Somogyi Hírlap, 2003. augusztus (14. évfolyam, 178-202. szám)
2003-08-09 / 185. szám
8. OLDAL AZ EU ÉS A M UNKA VILÁGA 2003. Augusztus 9., szombat ffiHI A szabad munkavállalás - lehetőség Az EU munkaerőpiacán dolgozó 7 millió külföldinek csak 40 százaléka uniós állampolgár A munkaerő szabad áramlásának elve szinte tökéletesen érvényesül az Európai Unióban, és a szabályozás kiterjed az európai gazdasági térségre (EGT), tehát Liechtensteinre, Norvégiára és Izlandra is. A munkaerő-áramlásról szóló, Svájccal kötött kétoldalú megállapodás pedig 2005-ben lép életbe. A lehetőségek ellenére azonban a közel 200 milliós uniós munkaerőpiacon a mintegy 7 millió külföldi dolgozónak csak negyven százaléka EU-állampolgár. Ha egy uniós állampolgár más tagállamban kíván munkát vállalni, bizonyos buktatókkal meg kell küzdenie; bár az adminisztratív előírások nem bonyolultak, akad néhány leküzdendő akadály és időbeli korlátozás. A legtöbb országban munka- keresés céljából három hónapig lehet tartózkodni. Ez az időszak meghosszabbítható abban az esetben, ha az illető bizonyítani tudja, hogy még mindig keres állást, és esélye is van, hogy sikerrel járjon. Ausztriában és az Egyesült Királyságban ez az időbeli korlát hosszabb: hat hónap. Az ezt felügyelő hivatal általában a rendőrség vagy a helyi önkormányzat, ahol megérkezése után regisztráltatta magát az illető. Amennyiben valaki sikerrel járt, s három hónapnál tovább kíván az országban maradni, tartózkodási engedélyért kell folyamodnia, amely általában öt évre szól, és akkor sem kell megújítani, ha valaki időközben megbetegszik vagy munkanélkülivé válik. Ám ennek szabályozása az egyes államokban a többitől kismértékben eltér: Olasz- és Görögországban először csak 3, illetve 6 hónapra adják meg az engedélyt, csak azt követően 5 évre. Nincs szükség tartózkodási engedélyre akkor, ha a munka szezonális jellegű, vagy ha a munkavállaló rendszeresen - legalább hetente - hazatér az állandó lakhelye szerinü országba. Ez a határ menü ingázóknak jelent könnyítést. Két fontos teendője lehet még annak, aki munkát talált valamelyik tagországban: bankszámlát kell nyitnia, ugyanis a legtöbb államban erre érkezik a fizetés, illetve helyenként adókártyát szükséges kérnie, máskülönben akár 60 százalékot is levonnak a fizetéséből - olvasható a figyelmeztetés az EU hivatalos honlapján. A fentieken kívül néhány országban személyi számot, illetve társadalombiztosítási kártyát is be kell szerezni az illetékes hivataloktól. A gyakorlati ügyintézés okozhat tehát nehézségeket, elvi szinten azonban igyekeznek megkönnyíteni a más tagállamból jövők elhelyezkedését. A közösségi szabályozás kimondja: semmilyen hátrányos megkülönböztetés nem érheti a más tagállamokból érkező munkavállalókat. A tagállamok bizonyos speciális esetekben mégis jogosultak megtiltani más tagországok dolgozóinak belépését vagy munkavállalását. Ilyen ok lehet az, amikor a munkavállaló belépése a közrend, a közbiztonság vagy a közegészségügy sérelmével járna. A tagállamoknak joguk van ahhoz is, hogy bizonyos, a közhatalom gyakorlásához kötődő foglalkozások végzését csak saját állampolgáraiknak engedélyezzék. Ez a kiskapu természetesen okozott már problémákat, így a bírósági esetjog több alkalommal értelmezte a közszolgálatiság fogalmát, és megállapította, hogy azt csak szűkített értelemben lehet alkalmazni. Ennek megfelelően a korlátozás csak azokra a munkakörökre vonatkozik, amelyeknél megállapítható az állampolgárokat érintő hatáskör megléte. így nem lehet például korlátozást alkalmazni az önkormányzatnál dolgozó technikai munkatársak, az általános vagy középiskolai tanárok, a vasutasmunkák, illetve más hasonló foglalkozások esetében, függetlenül attól, hogy az adott országban ezek esetleg a közszolgálati szektorba tartoznak. Nem érheti hátrányos megkülönböztetés azokat sem, akik az egészségügyben vagy a nem katonai kutatások terén akarnak elhelyezkedni. A jogok és kötelezettségek érvényesek a más tagországban letelepedő uniós állampolgár családtagjaira is. Függhet azonban olyan képességektől az alkalmazás, mint a nyelvtudás, a képzettség és a gyakorlat. Elvárhatják a nyelv olyan szintű ismeretét, amely a feladat ellátásához szükséges. A diszkriminációt elkerülendő azonban tiltják annak elvárását, hogy a munkavállaló az adott nyelvterületen szerezze nyelvtudását. Látható, hogy a munkaerő szabad áramlása komoly adminisztratív korlátokba nem ütközik, többnyire hasonló követelményekkel szembesül az uniós állampolgár, ha más tagállamban kíván munkát vállalni, mintha otthon tenné ugyanezt. Ennek ellenére mégsem olyan élénk a dolgozók vándorlása, mint azt a politikusok várták. Ennek több oka is van. Egyrészt az európai munkaerő - szemben például az amerikaival - nem elég mobil. Másrészt a szabad munkaerő áramlását arra az eshetőségre biztosították, hogy egy adott országban bekövetkező hirtelen gazdasági fellendülés okozta munkaerőhiány könnyen pótolható legyen. Hasonló igény azonban az elv jogi megvalósulása óta nem merült fel - mondta el Laky Teréz, a Foglalkoztatási Hivatal tudományos tanácsadója. Hiába tehát a politikai deklarációk és a jogi lehetőségek, ha a gazdaság nem él vele. A 380 milliós összlakosságnak csupán 0,5-1 százaléka mozog az EU-n belül - derül ki az Eurostat adataiból. ■ Devizaárfolyamok Cseh korona 8,09 Euró 259,00 Japán jen (100) 192,23 Lengyel zloty 59,34 Svájci frank 168,39 Szlovák korona 6,22 USA-dollár _________228,56 _________Hírek_________ Ke reskedelmi mérleg Az idén az első félévben 17,787 milliárd euró export és 20,199 milliárd euró import mellett 2,412 milliárd euró hiánnyal zárt a külkereskedelmi termék- forgalom az előzetes adatok szerint - közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A külkereskedelmi termékforgalom hiánya az év első öt hónapjában 2,071 milliárd euró volt: az export 14,726 milliárd eurót, az import 16,797 milliárd eúrót tett ki. Tavaly az első félévben a külkereskedelmi deficit 2,0 milliárd eurót tett ki. mti Monetáris bázis A monetáris bázis júliusban az előzetes adatok szerint 52,4 milliárd forinttal 1.810,3 milliárd forintra csökkent - közölte a Magyar Nemzeti Bank. A forgalomban lévő készpénz havi átlagállománya 13,1 milliárd forinttal, 1.395,2 milliárd forintra, az egyéb monetáris intézmények bankszámláinak átlagos állománya 4,4 milliárd forinttal emelkedett, mti GSM piac A magyar mobiltelefon-piac szinte minden szegmense lassul - derül ki a Hírközlési Felügyelet által publikált negyedéves jelentésből. Míg 2002 első negyedévében az ügyfélkör 432 ezerrel bővült, addig 2003 első negyedévében már csak 193 ezerrel, mti ■ Uniós bérfelzárkóztatás: közös cél, eltérő eszközök A keresetek mértékének meghatározása továbbra is a nemzeti keretek között történik, az EU-ban erre vonatkozólag nincs kötelező előírás Az uniós bérfelzárkózásra hivatkozva a minimálbér további emelését szorgalmazzák a magyarországi szakszervezetek. A kormányoldal képviselője „nem számít” a kötelező legkisebb munkabér emelésére. A munkaadók szerint a magyar gazdaság jelenlegi helyzete nem teszi lehetővé, hogy a foglalkoztatók terheinek növekedésével csökkenjen az uniós és a magyar bérszínvonal közötti különbség. Kutatók teljesítményarányos keresetemelést tartanak indokoltnak. Akár nominális árfolyamon, akár vásárlóerő-paritáson hasonlítjuk össze a hazai és uniós átlagkereseteket, jelentős különbségek figyelhetők meg. Az EU-tagság nem jelent majd rögtön uniós béreket, a különbségek csak hosszabb idő alatt csökkenhetnek. A szakértők LEVONÁSOK A BÉRKÖLTSÉG SZÁZALÉKÁBAN 2002-BEN Ausztria 39,9 Belgium 48,9 Dánia 40,4 Finnország 40,4 Franciaország 37,8 Görögország 34,3 Hollandia 37,2 Írország 16,6 Luxemburg 32,4 Nagy-Britannia 24,7 Németország 45,9 Olaszország 42,7 Portugália 29,5 Spanyolország 33,9 Svédország 45,9 EU15 37,8 Ciprus 17,0* Csehország 41,8 Észtország 37,4* Lengyelország 41,4 Lettország 41,4 Litvánia 41,3 Magyarország 42,0 Málta 18,1 Szlovákia 40,3 Szlovénia 43,6* * 2001-es adat. Forrás; Eurostat. egyetértenek abban is, hogy bérfelzárkóztató lépésekre van szükség, de a megvalósításra eltérő lehetőségeket látnak. Az EU-ban egyébként sincs kötelező előírás a bérek mértékére, csak bizottsági ajánlások léteznek. A fizetések meghatározása továbbra is nemzeti keretek között történik majd, azon belül munkahelyi és ágazati szinten. A magyarországi szakszervezetek azt szorgalmazzák, hogy tovább emelkedjen a minimálbér. Ez az egyik lehetősége a kormánynak arra, hogy az európai uniós bérfelzárkózást a verseny- szférában is elősegítse, mivel az emelés felfelé nyomja majd a kereseteket - hangoztatta Wittich Tamás, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke egy az EU-csatlakozás munkaügyi vonatkozásaival foglalkozó rendezvényen. A csupán GDP-arányos felzárkóztatás akár 25 évig is eltarthat, s még akkor is legfeljebb a legalacsonyabb átlagkeresetű tagországok szintjét érhetjük el - tette hozzá. A munkáltatói oldal szerint azonban a keresetek emelése jelenleg nem járható út a bérfelzárkózás érdekében. A magyar gazdaság mostani állapota nem teszi lehetővé, hogy a munkaadók terheinek növelésével csökkenjen a bér- különbség - figyelmeztetett Wimmer István, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) főtitkára. - A teljesítményjavulástól független keresetemelés rontja a vállalatok versenypozícióit, ami visszahat a munkaerőpiacra. Ezért a gazdálkodók terheinek csökkentését fogalmaztuk meg a kormánynak. Javasoljuk a társa- ságiadó-kulcs 12 százalékra mérséklését, a társadalombiztosítási terhek évi 1-2 százalékos csökkentését és az egészségügyi hozzájárulás eltörlését. Szükségesnek tartjuk továbbá, hogy a részmunkaidőben foglalkoztatók arányos hozzájárulást fizessenek. Szorgalmazzuk, hogy az egyeztetések ágazati szinten történjenek, ehhez a közeljövőben felálló ágazati párbeszédes bizottságok megfelelő fórumot biztosíthatnak - tette hozzá Wimmer István. Piacgazdaságban az államnak csak közvetett eszközei lehetnek a bérfelzárkóztatásra - véli Csizmát Gábor, a munkaügyi tárca politikai államtitkára. A kormány mint munkáltató gyorsíthatja a folyamatot: az állami szektorban történő béremelések hatnak a versenyszféra fizetéseire is. Az elmúlt időszakban végrehajtott adó- és járulékcsökkentés szintén' része annak a bérfelzárkóztatási programnak, amelyet a kormány a szociális partnerekkel közösen indított. Az alkalmazotti adójóváírás növelésével a minimálbér adómentessé vált, több mint két százalékkal csökkent az átlagos szja. A vállalkozók számára bevezettük az egyszerűsített vállalkozási adót, valamint jelentős mértékben csökkentettük az egészségügyi hozzájárulást Csizmár Gábor nem számít a minimálbérek növelésére, a nettó minimálbérnek a nettó átlagBruttó minimálbérek egyes európai országokban VG-GRAFIKA keresethez viszonyított aránya eléri az 50 százalékot, ami igazodik az európai követelményekhez. Az alulfizetett állások megszűnése és a magas szak- képzettséget igénylő, jól fizető munkahelyek létrejötte szintén közelítheti az átlagbéreket az uniós szinthez. A tömeges munkanélküliség elkerülése érde- dekében azonban tovább kell erősíteni a felnőtt- és szakképzést, valamint az atipikus foglalkoztatási formák elterjedését. A később csatlakozó országok példája is azt mutatja, hogy az EU-tagság nem biztosíték a bérkülönbségek csökkenésére - mondta Adler Judit, a GKI kutatója. Az utolérés csak Írországnak sikerült, más tagok esetében gyorsuló és visszaeső időszakok váltották egymást, az adott ország gazdasági helyzetének függvényében. Jogos a társadalmi igény a bérfelzárkóztatásra, azonban az egyszeri, megalapozatlan intézkedések - például a minimálbér emelése - inkább zavart okoznak. Ezért csak a teljesítményarányos keresetnövelés indokolt. Többször elhangzott, hogy a kibővülő európai munkaerőpiac vonzóbb lesz a magyar munkavállalók számára, ha a jelenlegi különbségek nem csökkennek. A jelenlegi EU-ban is jelentősek a bérdifferenciák, mégis alacsony szinten van a migráció. Hazánk esetében sem számítunk nagymértékű elszívó hatásra. Az egyenlőség csak papíron létezik, külföldi állampolgárokat - nyílt vagy burkolt eszközökkel - inkább csak a hiányszakmákban alkalmaznak - magyarázta a kutató. Általában nem az uniós átlag- keresetek elérését tartjuk köveA melléklet megjelenését a Nemzi Forrás: Eurostat tendőnek, hanem azt a szintet kell elérnünk, amit a gazdasági mutatók indokolnak. Jelenleg a magyar GDP 54, a termelékenység 60 százaléka az uniós átlagnak, míg a reálbér esetében csak 30 százalék körüli az arány vásárlóerő-paritáson számolva - fogalmazott Hanti Erzsébet, az MSZOSZ gazdaságpolitikai szakértője. Úgy véljük, a bérek felzárkózásának spontán folyamata megindult, de azt kormányzati intézkedésekkel is segíteni kell. A rendszerváltást követő 10-11 évben nemcsak az Európai Unióhoz, hanem önmagunkhoz képest is lemaradtunk. Nem elég tehát az elmúlt év két számjegyű reálbér-növekedését néznünk, további felzárkóztató lépésekre van szükség - érvelt Hanti Erzsébet majoros andrás :i Felnőttképzési Intézet támogatja
