Somogyi Hírlap, 2003. július (14. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-05 / 155. szám

-------------------------------------------------------------------------- www.somogyihirlap.hu ------------------------------------------------------------------------­Somogyi Hírlap 9770865 9 12060 0 3 15 5 ___________________.___________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ XI V. Évfolyam, 155. Szám. Ára: 78 ft, Előfizetve: 53,30 ft KÖZÉLETI NAPILAP 2003. Július 5., Szombat MEGYEI KÖRKÉP Kincstári házasság a reformért 4. oldal KAPOSVÁR Számháborúban a felfedezők 5. oldal KAZSOK Tartanak az uniótól a kazsoki gazdák 7. oldal Hírek BARCS. Szemere Mártát, az in­tézmény eddigi vezetőjét bízta meg újabb öt évre a Szivárvány Gyógypedagógiai Központ veze­tésével a barcsi önkormányzat. A határidő lejártáig egyetlen pályá­zat érkezett, amelyet a jelenlegi igazgató nyújtott be. Megbízását támogatták a nevelők, a szülők és a diákönkormányzat is. (ni) KAPOSSZERDAHELY. Befeje­ződtek a polgármesteri hivatal téli hónyomás miatt megrongá­lódott tetőszerkezetének javítási munkái Kaposszerdahelyen. A négymillió forint költségű beru­házás a vis maior pályázaton nyert támogatásból valósulha­tott meg. A most rendbe hozott tetőn kívül a hivatal alsóbb ré­szei is felújításra szorulnak. En­nek elvégzéséhez a helyi önkor­mányzat egymillió forintot ka­pott a Területfejlesztési Tanács­tól, s a még hiányzó 700 ezer fo­rint önerőt pályázati pénzekből szeretnék előteremteni, (hzs) BALATONSZÁRSZÓ. Strucc- ból készített tegnap pörköltet dr. Suchman Tamás Balatonszár­szón, Farkasházy Tivadar nyara­lójának kertjében. Ezzel tulaj­donképpen kezdetét vette a szár­szói találkozó, ahova idén mint­egy négyszáz jeles személyisé­get; politikusokat, humoristákat, tudósokat, újságírókat, színésze­ket várnak a szervezők. A sátor­ban várhatóan arról is szólnak majd az előadások, hogy meddig evezhet két különcsónakban az ország, s meddig bulvárosodik még a média, (ca) BARCS. Hajóra költözött az iro­da Barcson; átadták azt a felújí­tott vízi járművet, amely ezentúl állandóan a barcsi kikötőben horgonyoz majd, s turistaszálló­ként üzemel. A 12 férőhelyes szálló mellett kávézót is kialakí­tottak a fedélzeten és a Dráva utazási iroda is ide települt. Ha­sonló eddig csak a fővárosban működött, (ni) m A hazai dinnye a szokásosnál már két héttel korábban édes, a termelők szája íze azonban mégis keserű. Hiába érik ugyan­is már a magyar gyümölcs, az országba még mindig sok diny- nye kerül Spanyol- és Görögor­szágból. Dinnyedömping van, ami az árakon is látszik. Megyei körkép Somogybán a kilencvenes évek elején még több mint 3500 tonna dinnye termett. Az idén kevesebb, mint a fele. A megyében Lengyel­tóti, Buzsák, Nilda, Mesztegnyő térségében terem a legtöbb. Dömyei Ferenc több mint tíz éve foglalkozik dinnyével. Eddig min­den évben gond nélkül eladta a gyümölcsöt, az idén azonban in­kább kiállt vele az út mellé. Az ex­portdinnyéért ugyanis nem akar­nak többet fizetni 20-25 forintnál, márpedig az előállítási költség 30 forint. Ráadásul öntözni is kell. Németh János őstermelő három hektáron termel dinnyét. Elmond­ta: az idei termés mennyiségével Hegyekben áll a korán beérő dinnye az utak mentén FOTÓ: KOVÁCS TIBOR nincs gond. A baj az, hogy öntözés nélkül csak három-öt kilósra tud megnőni, ami viszont nem felel meg az uniós piacon. Éppen ezért ők is maguk próbálnak túladni raj­ta. A dinnyések nem csak az aszályra panaszkodnak. Az ösz- szefogás és a támogatás is hiány­zik. A dinnyéseknek nem jár föld­alapú támogatás és nincs elég ter­melői értékesítő szervezet, hogy legalább az exportképes áruk alku­jánál olyan árat tudnának elérni, amellyel ők is jól járnának.- A dinnye méltatlanul alacsony felvásárlási árát az okozza, hogy az export nem tudott beindulni - mondta Mártonffy Béla, a Zöldség­Gyümölcs Terméktanács ügyveze­tő igazgatója. - A görög, az olasz és a spanyol termőhelyekről két hét­tel később indultak a dinnyeszállít­mányok az unióba. Ezek júliusra elfogytak, s ekkor tudtak a hazai exportőrök dinnyét eladni. Az is nehezíti a helyzetet, hogy a ma­gyar áru az idén előbb érett be. Az export csak több mint egy hét múl­va indulhat, így pillanatnyilag ren­geteg a mézédes a hazai piacon. Szakemberek szerint új fajtákra és új termesztési rendszerre is szükség lenne. Az időjárás miatt ugyanis egyre többször kénytelen versenyezni egymással a spanyol és a hazai dinnye. fábos erika Édes dinnye, keserű tapasztalat Új Duna-híd vezet a jövőbe SZEKSZÁRD Tegnap Medgyessy Péter miniszterelnök felavatta az új Duna-hidat, amely a Dunántúlt köti össze az Al­földdel. Építése alatt szekszárdi hídként emleget­ték. Az avatáson a Szent László nevet kapta. 26 év óta ez az első új híd, amely Budapesten kívül a Du­nán épült. Az első terv 26 éve készült, és a Pécs-Szeged között megálmodott gyorsforgalmi út Mohácsnál keresztezte volna a Dunát. A Szekszárd térségében történő átvezetés elsőként 1980-ban ve­tődött fel, 1985-ben pedig a szekszárdi átkelő már favoritnak számított. 1991-ben az első kivitelezési határidő is megállapította: 2000. év. Egy ideig úgy látszott, ennek lesz realitása. 1999-ben a „polgári” közlekedéshálózat-fejlesztési politika megadta a végső előremozdító lökést az ügynek. Egy év múl­va már meg is kötötték a Vegyépszer vezette két konzorciummal a vállalkozási szerződést, és meg­kezdődött az építési tervek készítése. A környék­beliek pedig végül elkezdtek hinni a szemüknek: (fel)épült a híd. (Részletek és Medgyessy Péter mi­niszterelnökkel készült exkluzív interjúnk a 9. olda- lon.) lg* www.somogyihirlap.hu . _____________■ Me dgyessy Péter miniszterelnök gurította át a hordót tegnap az új Duna-hídon fotó: tolnai népújság/gottvald károly Vendégházat avattak Bélaváron; a 25 fős szálló kialakítása négy­millió forintjába került a falunak, amelyhez háromszázezret a Szé­chenyi terv pályázatán nyertek. Újfalvi Jánosné polgármester elmondta: egyre többen keresik föl ezt a vidéket, vonzó a Dráva, sok látogatót csábít a Duna-Dráva Nemzeti Park. A közeli bányata­vakhoz pedig a környező városok­ból, szomszéd falvakból jönnek sokan horgászni, strandolni. A forgalmat látva döntött úgy a kép­viselő-testület, hogy szálláshelyet alakít ki az idelátogatóknak. A falu központjában lévő épü­letben és tetőterében alakították ki a szállót; ezt az épületet alkal­manként korábban is az ideérke­ző horgászok, vadászok rendel­kezésére bocsátották.- Az egyszerű körülmények el­lenére sokan igénybe vették - mondta a polgármester. - Eddig azonban mindössze kilenc turis­tának volt itt elegendő hely. Az újjáépítés­sel és bővítés­sel azonban már iskolás­csoportok foga­dására is lehe­tőségünk nyí­lik, s a beren­dezése is megfelel már az elvárá­soknak. Az első diákcsoport már meg is érkezett Bélavárra, esztergomi gyerekek avatták föl a vendéghá­zat, akik innét indulva járták be az elmúlt napokban a folyópartot, a Kerék-hegyet és az Öregtölgyest... A polgármester elmondta, hogy a diákok mellett sok horgászven­dégre is számítanak, hiszen a falu nevét jól ismerik horgászberkek­ben a tavak feketesügér-állomá- nyáról. A polgármester elmondta: a beruházás még nem fejeződött be teljesen; a vendégház körül ugyanis kempinget is szeretnének kialakítani. nagy László Gazdák kontra jégelhárítók Megyei körkép A gazdálkodók nem tudnak védekezni az aszály ellen és mivel az égieket nehéz perel­ni, a földön keresnek bűnba­kot. Úgy tűnik, egyik ilyen a jégeső-elhárító rendszer. Magyarországon mindössze há­rom megyében, Somogybán, Tol­nában és Baranyában működik jégeső-elhárító rendszer. A pécsi központú Nefela Egyesület mű­ködteti a talajgenerátorokat, amelyeket - ha a jégeső veszélye felmerül - bekapcsolnak. Most azonban több helyen azzal vá­dolják az egyesületet, hogy gépe­ikkel aszályt idéznek elő. Van, ahol feljelentették őket, máshol, például Taranyban egyszerűen megrongálták a generátort, hogy ne lehessen használni.- A talajgenerátor működési el­ve olyan, hogy nem aszályt, ha­nem épp ellenkezőleg, csapadékot képes „csinálni” - mondta lapunk­nak Huszár István, a Nefela igaz­gatója. - Amerikában a víztározók közelében ugyanezt a rendszert si­kerrel alkalmazzák, hogy a felhők­ből lecsalogassák a csapadékot. Persze ehhez felhők is kellenek. Ebből idén hiánycikk van So­mogybán is. Huszár István el­mondta: ebben az évben elma­radt a Medárd-napi eső, de még rétegfelhők sem alakultak ki. En­nek oka azonban nem a jégeső­elhárító rendszer.- Azért is esik rosszul ez a „bo­szorkányüldözés”, mert a rend­szer a három megyében, csak a szántóföldi növénykultúrában évente 1,4 milliárd forint értékű termést ment meg. De ha szétve­rik a rendszert, később, amikor jönnek a nagy felhők, akkor sem tud működni... vargaottó ___________4T __ _________________________________________________*Aaposafe*___________________________________________________ Tartsa szem előtt... ***-«* ’ hogy a Somogyi Hírlap Vasárnap Reggel sem hagyja Önt friss információk nélkül sztárok, sztorik, pletyka A Vasárnap Reggel* előfizethető kézbesítőinknél illetve a interjúk 06-80-200-434-es ingyenes telefonszámon iljnn sporthírek Útterv uniós forrásból JÁKÓ Tizenegy küométerrel kerülne kö­zelebb a megyeszékhelyhez Jákó, ha elkészülne a Kiskorpádig elérő öt kilométeres útszakasz. Kovács János polgármestertől megtudtuk: jelenleg vasúton 20 kilométerre vannak Kaposvártól, de közúton 32 kilométert kell megtenniük, ha a városba igyekeznek. Most Nagy­bajom felé, vagy Csökölyön és Gigén át kell utazniuk. Az egyik szakaszon két sorompó, a mási­kon pedig a rosszabb minőségű út nehezíti a közlekedést. Kovács János elmondta: a kiskorpádi önkormányzattal kö­zösen terveztetik meg a leendő összekötő utat. Ezen az öt kilomé­teres szakaszon jelenleg három kilométeren nincs szilárd burko­lat. Kiskorpád felől 1,3 kilométe­res, Jákó felől mintegy 700 méte­res aszfaltút már megépült ugyan, de ezek a szakaszok is felújításra és szélesítésre várnak. A közös elképzelés szerint uni­ós forrásból sikerülhet majd az út­terv valóra váltása. A polgármes­ter elmondta: a kaposvári kistér­séghez beadott pályamunka alap­ján uniós pénzeket nyerhetnek a mintegy 2-3 millió forintos tervek elkészítéséhez. A kivitelezéshez azonban újabb pályázati siker kel­lene. Kovács János úgy véti: ideá­lis esetben három év múlva egy úttal közelebb kerülhetnek a me­gyeszékhelyhez. TAKÁCS ZOLTÁN Vendégváró Bélavár Bélavár

Next

/
Thumbnails
Contents