Somogyi Hírlap, 2003. július (14. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-23 / 170. szám

6. OLDAL 2003. Július 23., Szerda MAGYAREGRES A KÖZSÉG CÍMERE Álló, egytagú, „felhős” hullámvo­nallal vágott háromszögű pajzs, melynek felső, arany mezejében két, egymás felé hajló, három-há­rom levéllel megrakott zöld éger­faág látható. Az alsó zöld mezejé­ben jobbra fordult, ezüst fedeles kupa van, mely felett ezüst, iveit oldalú, talpas kereszt lebeg. A cí­mer különleges osztóvonala a Deseda tóra, valamint a félszige­ten létesített arborétumra utal. A felső arany mezőben levő két zöld égerfaág, a település nevé­nek feltételezett eredetére, az égeres elnevezésre kíván emlé­keztetni. Az alsó zöld mezőben látható két vallási szimbólum kö­zül a fedeles kupa Magyaregres hajdani tiszta református lakossá­gára utal, míg a fölötte lebegő ezüst kereszt a jelenleg itt élő, je­lentős számú katolikus népessé­get jelképezi. A LAKOSOK SZÁMA 2003-ban 628 4 1980-ban 610 • | 1960-ban 750 T 1920-ban 870 T ÜGYFÉLFOGADÁS A polgármesteri hivatal címe: 7441 Magyaregres, Dózsa Gy. u. 8. Tel.: 82/705-482. A hivatal­ban kedden és szerdán tartanak ügyfélfogadást 8 és 16 óra kö­zött. A falugazdász Bíró János kedden 8 és 11 óra között keres­hető fel. CIVILEK, VEZETŐK A nyugdíjas klub vezetője Nagy Istvánné, az ifjúságié Volner Vik­tor. A sportegyesület elnöke Györfi János. ORVOSI RENDELÉS A háziorvos dr. Halmos > Éva. Hétfőn és csütörtö- < ■. kön rendel 8 és 11 óra j között, a gyermekgyó- ] gyász dr. Fintics Klára L hétfőn 11-től 13-ig. Ekkor T tart tanácsadást Szabó ' Ágnes védőnő is. Á gyermekjóléti szolgálat munkatársa Kissné Horváth Ibolya. ISTENTISZTELET A reformátusoknál Kovács SziMa vasárnap 9,45-től tart istentiszte­letet. A katolikus templomban Za­lai Ferenc második és utolsó va­sárnap 9-től celebrál misét. HÍRES SZÜLÖTTEK A település szülötte Balázs Já­nos festőművész, kinek nevét a helyi általános iskola viseli. A te­lepülésen a Magyaregresért ki­tüntető címet kapta posztumusz Finta Endre, aki a falu első pol­gármestere volt. A kitüntetettek között található Bodor József, Nagy István, Kurucz László és Pulai Sándomé. MÚLTIDÉZŐ Magyaregres nevét 1229-ben említik először az oklevelek a szé­kesfehérvári káptalan birtokai kö­zött „villa Egris” néven, amely egy későbbi adólajstrom szerint azo­nos a faluhoz tartozó kis-Egres nevű hellyel. 1930-ban a kisköz­séghez tartozott Putripuszta. A CIKKEKET ÍRTA: SZARKA ÁGNES FOTÓ! KOVÁCS TIBOR, LÁNG RÓBERT Az oldal megjelenését az önkormányzat és Szabó Gyula támogatta. Pályázati lehetőségekre várnak Recept Egresről Hamis mézes Magyaregres csendes kis falu a Desedától nem messze. A tó ad­ta lehetőségeket szeretnék ki­használni, de a kerékpárútnál jelenleg fontosabb feladat a tele­pülés útjainak a rendbetétele.- Magyaregres önhibáján kívül hát­rányos helyzetű, de nem elmara­dott. Ez a minősítés megnehezíti a pályázati lehetőségeinket - felelte az uniós csatlakozástól várható elő­nyöket firtató kérdésünkre Bók László polgármester. - Elsősorban arra várunk, hogy az unióban ezek a diszkriminációk megszűnnek, s egyenlő eséllyel lehet majd pályáz­ni. Csak olyan pályázatot tudunk megcélozni, ahova nem kell önerő. Az emberek fejlődést, fejlesztést várnak a csatlakozástól. A reklámok csalókák, majd ha a saját bőrükön érzik a változásokat akkor fognak megnyugodni, hogy jól döntöttek. A szennyvízcsatornázás elkészült, BÓK LÁSZLÓ 1964. április 5-én született Kaposváron. A Sefag Rt központosa és a desedai arboré­tum megbízott mindenese. 2002- től polgármester. Nőtlen, hobbija a sport, 15 évig volt válogatott futó. ám kiderült, hogy rosszak az útja­ink. A XXI. században szilárd bur­kolaton akarnak közlekedni. Ám je­lenleg az uniós pályázatokhoz is önerő kell, s utólagos finanszírozás van, ez megnehezíti a helyzetünket.- Mit szeretne a település az uniótól ?- Bízunk benne, hogy lesz olyan pályázat, ahova nem kell önerő, s léteznek egyszerűsített változatok is. A településünket Somogyaszaló- val összekötő út építése már három éve húzódik, még mindig folynak a kisajátítási eljárások. Abban sem vagyok biztos, hogy nekünk kell egy ilyen utat megépítetnünk, ami­kor a belső útjainkat sem tudjuk rendbe hozni. Ebben a témakörben- most tudtam meg - mindkét pá­lyázatunkat elutasították.- A megyeszékhely közelsége ál­dás, vágyótok?- Áldás, hiszen munkahelyeket jelent. Aki akar és szakmája van, az el tud helyezkedni Kaposváron, de nincs elszívó ereje, sőt, az utóbbi időben nőtt a település lakóinak száma. Az emberek még mindig ki­menekülnek a városból. A helyi fi­atalokat is támogatni akarjuk, ezért tíz, kedvezményes árú telket alakí­tunk ki. A megszorítás annyi, hogy öt éven belül el kell kezdeni az épít­kezést. A letelepedést segíti az is, hogy a Volán alkalmazkodott a be­járók igényeihez, így több buszjárat jön be a Muba.- Mik a kitörési pontjaik?- Dönteni kell, hogy az iparoso­dás vagy a turizmus felé mozdu­lunk el. A rendezési tervünkben csak két hektáros területet szántunk ipari parknak. Nem akarunk kör­nyezetszennyező vállalkozást been­gedni. Nekünk a Deseda közelségét kell kihasználnunk. Kerékpárutat és turistaházat kell építenünk, ám előtte a falu belső, földes útjait kell rendbe tenni. Utána lehet azon gon- dolkodni, hogy hogyan tovább. ■ Olcsó és gyorsan elkészíthető sü­temény a hamis mézes, melyhez egy bögre (3 dl) kristálycukor, egy tojás, két evőkanál barack- lekvár, ugyan ennyi olvasztott zsír, 1 teáskanál fahéj, három de­ciliter tej, másfél bögre liszt, s te- áskanálnyi szódabikarbóna kell. Jól összekeverjük a kristálycuk­rot, a tojást, a baracklekvárt, a zsírt és a fahéjat, majd beletesz- szük a tej felét, a lisztet és a szó­dabikarbónát. Simára keverjük, majd beleöntjük a maradék tejet és az egészet összedolgozzuk. Zsírozott, lisztezett tepsiben kö­zepes lángon sütjük. A tárkonyos leveshez apró da­rabokra vágott füstölt sonkát te­szünk fel főni. Bezöldségezzük, s teszünk bele egy csokor apróra vágott tárkonyt is. Egy kis ecettel savanyítjuk. Ha a hús puha, tej­föllel, liszttel behabarjuk. Pirítós kenyeret adunk hozzá. _______■ Ku rucz László 1961-től a magyaregresi vonalon volt buszsofőr. Nyugdíjba vo­nulása után templomatya lett, s jelen­tős szerepe volt abban, hogy elkészült a település temploma. A képviselő-tes­tület döntése, mely szerint tavaly őt vá­lasztották a Magyaregresért-díj kihin­tettjének - mégis meglepte.- Két generáció tagjait szállítottam baleset- mentesen, összesen 1,2 millió kilométert vezettem. Soha nem volt haragosom, időn­ként még a szabályokat megszegve is meg­állítottam a buszt, ha szükség volt rá, még a házhoz is elmentem egy betegért, ha eset­leg nem tudott a megállóig kijönni. Buszos­ként megismertem az egész falut, s engem is megismertek az emberek. Az egresi kápolna 1921-ben épült. Már 1950-ben újjá akarták építeni, de az akkori rendszer ezt nem tette lehetővé. Kurucz László 1980-ban került egyházatyaként a gyülekezethez. A tégla, melyet atyáik meg­vettek, nem ment tönkre, ennek egy részét eladták, a másik részéből pedig a sporto­lók öltözője épült fel.- Nem akartunk mi templomot építem, mert úgy gondoltuk, nem lesz rá pén­zünk. Csak a kis kápolnát szerettük volna felújítani. 1992-ben nyugdíjba mentem, több időm volt az egyház ügyeivel foglal­kozni. A hívek igénye volt, hogy építsünk új templomot. Mindössze 350 ezer forin­tunk volt, még a legmerészebb álmaink­ban sem gondoltuk, hogy ennyi pénzzel bele lehet vágni a munkákba. Ám az espe­resünk is úgy gondolta, hogy segít ne­künk. Még saját forrásból is adott pénzt, így 1994-ben felszentelhettük a templo­munkat. 650 ezer forintot költöttünk rá. A kápolnából megmaradt a régi harangto­rony, azt felújítottuk. Mindenki segített, az egész falu összefogott. Mindegy volt, hogy református vagy katolikus az illető. Jöttek, segítettek, dolgoztak. így készülhetett el a templomunk. Talán az itt végzett munka miatt gondoltak rám a kitüntetés odaítélé­sekor. i Kevesen vannak miséi A település la­kói közül 15- 20-an járnak misére. A fiata­lok nem érdek­lődnek a hit­élet, a vallás iránt. Inkább az idősebb kor­osztály tagjai töltik meg va­sárnaponként a kis templomot. Esküvőkor, ke­resztelőkor és temetéskor azonban min­dig megtelik a templom. Lakat kerülhet a boltra „Pörgyéspusztán” ahogy az itt élők a település északi részét titulálják, csak egyetlen kis élelmiszerbolt működik. Joli boltjában minden kapható, amire a napi bevásárlás­nál szükség lehet. S bár az itt élők megelégedésére működik az üzlet, mégis a bezárás fenyegeti.- Több mint nyolc évvel ezelőtt nyitottam meg a boltot - mondta Szarka Jolán tulajdonos -, a csa­ládi házunk egy részét áldoztuk fel az üzletnek. Az emberek meg­szokták, megszerették a kis üzle­tet, bár a forgalom változó. A szu­permarketekben olcsóbban ad­nak egyes termékeket, mint amennyiért mi be tudjuk szerez­ni. Nem lehet velük versenyezni. Amikor hó vége felé fogytán van az emberek pénze, jönnek ide, s vásárolnak esetleg hitelben. Szarka Jolán attól tart, hogy a csatlakozás után az uniós előírá­sok olyan szigorúak lesznek, ame­lyeknek nem tudnak már megfe­lelni. Úgy látja, hogy emiatt több falusi kis boltra is lakat kerülhet.- Vagy nem tudunk megfelelni az előírásoknak, vagy csak több millió forintos ráfordítással. Egy­előre mindez szóbeszédként ter­jed, már hetek óta várom a hatósá­gi ellenőrzést, hogy legalább biz­tos képet kapjak arról, hogy mit is követelnek. Jelenleg azt hiszem, minden falusi kisbolt tulajdonos így van véle, csak várunk, s re­ménykedünk. Egyébként Európa falvaiban nincsenek kis boltok. Szinte minden településen van egy nagyáruház. _____________■ Di sznót tart a pék A kukorica bizonytalan felvásárlási ára miatt Bakó Zoltán úgy döntött, nem adja el a terményt, inkább a saját állataival eteti fel. A település határában épülő sertésfarm mint­egy nyolcvan százalék­ban készen van, s a tulaj­donos reményei szerint az idén már disznók rö­föghetnek az ólakban.- Családi vállalkozás­ként működik majd a farm, évente 7-800 sertést akarunk hizlalni. A saját vízellátásunk már biztosí­tott, mert fúrattunk egy kutat. Több mint hatvan hektárnyi földünk van, azon meg­terem az ennivaló. Bár a kukorica­bogár károsítása miatt jövőre már nemcsak tengerit, hanem kalászo­sokat is vetünk. Bakó Zoltán szerint a sertésfarm megvalósítása kényszermegoldás. Egyéb lehetőség híján választották.- Bizonyos fokig félünk is tőle, mi lesz, ha belebukunk, hiszen több mint 75 millió forintot öltünk bele. Ennek egy része pályázati pénz, de terheli a birtokot húszmil­lió forintos hitel is. A leendő farmert egyébként mint péket is­merik a megyében. Nagyberkiben üzemel a péksége, de a megye több településére is vi­szik a mindennapit.- A nagyberki péksé­günk megfelel az uniós előírásoknak, három ke­mencében sül a kenyér, a péksütemény, a perec, a briós, s minden, amit megszok­tak a vevőink. Nagyon nyomottak a kenyérárak, s a szállítás még job­ban megnöveli a költségeket. Adódik a kérdés, hogyan fér meg egymással a pékség és a farm. Bakó Zoltán szerint mindkettő me­zőgazdasági végtermék, s egyik ki- egészíti a másikat. ______ ■ Él etre ítélte a testület az iskolát Mindössze 16 kisiskolás kop­tatja a padokat az összevont tanrendű iskolában. Az idén hat elsősből csak hármat írat­tak ide, a többieket Kaposvárra viszik. A képviselő-testület azonban amíg lehet, ragaszko­dik az iskolához.- Öt és fél millió forint normatív tá­mogatást kap az iskola, s ehhez az önkormányzatnak még tizenkét milliót kell hozzá tennie - mondta Kiss Réka, az iskola igazgatója. Összevont tanrendű az iskolánk, az első és a harmadik, valamint a második és a negyedik osztály egy­szerre tanul. 16 kisgyerek jár ide, másként nem is lehetne megoldani az oktatást. Két nappali és egy dél- utános nevelő foglalkozik a gyere­kekkel. Egy ilyen kis iskolában csa­ládiasabb a lég­kör, többet le­het egy-egy gyerekkel fog­lalkozni, job­ban lehet fej­leszteni az adottságaikat. Pályázati tá­mogatással nyertünk szá­mítógépeket, a gyerekek bármikor hozzáférhet­nek ezekhez s elsajátíthatják a szá­mítástechnika alapjait. A településen nincs óvoda, s az iskolások egy része is Kaposvárra jár. Utánuk az önkormányzat még 1,8 millió forintot fizet. Aránytalan terheket ró az intézmény fenntar­tása az önkormányzatra, ám a kép­viselők a gondok ellenére úgy dön­töttek, hogy amíg lehet, megtartják az iskolát.- Amíg a tanulók létszáma nem csökken tíz fő alá, addig megkap­juk az állami normatívát, addig megmarad az iskola. Fontos, hogy itt helyben tanulhassanak. Ezzel erősíteni lehet a gyerekek identitás érzését is, mert nem szakadnak el a falutól, még a város szorító kö­zelségében sem. Kaposváron mun­kát találnak majd, de reméljük itt akarnak élni. A Balázs János Álta­lános Iskola épülete lassan száz éves. A patinás épületnél gondot okoz, hogy nincs alapja, s nincs alászigetelve.- Sajnos vizesek, salétromosak a falak, egészségtelen az épület, ki­csi a kultúrterem is, teljesen le ké­ne bontani, ám az új építésére nincs pénz. ________________■ A játék, a mozgás a cél Két éve vezeü az ifjúsági és a fel­nőtt labdarúgócsapat edzéseit Győrfi János. A megyei III-ban ját­szó társaság az utolsó előtti helyet szerezte meg, de a tréner nem elégedetlen.- A falu lakói közül mintegy 30 fiatalt s kö­zépkorút tudunk meg­mozgatni. Ők rendszere­sen járnak edzésre, s be­csülettel hajtanak a meccseken is. Persze jó lenne feljebb kerülni, de nem ez a cél. Végül is ez a csapat ezért jött létre, hogy aki akar, mozog­hasson. A tehetségesebb játékosa­inkat pedig elviszik a magasabb osztályban játszó csapatok. Az el­képzeléseink találkoztak az ön- kormányzatéval, hiszen ők támo­gatják a csapatot. A képviselők a költségvetésből mintegy 1,2 millió forintot szavaz­tak meg a csapatnak, s emellett vállalják az utaztatás költségeit is. Ám a pálya talajának felújításához már kevés a pénzük.- A pályánkat 30 évvel ezelőtt, az akkori focis­ták csinálták. Ráférne a felújítás, de erre már nem jut pénz. Az egyéb körülményeink azonban jók, van öltözőnk, s a szerelést is ki tudjuk gaz­dálkodni. Nem csak a já­tékosok, de a faluban élők is szeretik a focit. Példa erre, hogy egy-egy meccsre legalább ötvenen kilátogatnak. Ha jobban megy a csapatnak nem­csak a hazai mérkőzésekre jönnek ki, hanem idegenbe is elkísérik a játékosokat. _______________■ A L M A N A C H - 12 2

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents