Somogyi Hírlap, 2003. július (14. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-30 / 176. szám

2003. Júuus 30., Szerda A L M A N A C H 0 6 1 7. OLDAL _________Recept_________ Vő félyleves Csíkokra vágott zöldséget, sárga­répát és szintén hosszú csíkokra vágott sertés- vagy marhahúst ke­vés olajon megpárolunk. Lehet mindkettőt is, de akkor a sertés­húst később tegyük a levesbe! Annyi vizet öntünk hozzá, hogy jól ellepje, és majdnem puhára főzzük. Ekkor hozzáadunk egy kevés pirospaprikát, sót, borsot, egy paradicsomot és egy zöld­paprikát, teszünk bele kockára vágott zöldbabot és gombát (le­het konzerv is). Annyi vizet ön­tünk hozzá, amennyi levest aka­runk készíteni. Közben burgo­nyát főzünk, megtörjük és egy tojással, kevés sóval összekever­ve apró gombócokat formálunk belőle, és belefőzzük a levesbe. Amikor a gombócok feljönnek a víz színére, egy pohár tejfölt kev­erünk bele, de azzal már nem főzzük. Finom és laktató étel. ■ Álmok helyett következetes munka Sok a munkanélküli a faluban, s Kovács Ernő polgármester a gazdaság felvirágoztatásában látja az elhelyezkedési lehető­ségüket. Az önkormányzat azonban csak őrlődik az elvég­zendő feladatok halmaza és az egyre kevesebb pénzforrások között.- Mit hozhat GöUének az uniós csat­lakozás?- Rengeteg feladatot. A közigaz­gatás változásával az önkormány­zatnak nagyon sok tennivalója lesz, de ezekhez nincsenek meg a meg­felelő pénzügyi feltételek - mondta Kovács Ernő. - Az egyik oldalon ott a sok elvégzendő feladat, a mási­kon pedig a jóval kisebb források. E kettő között őrlődnek az önkor­mányzatok, hiszen nem tudják megoldani ezt a rengeteg feladatot úgy, ahogyan egy csatlakozni kívá­nó országtól elvárható. Ezeknek a feladatoknak a megoldásához - a jelenlegi pénzügyi feltételek mellett - legalább 10-15 év kell, s a szenny­vízberuházást még nem is sorolom ide. ilyen kis községben, mint Gölle, ahol ráadásul még egy külte­rületi lakott rész is van, szinte lehe­tetlen olyan feltételeket teremteni, amelyek megvannak az unió ha­sonló településein.- Mit vár a településnek?- Ketté kellene választani, hogy mit szeretnék és mit várok. Szeret­ném, ha az emberek arcán kisimul­nának a barázdák, s a fejekben egy előre jól látható jövőkép alakulna ki. Jelenleg nagyon kaotikus a hely­zet. Az emberek a reklámok hatá­sára előnyöket várnak, de ha valaki belegondol, fölteszi a kérdést: miért adnának nekünk annyi pénzt? Mi a mezőgazdaságot tekintve még jó pár évig nem leszünk Európa egyenrangú állampolgárai. Az igé­nyek, amiket a szakhatóságok tá­KOVÁCS ERNŐ 1958. augusztus 23-án született Kaposváron. 1992-ig a göllei Bé­ke termelőszövetkezet középszintű vezető­je, utána a Korona Faluszövetkezet elnöke. 1990-től tiszteletdíjas polgármester. Nős, három gyereke van. Hobbija a sakk. masztanak akár az önkormányzati, akár a gazdálkodó szervek eseté­ben, nagyon kemények, s a pénz­ügyi oldala nagyon bizonytalan, hi­szen a csak pályázatokra alapozott beruházásokat szinte lehetetlen megvalósítani. A csatlakozás után a lakosságnak ki kell használni a le­hetőségeket és az Európához tarto­zás előnyeit, de hogy ezek mik lesznek, az még nem világos.- Hogyan érhető el fejlődés?- Az utóbbi 13 év folyamatait fi­gyelembe véve úgy látom, nem ala­pozhatunk csak egyetlen dologra. A képviselő-testület azt az elvet vallja: olyan települést alakítsunk ki, ahol az emberek nyugodtan s jól élhetnek és az infrastruktúrában minden a rendelkezésükre áll, ami - mondjuk, a megyeszékhelyen - természetes. Ezt csak következetes meggyőző munkával lehet elérni. Minden ciklus kezdetekor az előző- nek az eredményeire építünk. ■ Mindent egy helyen Egy évvel ezelőtt újították fel a mintegy 110 négyzetméteres üzle­tet, s akkor lett a Kapós Coop-lánc tagja. A vásárlóknak ez a csatlako­zás előnyt jelent, hiszen rendszere­sek az akciók, szinte hetente jut­hatnak olcsóbban más-más ter­mékhez.- Az alapvető élelmiszerektől kezdve a vegyi és műszaki árun és a szórakoztató elektronikán át a huzalszegig nálunk szinte minden kapható - mondta Doszpot Lajos üzletvezető. - Ha a vevőink vala­mit véletlenül nem találnak, azt másnapra meghozatjuk. Mindig a vásárlók igényeit tartjuk szem előtt, s nincs lehetetlen kérés. Rég­óta dolgozorri'á kéreSkedélemben, tudom, hogy a vevő a legnagyobb úr. Azért ekkora az árukészletünk is, hogy lehetőleg mindent egy he­lyen tudjanak megvásárolni. A göllei Kapós Coop-boltban is rendszeres az iparcikkpont-akció. Ennek a keretében havonta két-há- rom hétig különböző iparcikket vá­sárolhatnak meg akciós áron.- Nemcsak iparcikkeket, hanem a szezonális termékeket is olcsó­ban kínáljuk. Hamarosan helyben lesz a hitelügyintézés is, s akkor még kedvezőbb feltételekkel és ké­nyelmesebben vásárolhatnak ná­lunk. Mint majdnem mindegyik coop-boltban, itt is van látványpék­ség. Naponta sütnek valamilyen sajtos vagy ízesített terméket, ren­dezvény esetén pedig előzetes megrendelésre vállalják nagyobb mennyiségű finomság sütését is. Gödében működik' 'égyj-mittí coop-bolt is, ahol lehetőség van a napi élelmiszer és a vegyi áru megvásárlására. Itt is érvényesek a Coop biztosította aWéiéfiF fest az- olcsó árak. a Örökifjú tyúkok jelmezben Két csoportban több mint ötven gyermek jön szeptemberben az óvodába. A kicsik szá­ma azonban évről évre fogy. Az oviban a tevé­kenység-központú ne­velés áll a középpont­ban, de nem honosítot­tak egy programot sem, hanem teljesen önállót írtak. - Több a cigány- gyermek, s a napi mun­kánkban főképpen az egyéni képességek fej lesztésére figyelünk. Minden gyereket jól kell fejleszteni, meg­teremtve az esélyegyenlőséget - mondta Tóthné Flórea Vera óvo­davezető. Ő irányítja a Götye ön- szerveződő csoportot is; ez az el­nevezés rejti a „göllei örökifjú tyúkok egyesületét”. - Évek óta tevékenykedik a nőegylet, hol többen, hol kevesebben va­gyunk. S nemcsak nők jönnek a rendezvénye­inkre, hanem a férjek és a gyerekek is. A megala­kításakor arra gondol­tunk, hogy igyekszünk színesíteni a környeze­tünket, hátha ezzel másnak is jót teszünk. S nem hagyhatjuk veszni a hagyományainkat sem, és ezzel talán irányt mutatunk az ifjú­ságnak is. Ilyen hagyományőrző tevé­kenység a szüreti felvonulás vagy a családi piknik megszervezése. Járnak a klubtagok Idrándulni is, és minden évben megrendezik a jelmezbált. _ ________■ In goványos sertéspiac Földműveléssel és állattenyész­téssel, ezen belül sertéstartással foglalkozik a Zsiga család. Zoltán fiuk elvégezte az agrár­egyetemet, most készíti a doktori disszertációját.- Édesapám csaknem negyven éve foglalkozik a mezőgazdasággal, és szinte beleszülettem a gazdaságba. Negyven- kocás a telepünk, s az idén 53 hektáron ter­mesztünk elsősorban kukoricát. A kukorica­bogár miatt azonban jövőre egé­szen más termékszerkezet várha­tó. Folyamatosan fejlesztjük, gé­pesítjük a gazdaságot, s magunk végezzük az alapműveleteket. Zsiga Zoltán gazdasági mér­nökként végzett. Főként a köz- gazdasági ismereteit hasznosítja a gazdaságban. S mint mondta, az agráriumban a tanultak és a valóság némiképpen eltér.- Gazdaságunkban a számvite­li rész hárul rám, s ezt nagyon megtanították az egyetemen. A tapasztalatok és az édesapámtól tanultak azonban többet jelente­nek, mint a tanítottak. A sertéságazat, a hús ára bizonytalan és vál­tozó. Adódik a kérdés, hogy megéri-e.- Itt járt nálunk né­hány hete egy német professzor; vele a PhD- képzés kapcsán talál­koztam, s négy éve már volt a vendégünk. Akkor figyel­meztetett arra, hogy a sertéstar­tás nagyon „ingoványos” terü­let, hiszen erre az Európai Unió­ban sincs közvetlen támogatás, és ingatag a piac. Most ő is föl­tette ezt a kérdést, és visszanéz­ve az utóbbi négy évre, azt vála­szoltam, hogy igen, megérte. Könyvkölcsönző gazdálkodók Regényhős gölleiek Fekete István 1900. január 25-én született Göllében. Apja tanító, iskolamester volt, a nagyapja pedig az Esterházyak építésze. írni is itt kezdett István, nyolc­éves korában. Első verse, egy rövidke költemény a békéről. 1916-ban meg is jelent a Zászlónk című diákújságban. Az első írá­sát valaha a Nimród című vadászlapban közölte Kittenberger Kálmán fő­szerkesztő. Könyveiben Fekete István mély együtt­érzéssel idézi Gölle lakosait s ábrázolja a paraszti éle­tet. Ifjúsági regényei - a Csi, a Kele, a Vük, a Tüs­kevár és a Téli berek - sok fiatallal és idősebb ember­rel szerettették meg a ter­mészetet és az olvasást. Gölle nevének említésekor az iro­dalomkedvelőknek nyomban Fe­kete István író, a település szülötte ötlik eszébe. Természetes, hogy ró­la nevezték el a község könyvtárát is. November óta Bessenyei Tamásné a bibliotéka vezetője.- Hatezer kötetes könyvtárunkban Fe­kete Istvánnak önálló polca van, és szinte belengi a házat az író szellemisé­ge - mondta Bessenyei Tamásné. - Ter­mészetesen minden kötete megtalálha­tó itt, s a gyerekek is, a felnőttek is kedv­telve olvassák a könyveit. Büszkék arra, hogy a településünknek a szülötte, s ezenkívül a stílusa, a nyelvezete sok emberrel megszerettette a könyvet, az olvasást. A könyvtár költségvetése nem túl nagy. Az önkormányzat mintegy nyolc­vanezer forintot biztosít új könyvek vá­sárlására. Ebből kell kielégíteniük az ol­vasók igényeit.- A könyvtárellátónál vásárolunk, s az néhány százalékos kedvezményt ad. így is nagyon kell figyelni arra, hogy mit veszek meg. Nem hiányozhatnak a pol­cokról a lexikonok, az ismeretterjesztő könyvek, az iskolai kötelező olvasmá­nyok, de gondolnom kell a szépiroda­lom kedvelőire is. Hetvennél több be­iratkozott olvasónk van, s nagyobb ré­szük rendszeresen jár könyvet kölcsö­nözni. Az idősebbek szeretik a történel­mi tárgyú írásokat, és sokan keresik a szerelmes regényeket is, a fiatalok in­kább a krimiket, a meseregényeket és a kötelező olvasmányokat viszik. Ottjártunkkor újították föl az önkor­mányzat épületét. Ez csak azért kötő­dik a könyvtárhoz, mert annak az előte­rét használták raktárnak, s így eléggé kaotikus állapotokkal találkoztunk.- Remélhetőleg egy hónapon belül megszűnik ez az áldatlan állapot, és egy alapos takarítás után már semmi sem zavarja az olvasni vágyókat. A könyvtárban székel egyébként a gazda­jegyző is, és gyakori az is, hogy amíg valaki rá vár, addig keres magának va- lamilyen olvasnivalót. _____ ■ Cs aládot pótol az idősek klubja Maholnap negyvenéves lesz a göllei idő­sek otthona. Tanics Györgyné mintegy húsz esztendeje itt dolgozik, s azóta vállal­ja az idős emberek minden gondja-baja se­gítését.- Harmincnál többen veszik igénybe rendszeresen az idősek otthona nyújtotta szolgáltatásokat. Van, aki egész napját a klubban tölti, s van, aki csak az ebédért jön ide. A munkánk azonban nemcsak ebből áll, hiszen vállaltuk a gyógyszerek kiváltá­sát, az idős emberek ügyes-bajos dolgaik­nak az intézését a számlabefizetéstől a bevásárlásig, és igény szerint a mosást, vasalást is. Vannak, akik­nek ezek a házimunkák már nagyon terhesek, így ránk bízzák. De ha úgy adódik, megjavítjuk a kabát­jukat vagy felvarrjuk a leszakadt gombjaikat is. A klubtagok nagyobb része egyedülálló. Télen gyakrabban és többen is fölkeresik a házat. Ilyen­kor tévénézéssel, videózással vagy olvasással mú­latják az időt.- A tél a kézimunkázás ideje is. Olyankor gyor­sabban telnek az amúgy szürke hétköz­napok - tette hozzá Tanics Györgyné. - Tavasszal és nyáron kevesebben vannak. Ilyenkor az emberek csak bejönnek az ebédért, és sietnek haza, mert a kertben mindig van valamilyen munka és az álla­tokra is többször rá kell nézni. Nagy me­legben vagy jeges, csúszós útban néhány klubtagunk azt sem vállalja, hogy útra keljen az ebédért, nekik ilyenkor elvisz- szük. Kirándulásokat is szerveznek a klub­tagoknak, s megünneplik a nőnapot, a karácsonyt. Néhány éve még a névnaposokat is köszöntötték, de erre egyre kevesebb az igény.- Mindig megható ünnepség az idősek karácso­nya. Erre az alkalomra az óvodások és az iskolások külön műsorral készülnek, mi pedig megvendégel­jük őket is és az időseket is, akik között sok az egyedül élő, magányos. A szeretet ünnepén meg­próbáljuk egy kicsit belopni a klubba a családi tűz- hely melegét is._____________________________■ GÖLLE A KÖZSÉG CÍMERE Vágással kettéosztott, álló, há­romszögű pajzs, ennek felső kék mezejében bizánci keresztes aranykoronából jobbra fordult fe­hér lófő tűnik elő. Az alsó arany­mezőben vörös ruhás jobb kar, kezében fehér írótollat tart és zöld búzaszálat. A pajzsot alul kereszt­be tett szárú, zöld lombozató olaj­faágak keretezik. A koronából előtűnő lófő a község nevének eredetére utal: a hagyomány sze­rint IV. Béla király Géllé nevű lová­ról nevezték el a falut. A tollat és búzakalászt tartó kar Fekete Ist­ván írót, a község híres szülöttét idézi, akinek emlékét a szülőhá­zában kialakított múzeum és az 1987-ben alakult Fekete István Baráti Kör őrzi. A búzakalász a te­lepülés korábbi, XVIII-XIX. száza­di pecsétjeinek mindegyikén sze­repel, s utal a történelem során mindvégig meghatározó mező- gazdaságra. Az olajfaág a telepü­lés lakói közti megbékélést jelzi. A LAKOSOK SZÁMA 2002-ben 1184 f 1990-ben 1310 Y 1960-ban 2970 » 1930-ban 2701 t 1895-ben 2653 É ÜGYFÉLFOGADÁS A polgármesteri hivatal címe: 7272 Gölle, Petőfi utca 2/b, tel.: 82/374-016, 82/374-104, e-mail: golle@somogy.hu A hivatalban hétfőtől csütörtökig 8 és 16.30 óra között, pénteken 8-tól 14 óráig van ügyfélfogadás. (Az ebédszünet 12-től 12.30-ig tart.) A polgármester hétfőn és kedden 8-tól 17 óráig, Dicenty Ernő falugazdász pedig csütörtö­kön 10 órától kereshető föl. ORVOSI RENDELÉS A háziorvos, dr. Szarka Ág­nes hétfőn, szerdán és csütörtökön 8-tól 12 óráig, dr. Gordán Tamás fogorvos hétfőn és pénteken 15-től 20 óráig, szerdán 9-töl 12- ig rendel. Szalai Katalin vé­dőnő pedig 2003. augusz­tus 1-jétöl tart tanácsadást. V ISTENTISZTELETEK A római katolikus templomban Orvos Levente plébános vasár­nap 11 órától tart istentisztele­tet, litániát pedig hétköznap megegyezés szerint. A FALU HÍRES SZÜLÖTTEI Göllében született Fekete István író, valamint Rácz Vali színmű­vész és dr. Hajdú István újságíró. MÚLTIDÉZŐ Ehhez a községhez tartozott 1930-ban Urd, Mersi, Inám, Cserepes, Alsó- és Felső- Hetény, Szentpéter, Szentiván, Csötte, Kispuszta és Belsőma­jor. Az I. világháború idején 266-an vonultak be, és 72-en haltak hősi halált. Hadiözvegy 48, hadiárva 30 maradt a tele­pülésen. A községi bíró akkor ifj. Szente Ferenc volt, aki 1886-ban született, a helyettese pedig Deres János; a posta­mester Parragi Mária volt, s Ke­rekes Ferenc a csendörörs pa­rancsnoka. A hajdani körorvost dr. Villax Ferencnek hívták. A CIKKEKET SZARKA ÁGNES ÍRTA. FOTÓK: KOVÁCS TIBOR Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents