Somogyi Hírlap, 2003. július (14. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-03 / 153. szám

2003. Július 3., Csütörtök A L M A N A C H 1 8 7 7. OLDAL Recept Somogyfajszról Tepertős linzer Somogyfajszon nem csak a nép­hagyományokat őrzik, de az év­százados recepteket is mindig akad, aki megjegyzi az utókor számára. Ilyen a tepertős linzer is. Hozzávalók: 30 dkg ledarált tepertő, 21 dkg kristálycukor, 50 dkg liszt, 2 egész tojás, ízlés szerint fahéj és szegfűszeg, 1 kávéskanál szódapor, tejföl. A hozzávalókat annyi tejföllel gyúrjuk össze, hogy megfelelő állagú legyen. A tésztát kétfelé vesszük. Kétharmad részét ki­nyújtjuk, tepsibe rakjuk, és a tetejét lekvárral megkenjük. A a félretett tésztát vékony szele­tekre nyújtjuk, majd abból rá­csot formázunk a sütemény te­tejére. Előmelegített sütőbe rakjuk, és készre sütjük Na­gyon finom, önmagában is fo- gyasztható étel. _____________■ Le hetőséget remélnek az uniótól Somogyfajsz évekig nyögte a felelőtlen gazdálkodás hagya­tékát. Ezért is van sokszor annyi terv és fejlesztenivaló, mint amekkora anyagi lehető­ség. Ezt azonban pályázatok­kal igyekeznek növelni. Azt remélik, az unióban több le­hetőségük lesz erre.- Somogyfajsz költségvetése 88 millió forint, és 11 millió forint hi­ányzik a kötelező feladataink ellá­tásához - mondta Sáli István, Somogyfajsz polgármestere. - Ép­pen ezért nagyon nehéz a fejlesz­tési feladatoknak eleget tenni. Egyrészről mert nincs hozzá ak­kora önerő, mint kellene, más­részről pedig mert annyi a tenni­való, hogy lehetetlen rangsorolni a fontos feladatok között.- Mi az, amire futja a szűkös le­hetőségekből?- A legfontosabb, hogy megte­remtsük a település biztonságos működésének feltételeit, ezután pedig az önkormányzati intézmé­nyek fejlesztése, vagyis inkább helyreállítása a cél. Az iskola és az óvoda tetejét szeretnénk mi­előbb kicserélni. Régóta rájuk fér a felújítás, de a tél olyan károkat tett mindkét épületben, hogy egyes helyiséget csak alátámasz­tással lehetett használni. Erre nyolcmillió forintot nyertünk a megyei vis major keretből és to­vábbi pályázatokat is készítünk a helyreállítás érdekében.- Ezek szerint pályázatokkal si­kerül behozni azt a lemaradást?- Ha mindent nem is lehet így megoldani, de úgy tűnik: eredmé­nyesen tudunk pályázni. Nagy szerencse ez, hiszen másként nem is gondolhatnánk a fejlődés­re. Most éppen kétmillió forintra pályáztunk a falu rendezési tervé­nek elkészítésére is, hiszen ennek SALL ISTVÁN 1962-ben született Ka­posváron. Gépszerelő-, géplakatos­ként végzett és mezőgazdasági tevé­kenységgel foglalkozik. Húsz éve él Somogyfajszon. 1990-ben képviselő­nek választották 1999-ben egy időközi választás óta polgármester. Nős, két gyermeke van. szintén a végére kell érnünk az idén. Összesen hét számítógépet nyertünk az Informatikai Minisz­tériumtól. A közszolgáltatási fel­adatokhoz négyet, hármat pedig a teleház berendezéséhez. A közvi­lágítás korszerűsítését elvégeztük és a templom díszkivilágítása is elkészült.- Mit várnak az uniós csatlako­zástól?- Büszkék vagyunk arra, hogy évente nyolc-tízezer vendég meg­fordul nálunk. A Somogy Termé­szetvédelmi Szervezet Európában is elismert munkát végez, szak­emberek, valamint turisták, fő­ként lovas turisták rendszeresen érkeznek hozzánk. Az őskohó- múzeum és a horgásztó szintén sok vendéget csalogat. A további fejlesztéshez remélünk forrásokat az uniótól és persze szeretnénk, ha Európa minden országa meg­ismerhetné a vidék értékeit. ■ Fogadóóra a kocsmában Somogyfajszon két kocsma van, az egyiket még Huszics Ferenc nagypapája nyitotta. Az ifjú kocsmáros min­dent megtesz a vendé­geiért és nem csak ki­szolgálja őket, beszél­get is velük. Nem is ön­célúan: Huszics Ferenc ugyanis a falu legfiata­labb önkormányzati képviselője. Éppen ezért fontos számára, hogy mindig, minden­ről, első kézből értesüljön. Amíg elfogy néhány korsó sör, a kép­viselői fogadóóra is véget ér. sen.- Azt gondolom, azért szavaz­tak nekem bizalmat az emberek, mert mindig érdekelt a problémájuk - mondta Huszics Ferenc. - Első­sorban persze a fiata­lok bíztak bennem, hi­szen korban hozzájuk állok legközelebb. A választás óta lassan el­telik egy év, és látom, mennyi tennivaló len­ne. Legfontosabb, hogy az összetartás növekedjen és hogy újabb mun­kahelyek legyenek a települé­Barokk templom a parkban A kastélykertben 1956-ig állt egy kápolna. Ezt középkori alapokra, fából építették és az egyik legérdekesebb, a há­borút is túlélt építészeti em­léke lehetne a falunak, ha ma is állna. Alapját megta­lálták és tervezik, hogy újra felépítik. A kápolna mentése a Somogy Természetvédelmi Szervezet kezdeményezésére kezdődött el. Az egyesület évek óta kiemelt fel­adatának tekinti a kastély kör­nyezetében fellelhető építészeti értékek gondozását. Berkesi Gyula, a templom ku­tatója elmondta: a Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt templomot az ötvenes években elbontották és építőanyagnak ér­tékesítették. A templom pontos építési idejéről nincs tudomás. A feltárt alapok méretaránya azon­ban arra engednek következtet­ni, hogy valamikor az 1700-as években kezdhették el építeni. A feljegyzett történetek és a falu­beli elbeszélések szerint Tekin­tetes Galántai Fekete Julianna volt a templom építtetője. Egy elbeszélés szerint amikor Fajszra érkezett, az egyik nyári alkonyaton a mostani kastély­kert tölgyfái között Mária jele­nést látott. Akkor megfogadta, hogy kápolnát építtet a Szűz­anya tiszteletére. Ez így is lett, és az épület az 1930-as évekig a falu akkori lakóinak a hitéletét szolgálta. ___________________■ Ha jnal Badányban Vendéget vonz a horgásztó A Kund család halas tava A halastavat az 1900-as évek elején, a település egykori birtokosai, a Kund család tagjai épí­tették. A Kundok nem csak a halászathoz ér­tettek. Szenvedélyes va­dászok is voltak. Leghí­resebb közülük Kund Béla volt, akit híres Afri- ka-vadászként tartanak számon. A család 1947-ben hagyta el az országot. Kund Béla af­rikai trófeáinak egy ré­szét ma a kastély épüle­tében őrzik. Somogyfajsz egyik leglátogatottabb természeti értéke a halastó. A kör­nyékbeli horgászok kedvelt célpont­ja, nemcsak azért, mert páratlanul kedves helyen található, hanem azért is, mert igen gazdag halban. Az eddi­gi legnagyobb fogás itt egy 66 kilós harcsa volt. A somogyfajszi horgászegyesületnek hatvan tagja van. A társaság összetartó és nem csak zsákmányaikra büszkék, ha­nem arra is, hogy a faluban működő ha­lastavuk a környék egyik legkedveltebb horgászcélpontja: az idén eddig több mint kétszáz vendég horgászott itt. Sokat dolgoznak ezért az egyesületi tagok. Azon túl, hogy minden évben nagy hangsúlyt fektetnek a telepítésre, a tavat körülvevő parkot is példásan rend­ben tartják.- Akik ide járnak, nemcsak a sport ked­véért jönnek, hanem pihenni is egy-egy fárasztóbb nap után - mondta Huszti Ist­ván, az egyesület elnöke. - Éppen ezért nem mindegy, milyen körülmények fo­gadják itt őket. Ügyelünk arra, hogy min­dig nagy rend és tisztaság várja a horgá­szokat és a kirándulókat egyaránt. Persze a legfontosabb, hogy legyen sikerélménye annak, aki jegyet vált nálunk. Ezért fordí­tunk kiemelt figyelmet a telepítésre, ami­ről azt mondhatom, hogy az elmúlt há­rom évben jól sikerült. Ponty-, amúr-, sül­lő- és keszegfélékből van a legtöbb a tó­ban, de a szerencsésebbek harcsát is talál­hatnak, szépeket. Az eddigi legnagyobb, amit itt fogtak ki, egy 66 kilós volt. A horgászegyesületnek 2015-ig él a szerződése az állami tulajdonú tó kezelé­sére és használatára. Természetesen utá­na is hosszabbítani szeretnének, hiszen addig a horgászturizmus további fejlesz­tése is a céljaik közé tartozik. A tóhoz tar­tozó ligetet és a horgászházat is szeret­nék felújítani, hogy még szebb környe­zetben még több sporttársuknak szerez­hessenek örömet. ■ Évi ötezer kohónéző Honfoglalás kori emlékhely csak kevés van hazánkban. Annak pedig, amelyiket a so­mogyfajszi erdő mélyén lehet megtalálni, Európa-szerte sincs párja. A jurta alakú épít­mény az egyetlen őskohómú- zeum a világon. Stamler Imre, a somogyjádi isko­la egykori igazgatója 1988-ban ta­lálta meg az első kohászatra utaló fúvókatöredékeket és vassalakot a fajszi ívató-tó mellett. 1995-re 21 őskohót tártak fel ugyanazon a helyen. A korszerű kormeghatá­rozási vizsgálatok eredményesek voltak, így kiderült: a kemencék 1100 évesek, vagyis bizonyossá vált, hogy Somogyország terüle­tén az avar kortól az Árpád-korig intenzív vaskohászat folyt. Egy lovasezred teljes felszere­léséhez elegendő vasat tudtak előállítani egy fajszihoz hasonló méretű műhelyben. A fegyvere­ken kívül a mezőgazdasági vas­eszközöket is az itt nyert vas- bucákból készíthették. A leletek ipartörténeti jelentőségén túl kö­vetkeztetni lehet belőlük az ál­lamszervezet szervezettségére és méreteire is, a faszenekből pe­dig a hajdani növényvilágra. A páratlan múzeumot a Dunaferr Részvénytársaság támogatásával 1996-ban adták át. Japánból és Amerikából is volt már látogató Somogyfajszon. Legtöbben azonban iskolások ér­keznek. Évente több mint ötezer ember keresi fel az emlékhelyet. Kutatók, kohászok éppúgy jön­nek, mint olyanok, akik csak né­SOMOGYFAJSZ A KÖZSÉG CÍMERE Vágással két részre osztott, álló háromszögű pajzs, melynek fel­ső, zöld mezejében a vágási vo­nalon jobbra fordult és előrelépő aranyszarvas, alsó, vörös mezejé­ben szarvai között nyolcágú feke­te csillagtól kísért, lebegő helyze­tű ezüst szarvasmarhafej látható. A címerpajzs alatt lebegő, hármas tagolású, fecskefarok-végződésü, ezüstszalagon fekete nagybetűs Somogyfajsz felirat olvasható. Somogyfajsz környékének termé szetes élővilága nagyon gazdag. A zöld mezőben látható arany- szarvas a település természetvé­delmi központ jellegét szimbolizál­ja. A vörös mezőben a szarvas­marhafej a községben lévő ma­gyar szürkemarha-génállomány jelképe, míg a nyolcágú fekete csillag a település határában fel­tárt Árpád-kori őskohóra és az ott kialakított, a honfoglalás korát idé ző múzeumra utal. ÜGYFÉLFOGADÁS A polgármesteri hivatal címe: Somogyfajsz, Tel: 85/457-021. Körjegyzőség munkarendje: hétfő-kedd: 8-11 óráig, szerda­csütörtök: 13-15 óráig, péntek: 8-11.30 óráig. A polgármester, Sáli István kedden 14 órától fo­gadja a fajsziakat. Kalmár Gás­pár falugazdász kedd délelőttön­ként jár ki a gazdákhoz. A LAKOSOK SZÁMA 2003: 536 I 1990: 607 1980: 687 1950: 1070 'r ORVOSI RENDELÉS TT A faluban jelenleg nincs 1 ■1 háziorvos. A helyettesítő, : dr. Szöllőssy János Öreg- j lakról jár, rendelési ideje L hétfő-szerda 13-15 óráig. T MISEREND A falu döntő többsége katolikus vallású. Az itt élők olyannyira tar­tották hitüket, hogy a környékbe­li hívek egy évig ingyen arattak és dolgoztak az uraság földjén, hogy bérükből megépülhessen a templom. A neogótikus épület legértékesebb látványosságai azok az üvegfreskók, amiket Róth Miksa európai hírű üveg­festőművész készített. A falu plé­bánosa, Balogh Zoltán Öreglak­ról jár Somogyfajszra. Misét va­sárnap fél 12-kor tartanak. MÚLTIDÉZŐ A települése első írásos említése 1239-es dátumot visel, ám a Somogyfajsz környékén feltárt régészeti leletek jóval régebbi eredetet bizonyítanak. Fájsz feje­delem a X. században alakíthatta ki itteni központját. Huszonegy őskohót tártak fel a régészek, amelyek feltehetően a fejedelmi udvar és a katonaság számára állítottak elő vasat az eszközök­höz, fegyverekhez. A XIV. szá­zadban Fajszi Ferenc és Török Bálint volt a földesúr. Később el­pusztult a falu, 1726-ben már csak mint puszta került a Len­gyel és Mérey család tulajdoná­ba. 1856-tól a Kund család lett a birtokos. A huszadik század első felében újra virágzott Fájsz: dup­lája volt a lakossága, mint ma. ■ AZ OLDAL CIKKEIT ÍRTA: FÁBOS ERIKA FOTÓK: TÖRÖK ANETT B Az oldal megjelenését az ön- kormányzat támogatta. ■ Kiss Tibor öt éve kezdett építési vállalkozásba. Házakat épít, de legnagyobb bánatára azonban Somogyfajszon még egy sem ké­szült, mióta vállalkozó lett. A munkák legna­gyobb része a környe­ző településekhez köt bennünket - mondta Kiss Tibor. - Somogy­fajszon ugyanis már évek óta nem készült új lakóház. A szocpo- los házak építése, azaz hat-nyolc éve legfel­jebb csak magánerős építkezések voltak. Nemcsak az itt élők, az önkormányzat problémája is, hogy nincs elég Házat építene a falujának anyagi forrás a településen. Kö­rülbelül öt évre való elképzelés van, ami a fejlesztéseket illeti. Mégsem érzem elveszettnek a települést, számos olyan turisztikai att­rakció van ugyanis a faluban amit az ekkora települések irigyelhet­nek. A jövő szempont­jából azonban számos lehetőséget tartogat­nak Somogyfajsz szá­mára. Az építési vállalkozó abban bízik, hogy az új hiteleknek köszönhető­en egyszer saját falujában is dol­gozhat. ígéri, nem csalódnak benne. _____________________■ lo m és megtudhatjuk azt is az írásból, hogy az író 16 éves korá­ban a somogyfajszi vadászház mestergerendájába a nevét is be­levéste. A regény képeit az író rajongó­ja, Lelkes István hódmezővásárhe­lyi festőművész festette meg. Alko- tásai a helyszínen láthatók. ■ Somogy megye híres szülötte, Fe­kete István író, vadász, vadászíró is szívesen tartózkodott a fajszi vadászházban, illetve szívesen leste a környék páratlanul érté­kes vadállományát a környéken.. Az ottani emlékek ihlették a Haj­nal Badányban című írását. Itt őrölt a badányi Fekete Ma­hány szál virággal akarnak adóz- ni az emlékhelyen. ___________■ Az oskoho sok látogatót vonz

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents