Somogyi Hírlap, 2003. július (14. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-18 / 166. szám

2003. Július 18., Péntek A L M A N A C H 0 6 3 7. OLDAL Recept Gyékényesről Dödölle Gyorsan elkészíthető, régi pa­raszti étel a dödölle. A múlt szá­zad elején különféle, a kenyér­lisztnél durvább, kásásabb lisztet használtak a pépes ételek elké­szítéséhez. Napjainkban hagyo­mányos lisztből készítik. A re­ceptjét Molnár Mfhályná mondta el. Hozzávalók: egy kilogramm krumpli, fél kiló liszt, olaj vagy zsír, három-négy fej vöröshagy­ma, tejföl. A knimplit meghá­mozzuk, majd karikára vágva sós vízben megfőzzük. Amikor megfőtt, teljesen apróra törjük. Akkor állandó kevergetés köz­ben annyi lisztet teszünk hozzá, hogy jól összeálljon, de még lágy legyen. Az így elkészített tésztát tálba kiszaggatjuk. A vöröshagy­mát zsíron vagy olajon dinsztel- jük, s ezzel meglocsoljuk a dö­döllét. Végezetül nyakon öntjük olajjal vagy zsírral és tejföllel. ■ A tiszta víz vonzza a turistákat Az unió nagy kihívás, és rá- kényszerít a fejlődésre. Aki ezzel nem tud lépést tartani, óhatatlanul lemarad, s egye­bek között elszalasztja a pá­lyázati forrásokat - véli Csor­dás József polgármester. Gyékényest a Kotró tette ismertté országszerte. Az ivóvíz-minőségű bányató évről évre több turistát vonz, s ez együtt jár a szolgáltatá­sok és a szálláshelyek bővítésével. A település vezetői szinte egyetlen kitörési pontként említik a tavat. Két éve rakták le a búvárközpont alapjait, ennek már a központi ré­szét építik.- Régen szerettük volna megva­lósítani ezt az álmunkat, hiszen egyre kevesebb a munkahely, így kitörési lehetőséget kell keresnünk - mondta Csordás József. - Régen elzárt terület voltunk, az ipar nem fejlődött, most meg nem jön annyi tőke, hogy munkahelyeket teremt­sünk. A tó kínálta lehetőségeket kell kiaknáznunk. Mivel a búvárok kedvelik a Kotrót, ezért úgy döntöt­tünk: országos búvárkiképző köz­pontot létesítünk. A 700 millió fo­rintos beruházás több ütemben va­lósul meg. Először kialakítjuk a közponü épületet, ez helyet adhat egyszerre 20 búvár téli és nyári ki­képzéséhez, illetve a civileknek bú­vároktatáshoz. Most készül a tető egy 35 milliós pályázati forrásnak köszönhetően. Csak akkor tudunk lépésről lépésre előbbre jutni, ha tá­mogatást szerzünk. Szeretnénk meghonosítani a kajak- és kenu­sportot is, szörfiskolát létesítenénk, s tervezünk egy gyermek-vitorlásis- kolát.- Az uniós tagság közelebb visz a megvalósuláshoz?- Az EU számos előnnyel jár, de hátránnyal is. Maga az unió nem oldja meg a források hiányát, és CSORDÁS JÓZSEF polgármester 1949- ben született Gyékényesen. A csurgói gimnáziumban érettségizett, majd mér­legképes könyvelői képesítést szerzett. Forgalmi szolgálattevőként dolgozott a MÁV-nál, később a zákányi tanácsnál, s gamesz-vezető volt. 1990 óta polgármes­ter. Nős, egy gyereke, két unokája van. szükségünk volna egy jó pályázat­íróra is, mert nélküle aligha élhe­tünk a lehetőségekkel. Előnye azonban, hogy megmozgatja az embereket; igyekeznek megfelelni az igényeknek. Felkészültnek kell lennünk, s gyarapítjuk a tudásun­kat, mert csak így kapcsolódhatunk be az európai vérkeringésbe.- Van elmaradásuk az infra­struktúrában?- A legnagyobb örömünk, hogy többéves küzdelem után elindíthat­tuk a szennyvízprogramot. Tavaly kiépült a gázhálózat, így a gyenge telefonhálózatot nem számítva rendben vagyunk. Emellett sok a megoldandó feladat. A járdákat, az utakat és az árkokat is rendbe kell tennünk, s ráfér a tatarozás a kul- túrotthonra. Szeretnénk fejleszteni a gondozási központot és bevezet­ni a gázt az intézményeinkbe, ezenkívül nem mondhatunk le a határátkelő létrehozásáról sem. ■ Minden ünnep nótafája Nyolcvannégy éves Horváth György, az ünnepségek nótafája. Már kisfiú korától szívesen éne­kelt, s mindenki csodálta szép hangját. Nyolcán voltak azonban testvérek, s így nem is gondolha­tott arra, hogy tovább tanuljon s tehetségét kamatoztassa. Munká­ba állt, megházasodott, majd há­rom gyereket nevelt a párjával. Úgy röpültek el feje fölött az évek, hogy csak ritkán énekelt. A nyugdíjasklub megalakulása óta azonban egyetlen rendezvényt és nyugdíjas ki-mit-tudot sem mu­laszt el, s mindenütt dalol. Nép­dalokat és nótákat énekel, kórus­ban és szólóban is. Azt mondta: a rádióból magnóra veszi Máté Otí­lia, Kovács Erzsi és Tárnái Kiss László nótáit. A szöveget leírja, megtanulja, és együtt énekli a magnóval.- Tizenöt éve meghalt a felesé­gem, elköltöztem hát az idősek otthonába - mondta. - A háza­mat nem adtam el, gyakran haza- ugrom. Ilyenkor magamnak sü- tök-főzök. Múltkor még tortát is készítettem; boltban vettem hoz­zá a tortalapot. Horváth Györgynek négy uno­kája és hat dédunokája van, s a nagyobb ünnepekkor mindig meglátogatják. O maga nem vá­gyik már sehova; elégedett az ott­honnal, a nővérekkel, s különö- sen jól érzi magát, ha dalolhat. ■ Híres búvárparadicsom Több mint 340 hektár a falu hatá­rában levő bányatavak vízfelülete. 1934-ben kezdődött itt a kavicsbá­nyászat. Az áttetsző tisztaságú és a nyári melegben is kellemesen hűs vízben sokáig csak a helybeliek fü- rödtek, sőt közülük is sokan csak tisztes távolból csodálták a helyen­ként 15-20 méter mély és minden évben áldozatot is követelő óriás tavat. A környék legnagyobb édes­vízbázisa a Kotró, vizét a környe­zetvédelmi felügyelőség ivóvíz-mi­nőségűként tartja számon. Az utóbbi években egyre több fürdőző látogatja, ennek követ­keztében bővültek a tóparti szol­gáltatások és a szálláshelyek. A lakosokat némiképp megosztja a föllendülő vízi turizmus, néme­lyek örülnek neki, mások aggód­nak a Kotró tisztaságáért, jövőjé­ért. A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése orvosolni látszik az egyik legnagyobb vízszennyező gondot, ám a környéken egyre több a szemét, amit a rendetlen látogatók hagynak maguk után. A búvárok paradicsomaként is emlegetett tó még vonzóbbá tételé­re nemrég új ötlettel rukkoltak elő. A honvédség felajánlott egy kimust­rált helikoptert, ez a víz alá sül­lyesztve látványosság lenne a búvá­roknak. A képviselők rábólintottak, s most várják a környezetvédelmi tanúsítványt. A természetvédők vi- szont nemtetszésüket fejezték ki. ■ Labdát bűvölnek az ikrek Együtt fociznak és együtt tanulnak, még az osztályzataik is hasonlóak Hasonlítanak egymásra a Varga ikrek, ám azt mondták: annyira azért mégsem, hogy a tanáraikat vagy társaikat megtéveszthetnék. Most fejezték be az általános is­kolát, szeptembertől már a csur­gói Nagyváthy középiskolában tanulnak. Horváth Sándor, a test­nevelő tanáruk azt mondta: mindkettő tehetséges focista. Volt kitől örökölniük, ugyanis apjuk a helyi ificsapat edzője, a bátyjuk pedig ugyanott játékos. Öt éve rúgják a bőrt rendszere­sen az ikrek. Azt mesélték: család­jukban még a nők is szeretik a fo­cit, és ha némely dologban nem is egyezik a véleményük, abban igen, hogy mindannyian a Ferenc­városnak szurkolnak. A fiúk az is­kolai csapattal körzeti, megyei és országos versenyeken szerepeltek. Varga Tamást ötször választották meg a legjobb kapusnak, Varga Ba­lázs a csapat legjobb játékosa cí­met érdemelte ki. Nem tervezik, hogy a labdarúgásból fognak meg­élni, jobban érdekli őket a matema­tika és a földrajz, ezt szeretnék majd tanulni.____________ ■ Közösséget erősítő vacsorák Jótékonyság bevételből A Kossuth-vacsorát vállal­kozók támogatják, s ennek a rendezvénynek a bevé­telét a szervezők minden évben jótékonysági célok­ra tordítják. Szilágyi István- j né azt mondta: soha nem aprózzák el a pénzt, ha­nem takarékba teszik, és megforgatják. Ebből az összegből szépítik például az óvoda udvarát, s ké­szíttettek a kicsik csoport­jának nagyon szép galé­riát, emellett fabútorokat is. | Számítógépet is ilyen pénz­ből szereztek be a gyere­keknek. A Kossuth-vacso- ra idén befolyt 300 ezer forintjából polcokat, baba­konyhát és játékfodrásza­tot vásároltak az óvodának. Tizenketten tartoznak a színjátszó­csoporthoz. Mindannyian másutt dol­goznak; van köztük családos, más ép­pen most házasodik. Ha nem készül­nek fellépésre, ritkán találkoznak, de akkor is mindent tudnak a másikról. Irigylésre méltó közösséggé kovácsoló- dott a csoport, amely a Kossuth-vacso- rák alkalmából rendezett előadások mi­att állt össze. Munkáját hat éve Szilágyi Istvánná óvodavezető irányítja. Mint mondta, évről évre nehezebb új darab­bal előrukkolni: olyannal, melynek si­kere túlszárnyalja az előző évit. A Kos- suth-vacsorának itt csaknem százéves a múltja. A gyékényesiek minden márci­us 15-ét követő hét végén összegyűl­nek, hogy terített asztalnál emlékezze­nek meg 1848/49-ről. Az I. világháború előtt csak szűk baráti társaságok vettek részt a rendezvényen. Később a helyi gazdakör bonyolította le az ünnepsé­get. A Hazafias Népfront idején az ese­mény zártkörűsége megszűnt, s a Kos­suth-vacsora a falu egyik legjelentősebb alkalma lett.- Minden évben műsorral s egy köny- nyebb darabbal készülünk - mondta Szilágyiné. - Ha túl vagyunk rajta, úgy érzem, ezt már nem lehet fokozni, de nem nyugszom bele. Már karácsonytól kutatom a jó zenei anyagot, böngészem a könyveket, keresem az újabb feladatot. Nehéz próbákat tartani, mert vala­mennyien dolgoznak, többen váltott műszakban. Az ötleteket mindig megvi­tatják, és soha nem okozott gondot a szereposztás. A vezető azt mondta: jó családi háttér nélkül nem tudná vállalni a sok időt, energiát igénylő szervezést, és sok áldozatot hoznak a csoport tagjai is. Barátságok szövődtek, meglepetés­műsorral készülnek, ha valaki házaso­dik, és nem feledkeznek el egymás név­vagy születésnapjáról sem. A csapat híre túljutott a falu határán. Hívták őket máshova is fellépésre, de nem tudtak elmenni. Talán majd az augusztusi osztrák estre.___________■ Négy éve állt össze a rétessütő csa­pat, az Asztali örömök Somogybán című rendezvény alkalmával. Hor­váth Józsefné, Kisiván Tímea, Pálfi Istvánná és Szilágyi Istvánná úgy gondolta: a gyékényesi rétessel sem vallanak szégyent, s miért ne próbálnák meg. Nem gondolták rosszul. Ezt bizonyítják a díjak és az, hogy a mesztegnyői közönség percek alatt elkapkodta a rétesü­ket.- Káposztás, túrós, gyümölcsös, | mákos és különleges ízesítésű ré­test sütöttünk - magyarázta Pálfi Istvánná. Horváthnéval együtt ő a rangidős irányító. Készítettek már rizses, krumplis, kapros-túrós ré­test, almás-mákosat is, de azt vall­ják: a hagyományos paraszti rétes ízeméi nincs jobb. Otthon ilyet süt- | nek a családnak is; túró, mák, ká- I poszta, tök és - mikor érik - a cse­resznye a legkelendőbb töltelék. A versenyre nem kell gyakorol­niuk az asszonyoknak, több évti­zedes a tapasztalatuk, s így nincs rá szükségük. - Az anyósommal lakunk együtt, tőle sokat tanultam. A rétestésztát jól ki kell dagasztani, hólyagosra. Fontos a liszt minősé­ge, mert ha nagyon gyengít, nehéz vele bánni. Sokan szeretik a rétes­lisztet, de mi nem használjuk - avatott be Pálfiné a jó rétes készíté­sének titkába. A verseny előtt késő éjszakáig nyújtják a rétest, és hajnalban kel­nek, hogy kisüssék, úgy viszik Mesztegnyőre. Az idén nehéz lesz összehozni - panaszolták, mert más elfoglaltságuk is van a verseny idején, de valahogy megoldják. Nem hiányozhatnak, mert a csur­gói térséget csak ők képviselik:’a Csipet csapat. ______________ ■ A hagyományos paraszti rétes a legjobb GYÉKÉNYES a község címere Ezüst hullámpölyával vágott, há­romszögű pajzs bolgárpajzzsal. A felső, vörös mezőben jobbról há­rom arany búzaszál, középen aranykehely, balról szőlőfürt; az al­só zöld mezőben kilenc levéllel megrakott hat szál aranygyékény. A kék boglárpajzsban négylevelű kockásliliom. A pajzs fekete-arany- fekete szegélyű. A címerben a bú­za és a szőlő a mezőgazdaságára utal, a kehely a lakosság vallásos­ságára, a gyékény a falu nevére. A község bányatava kristálytiszta vizé­vel s környezetével vonzza a turistá­kat. Gyékényes értékét növeli a lankóci erdő, amit 1991-ben nyilvá­nítottak természetvédelmi területté. A LAKOSSÁG SZÁMA 2003-ban 1122 f 2002-ben 1118 n" 2001-ben 1120 2000-ben 1151 1999-ben 1203 1938-ban 2800 i CIVILEK, VEZETŐK A sportegyesület elnöke Kisiván István, a honismereti egyesületé Pálffy István, a Margaréta nyug­díjasklubot pedig Vindics Józsefné vezeti. A Gyékénye­sért közalapítvány elnöke Berlászné Varga Rita, a Locomotiv horgászegyesületé Horváth János, a Csokonai hor­gászegyesületé Sámoczi Árpád, a Csokonai vadásztársaságot Penczinger László irányítja. FOGADÓÓRÁK A polgármesteri hivatal címe: 8851 Gyékényes, Szabadság út 7. Tel.: 82/596-012, 82/596- 013, fax: 82/596-014. A hiva­talban hétfőtől csütörtökig 7.30- tól 16 óráig fogadják a polgáro­kat. A kistérségi családsegítő és gyermekjóléti szolgálat munka­társa szerdán 9-töl 12 óráig, Kovácsné Dominkó Margit Judit falugazdász kedden 9-től 12 óráig várja az ügyfeleket. ISTENTISZTELET Az evangélikus templomban va­sárnap 9.30-kortart istentiszte­letet Smidéliusz Zolfán esperes, a katolikus templomban Csen­des Sándor plébános vasárnap 8.30 órai kezdettel celebrál szentmisét. ORVOSI RENDELES Dr. Csaba Margit sebész szakfőorvos, háziorvos hét­főn, szerdán és pénteken 8-tól 12 óráig rendel, ked­den és csütörtökön pedig 15-től 16 óráig fogadja a betegeket. KÉT TEMPLOM Az evangélikus templom 1887- ben épült neogótikus stílusban Valentin Morandini tervei alap­ján. A klasszicista, műemlék jel­legű katolikus templomot 1830-1835 között emelték. 50 év múlva kapott harangokat, ezeket az I. világháborúban elvit­ték, s csak 1921 -28-ban pótol­ták újabbal. 1887-ben emelték a tornyot, s új főoltárral, négy freskóval is gazdagodott. A híres oltárképet Jakobey Károly fes­tette 1886-ban. 1900-ban a templomhajót megnagyobbítot­ták, oltárt emeltek. A CIKKEKET VARGA ANDREA ÍRTA FOTÓK: VARGA GYÖRGY Az oldal megjelenését Molnár Ilona és az önkormányzat támogatta Rétest süt a Csipet csapat

Next

/
Thumbnails
Contents