Somogyi Hírlap, 2003. július (14. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-27 / Vasárnap Reggel, 30. szám

Két hét múlva jelenik meg a Knézy Jenőről szóló könyv (Hungalibrl Kiadó), amiben egykori kollégái, főnőkéi emlékeznek a sportripor­terre. A Vasárnap Reggel a kiadó en­gedélyével a kéziratból tallózott. Jenő lét Dávid Sándor nem titkolja, Knézy Jenő halálával olyan düh fogta el, ami so­káig nem fog elmúlni. Állítja, hogy nincs isten, mert az a legszemetebb dolog, hogy valakire ilyen halált mér a sors. Bár akkor is nagyon nehéz lett volna Jenő halálhírét felfogni, ha lezu­han egy repülővel, elüti egy autó, vagy csendben elmegy öregemberként. De úgy, hogy az utolsó hetekben az ember lelke attól rettegjen nap mint nap, hogy mikor jön el az a pillanat, amiről tudom, az utolsó lesz, az egy méltatlan halál. Amikor megjelent a sportnapi­lapban Knézy Jenő nyilatkozata, Dávid Sándor annyira megdöbbent, hogy az­óta is a hatása alatt van. Mély érzelmi élet tükre ez a cikk, és ezt a mélységet harmincéves közös múlttal a hátuk mögött sem hitte volt kollégájáról. Ál­lítja, ha Jenőben ennyi érzés volt, ak­kor úgy érzi, hogy ők is, de Jenő is el­mulasztott valamit. Ezek szerint jóval többet tudott volna adni nekik, mint amennyit adott, ugyanakkor az is igaz, hogy nekik is fel kellett volna fedez­niük azt a Jenőt, aki az utolsó interjú­jában megjelent: a JOBB JENŐT, TELE ÉRZELMEKKEL. Mindenhol családtag volt Deutsch Tamás egykori sportminiszter amikor elolvasta a sportnapilapban Csurka Gergely jegyzetét, szinte vala­mennyi sorát magáénak érezte. Ebben mondta ki valaki először, hogy amíg nem volt beteg Knézy Jenő, addig so­kan negatív felhangokkal nyilatkoztak róla és munkásságáról, ám a hír nyilvá­nosságra kerülése óta ugyanezek az emberek egymást túllihegve próbálják meg bebizonyítani, melyikük szerette és szereti a mai napig az azóta elhunyt sportriportert. A politikus úgy látja, Knézy Jenő fogalommá vált a magyar sportkommentátorai között, aki egy ki­csit minden lakásban családtagnak számított egy kicsit, amikor közvetített egy-egy eseményről. Mint mondja, csak Knézy Jenő tudta azt kiváltani az emberekből, hogy a mérkőzések alatt az emberek beszélgetni, vitatkozni kezdjenek a televízióval a képernyők előtt, mert egyetértenek vele, vagy ép­penséggel vitatják a riporter vélemé­nyét. Egy dolog azonban biztos: a sportszerető közönség biztonságban érezhette magát, ha tudta, a meccset Knézy Jenő fogja közvetíteni, számí­tani lehetett a felkészültségére, tájéko­zottságára. Sosem beszélgettek a be­tegségéről, pedig Knézy pontosan tud­ni akarta, milyen az állapota, mi vár rá, mennyi ideje van hátra. (Faragó Richárd) Amikor én megismertem Jenőt, már ő volt a KNÉZY. A Komlósi Stúdió hall­gatójaként előadást tartott nekünk, és már akkor is azt a benyomást tette rám, hogy határozott személyiség, aki a legnagyobb szeretettel beszél a szak­májáról. Én világéletemben díjaztam azokat, akik szeretettel csinálják azt, amire az életüket feltették, Jenőnél is pontosan ezt éreztem. Bejelentette, ha valakinek van kedve megnézni a Magyar Televíziót és azon be­lül a Telesport szerkesztő­ségét, az szóljon neki, éí ő elintézi. Én telefo­náltam. Sajnos nem volt bem egy hölgy közöl te velem, hív­jam később. Később mégis újra felhívtam. Jenő emléke­zett az ígéretére, és azonnal megígér­te, hogy leadja a nevem a bejáratnál. Lejött elém, felkísért a sportosztályra, és mindent megmutatott. Úgy viselke­dett, mintha az idegenvezetőm lenne. Mint később kiderült, kíváncsi volt ar­ra, ki az a csoportunkból, aki komo­lyán gondolja, hogy sportriporter válik majd belőle. Amikor bekerültem a tele­vízió sportosztályára, még senki sem tudta, hogy Pistivel fociőrültek va­gyunk. A velünk együtt kezdő fiatal csapatot a régiek elnevezték Mókus őrsnek, vagy ahogy később Jenőtől hal­lottam, a KGB-nek, azaz Komlósi Gábor Bandájának. Az első időkben nem végeztünk valami iz­galmas munkát, legfel jebb a telexletépéstől a fénymásolásig terjed­tek a feladataink. Ek­kor még egyáltalán nem lehetett tudni, hogy melyikünk melyik sportág mellett fog ki­kötni, egyáltalán meg- ragad-e a Telesportnál. Aztán jöttek az euroví- ziós átvételek, rengeteg focimeccs összefog­lalóját megkaptuk, amelyből minden hétfő este egy nagyobb összefogla­lót kellett csinálni. Miután Pistivel ál­landóan ezeket a meccseket néztük, felismertük a játékosokat, ez a kis „já­tékunk” a vezetőség fülébe is eljutott. Vitray Tamás kipróbált minket a foci frontján, pedig áz hozzá és Jenőhöz tartozott. (Gulyás László) 1981. február 15-én léptem be a Telesporthoz. Jenő akkoriban és még éveken keresztül ugyanaz a közvetlen ember maradt, aki annyira szimpatikus volt a számomra. Emlékszem, imádta a jó ételeket, italokat, főleg a sört és a vörösbort, és amikor én mentem külföldre közvetíteni, rögtön odajött, és tanácsokkal látott el, ab­ban a városban mit érde­mes enni, inni. Amikor már együtt dolgoztunk, ak­kor inkább a munkával fog­lalkoztunk, és egyre kevesebb volt a közös program. Az 1982-es foci­világbajnokságon egy szobában lak­tunk, és bármennyire fegyelmezett, munkamániás ember is volt a hivatalos Jenő, amikor nem kellett dolgoznunk, bizony már a harmadik napon ponto­san tudta a szállodával szembeni kis­kocsma tulajdonosa, hogy amikor jö­vünk, mit szeretnénk enni, mit ké­rünk majd hozzá inni, és hova aka­runk leülni. Lakótársként is megismerkedhet­tem barátom elvágós precizitásával: törülköző mindig a helyére össze­hajtva, fogkefe a helyére, ágy beágyaz­va, ruha elvágólag lerakva a székre. Mivel én ennek pont az ellentéte vagyok, idegesített. Néha azért megpró­báltam rávenni, hogy dobja csak a szo­ba közepére a zokniját, hagyja az ágya­zást a takarítónőre, érezze otthon ma­gát, de ragaszkodott a katonás pedan­tériához. A Telesportban felosztott területek voltak, és bizony tény, hogy mi ket- ten bizonyos labdajátékok esetén üt­köztünk egymással. Itt jött el a barát­ságunk talán hullámvölgye. A focira ugyanis hárman voltunk. Radnai Já­nos, a főszerkesztőnk egyébként nagy rendet tartott, Jenő is igazodott hoz­zá. Radnai beszélgetései érezhetően nyesegették, visszatartották Jenőt at­tól, hogy már azokban az időkben is ugyanolyan hévvel mondja a magáét. Viszont amikor Radnai elkerült a sportosztály éléről, Jenő felszaba­dult. Ugyanis az az érzésem, hogy Jenőt nyomasztotta Radnai jelen­léte, talán ő volt az egyedüli, akitől félt, ám ugyanakkor tisz­telte is egykori főnökünket. Aztán jöttek a morgós évek. A viszonyunk talán meglepő módon Jenő első fő­szerkesztősége idején állt visz- sza a normális kerékvágásba, megint megbeszéltünk min­dent egymással. NAPKELTE ■ 2003. július 28-án, hétfőn reggel is NAP-KELTE 5.50 és 9.00 között a Magyar Televízió egyes és kettes csatornáján, s délután ismétlés az m2-n. A NAP KELTE TERVEZETT TÉMÁI:- A CímNAPstoryban Veres János, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára.- Merre vezetnek a bróker- botrány szálai? A stúdióban Rogán Antal, a Fidesz frakció­vezető-helyettese.- Akin nem fognak a politi­kai viharok: Dávid Ibolya, az MDF elnöke.- A lakásügyi kormánymeg­bízott nem ért egyet a pénzügy- miniszterrel. A stúdióban Csa­bai Lászlóné, aki kitart az első lakást vásárló és építő fiatalok érdekében.- A Bálványosi Szabadegye­tem tapasztalatairól kérdezzük Németh Zsoltot, a Fidesz kül­ügyi kabinetjének vezetőjét.- Gusztos Péter rasszista kijelentéssel vádolja Sió Lászlót. Producer: Gyárfás Tamás Főszerkesztő: Lakat T. Károly Műsorvezető: Betlen János Telefonszámunk az adás idején: 251-0519 Poénvadászat Az ügjias ié Vicc még több rejtvényt kínál. Keresse az újságárusoknál minden hónap első szerdáján! m MAGYARÁZAT- Tudja, nővérke, elfelejtettem... Kétbetűsek: ÁR, BŐ, CM, EH, LG, Ll, NE, SZ. Hárombetűsek: ALU, BDA, DÉR, FAL, JAJ, KEL, KUN, NEM, OLT, SEM, UNT, VAR. Négybetűsek: ACÉL, CSAL, ELEM, ELÉR, ERŐS, ESET, FELE, FOCI, HAHA, IHOL, IPSE, KEKK, MURA, NEKI, NERC, ÓRAI, SARC, TETŰ, TOLL, ULTI, UTAS. Ötbetűsek: ALÉLT, ATOLL, AVULT ÁTALL, BEVON, BOMOL, BORÚS, DERŰS, ELÉBE, ELŐÁS, FEDÉL, FELEL, HOMOK, HOZNI, IDELE, KAKAS, KETÉN, LUTRI, PENGE, POROZ, REPTE, SOROS, TÁBLA, TOROK, VISEL. Hatbetűsek: ALTAJI, BETÉTI, DURCÁS, FEKETE, FEL-ALÁ, FELÁLL, GALERI, IDEHÚZ, IVAROS, LECSAL, OMLETT, ÓVODÁS, POROLÓ, SOHASE. Tízbetűsek: MADÁRTEJET, MESSZEMENŐ, NATURÁLIÁK. Tizenegy betűsek: GERILLAHARC, KAPCSOLÓJEL. Helyezze el az alábbi szavakat, betűcsopor­tokat az áb­rában! (Könnyítésül egy szót elő­re beírtunk.) Három szó­nak nem jut hely, ezekből állíthatja össze a vicc csattanóját. AZ ÁLMOK ÚTJÁN SS Lucy, Kit és Mimi dobozba tet­te és elásta vágyait. Mindegyikük elhelyezett valami emléket azzal kapcsolatban, amit a legjobban sze­retne elérni, amire tizennyolc éves lesz. A sors úgy hozza, hogy fel­nőve együtt vágnak neki az álmok városának, Los Angelesnek, ahol egyikük meghallgatáson szeretne részt venni egy lemezcégnél. Az Ál­mok útján című film korunk ün­nepelt popcsillagának, Britney Spearsnek a dalaiból és álmaiból készült. A színésznőként bemutatkozó Britney kilencévesen lépett először színpadra, két esztendővel később pedig a Miki egér klub című tévé­műsor - eddigi legfiatalabb - állan­dó szereplője lett. Első albuma, az 1999-ben megjelent One More Time (Még egyszer) hamar a slágerlisták élére került, hiszen világszerte hu­szonegymillió példányt adtak el be­lőle. Egy évvel később került a bol­tokba az Oopsl... I Did It Again (Hoppá! Újra megtettem), amely­ből több mint tizenhétmillió darab fogyott el. Tavaly a Britney című le­mezzel folytatódott a rangos zenei díjak sorát begyűjtő tinisztár siker- története. A rejtvényből megtudhatja, mi­re emlékeztette Britneyt a film. Knézy (emlékkönyv a riporterről) Az idegenveztő

Next

/
Thumbnails
Contents