoznak a családi gazdaságban. Akkora területük azon­ban nincs, hogy elég vol­na a család eltartására. Zalavári Zoltán fia vál­lalkozó, ő mezőgazdasá­gi szolgáltatást végez.- Húsz hektáron ter­mesztünk kalászoso­kat, elsősorban búzát és kukoricát. A legna­gyobb gondot most - mint a megye többi részén is - az amerikai kukoricabogár kártétele okozza. Minket is eléggé sújt, bár az egész területet vegyszerrel permeteztettük, jövőre mást kell termeszteni a tengeri helyett. Az egyik táblánkon pedig a növény olyannyira megdőlt, csak gabo­navágóval tudjuk learatni. Őszi búzát akarunk vetni a helyére. Extra minőségű búzát, bízva ab­ban, hogy az unióban jobban megfizetik a minőséget. Állattartással csak az idősebb Zalavári Zoltán foglalkozik, ő is csak annyival, ameny- nyi a családnak kell. - Csak magunknak nevelünk néhány sertést meg barom­fit, s időnként elad­juk a fölösleget, de a piac most nem ked­vez a sertéstenyész­tőknek. Mezőgazdasági szolgáltatóként a ta­lajműveléstől a beta­karításig minden munkát elvég- zünk, hiszen megvannak a meg­felelő gépeink. Ennél fontosabb viszont, hogy a térségben létre­hoztunk egy EU-konform szövet­kezetét. 19 gazda - Gálosfától Szentbalázsig, sőt Baranya me­gyeiek is - állt össze és termel 2200 hektáron. így egyes pályá­zatok esetén nagyobbak az esé­lyeink, és a vetőmagbeszerzés­kor, valamint az értékesítésnél előnyt szerezhetünk. _________■ Új abb üzletet nyitnak Mintegy tíz éve szervezték meg a fiatalok a klubjukat, majd alább­hagyott a lelkesedés, és csak az utóbbi időben szedték össze újra a csapatot. Vezetőjük, Hideg Esz­ter volt a csapat egyik leglelke­sebb szervezője. - Meglehetősen nehéz összetartani a fiatalokat. Itt nincs iskola, kevés a munkahely, így vagy Toponárra, vagy Kapos­várra járnak dolgozni, tanulni. Ezért az összejöveteleket, rendez­vényeket inkább hét végén vagy szünidőben tartjuk - mondta. - Mintegy húsz emberre számítha­tunk állandóan, de ha valamilyen rendezvényünk van, össze lehet hozni szinte mindenkit. S rendezvényben nincs hiány. A fiatalok szervezik a falunapot, a fáklyás és a lovas felvonulást, a március 15-i ünnepséget, a bálo­kat, s részt vesznek az öregek napján is. Ha kell, akkor ásót, la­pátot ragadnak, és segítenek a fa­lu rendbetételében.- Nemcsak az öregek napján, hanem karácsonykor is műsort adtunk, s halászléfőzés és esti tá­bortűz is színesíti a mindennap­jainkat. Mindent megteszünk, hogy rendezett, szép legyen a környezetünk. Segítettük a ját­szótér parkosítását, facsemetéket ültettünk, szemetet szedtünk, rendbe tettük a focipálya környé­két. Szerencsénk van, mert az ön- kormányzat jó partnerünk. Nem mondják, hogy mit csináljunk, hanem elfogadják a kezdeménye­zéseinket, s lehetőségükhöz mér­ten támogatnak. Az önkor­mányzatnál fontosnak tartják azt is, hogy a telepü­lés fiataljai tá­jékozottak le­gyenek. Ez az igény hozza létre a tele- • házat, ahol több számító­gépen, internetes hozzáféréssel tanulhatnak, szórakozhatnak ki­csik és nagyobbak.- A számítógép nagy vonzerő a fiataloknak és az idősebbeknek is. Végre helyben is használhatják. Biztos vagyok abban, hogy a ko­rombeliekkel a teleházban több­ször találkozom, mint az utcán. ■ A község egyetlen boltja a Kapós Coop-lánc tagja. Az alapvető élelmiszertől a zöldségféléig és a vegyi áruig minden kapható, s rendszeresek a Coop-láncban már megszokott akciók is.- Előnyös a vevőinknek, hogy ehhez a lánchoz tartozunk, mert olcsóbbak az árak és rendszere­sek az akciók - mondta Kovács Józsefné boltvezető. - A bolt, bár mini coop üzletként működik, szép forgalmat bonyolít le. A múlt hónapban meghaladtuk a négy és fél millió forintot. Ám aki Kaposváron dolgozik, ott végzi el a nagyobb bevásárlást is. Az emberek inkább napi élelmisze­rért, tejért, kenyérért jönnek ide. Ezekből naponta van friss árunk. Takács János polgármester sze­rint a lakosság száma indokolja, hogy még egy bolt épüljön a falu­ban.- Előrehaladott tárgyalásokat folytatunk a Kapós Cooppal a második üzlet megnyitása érde­kében. Úgy tervezzük, jövőre a falu másik végén megnyílhatna az új áruház, s az élelmiszer mellett talán műszaki cikkeket is árusítana. Az önkormányzat ad­ja a telket - mondta. - S az üzlet elkészülte után a falu lakossága még kényelmesebben vásárol­hat. ___________ a

Next

/
Thumbnails
Contents