Somogyi Hírlap, 2003. július (14. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-05 / 155. szám

2003. Július 5., Szombat A L M A N A C H 0 9 5 7. OLDAL Recept Kazsokból Káposztás tutyi E régi paraszti étel receptjét Csapó Lajosnétől kaptuk. A tutyihoz 60 deka lisztből langyos tejben meg­futtatott 5 deka élesztővel, kevés zsiradékkal, sóval kelt tésztát ké­szítünk. Mintegy félórai kelesztés után 4-5 kerek cipót gyúrunk belő­le, majd ezeket vékonyra sodor­juk. A káposztát lereszeljük; sóval, borssal megsütjük és a kisodort tésztákra halmozzuk. A tésztát tu­tyi formára összehajtjuk, a tetejét tojással megkenjük s megsütjük. Amikor megsült, négy egyforma darabra vágjuk, a tejfölös zsírral meglocsoljuk. A krumplis gánicá- hoz 1 kiló burgonyát meghámo­zunk, s annyi vízben főzzük meg, hogy jól ellepje. Ha puha, kis lán­gon annyi lisztet tegyünk hozzá, hogy még keverhető legyen. Ha kész, kanállal kiszaggatjuk, s meglocsoljuk tejfölös, sült vöröshagymás zsírral. ________■ Bo ldog Géza, Kazsok polgár- mestere eddig az állattartás­ban látta a kibontakozás lehe­tőségét. Mára kiderült: a falu­ban nem ez lesz a húzó ága­zat, hiszen egyre több kister­melő hagy fel a szarvasmarha tartásával. Kitörési esély nincs, mégis bíznak az uniós csatlakozás adta fejlődésben.- Ön szerint mennyire érdekli a kazsoki embereket az uniós csatla­kozás1- Sok jót nem tudok mondani. Egy évvel ezelőtt úgy gondoltam, hogy azoknak a fiataloknak, akik menet közben ideköltöztek, s azoknak az embereknek, akik akarnak, tudnak még valamit ten­ni a saját boldogulásuk érdeké­ben, az állattartás jelenthet megél­hetést vagy keresetkiegészítést. Ma úgy látom, hogy ez megszű­nik. Mint gazdálkodó sem látom, hogyan tovább? Fél év alatt fel kel­lett számolni a falu szinte teljes szarvasmarha-állományát. A 38 darab helyett ma három tehén van, s félő, hogy most a sertés kö­vetkezik. Szerintem egy éven be­lül ez az állomány is felszámoló­dik, hiszen a magyar gazda, az ős­termelő, aki tízesével, húszasával nevelte eddig a sertést, nem felel meg az uniós követelménynek. Sem az állatok jelölése, sem az ér­tékesítés, sem a tartás terén. Le­het, hogy 20 év múlva már tapasz­talható lesz valamilyen fejlődés. Megcsinálunk mindent, ami szük­séges: utat építünk, virágosítunk saját erőből. Ám a pályázatokhoz önerő kell, amit nem tudunk elő­teremteni. A Kazsokban megter­veztetett út hossza 1500 méter. Terveztetni azért kellett, hogy egyáltalán pályázni tudjunk. En­nek az értéke 32 millió forint, melynek a 30-40 százalékát kell BOLDOG GÉZA 1955. december 16- án született Kenézlön. A Csepel Vas- és Fémművek után az igali Aranyka­lász tsz mezőgazdasági gépésze, majd vállalkozó. 1990-től félállású pol­gármester. Nős, 3 gyereke és 1 uno­kája van. Hobbija a sport, a labdarú­gás és a horgászat. saját forrásként biztosítani. Ez az ötéves költségvetésünk. A csator­názásra - ha az igali szennyvíz- tisztító bővítésére nem lesz lehe­tőség - 15 évig még gondolni sem merünk. Kistelepülésenként a be­ruházás nem oldható meg. Az ön- kormányzatok pénzhiánnyal küszködnek. A hangulatjavító rendezvények, egy falunap, vagy egy kirándulás nem kerül sokba. S a sport sem, mely élteti a lakossá­got, összetartja a fiatalságot.- Milyen kitörési lehetőséget lát ezek utáni- Mindenki a turizmusban bí­zik, ám ezek a kistelepülések alkalmatlanok a vendégfogadásra. Munkahelyet kell valamilyen mó­don teremteni.- Kazsoknak mindegy, hogy unión belül vagy kívüli- Nem mindegy, de a fejlődés nem lesz érezhető néhány éven belül. ■ Extra tej Kazsokból Megyénk öt legnagyobb tehenésze­tének egyike a kazsoki Bosfrucht Szövetkezet. Mintegy 500 fejőste­henet és a szaporulatát tartják kö­tetlen mély almos rendszerben. A terveikben új istállók és szénatáro­ló építése szerepel.- Magyar családi tulajdonú lett a szövetkezet, miután kiváltunk az igali téeszből - tudtuk meg Bottá István elnökhelyettestől - s több mint 200 millió forintos fej­lesztés után jutottunk el a jelenle­gi szintre. A szarvasmarhatartás kiszámítható, stabü viszonyokat kívánna, ám a mostam mezőgaz­dasági stratégia hetek alatt is vál­tozik. A beruházások és a fejlesz­tések arra irányulnak, hogy saját feldolgozónk legyen. Jelenleg több somogyi tejtermelővel együtt a FINO Tejbeszerző Szövetkezet tagjai vagyunk. A szövetkezet tejtermelése fo­kozatosan nőtt, ezért kellett meg­építeni tavaly a fejőházat. Itt tizen­ötezer liter tej tárolását és hűtését tudják megoldani. A Bosfrucht Szövetkezet vezetői fontosnak tartják, hogy az állatok jó minősé­gű és mennyiségű takarmányt kapjanak, ezt saját szántóikon ter­melik meg. A betakarítást két koc­kabálázó és egy speciális takar­mányprésgép segítí.- Folyamatosan fejlesztjük a te­henészetet, ezt megköveteli az unió is. Két istálló és egy szénatá­roló megépítésére adtunk be pályá­zatot. A beruházás összértéke eléri a 250 millió forintot. A csatlakozás után is talpon akarunk maradni, ehhez hasznosítjuk a külföldön szerzett tapasztalatokat, s bízunk benne, hogy bővülnek a pályázatí lehetőségek, bár az új támogatási formákról még nincsenek informá­cióink - tetteíozzA a Negyven palacsinta ebédre Hűséges típus Csapó Lajosné, hi­szen több mint hetven éve él a te­lepülésen, s harminc esztendeig dolgozott ugyanannál a cégnél. Egyike a faluban élő mintegy két­száz nyugdíjasnak, kiknek nagyon hasonlóak a mindennapjaik, a gondjaik, az örömeik.- A helyi téeszben, majd az egyesülés után az igaliban dolgoz­tam könyvelőként, majd gépcso­portvezetőként. Hivatalosan 1987- ben mentem nyugdíjba, de öt évet még ráhúztam. Az itt élők na­gyobb része bízott az állattartás­ban, két éve még én is tartottam sertéseket eladásra, de ma már nem éri meg. Csak annyi van, ami a családnak kell. Ez is tetemes mennyiség, hi­szen amikor együtt a család, akkor nyolcán ülik körül az asztalt.- Néhány sertés, számo- latlan barom­fi, s a kert ad­ja a napi mun­kát. A leg­büszkébb azonban a vi­rágaimra va­gyok. A gyere­kek, unokák minden hétvégén jönnek. Csapó­né már szombaton kezdi a készü­lődést, hiszen mindenkinek a ked­vencét főzi.- A húsleves daragombóccal és a csirkepörkölt elmaradhatatlan, utána a húsok, köretek. Előfordult, hogy 40 palacsintát sütöttem. Már szombaton nekiállok, de mindez nem fáradság, hanem öröm. ■ Negyed évszázadig volt postás a településen Kránicz Lajosné. Már nyugdíjasként szemléli a posta je­lenlegi átalakulását.- 15 éve nyugdíjban vagyok, de a mai napig érdekel, hogy mi törté­nik a postával. Hajdanában na­gyon jó volt postásnak lenni, jók voltak az emberek. Csak azt sajná­lom, hogy a fejlődés nem előbb in­dult el a faluban. Az akkori áldat­lan állapotok miatt sokan elköl­töztek, máshol telepedtek le. Ké­sőn lett kövesutunk is. Ej, de sokat kellett a kerékpárt a vállamon vin­ni egyik oldalról a másikra, mert akkora volt a sár. Kránicz Lajosné a többi postás­sal ellentétben nem panaszkodik a kutyákra.- Ahol tudtam, hogy harap a kutya, inkább nem mentem be. Bekiabáltam, vagy kértem, hogy tegyenek ki postaládát. Ma sokkal veszélyesebb postásnak lenni, mint egyko­ron. Akkor még nem volt ilyen szintű a bűnözés. Meg sem fordult a fejemben, hogy veszély­ben lennék a nálam lévő pénz miatt, Ma lehet, hogy másképp gondolnám. Krániczné bízik a helyi posta fennmaradásában. Bár kicsi a tele­pülés, de a postamester vállalko­zásban üzemelteti a postafiókot.- Vélhetően megmarad a pos­tánk, hiszen ez nem csak levél- és csomaghordás, pénz- és külde­ményfeladás. Sok embernek a na­pi pár szavas beszélgetést, az egyetlen társaságot is a kézbesítő jelenti. Szinte mindenről értesül­tünk, ami a faluban történt. ■ Hiányzik az összetartás a hívekből Kazsok temetői A legrégebbi temetőre már csak a feszület emlékezteti az embereket s a besza­kadt sírok árkai. A régi te­mető 1942-ben nyílott meg, az új tíz éve. Az öreg temetőt tíz éve kezdték rendbe tenni, hiszen rette­netes állapotok uralkodtak. Az önkormányzat a köz­hasznú munkásokkal kita- karittatta, kiirtották a gyo­mot, s azóta rendben tart­ják. Egyes sírokat a hozzá­tartozók felújíttattak. Itt ta­lálható a Becsák család sírboltja, melyet hatalmas obeliszk díszít. Becsák Károly tanító és földbirto­kos volt a településen. Az új temetőben nyugvókhoz rendszeresen járnak a hoz­zátartozók, s helyezik el a megemlékezés virágait. Valamikor Kazsok lakosságának na­gyobb része református volt. Mára az őslakosság egy része elköltözött, meg­halt, s a beköltözők többsége katolikus­nak vallja magát. Bár a hitélettel nem so­kat törődnek.- Nincs is katolikus istentisztelet, mert egyedül én mennék templomba - panaszkodott Kránicz Lajosné - a szom­szédos településre kell átmennem misé­re. A fiatalokat már nem érdekli a hit, nem járnak isten házába. A reformátusoknál sem sokkal jobb a helyzet, bár kéthetente tartanak isten­tiszteletet, de erre is mindössze páran mennek el. Csapó Dezsőné szerint kiáb­rándító a helyzet, hiszen néhány éve még 35-40 ember is járt istentiszteletre, s ma jó, ha ketten elmennek. Harminc körül van a gyerekek száma, de a hitok­tatást nem lehet megszervezni, mert nincs rá igény. A református templomot több mint 260 éve építették, s nemrégiben újítot­ták fel. A restaurálási munkákat a lakos­ság és az önkormányzat anyagilag is tá­mogatta. Ám a kicsi gyülekezet nem ké­pes fenntartani, hiszen a fűtés és a vilá­gítás egyre többe kerül. A templom kert: jében áll az I. és II. világháborúban el­esettek emlékműve. Mivel a település lakói e két vallás gyakorlói közül kerülnek ki, így a teme­tő ökumenikus. A régi temetőbe már nem helyeznek senkit örök nyugalom­ra, de rendbe tették. Az újban utoljára Pátkai Józsefnét temették egy évvel ez­előtt. A ravatalozó épületét a temetke­zési törvény előírásainak megfelelően átépítették.- Nincs összetartás a faluban. Nem csak a hívek, hanem a lakosság között sem. Nem érdeklik őket a rendezvé­nyek, talán csak a kirándulásra lehet összetoborozni az idősebbeket - keser­gett a presbiter - A sport, a foci az egyet­len kivétel, hiszen hét végenként het- ven-nyolcvan ember szurkol a csapat­nak. Talán az idei falunapon tört meg a jég. Régi hagyományt elevenítettünk ezzel a rendezvénnyel fel, s meglepőd­tünk azon, hogy mennyien részt vettek rajta. Olyan sikere volt, hogy jövőre megismételjük.___________________■ Kaszát fog a presbiter Két éve még jó néhány szarvas- marha adta a tejet Poós Dezsőék birtokán. A család megélhetését biztosították a marhák. Mára csak emlék maradt az állattartás.- Belebuktunk a szarvasmarha­tartásba - panaszolta Poós Dezső. I - Nem kell a tej, ezért el kellett adnunk a marhákat. Átállni hús- marhatenyésztésre nagyon sokba került volna. Február óta van egy a kis boltunk, ebből próbálunk megélni. Minden kapható az élel­miszertől a vegyi áruig, minden, ami egy ekkora település szatócs­boltjába kell. Nyugdíjas vagyok, ahol tudok, besegítek a boltban. I A lányom és a feleségem az el­adó, a vejem az anyagbeszerző, s az összes többi teendőt én látom el. Poós Dezső szerint a talpon maradáshoz nem csak olcsó áru­cikkekre, hanem olykor hitelre is szükség van.- Kénytelenek vagyunk hitelt adni, az eddigi tapasztalatok sze­rint visszahozzák. Aki már sok­kal tartozik, az nem kap több hi­telt. Az olcsóbb árucikkeket kere­sik, hiszen Kazsok nem a gazdag emberekről híres. Sajnos ez a bolt forgalmán is meglátszik. Poós Dezső a bolt mellett a re­formátus gyülekezet presbitere, s a település alpolgármestere is. - Alpol­gármester­ként főleg a közhasznú munkásokat irányítom. Most négyen dolgoznak a falu szebbé tételén. A szer- számokat, eszközöket naponta adom ki, s a munka vé­geztével rakom el. Ezeknek az éle­zése, rendben tartása is rám vár. S amikor marad egy kis idő, ak­kor a saját rétemet kaszálom. Nyug- dijas vagyok, de nem unatkozom. ■ KAZSOK A KÖZSÉG CÍMERE ívelt oldalú, ékeléssel harmadolt háromszögű pajzs, melynek első kék mezejében zöld talajon tor­nyával jobbra fordult, vörös tető­vel, barna kapuval ellátott fehér templom áll, melyet balról ezüst újhold kisér. A bal oldali ezüst­mezőben lebegtetett, zöld lombú barna fa áll. A pajzs alsó, vörös harmadában jobbjával torkát át­döfő, jobbra fordult, kettős farkú aranyoroszlán áll, melyet felül nyolcágú aranycsillag kísér. Az oroszlán a XIX. századi birtokos Gyulai Gaál család címeréből származik. Az 1732-ben épült templom és a ma is álló több mint száz éves tölgy már a ka­zsoki plébánia pecsétjén is sze­repelt. A templom motívum je­lentőségét számos hagyomány is kiemeli. A tatárok támadása­kor a környék lakói ebbe a templomba menekültek, azt azonban rájuk döntötték, és a községet földig rombolták. Kazsok a XVII. században az el­lenreformáció idején a reformá­tus vallás bástyája volt. A hagyo­mány szerint a távolabbi vidéken élők is ide jártak imádkozni. A nyolcágú csillag is a lakosság zömmel református voltára utal. A LAKOSOK SZÁMA 2003-ban 385 I 1990-ben 365 I É 1960-ban 530 1930-ban 550 t ÜGYFÉLFOGADÁS A polgármesteri hivatal címe: 7274 Kazsok Kossuth u. 29. Tel.: 82/372-774. A hivatalban csütörtökön 13 órától tartanak fogadóórát, ettől az időponttól kereshető fel Boldog Géza pol­gármester, Dicenti Ernő falugaz­dász, és a gyermekjóléti szolgá­lat munkatársa is. ORVOSI RENDELES Dr. Grexa Sándor Zoltán háziorvos kedden 8 órától, csütörtökön 14 órától ren­del. CIVILEK, VEZETŐK A település sportegyesületének vezetője Boldog Géza. MÚLTIDÉZŐ 1930-ban a kisközséghez tarto­zott Patakipuszta, Fehérháztanya, Puska (Sut) tanya. A lakosságból 104-en vonultak be az I. világhá­borúba, s 10-en sohasem tértek haza. 8 hadiözvegy és 1 hadiárva élt a faluban. A községi bíró Mé­szöly József, a helyettese Csapó Ferenc volt. A református egyház lelkésze, Bállá Károly Csetény- ben született 1895-ben. A közép­iskoláit és a teológiát Pápán vé­gezte, s 1919-ben avatták pappá. A református elemi iskola kántor- tanítója, Antal Béla Budapesten született 1900-ban, s itt végezte el a képzőt is. 1925-től tanító Kazsokban. Abban az időben ön­kéntes tűzoltó-, levente- és polgá­ri lövészegyesület és kisgazda-tej- szövetkezet működött. Valamikor a településen legalább harminc Csapó vezetéknevü család élt, s a férfiak többségét ráadásul Jó­zsefnek keresztelték. Őket az abc betűivel különböztették meg: volt A. Csapó, B. Csapó, C. Csapó... AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: SZARKA ÁGNES FOTÓ: LÁNG RÓBERT Az oldal az önkormányzat támogatásával készült Tartanak az uniótól a kazsoki gazdák Minden hírt tud a postás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents