Somogyi Hírlap, 2003. július (14. évfolyam, 151-177. szám)

2003-07-16 / 164. szám

6. OLDAL 2 0 2 2003. Júuus 16., Szerda IHI A L M A N A C H A KÖZSÉG CÍMERE Álló háromszögű kék pajzs hullá­mosán vágott ezüst pajzstalppal. A pajzs kék mezejében a vágási vonal fölött ezüstliliomoktól kisért aranykorona lebeg, ennek a kö­zépső ágán jobbra fordult arany- markolatú kardot tartó ezüstpán­célos kar könyököl. A pajzsfőben egymás mellett vízszintes helyzet­ben három hatágú aranycsillag van. A címer a település történeté­re, környezetére utal. A hagyo­mány szerint a középkorban a falu négy katonát küldött csatába, s közülük hárman elestek a küzde­lemben. A hadviselőkre és bátor­ságukra utal a kardot tartó páncé­los kar, a három aranycsillag pe­dig a hősi halottakat jelképezi s egyúttal a község katolikus lakos­ságát is. Szabadi korábban neme­sek lakta település volt, erre utal az aranykorona. A hullámosán vá­gott ezüst pajzstalp a Kapós folyót jeleníti meg. A LAKOSOK SZÁMA 2003-ban 341 f 1990-ben 367 1960-ban 552 1 1900-ban 555 f ? 1870-ben 491 | ÜGYFÉLFOGADÁS A polgármesteri hivatal címe: 7253 Szabadi, Kossuth Lajos utca 42. Tel.: 579-041. A hivatal kedden 10 és 12 óra között, a polgármester minden hónap el­ső hétfőjén 16 órától tart ügyfél- fogadást. A falugazdász, Lázár Katalin kedden 10 és 20 óra között várja a gazdákat, s akkor kereshető föl Pappné Kőfalvy Klára, a gyermekjóléti szolgálat vezetője is. CIVILEK, VEZETŐK A vöröskereszt helyi szervezeté­nek a vezetője Imreh Györgyné, a hegyközség bírója Oláh György. ORVOSI RENDELÉS ’ Dr. Fülöp László háziorvos ' •' kedden és csütörtökön 8.30-tól 12.30-ig rendel, : dr. Gelencsér Erzsébet \m gyermekorvos minden hó- T nap harmadik péntekjén. Ekkor tart tanácsadást Vendel Anita védőnő is. ISTENTISZTELETEK A katolikusoknak vasárnap 8 órá­tól Páhi János plébános celebrál szentmisét, az evangélikusoknak havonta egyszer Aradi András lel­kész tart istentiszteletet. MÚLTIDÉZŐ A kisközséghez tartozott 1930- ban Kisgátpuszta is. Az I. világ­háborúba 116 katona vonult be, s közülük 19 halt hősi halált. A községi bíró Miklai Ferenc volt, a helyettese Berkes János. A katolikus elemi iskola kántortaní­tóját Torma Lajosnak hívták, az evangélikus elemi iskoláét Jany Jánosnak. Működött önkéntes tűzoltóság és leventeegyesület is. A hajdani krónika följegyezte ifj. Oppermann Ádám nevét, aki építési vállalkozó volt s 1890- ben született a településen. A földbirtokos Pallavicini György őrgróf volt, az intézője Korch- máros Béla. A CIKKEKET SZARKA ÁGNES ÍRTA FOTÓK: KOVÁCS TIBOR Az oldal megjelenését az önkormányzat támogatta Munkaerőt adnának a vállalkozóknak Szabadi a 61-es út mentén van, félúton Kaposvár és Dom­bóvár között. A megközelítése előnyös, de gondokat is okoz a nagy átmenő forgalom. Külö­nösebb értékei nincsenek, ki­törési pontja a vállalkozók le­telepedése lehet.- Sorra kell venni s átvilágítani az uniós csatlakozásig a helyi rende­leteket, s megfelelően módosítani kell, illetve megszüntetni azokat, melyek nem megfelelőek - mondta dr. Fülöp László polgármester. - A legfontosabb a hulladékgazdálko­dás és a szennyvízelhelyezés. Helyben épp ezért szüntettük meg a szemétlerakást, s tervezzük a csatornahálózat kiépítését is. A dombóvári kistérséghez tartozunk; készülnek a tervek, de a több száz milliós beruházást összefogással is nehéz lesz megvalósítani.- Mit vár a lakosság az uniótól? DR. FÜLÖP LÁSZLÓ 1958. novem­ber 27-én született Kaposváron. 1091-töl a település háziorvosa, és 1995-től tiszteletdíjas polgármester. Nős, két gyermeke van. Hobbija a ker­tészkedés és a történelem.- A szavazás az országos átlag­nak megfelelő volt, ez tükrözi: az emberek várják a fejlődést, ám a konkrét dolgokkal nem foglalkoz­nak. Mindenki teszi a napi dolgát. Az idősebbeket az foglalkoztatja, hogy miként alakul majd a nyugdí­juk. Ők azzal nem tudnak mit kez­deni, hogy esetleg Párizsba lehet menni szakmát tanulni. Talán majd a fiataloknak, az unokáknak nyílnak ki a kapuk.- Mit vár a településnek?- A csatlakozás jótékony hatását nem egy-két éven belül érezzük. Jóval több idő kell, hogy elinduljon a látható fejlődés. A legfontosabb a munkanélküliség csökkentése vol­na; vállalkozók letelepülése, mun­kahelyek teremtése a cél. Szabadit átszeli a 61-es út, és vasúton is jól megközelíthető. Ez mindenkép­pen kedvező lehet a vállalkozók­nak. Már a rendezési tervünket is eszerint alakítjuk ki. Bár eddig sem rajtunk múlt, hogy nincs a faluban nagyobb vállalkozás. A mezőgaz­dasági feldolgozóiparban vagy fa- feldolgozásban várunk elmozdu­lást. Kérdés, hogy a külföldi befek­tetők látnak-e bennünk fantáziát. Mi munkásokat tudunk biztosíta­ni, hiszen 15-20 munkanélkülink is van. Az elhelyezkedésük föllen­dülést hozna. Ám mi nem mond­hatjuk meg a külföldi befektetők­nek, hogy mit tegyenek.- Polgármester és háziorvos. Hogyan látja: milyen az egészség­ügy változása?- Itt is csak hosszabb távon lehet gondolkodni és tervezni. 10-30 év kell ahhoz, hogy elérjük egy ekko­ra településen az uniós színvona­lat. A megelőző szűrőprogramok már elindultak, a lakosság na­gyobb része megértette, hogy az egészségéről van szó, de fejlett egészségtudatról még nem beszél­hetünk. ■ Recept Szabadiból Epres krémes Az epres krémeshez 12 tojás, hat kanál liszt, egy Rama margarin, fél kiló cukor, egy pudingpor és negyedkiló eper meg 3 deci tej kell. Hat tojásból piskótát sü­tünk. A krémhez egy csomag ep­res pudingport felfőzünk egy to­jással és három deci tejjel, majd jól lehűtjük. A margarint kike­verjük 20 deka porcukorral, majd apránként a kihűlt masszá­hoz adagoljuk, s óvatosan szép simára keverjük. Mintegy negyedkiló epret darabokra vá­gunk, és finoman a kész krém­hez keverjük. Az összes krémet a piskótatésztára kenjük, a tete­jére pedig öt tojás fehérjéből 25 deka cukorral gőz fölött kemény habot verünk. A habot megspric­celjük olvasztott csokoládéval. A cukorhab helyett keményre vert tejszínhabot is tehetünk a tésztá­ra, ezzel még finomabb. Az ep- res krémest jól lehűtve szeljük. ■ Adomány a beruházásokhoz Az utak és járdák korszerűsítésé­nek, portalanításának a jegyében teltek az utóbbi évek. A mintegy öt­ven szőlősgazda legnagyobb örö­mére elkészült a hegyre vezető kö- vesút is. Azelőtt esős időben előfor­dult, hogy napokig ki sem tudtak menni vagy a gazda kinnrekedt a hegyen. Elkészült az Ady Endre utca burkolata is, a Petőfi utca járdájának a páros olda­lát pedig éppen akkor aszfaltozták, ami­kor ott jártunk. Ez a két beruházás mint­egy két és fél millió forintba került. Ek­kora összeget az önkormányzat maga azonban nem tud kifizetni, ezért igyek­szik megragadni minden pályázati lehe­tőséget.- Most is van a Sapardnál egy befoga­dott pályázatunk, de ezt még nem bírál­ták el - mondta dr Fülöp László polgár- mester. - Ez az út egy mezőgazdasági te­rület megközelítését könnyítené meg, s ebből a pénzből akarjuk megépíttetni. Az utak, járdák mellett elkészültek az orvos szolgálati lakásának a tataro­zásával is. Az igali kistérségi társulás pályázatán nyert pénzből pedig felújí­tották az orvosi rendelőt, és kicserélték az önkormányzat épületén az ajtókat, ablakokat. Évente két-három komo­lyabb - pár millió forintra rúgó - támo­gatást pályáznak meg. Az önerő előte­remtése azonban meglehetősen nehéz, mert szinte nincs vállalkozó a települé­sen, és működési forráshiánnyal is küszködik az önkormányzat. Nem pályázatból, hanem adakozás­ból emelték a község templomát, ezt a püspökség segítségével és elsősorban németországi adományokból, illetve a hívek felajánlásából építették újjá. A ré­gi épület ugyanis már az összedőléssel fenyegetett, ezért le kellett bontani. An­nak a helyére építették isten új házát. A Petőfi utca végén álló régi épületből csak a harangtornyot hagyták meg. ■ Templomot adakozásból Az építés hárommillió forintos támogatásán kí­vül a lakosság rengeteg társadalmi munkát js vállalt. Öt éve szentel­ték föl az új épületet. Ezt a templomot végül is a fiataloknak építet­tük, de ők már nem olyan vallásosak - ke­sergett Herczeg Sán­dor templomatya. - Ta­lán 30-40 idősebb em­ber jár csak istentiszte­letre. A fiatalok érdekte­lensége nemcsak az ő bűnük; hosszú ideig nem volt ildomos misé­re járni, és a családok sem ösztönözték őket. Ifjúi hévvel, sok reménnyel Márciusban költözött Szabadiba a Papp házaspár. Mosdósról jöttek a kis településre. Úgy gondolták, itt jobb lesz a megélhetésük, mint ha városba költöznének. Megannyi elképzeléssel költözött a faluba Papp Zoltán és felesége. Mindkettő egy másik házasságot hagyott maga mögött, s bár a vállalkozásuk Mosdóshoz köti őket, már új terveket kovácsolnak, képzeletük­ben testet öltött egy presszó-fagylaltozó képe.- Még fenntartjuk a mosdósi élelmiszer- boltot - mondta Papp Zoltán -, de ahogy a másik kettőt, hamarosan ezt is felszámol­juk, s itt alakítunk ki egyet. Nemcsak bolt lesz, hanem cukrászda is, és mozgó fagy­laltárusítást is tervezünk.- A vendéglátást, szórakoztatóipart vá­lasztottuk - tette hozzá a felesége -, szeret­nénk fölpezsdíteni egy kicsit az életet. Ezért vettünk út menti telket, egy pici házzal van, azt még bővíteni kell, hogy kényelmes lakást és színvonalas kávézót alakítsunk ki. Ehhez kevés a saját tőkénk, ám a pályázatokkal ed­dig nem volt szerencsénk. Hol azt mondták, hogy márt elkéstünk a határidővel, hol azt, hogy elfogyott a pénz. Úgy látom, 'a kezdő vállalkozó jut hozzá a legnehezebben, aki­nek talán a legjobban kellene a pénz. Pappékat nem vonzotta a város. Szerin­tük ott túl sok a vendéglő meg az élelmi­szerbolt, és sokkal drágábbak az üzlethe­lyiségek is. - Itt kezdünk új életet, ez a te­lepülés mindkettőnknek nagyon tetszik - mondta Papp Zoltánná. - Elég nagy az át­menő forgalom, s bár ez ellentmondásnak hat, mégis csend van. Itt még hallani ma­dárdalt. Közel van Kaposvár meg Dombó­vár is, ez megkönnyíti az árubeszerzést. A Papp házaspár nemcsak az új üzlet lé­tesítésére készül, hanem az új családot is akar. - Egyelőre csak tervezzük - mondják szinte egyszerre -, de legalább két gyereket szeretnénk. ■ Győztes pörkölt játékból Tíznél több csapat indult a leg­utóbbi falunapon a főzőverse­nyen. Kard János - civilben tanár - jól kuktáskodott, hiszen csapata az első helyet szerezte meg vegyes pörköltjé- vel. - A szakács Nyúl Já­nos barátom volt, én csak segítettem neki - mondta. - Meglehető­sen nagy a társaságunk, s elég gyakran főzőcské- zünk. Jó barátok között ez élmény, játék, ám a mindennapi főzést a fe­leségemre hagyom. A falunapon pörköltet készítettünk, s bennünket is meglepett, hogy a Bíró Tamás vezette zsűri a mi ét­künket találta a legjobbnak. A dí­junk egy üveg konyak volt, ez tár­saságban hamar elfogyott.- Nemcsak a főzés, hanem az egész falunap igen fontos. Ilyen­kor baráti társaságok jönnek össze, s esetleges haragosok is ki­békülnek. Reméljük, jö­vőre is lesz ilyen rendez­vényünk. Kardéknál két családot köt össze a kert. A ház körüli gyönyörű, külön­leges virágokat a felesége gondozza, a zöldségest pedig a szülei. - Itt in­kább csak betanított munkás vagyok, mert az anyósomék művelik a kertet - tette hozzá. - Zöldség, gyümölcs terem annyi, hogy el is adhassunk belőle, így rendszere­sen járnak piacozni. Van már segítségük is: a kislányom gyakran elkíséri a mamát. ■ A türelem vevőt terem A kislányok gyakran játszanak is- kolásdit, orvosost vagy boltost. Azután néhányan a kereskedel­met választják életcélul, s az idő dönti el, hogy a szakmában maradnak-e. Nemesné Kiss Máriát semmi sem tudta eltán­torítani a pult túlsó olda­lától.- Szabadiban szület­tem, 1991 óta a kereske­delemben dolgozom, két éve pedig a helyi bolt al­kalmazottja vagyok. A Coop-lánchoz tartozik a bolt, alapvető élelmiszerektől és ve­gyi áruból, műanyagból mindent árusít. Figyelnem kell az országos és a régiós akciókra is. Önállóan is vásárolhatok, hiszen én tudom, mi fogy a boltban. Bár a kezem bizo­nyos fokig, főként mennyiségben kötve van. Inkább az olcsóbb árut keresik az emberek. Mint a kis boltosok, itt is érzik a nagy cégek vevőelszip­pantó hatását. A nagybe­vásárlást általában a me­gyeszékhelyen intézik az emberek.- Nálunk a napi bevá­sárlás és nyáron az átme­nő forgalom a jelentő­sebb. A kenyér, tej, szendvics és az üdítő fogy legjobban. A kislá­nyom lassan pályaválasz­tás elé kerül, s nem be­szélném le erről a szakmáról. Sze­retem csinálni. A jó kereskedőnek ismernie kell a vevők igényeit. Meghozatok nekik mindent, amit kémek. Ám nagyon sok türelem és jó modor is kell, hiszen a vevőnek mindig igaza van, ____________■ Au tóval ingázik a vasutas Húszévi távoliét után nyolc éve költözött vissza Tóth Károly Dom­bóvárról. Vállalta a napi ingázást, mivel munkája a Tolna megyei kisvároshoz kö­ti. - Anyósomék halálá­val megörököltük a há­zukat. Egy kicsit rendbe tettük, bevezettük a gázt, felújítottuk az épü­letet, s ide költöztünk. Mindig érdekelt a köz­élet, szeretek másokért tenni valamit. Ezért is vállaltam a képviselősé­get és az alpolgármesterséget. Sze­rencsére a testület ■ hasonló gon­dolkodású emberekből áll, így könnyebb együtt dolgozni. Elő­ször a temetőt tettük rendbe, mert az sokat elárul a faluról. Tóth Károly Dombóváron a MÁV Rt-nél 15 éve szakoktató. Géplakatos- és dízelmozdony-sze­relő tanulókat képez.- Szabadiból most nincs tanu­lóm, de Attalából, Csornából, Batéból, sőt Kaposvárról is járnak ide gyerekek. Az ingázás nem okoz gondot, hiszen közel van Dombóvár, s bár a MÁV-nál dolgo­zom, mégis szívesebben járok autóval. így nem vagyok időhöz kötve. Tóth Károly a szőlőhe­gyen pihen. Mintegy 600 négyszögölön magas, 200-on hagyományos mű­velésű a szőlője. Áz új te­lepítésben oportó, zweigelt és mer- lot van. Egyedül dolgozgat, de mint mondja, neki ez kikapcsolódás.- Jellemző a hegyünkre, hogy sokan kezdtek új telepítésbe, s modem szőlővel foglalkoznak. A régi fajták közül vörösben talán csak az otelló maradt meg. Én is hagytam belőle, mert ennek a bor­nak van igazi bukéja. _______ ■

Next

/
Thumbnails
Contents